Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-02 / 153. szám
Mkés MEGYEI HlRLAPMEGYEIKÖRKÉP 1996. julius 2., kedd O A szombati premieren Molnár Jánost láthatta, hallhatta a közönség István király szerepében FOTÓ: KEREKES ISTVÁN István király — száz év múltán „Ó, Isten, kezedben a jövő hatalmas mérlege! Mutasd meg, szenvedéseimet egy jobb jövő kö- veti-e? Tárd föl a jövendőt nekem, hogy boldogul a nemzetem? Uram, bocsásd el hű szolgádat, szemeim látták a jövőt. Időm lejárt. Jó harcot harcolék, szilárdul áll a nemzet és a trón, csak egyet értsetek. Nagy fényes századok közelgnek, vérrel, babérral ékesek, de én reájok csupán az égből nézhetek” — búcsúzott halála előtt István király népétől az opera szövegkönyve szerint. Erkel Ferenc István király című művét az 1885-ös budapesti operaházi bemutató után néhányszor előadták, teljes egészében utoljára 1896-ban, a millenniumi ünnepségek évében. Azóta fel-felbuk- kantak részletek a műből, s most, a millecentenárium tiszteletére arra vállalkozott egy társulat, a Kolozsvári Magyar Állami Opera, hogy ismét műsorára tűzze az operát, hűen Erkelhez, s művéhez. A Gyulai Várszínházban szabadtéri ősbemutatóként két felvonásban láthatta a közönség Dehel Gábor rendezésében. Két alkalommal, szombaton és vasárnap telt ház kísérte figyelemmel az előadásokat. A várudvar történelmi levegőt árasztó színpadán a képzeletet magával ragadóan hangzott a zene, amely megszületése óta maga is történelmivé vált. Nagyon szép, költőien megformált színpadképeket láthattunk. Dehel Gábor rendező együttesével erre törekedett is. Amikor az esten szót váltottunk vele, szükségesnek találta elmondani: — Az Erkel operák szövegkönyvei bizonyos értelemben nem hagyományosak, összehasonlítani a slágeroperák szövegkönyveivel ezeket nem kell. Egyszerűen mások. A zene tükrében furcsa módon nem annyira operás, inkább színháziasabb gondolkodásra készteti az alkotókat: a rendezőt, a díszlettervezőt, a vezető szólistákat. Színházi jelrendszerben lehet és kell gondolkodni. Minden benne van a zenében, csak oda kell figyelni rá. Az alkotói fantáziának nagy teret biztosít. Félve bár, de elmondom: két prózai változatú Bánk bán előadásban szerepeltem és rendeztem az operát. A Bánk bán, mint opera valahogy teljesebb műnek tűnik, feszesebb a szerkezete, drámaibbá válik. Valóban, a színház felé indul el az opera. A műfaj véleményem szerint egyértelműen az, zenei színház, amely az énekesi teljesítmény mellett színészi játékot követel... A kolozsváriak István királya nemrégiben készült el, sok fáradsággal, nagy költséggel. Városukban már bemutatták. S amint korábban írtuk, ez a negyedik Er- kel-opera, melyet műsomkon tartanak. Dehel Gábor rendezte valamennyit, s mindegyik főszerepét a Gyulán is látott Molnár János (István) és Marton Melinda (Crescimira, a horvát fejedelem lánya) énekli. Szőke Margit A tánc ünnepe Kolozsvárról Rabindranath Tagore — a költő- fejedelem— írja a Kertész című költeményében Terpsyhora művészetéről: „A tánc a hallgatás művészete.” Ez művészetünk legmagvasabb és legmélyrehatóbb meghatározása. Ebben a három rövid és velős szóban rejlik a koreográfia művészetének lényege, ahogy azt meghatározza a szónak e nagy művésze, mintegy emléket állítva a mozgás művészetének — vallja a temesvári Valkay Ferenc,aki 1991-től a Kolozsvári Állami Magyar Opera balett társulatának igazgatója és egyben balettmestere. O rendezi, koreografálja a mai balettestet A tánc ünnepe címmel, melyet társulatának előadásában a Gyulai Várszínház várszínpadán 20.30 órától láthat a közönség. A kolozsvári balett társulat 1990 őszén szerveződött, azóta sok országot bejártak. Franciaország, Spanyolország, Németország, Svájc, Csehország, Magyarország közönsége tapsolt nekik, de a Gyulai Várszínház látogatói is megismerhették már nem egyszerművészetüket. Most vannak itt harmadik alkalommal. Repertoárjuk Mozarttól Sztravinszkijig, Bartóktól Vangelisig terjed. Mai érzékű társulat ez — mondta Valkay Ferenc emlékez/ Uj helyen A Gyulai Várszínház Igazgatósága tegnap elköltözött a Gróza parki épületből, ahol irodahelyiségeiket a műemlékfelügyelőségtől bérelték. Új helyük az önkormányzati tulajdonú épületben, a volt Jókai Művelődési Házban, a Kossuth utca 13. szám alatt található. Telefonszámuk változatlan: 463-148. Az épület folyamatos rendbetétele során színháztermet is kialakítanak itt. (ö) Valkay Ferenc ’91 óta a társulatigazgatója (ARCHÍV KÉP) ve a kezdetekre. Már akkor bevonták a közönséget előadásaikba a színpadon. Azóta bírják a rokonszenvet, műsoraikat nagyon sokan látogatják. Sokat táncolnak: turnéra indulnak november elején, s hazatérnek decemberben a szent karácsony ünnepére, vagy ha úgy sikerül, csak az óév—újév búcsúztatására, köszöntésére láthatja őket a család. Emlékezetes volt számukra a nagy franciaországi siker Strauss-estjükkel. A tánc ünnepével meghívásra hamaroA Gyulai Várszínház keretében a XI. Nemzetközi Bábfesztiválon Békéscsabán vendégszereplő csoportok Gyulán is fellépnek a tó melletti kisszínpadon. Ma 10 órakor finn együttest láthatnak a gyermekek, a Fingerborgen Bábszínház előadását Mama mú és a vaíjú címmel. Ezen a napon még 18 órakor a debreceni ORT-IKI a Magelónia históriája című előadását mutatja san Németországba, Ausztriába, Svájcba indulnak. Ezt az előadást az elmúlt év februárjában készítették, azzal a gondolattal, hogy ha a világon egy napon megün- neplik a táncot, ahhoz ők is hozzájárulnak. Noha» mesterségük teli sok fáradsággal, társulatuk fegyelmezett, fiatal, a táncosok karrierjük kezdetén állnak, a légkör közöttük meghitt, családias. Néhány hónapja elkészültek Bartók Csodálatos mandarinjával, ezt az előadást is szívesen elhoznák Gyulára... A most bemutatásra kerülő koreográfiával szeretnék elmondani, hogy a fiatalságból a következő korba nem könnyű átlépnie a táncművésznek, nem könnyű a váltást morálisan kibírni. Az életben is sok olyan helyzet adódik, amely hasonló drámai fordulatokat hoz. Mégis, ezen estnek ünnepinek kell lennie, könnyednek is. Nagy zenésláge- rekre táncol 23 fiatal: Rach- maninovot, Bachot, Mozartot, Albinonit, Massenetet, Csajkovszkijt, Rossinit hívták segítségül, hogy a közönségnek jó érzést szerezzenek — fogalmazta meg szándékukat Valkay Ferenc, aki elmondta még, hogy összeállításukkal innen a szabadkai fesztiválra utaznak. (Szőke) be. Július 3-án, szerdán a romániai Arlechino Bábszínház lép fel, Ku- kurikú, Nagybojár! játékuk címe, melyet 10 órától és 18 órától láthatnak az érdeklődő gyermekek. Július 4-én, csütörtökön 10 órakor a lengyel BIS Bábszínház lép fel a gyulai kisszínpadon, előadásuk címe: Dra- tewka, a suszter. 18 órától diákszínpadi bemutatókat is láthatnak. Az előadások ingyenesek. Sz. M. Bábszínház és diákszínpad Sarkadkeresztúri hadüzenet az inflációnak Hatvan kézműves ballagása A sarkadkeresztúri általános iskola diákjai ma indulnak Balatonszárszóra. Mint Krisz- tován Sándor igazgató és helyettese, Kendémé Fábián Ildikó elmondta, a szervezést még a tavasszal elkezdték. Sajnálkozva állapították meg, hogy az intézményükbe járó csaknem kétszáz tanuló közül mindössze húsznak a szülei tudták vállalni, hogy befizetik az ötnapos üdülés árát. Ez ötezer forint kiesést jelentett volna egy-egy családi kasszából. — Az iskolánk tanulói csaknem 30 esztendeje járják Békés megyét és az országot — mondta az igazgató.