Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-15 / 164. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1996. julius 15., hétfő 4 Nagyhalfogó, vadhús-, halászléfőző verseny és háromtusa Békésen maradt a főnyeremény A természetfelelős igencsak kegyeibe fogadta a Békési va­dász-, horgász- és természet­barátnapok szervezőit. Domo- kos Mihály, a főszervező béké­si Egy akarat Vadásztársaság titkára elmondta: a háromna­pos rendezvény programjaira mintegy ötezren látogattak ki a hét végén a dánfoki üdülő- központba. Az éjszakai nagyhalfogó verseny győztese egy 2,70 ki­logrammos ponttyal Andó Béla lett. A vadhúsfőző ver­senyt Elek és Kétegyháza kö­zös csapata nyerte, a halászlé­főző versenyben a mezőbe- rényi Kőfalvi László bizonyult a legjobbnak. A vadászati há­romtusa verseny — trapp, kis­puska és elméleti — első he­lyezettje, a csorvási Andrej László egy több, mint 90 ezer forintos Remington 223-as go­lyós fegyvert nyert. A pénzdí­jas kispályás labdarúgó baj­nokságban a helyi Muslica Söröző csapata diadalmasko­dott. A kora délutáni órákban nagy érdeklődés közepette, közjegyző jelenlétében került sor a tombola sorsolására, melynek fődíja egy Fiat Cin­quecento személygépkocsi volt. Fortuna Czira László he­lyi lakosnak kedvezett, aki 00623-as sorszámú tombolá­Nagy sikert aratott bemutatójával a hódmezővásárhelyi Voltis lovas-tornászcsapat fotó: such tamás jával megnyerte a kisautót. A programok sorában volt divat-, ejtőernyős-, íjász-, lovas- és vadászkutya-bemutató, a kö­zönség láthatta a Miss Hunga- ry udvarhölgyeket, s egész nap hintózhatott. Dr. Csorna Antal, a megyei Vadászati Szövetség elnöke zárszavában elmondta: a hagyományterem­tés szándékával született ren­dezvény jól szolgálta a vadász­társadalom, a horgászok és a természetbarátok együttműkö­désének és barátságának erő­sítését. —sz— Igazságügyi szakemberek a régiók együttműködésében Nemzetiségi táborzáró Lemondott. (1) Mezőko- vácsházán július elején Bakos Miklós testületi tag lemondott választott tisztségéről, döntését nem kívánta indokolni. A vá­lasztási törvény értelmében a so­ron következő, legtöbb szavaza­tot kapott képviselő esélyes a testületi tagságra, amelyről vár­hatóan a nyár végéig dönt a vá­lasztási bizottság. Csökkent. (1) Mezőkovács- házán 60 forintra csökkentették a városban alkalmazható köz­területhasználati díjak közül a cirkusz és mutatványosok részé­re kiszabott eddigi 100 forintot. Oka, hogy amióta ez a magas díj volt érvényben, cirkuszi társulat nem tartott előadást a települé­sen. A búcsú és vásár területi díja, illetve a helypénzek válto­zatlanok maradtak. Élménybeszámoló, (u) Nemrégiben Budapesten tartot­ták a tiszteletbeli konzulok talál­kozóját. Ezt kihasználva hívta meg megyénkbe Tóth Jánost, volt perui nagykövetet és Hajóssy Istvánt, Magyarország tiszteletbeli perui konzulját a bé­késcsabai székhelyű Kulturális Örökség Kutató Egyesület. A meghívás apropója az egyesület dél-amerikai tanulmányútja volt, melyről nemrégiben tértek haza. A találkozón élménybe­számolóra is sor került. Súlyos sérülések, (u) A hét végén több könnyű és súlyos sérüléssel járó baleset történt megyénkben. Szombaton Bé­késcsabán reggel a Berényi út és a