Békés Megyei Hírlap, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-08-09 / 133. szám
A HÉT TÉMÁJA 1996. június 8-9., szombat-vasárnap „Világos lett: a falakat előbb ki kell bélelni a magyar nép hangjával, ha azt akarjuk, hogy az abból keletkező művek visszhangra találjanak bennünk. A közönséget pedig saját zenei nyelve öntudatára kell ébreszteni, különben meg sem érti, amit ezen a nyelven mondanak neki.” (Kodály Zoltán) Gulyás teremtette meg, Kodály nagy jövőt jósolt neki, Ferencsik üdvözölte... Gyökerek, emlékezés a tarhosi iskolára „1953—54-ben voltam kisdiák, első gimnazista, akire rendkívüli hatással volt a szigorú, szinte félelmetes, de rendkívül szuggesztív tanár- egyéniség. Hamarosan kiderült számunkra, hogy szigora ellenére létezik hamiskás humora is. Gulyás Györgyöt régen is, később is végtelenül tiszteltem. Szigorú következetességéért, küzdeni tudásáért minden jó ügy érdekében, és végül azért is, mert Békés- Tarhos egyértelműen az ő ambíciója és érdeme volt... Elsősorban a Kodály-féle nevelési elvek megvalósításáért hozta létre a tarhosi iskolát. Hogy e cél megvalósítására éppen BékésTarhos a megfelelő helyszín, ezt maga Kodály sem hitte egészen ’53 májusáig, amikor is a új zenepavilont felavattuk. Az elv tehát megvalósult, de Kodálynak sajnos igaza lett. Nehéz, talán lehetetlen egy ilyen intézményt, a konzervatóriumot a pusztában fenntartani...” (Bozay Attila Kossuth- díjas zeneszerző, Békés Megyei Hírlap, 1993. november 20—21.) „Gulyás egész élete küzdelem volt... Gigászi fejezetek sorozata. Rendkívül összetett ember vöt, csak alkotó módon tudott élni. Igazi ecce creator, alkotó ember!... Mindazt, amit a nemzetnek megszerzett, mindig, kivétel nélkül el kellett veszítenie. Nehéz volt követni fantasztikus álmait, és ő nehéz hűséget is követelt... A szavakat karnagyi munkája mágikus erővel ültette zenébe. Amit tudtunk, azt éreznünk is kellett, és amit éreztünk, azt mindig tudatosította. Kodály kórusait úgy tanította, hogy ezek a szavak, melyek műveit éltetik, csak a mieink, magyaroké! Ma, amikor az éneklő kedv csökken a világban. mérhetetlen értékű ez az átlényegítő erő... Neki nincs tartozása, mi lettünk adósai. Életműve elévülhetetlen.” (Szoko- lay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző, Békés Megyei Hírlap, 1993. november 20—21.) (n) A dolgok összefüggenek. A kultúra, a művészetek összekapcsolják a jelent a múlttal. ...Volt egyszer egy iskola, egyedüli az országban, tarhosi énekiskolának emlegeti a zenei világ. Gulyás György teremtette meg, mérhetetlen erőfeszítés és munka árán 1946-ban. Látogatói zenei álomvilágnak mondták. Kodály nagy jövőt jósolt neki. Nyolc évig engedték élni. Most, 1996-ban lenne 50 éves. Az emlékezet gyorsan felejt, ezért szükséges, hogy felidézzük azokat az okokat, amelyek Tar- hos (ezen az énekiskolát kell érteni) országos hímevét megalapozták. és szellemében éltetik ma is. Ezért szentelünk ünnepet az 50. évfordulónak. Ebben az 50 évben az iskola utóélete is benne van. Az alapító igazgató 1945-ből való emlékiratában a következőket írja. „Legyen ez az iskola a vidék szakiskolája, a falvak iskolája, bizonyságul annak, hogy magasabb zenei képzésünk gyökerére talált végre, hogy a környezetében benne maradt gyermek ugyanolyan lélekkel térjen vissza, amilyennel elbocsátotta a falu vagy a tanya.” Az a környezet, amelyben az énekiskola nyolc éven át működött, biztosította a gyermekek egységes és egészséges fejlődését. Az egészséges erdei levegőt, és éppen, mert kiesett a dogma- tizmus látóteréből, az egészséges szellemi levegőt is. Nem a kitűnőek, hanem a tehetségesek iskolája volt, azzal a feladattal, hogy a perifériákra szorult gyereknek biztosítsa a zenei fejlődést. Vállalta az elitképzést még akkor is, ha a hivatal a tehetség- gondozástól is elhatárolta magát. Olyan értékeket közvetített, amelyek messziről — a nemzeti múltból jöttek —, és tartós jelenSzecsődi Ferenc hegedűi Egykori diákok méltatják mesterüket létre tarthatnak igényt a magyar kultúrában. Elsőként valósította meg a gyakorlatban Kodály pedagógiai koncepcióját: az énekes alapon történő zenei nevelést. Emlékezni a félszázados múltra: nemzeti önbecsülésünket jelentő kötelesség. van jelen: nemzeti örökségünk, egyetemes zenei tradíciók, a magyar kóruskultúra hagyományai. A Békés-tarhosi Zenei Napok helyileg a tarhosi zenepavilonhoz kötődnek, mely az énekiskola épületé volt. Ez a történelmi gyökere, s az épületet körülvevő nagy park jelenti a varázsát. Fák, növények, madarak csodálatos együttesét. 1953-ban történt, hogy maga Kodály Zoltán avatta fel ezt a zenei rendeltetésű épületet, mely a sokféle megpróbáltatás ellenére végül is a magyar zenei élet része kell, hogy legyen. Kitűnő akusztikájú hangversenytermében nagyon sok szép muzsika hangzott fel. (Meg kell jegyeznünk, hogy ha ez a terem Pesten volna, az együttesek, zenészek versengenének érte. így „messzinek” találják.) A zenei napok csak a tarhosi zenepavilonban képesek betölteni azt a rendeltetést, amelyet annak idején Ferencsik János is üdvözölt. 1976-ban a Psalmus Hunga- ricus köszöntötte az ünnepi hangverseny közönségét. Ferencsik János vezényelt. Azóta csaknem két évtizeden át ez a mű lett a zenei napok szimbóluma. Gulyás György volt a karmester. A XX. Békés-tarhosi Zenei Napok „magyar zsoltára” a folytonosságot is jelenti. Különös jelentőséggel a honfoglalás ezerszázadik évfordulójára. Tamási Áron szavai kívánkoznak ide: „Bizony nem egye- dülvalók vagyunk, hanem valamiféle szerves egységhez tartozunk... Ennek a családnak országföldje van... Történelme van, mely ha gyakran szerencsétlen volt is, de hősi volt, de önzetlenségében költők tollára méltó. Irodalma van, mely nyelvi társtalanságában a mesék pazar -színeiben lüktet. Halottai vannak, kiknek neve nem számadat, hanem csillagok a föld alatti égen”. Tegyük hozzá: zenéje van, mely megőrzi Békés-Tarhost a feledéstől. Dr. Gyarmath Olga, a Békés-tarhosi Baráti Kör alelnöke, a tarhosi énekiskola volt tanára Az életmű „Semmi esetre sem legenda, ahogyan azt sokan gondolják. Tarhos szerves része az életemnek. Amikor létrehoztam a zeneiskolát, az volt a célom, hogy megkönnyítsem a tehetséges emberek sorsát. Hogy ne kelljen mindazon keresztül menniük, amin nekem. Ösztönösen meg- éreztem azt, hogy lehetőséget kell biztosítanom azoknak a gyerekeknek, fiataloknak, akik egyébként vidéken elkallódnának. Tarhoson sokan nőttek fel olyanok, akik a mai napig is a zenei élet különböző területein dolgoznak. Szokolay Sándor, Tarján Ferenc vagy az íróvá lett Csukás István. S vajon hány Szokolay Sándor nőhetett volna itt fel, ha nem csak 8 évig működik ez az iskola?!... Kodály álma, az éneklő Magyarország még nem létezik. Ilyen körülmények között, ahogy most állunk, soká nem is fog...” (Interjú Gulyás Györggyel, 1991) Kodály tarhosi diákokkal, ’53 Gulyás György vezényel, ’93 Kocsis Zoltán gyakorol, 1982 Gulyás György karnagy és Szokolay Sándor zeneszerző A kórus Kodállyal (1953) Gulyás György újabb kezdeményezése 1976-ból való, és az énekiskola létesítésének 30. évfordulójához kötődik. (1949— 1976). Békés város azonnal felismerte a kezdeményezés kulturális jelentőségét, és felvállalta a Békés-tarhosi Zenei Napokat. A Körös-vidék legrangosabb zenei eseménye 1996-ban huszadik alkalommal kerül megrendezésre. 1976-ban elsőként Ferencsik János üdvözölte a tarhosi ünnepségsorozatot: „...a Békéstarhosi Zenei Napok olyan kivételes és jelentős lépés, amelynek indíttatásában örömmel veszek részt”. Műsorainkban egyszerre többféle dimenzió ,,Mi a tarhosi szellem? Röviden: zenei nevelés ének alapján. Ezen az úton jut leghamarabb célhoz közönség és szaknevelés egyaránt... ...Új korszak hajnalán vagyunk. A felszabadult, ma- gyarabb gyermek, boldogabb Magyarország kora. És ebben az éneknek is része lesz.” (Kodály Zoltán) Zenei napok, huszadszor Tarhos újra életre kel: június 22- én, szombaton 19 órakor dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke nyitja meg a XX. Békés- tarhosi Zenei Napokat. A jubileumi díszhangversenyen felcsendül Liszt 13. zsoltára, Kodály Psalmus Hungaricusa. A Békési Zeneiskolában, a vonószenekari táborban június 18-án kezdődik és 25-éig tart a munka S. Dobos Márta hegedűművész, Bernadett Előd svájci és Ursula Voigt osztrák művésztanár vezetésével. A tábor hág verseny ét június 25-én 19 órakor tartják a zenepavilonban. A tarhosiak napját június 22- én és 23-án rendezik meg. A zenepavilonban és a parkban Bozay Attila vezeti a Békés- Tarhosi Baráti Kör közgyűlését szombaton. Másnap Békésen, a református műemlék templomban 10 órakor emlékezés és hálaadás lesz, majd egyházzenei hagverseny Szokolay Sándor kórusműveiből. A Szegedi Bartók Kórust Rozgonyi Éva és Szokolay Sándor vezényli. A békési Kodály-szobomál Fejes Antal, a zeneiskola igazgatója tart megemlékezést. A zenepavilonban 15 órakor rendezik meg Az unokák koncertjét, 18 órakor kórushangversennyel köszöntik a Tarhosi Énekiskola létesítésének 50. évfordulóját. Megrakják a tüzet címmel közös népdaléneklés lesz 20 órakor. A szép magyar beszéd kurzus irányítója dr. Szathmári István egyetemi tanár, az időpont június 24—29-ig, Matuz István fuvola mesterkurzusa június 24- től július 2-áig tart Békésen, hangversenyt adnak a zenepavilonban július 2-án 19 órakor. Június 28-án 19 órakor kezdődik a Jánosi Együttes estje a pavilonban. Július 6. a magyar zene évszázadai jegyében telik több helyszínen. A nemzetközi kürtkurzust július 1—9-ig tartják a művelődési központban. A zenei napok záróestje a pavilonban július 9-én 19 órakor lesz, műsoron Haydn, Mozart, Richard Strauss és Hidas művei, valamint Beethoven Egmond-nyitá- nya. Zárszót mond Joób Árpád művészeti igazgató. K. Összeállításunk a Tarhosi Enekiskola alapításának 50. és a Békés-Tarhosi * Zenei Napok rendezvény- sorozat premierjének 30. évfordulójára készült. Szerkesztette: Niedzielsky Katalin Matuz István fuvolaművész