—Olyan helyekre visszük el tanulóinkat, ahová nem biztos, hogy a következő évtizedekben módjuk lesz elmenni. A kirándulások kapcsán vetélkedőt szervezünk. így egyszerre beszélhetünk élmény- és tudásszerzésről. — Sajnos, a pénz ma mindennél nagyobb úr — állította az igazgató-helyettes. — Tudomásul kellett vennünk, hogy a legtöbb család számára ötezer forint problémát jelent. — Semmiképpen nem akarjuk, hogy ezek a hagyományok megszűnjenek — mondta ismét az igazgató —, hiszen a diákok ha valamiért, hát az ilyesmikért szeretik az iskolát. Szóval kerestük a megoldásokat. A Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítványt magam alapítottam 1990-ben. Száznegyven ezer forint volt a számláján. Ezt, a diákönkormányzat farsangi és hulladékgyűjtő bevételét, valamint a természetvédő diákkör megtakarításait felhasználva felére tornásztuk a kirándulás részvételi díját. így ma 83 sarkadkeresztúri diákkal indulhatunk útnak Balatonszárszóra. M. M. Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleménye a térségi telefonfejlesztésről? Fekete Józsefné, 37 éves, mezőkovácsházi előadó: — Sok évvel ezelőtt ígérték a városban a fejlesztést. Korábban egy-két évig néhányan kaptak telefont, aztán megállt a bekötések száma. Régóta várunk a lehetőségre, reméljük most az idén sikerül! Egy ilyen elzárt vidéken létkérdés, hogy gyorsan és pontosan tudjanak az emberek információt cserélni az ország más részein élőkkel vagy a távollevő családtagokkal. A vállalkozásokat el sem lehet képzelni nélküle. A falvakban még a hagyományos kézikapcsolás működik, sokszor Budapestet is képtelenség elérni. Fiala Ferenc, 42 éves, nagy- bánhegyesi gépész: — Á mi családunk is most adta be az igényt, hogy ez az új Hungarotel akció elindult. Megkaptuk a visszaigazolást. Az ön- kormányzat vállalta a felmérést és az igények összeírását. Itt falun van ugyan néhány kézi- kapcsolásos telefon, de ez kevés. A vállalkozó kénytelen volt Westel telefont venni, ha boldogulni akart. Igaz, most 12 ezer forint előleget kell fizetni (régen összesen ennyibe került) és a végső ár 37 ezer lesz, de nagy szükség van rá. Ha telefon van, még utazási költség is spórolható. Páger Károly, 42 éves, ma- gyarbánhegyesi vállalkozó: — A telefonfejlesztés nagyszerű dolog. Már a korábbi kapcsolású lehetőségnek is Őröltünk, most pedig modernebbet ígértek. Vállalkozó vagyok, így tudom, mit jelent, ha árut kell rendelni, információt kérni és nem kell utazgatni a drága benzinnel. Áruszállításkor is könnyebb időpontot egyeztetni, mint levelezgetni a kereskedelmi cégekkel. Másrészt közelebb hozza az embereket egymáshoz, a családtagok jobban elérhetik egymást. Az idős embereknek szintén nagy segítség, ha orvost kell hívni. Róka Lajos, 40 éves, kunágotai sertésgondozó: —Hogy kell-e a faluban a telefon, az nem lehet kérdés. Igaz, nekem egyenlőre nem futjaaráva- ló, de ha tehetném beköttetném. Hallottam, hogy most új koncepciót hirdettek meg és automata készülékeket kap a vidék. A több gyermekes családoknál elengedhetetlen az iskola, az orvos, vagy más ügyek intézésénél. Rossz a közlekedés felénk, még vonat sincs, amelyen talán a telefon enyhíthet. Az önkormányzat korábban is szervezte, gondolom most is segít. Kár, hogy nekem nincs! H. M. FOTÓ: SUCH TAMÁS Aki kedvet kap a népi kismesterségek tanulásához, az a nyár végéig még jelentkezhet a következő tanévre FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Nemrégiben tartották a Békés megyei képviselő-testület felügyelete alatt dolgozó békéscsabai Kézműves Szakiskola évzáró ünnepségét. A különleges szakmákat — fazekasokat, szíjgyártókat, kosárfonókat, szőnyegszövőket — tanító iskola hatvan diáka közül csak nagyon kevesen vannak, akik nem tudnak elhelyezkedni a diploma átvétele után. Sokan tanulnak tovább, a „kicsik” közüí a legtöbben érettségire készülnek, a nagyobbak a szakoktató vizsgát célozták meg. Sokan készülnek közülük tanárképző főiskolára, de van olyan is, aki képzőművészetire jelentkezett, sőt néhányan vállalkozásban fogják végezni a tanult szakmát. — A legtöbb helyen lezárultak a felvételik, ide azonban nyár végéig lehet jelentkezni. —Várunk olyan érettségizetteket is, akiket esetleg nem vettek fel felsőfokú oktatási intézménybe, ők szíjgyártónak vagy fazekasnak tanulhatnak majd ősszel — tájékoztat Kölcseyné Balázs Mária, az iskola igazgatója. A. Gy.