Békési út kereszteződésében egy idős férfi figyelmen kívül hagyta a jelzőlámpa piros jelzé­sét, ezért összeütközött egy sza­bályosan közlekedő Lada sze­mélygépkocsival. Az ütközés következtében súlyos koponya­sérülést szenvedett. Jelenleg a békéscsabai kórház intenzív osztályán életveszélyes állapot­ban fekszik. Ugyancsak szom­baton, Békéscsabán, de már az esti órákban a Berényi út és a Mokry út kereszteződésében egy ittas kerékpáros közleke­dett, kivilágítatlan járművével. A kereszteződésben nem adott elsőbbséget, ezért összeütközött egy személygépkocsival. Sú­lyos sérülést szenvedett. A gép­kocsiban mintegy 20 000 Ft-os kár keletkezett. Vasárnap délután Mezőbe - rény külterületén vezetői enge­dély nélküli motorkerékpáros elütött egy 12 éves, kerékpározó kisfiút. Mindketten súlyos sérü­lést szenvedtek. „ABBAN A PILLANAT­BAN, HA CSAK MA­GUNKRA FIGYELÜNK, VESZÍTETTÜNK.” (Esterházy Péter) (Folytatás az 1. oldalról) tízezres nagyságrendben fe­jezhető ki az a migrációs lét­szám, amely térségünkben összetorlódik. A kölcsönös ta­pasztalatcsere során meggyő­ződtünk arról, hogy a román bí­rák és ügyészek komolyan tö­rekszenek a jogállami normák betartására, ehhez a törvényi eszközrendszerük is megvan. Más kérdés, hogy leterheltsé­gük, munkaintenzitásuk lénye­gesen nagyobb, mint a magyar kollégáké. Az aradi városi ügyészség például egy évben 4 ezer vádiratos ügyet dolgoz fel, ami közel a kétszerese egy ha­sonló lélekszámú magyar város ügyészi iratfeldolgozásának. Nem akartunk hinni a fülünk­nek, amikor azt hallottuk, hogy egy román bíró egy tárgyalási napra 50 ügyet tűz ki, és ebből harmincat letárgyal. A többi va­lami miatt elmarad, például a gyanúsított nem jelenik meg a tárgyaláson. A nagy munkain­tenzitás számunkra érthetetlen rejtvényét az fejtette meg, hogy sok olyan praktikus, egysze­rűsítő jogtechnikai eljárás mű­ködik, ami biztosítja a gyorsított ügyintézést, a jogállami normák betartása mellett is. — A gyorsított ügyintézés az átlagember érdeklődését is fel­kelti hazánkban. — Igen, jó technikai megoldás az, hogy súlyosabb megítélésű ügyekben, mint például az em­berölés, a nyomozást már eleve az ügyészség folytatja, és nyom­ban a megyei bíróság előtt emel vádat. Ez a megoldás kiváltja a féléves, éves rendőri nyomozást. A gazdasági élet területén okos és praktikus rendszert építettek ki a társas vállalkozások legalitásá­nak ellenőrizhetőségére. Náluk nem elég a cégbejegyzést igazoló okirat, a legalitáshoz szükséges a tevékenység szerint illetékes ka­mara igazolása is. A hasznos ta­pasztalatok, információk ugyan nem realizálhatók közvetlenül a saját gyakorlatunkban, de mint működő pozitív példákra építünk a jogszabálymódosító javaslatok, tervezetek elkészítésénél. A Békés megyei vendéglátók a kapcsolatépítés intenzív folyta­tására számítanak, amelynek ré­sze a közeljövőre, szeptemberre tervezett romániai viszontlátoga­t;ls' László Erzsébet Átadták a nagyszalontai határátkelőt (Folytatás az 1. oldalról) Pop loan, a nagyszalontai vámfőnök-helyettes tájékozta­tása szerint a román oldal ettől a pillanattól kezdve tudná fogadni az autóbuszokat és a teherfor­galmat, s hogy ez miért nincs így a magyar oldalon is, arra csak a