Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-02 / 153. szám

Mkés MEGYEI HlRLAP­MEGYEIKÖRKÉP 1996. julius 2., kedd O A szombati premieren Molnár Jánost láthatta, hallhatta a közönség István király szerepében FOTÓ: KEREKES ISTVÁN István király — száz év múltán „Ó, Isten, kezedben a jövő hatal­mas mérlege! Mutasd meg, szen­vedéseimet egy jobb jövő kö- veti-e? Tárd föl a jövendőt ne­kem, hogy boldogul a nemzetem? Uram, bocsásd el hű szolgádat, szemeim látták a jövőt. Időm le­járt. Jó harcot harcolék, szilárdul áll a nemzet és a trón, csak egyet értsetek. Nagy fényes századok közelgnek, vérrel, babérral éke­sek, de én reájok csupán az égből nézhetek” — búcsúzott halála előtt István király népétől az ope­ra szövegkönyve szerint. Erkel Ferenc István király című művét az 1885-ös budapesti operaházi bemutató után néhányszor elő­adták, teljes egészében utoljára 1896-ban, a millenniumi ünnep­ségek évében. Azóta fel-felbuk- kantak részletek a műből, s most, a millecentenárium tiszteletére arra vállalkozott egy társulat, a Kolozsvári Magyar Állami Ope­ra, hogy ismét műsorára tűzze az operát, hűen Erkelhez, s művé­hez. A Gyulai Várszínházban sza­badtéri ősbemutatóként két felvo­násban láthatta a közönség Dehel Gábor rendezésében. Két alka­lommal, szombaton és vasárnap telt ház kísérte figyelemmel az előadásokat. A várudvar történel­mi levegőt árasztó színpadán a képzeletet magával ragadóan hangzott a zene, amely megszüle­tése óta maga is történelmivé vált. Nagyon szép, költőien megfor­mált színpadképeket láthattunk. Dehel Gábor rendező együttesé­vel erre törekedett is. Amikor az esten szót váltottunk vele, szük­ségesnek találta elmondani: — Az Erkel operák szövegkönyvei bizonyos értelemben nem hagyo­mányosak, összehasonlítani a slágeroperák szövegkönyveivel ezeket nem kell. Egyszerűen má­sok. A zene tükrében furcsa mó­don nem annyira operás, inkább színháziasabb gondolkodásra készteti az alkotókat: a rendezőt, a díszlettervezőt, a vezető szólis­tákat. Színházi jelrendszerben le­het és kell gondolkodni. Minden benne van a zenében, csak oda kell figyelni rá. Az alkotói fantá­ziának nagy teret biztosít. Félve bár, de elmondom: két prózai vál­tozatú Bánk bán előadásban sze­repeltem és rendeztem az operát. A Bánk bán, mint opera valahogy teljesebb műnek tűnik, feszesebb a szerkezete, drámaibbá válik. Valóban, a színház felé indul el az opera. A műfaj véleményem sze­rint egyértelműen az, zenei szín­ház, amely az énekesi teljesít­mény mellett színészi játékot kö­vetel... A kolozsváriak István királya nemrégiben készült el, sok fárad­sággal, nagy költséggel. Város­ukban már bemutatták. S amint korábban írtuk, ez a negyedik Er- kel-opera, melyet műsomkon tar­tanak. Dehel Gábor rendezte va­lamennyit, s mindegyik főszere­pét a Gyulán is látott Molnár Já­nos (István) és Marton Melinda (Crescimira, a horvát fejedelem lánya) énekli. Szőke Margit A tánc ünnepe Kolozsvárról Rabindranath Tagore — a költő- fejedelem— írja a Kertész című költeményében Terpsyhora művészetéről: „A tánc a hallgatás művészete.” Ez művészetünk legmagvasabb és legmélyreha­tóbb meghatározása. Ebben a há­rom rövid és velős szóban rejlik a koreográfia művészetének lénye­ge, ahogy azt meghatározza a szónak e nagy művésze, mintegy emléket állítva a mozgás művé­szetének — vallja a temesvári Valkay Ferenc,aki 1991-től a Ko­lozsvári Állami Magyar Opera balett társulatának igazgatója és egyben balettmestere. O rendezi, koreografálja a mai balettestet A tánc ünnepe címmel, melyet tár­sulatának előadásában a Gyulai Várszínház várszínpadán 20.30 órától láthat a közönség. A kolozsvári balett társulat 1990 őszén szerveződött, azóta sok országot bejártak. Franciaor­szág, Spanyolország, Németor­szág, Svájc, Csehország, Ma­gyarország közönsége tapsolt ne­kik, de a Gyulai Várszínház láto­gatói is megismerhették már nem egyszerművészetüket. Most van­nak itt harmadik alkalommal. Re­pertoárjuk Mozarttól Sztravin­szkijig, Bartóktól Vangelisig ter­jed. Mai érzékű társulat ez — mondta Valkay Ferenc emlékez­/ Uj helyen A Gyulai Várszínház Igazgatósá­ga tegnap elköltözött a Gróza par­ki épületből, ahol irodahelyisége­iket a műemlékfelügyelőségtől bérelték. Új helyük az önkor­mányzati tulajdonú épületben, a volt Jókai Művelődési Házban, a Kossuth utca 13. szám alatt talál­ható. Telefonszámuk változatlan: 463-148. Az épület folyamatos rendbetétele során színháztermet is kialakítanak itt. (ö) Valkay Ferenc ’91 óta a társu­latigazgatója (ARCHÍV KÉP) ve a kezdetekre. Már akkor be­vonták a közönséget előadása­ikba a színpadon. Azóta bírják a rokonszenvet, műsoraikat na­gyon sokan látogatják. Sokat táncolnak: turnéra in­dulnak november elején, s haza­térnek decemberben a szent kará­csony ünnepére, vagy ha úgy si­kerül, csak az óév—újév búcsúz­tatására, köszöntésére láthatja őket a család. Emlékezetes volt számukra a nagy franciaországi siker Strauss-estjükkel. A tánc ünnepével meghívásra hamaro­A Gyulai Várszínház keretében a XI. Nemzetközi Bábfesztiválon Békéscsabán vendégszereplő cso­portok Gyulán is fellépnek a tó mel­letti kisszínpadon. Ma 10 órakor finn együttest láthatnak a gyerme­kek, a Fingerborgen Bábszínház előadását Mama mú és a vaíjú cím­mel. Ezen a napon még 18 órakor a debreceni ORT-IKI a Magelónia históriája című előadását mutatja san Németországba, Ausztriába, Svájcba indulnak. Ezt az előadást az elmúlt év februárjában készí­tették, azzal a gondolattal, hogy ha a világon egy napon megün- neplik a táncot, ahhoz ők is hoz­zájárulnak. Noha» mesterségük teli sok fáradsággal, társulatuk fe­gyelmezett, fiatal, a táncosok kar­rierjük kezdetén állnak, a légkör közöttük meghitt, családias. Né­hány hónapja elkészültek Bartók Csodálatos mandarinjával, ezt az előadást is szívesen elhoznák Gyulára... A most bemutatásra kerülő ko­reográfiával szeretnék elmonda­ni, hogy a fiatalságból a következő korba nem könnyű át­lépnie a táncművésznek, nem könnyű a váltást morálisan kibír­ni. Az életben is sok olyan helyzet adódik, amely hasonló drámai fordulatokat hoz. Mégis, ezen estnek ünnepinek kell lennie, könnyednek is. Nagy zenésláge- rekre táncol 23 fiatal: Rach- maninovot, Bachot, Mozartot, Albinonit, Massenetet, Csaj­kovszkijt, Rossinit hívták segít­ségül, hogy a közönségnek jó ér­zést szerezzenek — fogalmazta meg szándékukat Valkay Ferenc, aki elmondta még, hogy összeál­lításukkal innen a szabadkai fesz­tiválra utaznak. (Szőke) be. Július 3-án, szerdán a romániai Arlechino Bábszínház lép fel, Ku- kurikú, Nagybojár! játékuk címe, melyet 10 órától és 18 órától láthat­nak az érdeklődő gyermekek. Július 4-én, csütörtökön 10 órakor a len­gyel BIS Bábszínház lép fel a gyulai kisszínpadon, előadásuk címe: Dra- tewka, a suszter. 18 órától diákszín­padi bemutatókat is láthatnak. Az előadások ingyenesek. Sz. M. Bábszínház és diákszínpad Sarkadkeresztúri hadüzenet az inflációnak Hatvan kézműves ballagása A sarkadkeresztúri általános is­kola diákjai ma indulnak Balatonszárszóra. Mint Krisz- tován Sándor igazgató és he­lyettese, Kendémé Fábián Ildi­kó elmondta, a szervezést még a tavasszal elkezdték. Sajnál­kozva állapították meg, hogy az intézményükbe járó csaknem kétszáz tanuló közül mindössze húsznak a szülei tudták vállal­ni, hogy befizetik az ötnapos üdülés árát. Ez ötezer forint ki­esést jelentett volna egy-egy családi kasszából. — Az iskolánk tanulói csak­nem 30 esztendeje járják Békés megyét és az országot — mond­ta az igazgató.—Olyan helyek­re visszük el tanulóinkat, ahová nem biztos, hogy a következő évtizedekben módjuk lesz el­menni. A kirándulások kapcsán vetélkedőt szervezünk. így egyszerre beszélhetünk él­mény- és tudásszerzésről. — Sajnos, a pénz ma min­dennél nagyobb úr — állította az igazgató-helyettes. — Tudo­másul kellett vennünk, hogy a legtöbb család számára ötezer forint problémát jelent. — Semmiképpen nem akar­juk, hogy ezek a hagyományok megszűnjenek — mondta ismét az igazgató —, hiszen a diákok ha valamiért, hát az ilyesmikért szeretik az iskolát. Szóval ke­restük a megoldásokat. A Hát­rányos Helyzetű Gyermekekért Alapítványt magam alapítot­tam 1990-ben. Száznegyven ezer forint volt a számláján. Ezt, a diákönkormányzat far­sangi és hulladékgyűjtő bevé­telét, valamint a természetvédő diákkör megtakarításait fel­használva felére tornásztuk a kirándulás részvételi díját. így ma 83 sarkadkeresztúri diákkal indulhatunk útnak Balaton­szárszóra. M. M. Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleménye a térségi telefonfejlesztésről? Fekete Józsefné, 37 éves, mező­kovácsházi előadó: — Sok évvel ezelőtt ígérték a városban a fejlesztést. Korábban egy-két évig néhányan kaptak telefont, aztán megállt a beköté­sek száma. Régóta várunk a lehetőségre, reméljük most az idén sikerül! Egy ilyen elzárt vi­déken létkérdés, hogy gyorsan és pontosan tudjanak az embe­rek információt cserélni az or­szág más részein élőkkel vagy a távollevő családtagokkal. A vál­lalkozásokat el sem lehet kép­zelni nélküle. A falvakban még a hagyományos kézikapcsolás működik, sokszor Budapestet is képtelenség elérni. Fiala Ferenc, 42 éves, nagy- bánhegyesi gépész: — Á mi családunk is most adta be az igényt, hogy ez az új Hungarotel akció elindult. Meg­kaptuk a visszaigazolást. Az ön- kormányzat vállalta a felmérést és az igények összeírását. Itt fa­lun van ugyan néhány kézi- kapcsolásos telefon, de ez ke­vés. A vállalkozó kénytelen volt Westel telefont venni, ha boldo­gulni akart. Igaz, most 12 ezer forint előleget kell fizetni (régen összesen ennyibe került) és a végső ár 37 ezer lesz, de nagy szükség van rá. Ha telefon van, még utazási költség is spórolha­tó. Páger Károly, 42 éves, ma- gyarbánhegyesi vállalkozó: — A telefonfejlesztés nagy­szerű dolog. Már a korábbi kap­csolású lehetőségnek is Őröltünk, most pedig moderneb­bet ígértek. Vállalkozó vagyok, így tudom, mit jelent, ha árut kell rendelni, információt kérni és nem kell utazgatni a drága ben­zinnel. Áruszállításkor is könnyebb időpontot egyeztetni, mint levelezgetni a kereskedel­mi cégekkel. Másrészt közelebb hozza az embereket egymáshoz, a családtagok jobban elérhetik egymást. Az idős embereknek szintén nagy segítség, ha orvost kell hívni. Róka Lajos, 40 éves, kunágotai sertésgondozó: —Hogy kell-e a faluban a tele­fon, az nem lehet kérdés. Igaz, nekem egyenlőre nem futjaaráva- ló, de ha tehetném beköttetném. Hallottam, hogy most új koncep­ciót hirdettek meg és automata készülékeket kap a vidék. A több gyermekes családoknál elenged­hetetlen az iskola, az orvos, vagy más ügyek intézésénél. Rossz a közlekedés felénk, még vonat sincs, amelyen talán a telefon eny­híthet. Az önkormányzat koráb­ban is szervezte, gondolom most is segít. Kár, hogy nekem nincs! H. M. FOTÓ: SUCH TAMÁS Aki kedvet kap a népi kismesterségek tanulásához, az a nyár végéig még jelentkezhet a következő tanévre FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Nemrégiben tartották a Békés megyei képviselő-testület fel­ügyelete alatt dolgozó békéscsa­bai Kézműves Szakiskola évzá­ró ünnepségét. A különleges szakmákat — fazekasokat, szíj­gyártókat, kosárfonókat, szőnyegszövőket — tanító isko­la hatvan diáka közül csak na­gyon kevesen vannak, akik nem tudnak elhelyezkedni a diploma átvétele után. Sokan tanulnak tovább, a „ki­csik” közüí a legtöbben érettsé­gire készülnek, a nagyobbak a szakoktató vizsgát célozták meg. Sokan készülnek közülük tanárképző főiskolára, de van olyan is, aki képzőművészetire jelentkezett, sőt néhányan vál­lalkozásban fogják végezni a ta­nult szakmát. — A legtöbb helyen lezárul­tak a felvételik, ide azonban nyár végéig lehet jelentkezni. —Várunk olyan érettségizet­teket is, akiket esetleg nem vet­tek fel felsőfokú oktatási intéz­ménybe, ők szíjgyártónak vagy fazekasnak tanulhatnak majd ősszel — tájékoztat Kölcseyné Balázs Mária, az iskola igazga­tója. A. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents