Békés Megyei Hírlap, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-07 / 132. szám
GAZDASÁG 1996. június 7„ péntek Minden eddiginél több, jobb, olcsóbb... 20—30 százalékos nyereség lenne elfogadható • • Osszeomolhat-e a gabonapiac? Az elmúlt 5—6 évben egymás után kezdték meg az ország több városában is az expók szervezését. Ebbe a sorba állt be három éve Békéscsaba is. De hol a helye, rangja a mi vásárunknak? — kérdeztük Váradi Zoltánt, az Expó Team Kft. ügyvezetőjét, aki három éve főszervezője a Csaba Expónak. — Nemrégiben felvették a cégünket a Magyarországi Kiállítók Szövetségébe — pedig ennek egyik alapfeltétele lett volna, hogy legalább öt éve szervezzünk vásárokat. A kiállítás területének nagysága, a kiállítók száma, a szakmai színvonal alapján azonban megelőlegezA Politerm Plusz Kft. évek óta „alapítótagja” a Csaba Expónak. Minden évben részt vesznek, és minden évben egy kicsit többet adnak látogatóiknak. Tavaly ők nyerték a legszebb külső kiállítónak járó díjat. Vajon hogyan készülnek idén a nagy eseményre? Erről kérdeztük Mácsai Sándort, a cég ügyvezetőjét. — Alapfilozófiánk valóban az, hogy minden évben egy kicsit többet adjunk, ezért sok komoly (és komolytalan) meglepetést készítünk az idei vendégeinknek. Nem szeretnék sokat elárulni terveinkből, de idén kétszer akkora területen, több mint 200 négyzetméteren épül fel a standunk. ígérem, hogy a kedvezményes akcióinkon túl, itt jól ték nekünk ezt a „jutalmat.” Ezzel egyidőben ért az a megtiszteltetés is, hogy beléphettünk a minősített kiállításszervező cégek sorába. — A csabai vásárt tehát kívülállók igen jól ítélik meg, pedig tavaly az árak miatt sokan maradtak távol a rendezvénytől... — Azok a cégek, amelyek az ország összes vásárát végigjárják, mind elismeréssel szólnak rólunk, és az áraink is inkább középkategóriásak, drágának talán inkább csak a helyiek tartották. Egyébként nem sok területén mondható el az életnek, hogy valahol nem emeltek árakat — hát a Csaba Expo ilyen. A költségek átcsoportosításával sikerült elérnünk, hogy idén a kiállítóink a tavalyi áraknál olcsóbban jöhetnek hozzánk. fogja magát érezni felnőtt és gyerek egyaránt. — Idén is pályáznak a legszebb stand címért? — Természetesen, hónapok óta tervezgetjük a helyet Szabó János építész és Sziráczki Mihály kertész tervező mérnök barátommal, de a többi most már tényleg legyen meglepetés. —A Politerm Plusz Kft. több neves cégforgalmazója, így nem csak saját magát képviseli. — Tizennégy, igazán európai színvonalú termékeket gyártó magyar és külföldi cég termékeit forgalmazzuk és mutatjuk be, de mindig is nagyon fontosnak tartottuk, hogy a termékek mellé jótanácsokkal is ellássuk vevőinket. Ez természetesen a vásár ideje alatt is így lesz. Sőt, azért is — Mennyivel lesz más ez a vásár, mint az eddigiek? — Lassan bebizonyosodott, hogy nem jó, ha egy kisvárosban rendezett vásár túlságosan szakosodik, mégis, a kiállítóterületen belül arra törekszünk, hogy mindenki megtalálhassa amit keres, és ha lehet, senkit ne zavarjanak mások. Ezért lett idén újdonság, hogy a teljes vendéglátós blokkot áttettük a füves területre, egy nagy sörsátorba. Itt lehet pihenni, enni, sörözgetni, és itt lesz majd a színpad is a legkülönbözőbb kulturális programokkal. A vásárnak ez a része éjszaka is nyitva áll majd az egész város számára is. Reményeink szerint a kiállítók is itt töltik majd estéiket. — Lesznek-e új kiállítók, olyanok, akiket még nem ismerhet a nagyközönség? tartom nagyon fontosnak az expót, mert itt végre szakíthatunk időt egy kis beszélgetésre, barát— Minden bizonnyal, hiszen minden eddiginél több kiállító jelentkezett nálunk, minden eddiginél nagyobb területet veszünk igénybe. Igazi újdonság, hogy közel száz olyan cég is megjelenik majd itt, akik teljes egészében külföldiek, és ebben az országban még telephellyel sem rendelkeznek. — Emelkedett-e a belépőjegyek ára? —Nem, immár harmadik éve jöhetnek be 150 forintért a felnőttek, százért a gyerekek. Ráadásul a belépőjegyekkel nyerni is lehet — ez éppen a Békés Megyei Hírlappal szervezett közös játékunk lényege. Másrészt pedig a vásár kulturális műsorainak egy része ingyen lesz látogatható esténként, a sörsátorban. A.Gy. kozásra, hogy aztán legyen alkalmunk a kialakult emberi kapcsolatokat aprópénzre váltani. (a) Dr. Karsai József gazdajegyző a közelmúltban „gabonaértekezletre” invitálta a battonyai gazdákat. A polgármesteri hivatal tanácskozótermében megtartott összejövetelen ott voltak mindazok a helyi termelők, akik tisztességes áron szeretnék értékesíteni idei termésüket. — Meglehetősen ellentmondásos hírek terjengenek a várható árakról — mondta Csukás Gyula, a Békés Megyei Agrárkamara ügyvezetője. — Egyrészt hallani 100-150 Ft-os kenyérárakról, másrészt pedig arról, hogy az exportadó kivetésével a kormány lefölözi a várható hasznot. Közben a tőzsdén naponta limitmértékkel, azaz mázsánként 30 forinttal csökkennek a búzaárak. Ez félelmet kelt a termelőkben, attól tartanak, hogy összeomlik a búzapiac, s még az igen alacsony tavalyi árszintet sem éri el. Különösen azok érzik veszélyeztetve magukat, akiknek nincs fix áras értékesítési szerződésük. — Önön kívül a bajai Interfoud gabonakereskedelmi vállalat képviselője is részt vett az értekezleten. A battonyai gazdák az Interfoudhoz szerződtek. Sikerült-e megnyugtatniuk az embereket? — Elmondtuk, hogy ennek a pánikhangulatnak nincs sem jogi, sem közgazdasági alapja. A termelők az idei búzának már mintegy 70-80 százalékát lekötötték. A belföldi árakat nagy mértékben az befolyásolja, hogy milyenek a világpiaci árak, és hogy mekkora a kivitelünk. Úgy tűnik, még legalább 2-3 évig jelentős búzaexportra számíthatunk a jelenlegihez hasonló magas árakon. Persze ahhoz túl magasak a világpiaci árak, hogy azok egy az egyben érvényesíthetők lennének az itthoni takarmány- vagy kenyérárban. Tehát én viszonylag kiegyensúlyozott piacra számítok. —A termelők szerint ennek a megteremtéséhez szükség lenne némi kormányzati beavatkozásra is. — A kamaránk is úgy véli, hogy egy 20-30 százalékos nyereséget is tartalmazó irányárat kellene a kormánynak meghatároznia. Amíg ez nem történik meg, addig elképzelhető kisebb nagyobb árzuhanás, illetve - emelkedés. De szeretném hangsúlyozni: a búza betakarításkori ára semmiképpen nem eshet vissza 1200-1300 forintra. — És nem is szökhet irreálisan magasra? — Eddig egymillió tonnára adtak kiviteli engedélyt. Ezt már sem támogatni, sem „lefölözni” nem lehet. Legfeljebb az újabb engedélyek kiadásakor lehet szó kisebb mértékű módosulásokról, de ez olyan kis részét érinti a piacra kerülő gabonának, hogy érdemben nem tudja befolyásolni a kétezer forint körüli árszintet. — Hosszú távon elkerülhetőnek tartja az ilyen pánikhelyzetek kialakulását? — Igen, ha a termelők, illetve érdekképviseleteik korrekt költségmegfigyelő rendszereket működtetnek, s a tényleges költségek, valamint az elvárható tisztes nyereség figyelembevételével alakítják az árakat. Az idei termelés például abszolút veszteséges lenne, ha a búzapiac megrekedne a tavalyi árszinten — mondotta a megyei agrárkamara ügyvezetője. Ménesi György Az emberi kapcsolatokat aprópénzre kellene váltani A Politerm Plusz Kft. az idén is pályázik a legszebb stand címére. Jelenleg az építés elején tartanak n Álmodni se mertem!” Vésztői vásári kesergő A díjat Miklós Tibor igazgató (balszélen) adta át Szatmári Sándornak (jobb szélen), középen KreczÁdám oktatási manager FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Mezőgazdasági integrációs tanácskozás Az orosházi körzethez tartozó hét szövetkezet és az Agro-M Rt. mezőgazdasági integrációs program megvalósítását tűzte ki célul, amelytől a térség mező-gazdaságának fellendülését remélik. A program megvalósítására valamennyi résztvevő egy-egy projektet dolgozott ki, melyet a kormány és az ÁPV Rt. mellett működő agrármodemizációstes- tület elé terjesztettek. A projektek értékelésére, megbeszélésére a napokban került sor az orosházi Tópart panzióban. A tárgyaláson jelen volt dr. Burgert Róbert, az Agrármodemizációs testület elnöke, valamint munkatársai, Váncsa Jenő és Fekete János, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. képviseletében pedig dr. Dancsó József közgazdász. Az integrációs programban résztvevők kedvezményes kamatozású bankhitelt és vissza nem térítendő géptámogatást kapnak, valamint PHARE-támogatásban részesülnek. A termelő tevékenység fő profiljának kialakítása, erősítése mellett a program résztvevői jdató sakma segítséget nyújthattak egymásnak, ami által remélik, hogy a terület mező- gazdasága hamarosan kimozdul a holtpontról. K. E. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angolf font 235,87 Görög drachma (100) 63,13 Német márka 99,62 Olasz líra (1000) 98,61 Osztrák schilling 14,16 Spanyol peseta (100) 117,51 USA-dollár 152,47 „Szatmári Sándor faipari vállalkozó Békés” — ez áll a névjegyén. 22 esztendős, bútorasztalos a tanult szakmája, és tavaly éppen április 1-jén kezdte meg működését Békésen, mint faipari vállalkozó. A történetben eddig semmi különös — csakhogy a fiatalember nyerte tegnap „Az 1996. év legígéretesebb fiatal vállalkozója” pályázat területi döntőjét a Békés Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál. — Mi készül a Szatmári-műhelyben? - kérdeztük őt a díjkiosztót követő percekben. — Épületasztalos-munkákat és egyedi kisbútorokat, felújításokat, belsőépítészeti asztalos- munkákat egyaránt vállalok, illetve készítek. — Több, mint egy éve vágott bele ebbe a vállalkozásba. Milyen nagyobb buktatókon kellett átjutnia? — Leginkább talán az adja fel a leckét, hogy nagy a konkurencia. De sok apróság is nehezíti az ember munkáját, például nagyon kicsi volt a műhelyem. Amire igyekszem kínosan ügyelni, az a pontosság és a minőség. Ha az ember nem szállít időben, oda a hitele, a jó hírneve. —Hogyan indult a napja, látott esélyt a továbbjutásra? r—r Reggel azt gondoltam, eljövök, egy papírral több lesz. A beszélgetés után már éreztem, lehet valami esélyem. De az első helyről nem is álmodtam! Most pedig már drukkolhatok az országos döntő miatt. Remélem, nem vallók szégyent. —Mi lesz a pályadíj sorsa? — Természetesen a műhelyre, szerszámokra költőm. (tóth) Megtudtuk még: a fácán törzsállományuk az idén nagyarányú vérfrissítésen megy át, új, sportosabb típus kerül beállításra. Ennek érdekében keltetésre a tojásokat külső tenyésztőktől vásárolták. Az első csibék már ki is keltek, s 6 hetes korukig, vagyis kihelyezésükig az előnevelőben fejlődnek. A tervek szerint legalább 4 ezer előnevelt fácáncsibét szeretnének a vadászterületre kihelyezni. Mindezek mellett más vadásztársaságoknak is adnak el napos- és előnevelt fácánt, ami nem egy rossz üzlet. —sz— — Aki nem szeret dolgozni, az ma biztos, hogy politikus lesz. Aztán aparlamentbe bekerülve saját anyagi meggazdagodása foglalkoztatja, a kisemberek problémájával viszont továbbra sem foglalkozik senki. A mezőgazdaságot pedig végképp nem lenne szabad elsorvasztani! Higgye el, ha az állam garantálná a hízók kilónkénti 150 forintos felvásárlási árát, ma itt minden eladó értékesíteni tudná malacát, s a vevők sem járnának rosszul — fogalmazott az egyik eladó tegnap a vésztői állatvásáron. — A Gyulai Húskombinát privatizálása szintén nem kedvez nekünk. Az új tulajdonos ezután a saját ismeretségi köréből vásárolja fel a hízókat, mi pedig a drága takarmányon felnevelt állatainkat hajthatjuk majd az utcára — adott hangot aggodalmának egy állattenyésztő. Egy másik férfi szintén keserűen jegyezte meg: „A táp ára idén már ötször emelkedett, míg a sertések felvásárlási áraiban semmilyen kedvező fordulat sem volt. Egy hízó tenyésztéséhez öt-hat mázsa tápra van szükség, ami tizennyolc ezer forintba kerül. Ha ehhez az összeghez még hozzászámítjuk a malac árát is, akkor az átadáskor kiderül: az állattenyésztő egész évben ingyen dolgozott.” A nyolc-tízhetes „röfik” darabját általában 3600-3800 forintért kínálták, de vevő csak elvétve akadt. — Bezzeg tavaly ilyenkor, ha füle volt meg farka, kilencezerért azonnal vitték — nosztalgiázott az egyik eladó. A nyolchetes kecskegidák darabjának ára 4000^-500 forint körül mozgott. Az öthetes üszőért 23 ezer forintot, a tízhetes bikáért 40^)5 ezret kértek a gazdák. A két és fél éves tehéntől — kisbocijával együtt — 125 ezer forint ellenében vált volna meg tulajdonosa. Az anyajuhok darabját 13-15 ezer forintra, a vágókét 8-10 ezerre taksálták az árusok. A lópiacon talán még kevesebb volt a vevő, hisz ott még komolyabb összegek kerültek szóba. A hatéves törzskönyvezett lóért 200 ezer forintot kért tulajdonosa. A másfél éves sö- rényes állat párját pedig 300 ezer forintért kínálták. A hároméves szamár ára 50 ezer forint volt. Magyari Barna Akik bakot szeretnének lőni A békési Stroh Vadgazdálkodási Bt.-nél alig fejeződött be a téli vadászat, máris újabb szezon kellős közepén vannak. Az 5 ezer 66 hektáros területen gazdálkodó betéti társaságnál május elsejétől tart az őzbak vadászat. Szabó Imre ügyvezetőtől megtudtuk: vadászterületük igen kedvelt a külföldiek számára, a visszatérő olasz, német, francia és angol vadászok mellett az idén először spanyol puskások is jöttek vadászni Bélmegyer térségébe. A hosszúra nyúlt, kemény tél az intenzív etetés ellenére megtizedelte az őzállományt. A hó olvadása után, tavasszal rengeteg elpusztult őzgidatetemet találtak. Ennek fő oka, hogy az őzállomány genetikai változáson ment át, rengeteg az iker gida, a tej viszont már kevés a két apróságnak, s így nem tudták átvészelni a telet. A kifejlett őzbakok agancsa sem olyan jó fajsúlyú, mint a korábbi esztendőkben volt. A szakemberek arra számítanak, hogy a május végén megkezdődött gidázás nyomán helyre áll a természet ilyen jellegű egyensúlya. Egyébként a vadásztatás nem egy rossz üzletág, minden őz kilövéséért átlagosan 1700 német márkát fizetnek a külföldi vadászok. A beruházások telj esítményértékének alakulása ( millió forint) (Forrás-.Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága, Békés Megyei statisztikai tájékoztató 1996/1.)