kezét tárta szét kérdően. A meg­jelent illetékesek szerint várha­tóan szeptemberre halasztják azt az ünnepi ceremóniát, ami a bu­szok és a kisteherforgalom szá­mára is megnyitja az utat Méh­keréknél. A két állam közötti szerződésben — mint mondták — a korlátlan teherforgalom át­járása szerepel, de ezt (a román fél állítása szerint) Magyaror­szág kisteherforgalomra kívánja redukálni. A miértről dr. Rúzsa Györgyöt kérdeztük. — Erre a valós választ ma­gasabb körökben kell keresni — mondta —, de véleményem szerint a fő ok a nagyon gyen­ge magyar úthálózat, ami nem bírná el a korlátlan teherfor­galmat. —na Battonyán nagysikerű gálamű­sorral zárult szombaton az egy­hetes VII. dél-alföldi nemzetisé­gi tábor. A 170 szerb, 78 román és 34 szlovák gyermek a nép­tánc, az anyanyelvi, valamint a zenei szekciókban tanultakkal lépett a közönség elé. Felkészí­tőik: Brczán Krisztifor, Smidt Ibolya, Mátority József, Lovász Mihály, Mándity Sztánkó; Gál László, Figuli Ivona, Sztanojev Angeláta, illetve Pintér Tibor, Hanó Krisztina, Kotroczó Irén és Hollósi Gabriella voltak. Munkájukat a „zenész fiúk”, Vertetics Szlobodán és Sztan- kics Nándor, valamint a 7 gyer­mekfelügyelő (Krunityné Sósity Anica, Krunity Vladimir, Skorka Marica, Kora Norbert, Kurtucz Borbála, Botás György és Szabó Ildikó) segítette. A tá­bort és annak szombati zárómű­sorát Szutor Lászlóné vezette. A gála a méhkeréki, eleki, magyarcsanádi és battonyai ro­mán gyerekek műsorával kez­dődött: Duna menti és erdélyi román népdalokat, Berényi Má­ria- és Lucián Magdu-verseket, illetve eleki és méhkeréki tánco­kat adtak elő a Téglás zenekar kíséretével. A szlovák csoport­Mint ismeretes, az eleki kép­viselő-testület egy korábbi hatá­rozatának értelmében, finanszí­rozási problémák miatt, július 15-ei hatállyal kilátásba helyez­te a román nyelvű általános isko­la esetleges bezárását. A hír nem csak belföldön, de, mint várható volt, külföldön is felborzolta a kedélyeket. A román fél, szintén finanszírozási gondokra hivat­kozva, kilátásba helyezte egy er­délyi magyar nyelvű általános iskola esetleges megszünteté­sét. Habár Horn Gyula miniszter- elnök hangsúlyozta, hogy az ügy gazdasági és nem politikai jellegű, amennyiben megszün­ba tartozó békéscsabai, pilis­szántói és battonyai gyermekek maglódi szlovák táncokkal és gyönyörű népdalokkal lepték meg a közönséget. A 170 szerb fiatal Pomázról, Szentendréről, Budapestről, Budakalászról, Csobánkáról, Magyarcsanád- ról, Deszkről, Újszentivánról, Battonyáról és Aradról érkezett a táborba. Táncosaik koszovói, bánáti, Leszkovác és Nis kör­nyéki táncokat mutattak be. A műsor után Takács De- zsőné, a József Attila Műve­lődési Központ igazgatója meg­hatott szavakkal mondott köszö­netét valamennyi résztvevőnek és támogatónak, köztük Rusz Borivojnak, a Szerbek Világ- szövetsége soros elnökének, az Országos Szerb Önkormányzat alelnökének. „Most érzem iga­zán, mit érezhetnek a nyolcadi­kosaikat ballagtató tanárok” — utalt az idő múlására az igazgatónő, majd hozzátette: azoktól sem szeretnének meg­válni, akik már „kinőttek” a táborból, ezért jövőre néptánc szekció megszervezését terve­zik az immár felnőtt korúvá vált fiataloknak. M. Gy. tetik a román nyelvű általános iskola működését, nem kétsé­ges, nagyon is politikai színeze­tűvé válik a dolog. Ennek isme­retében, felettébb kényes kér­désben kellett állást foglalnia az eleki testületnek, hiszen az ígér­getéseken túl anyagi támogatás még nem érkezett az önkor­mányzat számlájára. A minapi képviselő-testületi ülésen visszavonták az intéz­mény bezárásáról szóló előzetes határozatot. Novemberig, a par­lament jövő évre szóló költség- vetési tervezetének meghozata­láig továbbra is működteti a ro­mán nyelvű általános iskolát. (b) Novemberig marad az iskola Adventista templomszentelés Portya a napraforgók felett Dombiratoson a Hetednapi Adventista Egyház helyi gyülekezete 1994 novemberében kezdte el a Rapport István gyulai építész által tervezett imaház alapozását. A régi-új stílusjegyeket és építészeti megoldásokat szerencsésen ötvöző épület homlokzatán két márványtáblán a tízparancsolat olvasható. A felső tűzfal háromszögében látható a kereszt. A keresztnek és a tízparancsolatnak a sötétedés utáni kivilágítását egy alkonykapcsoló vezérli. A szombati ünnepélyes felszen- telési istentiszteleten az oroshá­zi gyülekezet tagjai szolgáltak énekkel, zenével és versekkel; az igeszolgálatot Ocsai Sándor, a H. N. Adventista Egyáz Ma­gyar Uniójának titkára tartotta* a felszentelő imát Szilvási András egyházterületi elnök mondta. Róka Rudolfné polgármester asszony köszöntője után Mátyás János, a római katolikus egyház plébánosa arról szólott, hogy egyháza tiszteletben tartja az egyéni és a lelkiismereti szabad­ságot, a vallásszabadságot, s ép­pen ezért testvérnek tekint min­denkit, aki — más vagy új felis­merésekre jutván — a katoliku­soktól eltérő módon követi Jé­zus Krisztust. A délelőtti és a délutáni szer­tartásokon részt vett a települési önkormányzat képviselő-testü- lete, ott voltak a polgármesteri hivatal dolgozói, a pedagógusok és sok-sok meghívott egyházi és világi vendég, összesen mintegy háromszázan. A résztvevők megtekintették a széles körű összefogással épült imaházat: az előteret a mellékhelyiségek­kel, a 65-70 szék elhelyezésére alkalmas 10 X 5,5 méteres ima­termet, a szolgálattevők előké­születi helyét, a tornyot, a könyvtárhelyiséget, a gyermek­szobát, valamint a gáz-padlófű­tés központját, a kazánházat. Nagy István, a dombiratosi gyülekezet vezetője, akivel a felszentelési ünnepség után be­szélgettünk, Ócsai Sándor ige­szolgálatából idézett: — Sokszor és sokféleképpen mérettetünk meg, például akkor is, amikor egy ilyen munkához fogunk. És egyszer valamennyi­en odaállunk Isten ítélőszéke elé. A magam részéről minden­kinek megköszönöm az imaház­építéshez nyújtott segítségét, akár munkával, akár anyagilag, akár a jogi ügyek intézésével se­gítette munkánkat. Hadd említ­sem meg, hogy a helyi önkor­mányzattól különösen sok segít­séget kaptunk. Ménesi György (Folytatás az 1. oldalról) lajstromba vételi, légialkalmas­sági bizonyítványát, a fedélzeti rádió működéséhez szükséges engedélyt, a pilóta szakszolgálati engedélyét, orvosi, szakmai érvé­nyességi jogosítványait, a mező- gazdasági berendezés állapotát igazoló felülvizsgálati jegyző­könyvet, a szerelő szakszolgálati engedélyét, a repülőtér rendjét, berendezését, jegyzőkönyvét. Márciustól szeptemberig heli­kopterrel ritkábban, gépkocsival viszont havi négy-öt alkalommal látnak munkához — a városi ka­pitányságok bevonásával —, hogy ellenőrizzék a megye légi­járművet üzemeltető 13 szerve­zetét, gazdasági társaságát, illet­ve 45—50 repülőgépét. Emlé­keztetőül: az idén eddig három rendkívüli esemény történt, egy gép leszállás után futótörést szen­vedett, egy AN—2-es a földre érve „fejreállf’, illetve egy mező- gazdasági gép elektromos veze­téket szakított el. A Kék Madár nevet viselő MI—2-es helikopter felszállásra készen állt, amikor elhangzott egy fontos, taktikai szempontnak sem utolsó megállapítás: a legiz­galmasabb most a napraforgótáb­lák fölötti légtér, hiszen ez a nö­vény kívánja meg a leginkább az „égből jövő” gondoskodást. Va­lószínűleg az élénksárgán árulko­dó foltok vonzották azt a pilótát is, aki Nagyszénásról szállt fel, hogy Eperjes környékén szórja az áldást a növényekre. Oda indul­tak rendőreink a Kék Madárral. A megyehatár másik oldalán Eperjest és Cserebökényt meg­járva a fürkésző szemek hiába kémlelték az eget, a kiválasztott gépet nem sikerült megpillantani, talán fontosabb dolga akadt más­hol. Visszatérve a kiindulópont­hoz, a békéscsabai repülőtéren rögtön munkához láttak a rend­őrök. Egy Cirrus nevű vitorlázó repülővel hajmeresztő közelség­ben, jóval a megengedett 100 mé­teres magasságon belül tette meg az utolsó fordulót egy fiatalem­ber. Nem sokkal később kíván­csian várták egy Cessna 175-ös landolását, amelynek pilótája nem tudta bemutatni a gép bizto­sítását, s a jármű vezetéséhez nem rendelkezett azzal a meghatalma­zással, amelyet a tulajdonos kft. főpilótájától kell beszerezni. Mindezektől eltekintve a leve­gőben rend, nyugalom és csend honolt ezen a szombaton, amellyel szívesen találkozna is­mét a rendőri csapat a legközeleb­bi légi razzián az idei szezon végefelé. L. E. Szanazug öt esztendejéről dé változott programban kritika illette az autósokat, akik rend­szeresen járják a gátakat, s on­nan egészen a fürdőhelyig me­részkednek, s ezzel zavarják a pihenni vágyókat. Sokan kifo­gásolják azt is, hogy túlságosan magas a komp igénybevéte­lének a díja. Az ígéretek között hangzott el, hogy az önkor­mányzat hamarosan WC-t épít a komplejárónál, a gáton kívül. Mint Szatmári János, Doboz polgármestere lapunkat tájékoz­tatta, az ülésen az üdülési bizott­ság lemondott, az új ciklust indí­tó fórum július 27-én lesz, ahol a következő időszakra megvá­lasztják az üdülőkörzet érdekeit képviselő bizottságot. (e) Választási ciklusának végéhez érve szombaton délelőtt vissza­tekintett az elmúlt öt év fejlő­désére, problémáira a szanazugi üdülési bizottság. A találkozón a dobozi önkormányzat, az érde­kelt szervek, a rendőrség, a helyi polgárőrség (Gyuláról a vízi polgárőrség is) megjelent. Nem véletlenül, hiszen az üdülő­tulajdonosok, a rendszeresen Szanazugban pihenők továbbra is kérik a sűrűbb rendőri jelenlé­tet, a polgárőrök munkáját. Régóta igénylik az érintettek, s most is megerősítették, hogy javítsák meg az utakat Szana­zugban, végezzék el a kátyúzá­sokat a zökkenőmentes közleke­dés érdekében. Az egy napirend-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents