Békés Megyei Hírlap, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-29-30 / 151. szám
MEGYEI HÍRLAP A HÉT TÉMÁJA 1996. június 29-30., szombat-vasárnap Módszerek és eszközök Aratás: a szemes gabonafélék (búza, árpa, rozs, zab, köles stb.) levágása és összegyűjtése. Módszerei és eszközei a történelem folyamán mindenkor az adott technikai, művelési lehetőségekhez alkalmazkodtak. A kézi aratás során az egyes műveletek (kaszálás, marokszedés, kévekötés, keresztbe rakás, hordás, csépiés) jól elkülöníthetők, egymáshoz csak lazán kapcsolódnak. Gépi aratáskor a gépesítés fokától függően több művelet összevonódik. Az aratógépek a vágást, marokszedést és a kévekötést összesítik, míg a keresztbe rakás, behordás, aszta- golás és cséplés különválik. Az arató-csépló'gépes (kombájnos) aratás a levágástól a cséplésig az összes műveletet magában foglalja. Kézi aratással, ill. aratógéppel a szemes termény korábban (már viaszérésben) levágható, mert az ún. utóérés a kepékben (keresztekben) és az osztagban megy végbe. A kombájnos aratás a gabona teljes érésekor végezhető. Utólagos szárításra a szemek víztartalma szerint lehet szükség. (Forrás: Magyar Nagylexikon) Kasza, kuka, kereszt Mindez a múlt, de még elevenen él az öregek emlékezetében. A következő néhány rövid részlet Nagy Gyula: Aratás és hordás Orosházán című munkájából való, amelyet a Szántó Kovács János Múzeum 1963-64-es évkönyvében adott közre. A szerszámok rendbehozása. Orosházán és környékén emberemlékezet óta kétkacs- csos kaszával kaszálnak. A kasza kiválasztása szakértelmet kíván. A kasza lángjának jóságát a kasza csengése mutatja meg. A kaszát nagy gonddal kalapálják ki. Orosházán a markot kukával verik. A kukát maguk készítik leggyakrabban eper- vagy szilfaágból. Kaszálás. A kaszálást az aratás kezdetén pár napig csak früs- tök után kezdik, mert reggel vonút és harmatos a gaz. Később már szárazabb a szalma és egy fél órai napsütés felszárítja a harmatot. A kaszálás nagy erőt, nagy szív- és tüdőmunkát kíván, s ezért csak teljes erejű férfiak tudnak az aratás végéig kitartóan kaszálni. A jó és erős kaszás ugyanolyan marokverővel nyersgazból 17—20, s szárazból 22—28 keresztet is levág egy nap. Ez 3/4-1 kisholdnak felel meg. Marokverés. A marokverést leggyakrabban lányok, asszonyok és süldő legénykék, ritkábban emberek végzik. Keresztelés. A körö'sztölés kizárólag a kaszások dolga. Az első kéve a kereszt feje ajja, fejajja A 18. kéve a pap. Arató Orosháza 1936. - Miklós című kötete)- Müller Miklós fotóművész alkotása (Forrás: Lengyel András Egy nagy magyarfotográfus: Müller ARATÁS Nagybánhegyesi gazdák Demkó János húsz hektáron gazdálkodik Nagybánhe- gyesen. — Búzát hét hektáron vetettünk. Még mindig nem tudom. mi lesz a termés sorsa az idén, nem mertem szerződni, elég gyengén indult a vetés tavasszal. — sorolja a gazda — Őszi árpa két hektáron terem, ha az idő engedi, hétfőn vágjuk, a búzának viszont kell még talán egy hét. — Mibe kerül egy hektár betakarítása? — A kaszaperi szövetkezet szokta levágni bérmunkában, egy hektárt 6500 forintért, illetve a szalma szecská- zásával együtt hétezerért. —És mennyiért lehet eladni? —2300 forintért hallottam mázsáját, de kit tudja! Várok vele a tél beálltáig, van hol tárolni, aztán meglátjuk, ki mit ígér. Ahogy elnézem, lehet, csak annyi búza terem az idén, ami az országnak kell. Id. Takács Lajos szintén nagybánhegyesi, ő három hektár búzát, egy hektár árpát takarít be az idén. — Bérmunkában vágja a helyi szövetkezet — mondja a 46 esztendős gazda —. Kasza kettő is van a háznál, de nem aratásra, hanem takarmányt vágunk vele a jószágnak. Tavaly 860 forintért vették a búzámat! Rákényszerítik a parasztembert, hogy adja, amennyiért viszik, mert nincs hol tárolni. De most megoldom, kivárom, míg rendes árat kapok érte. A hasznom a másé, a költség meg az egyém — ez így nem mehet! Mibe kerül ma egy korszerű kombájn? — A mérettől függően 160— 200 ezer márkába — feleli a Békéscsabai Agroker Rt.-nél Képíró Imre üzletágigazgató. — Milyen kombájnokat forgalmaz a cég? — A Claas dílere vagyunk. Ebből a típusból több, mint négyezer üzemel az országban. A legújabb, legkorszerűbb a 3 cséplődobos Mega, de — kevesen tudják —- árulunk magángazdaságokban célszerű, kisebb Claas-típusokat is. Forgalmazzuk továbbá az E- típusú kombájnokat is. Természetesen alkatrészellátásról is gondoskodunk. — Nagy a pénztelenség a mezőgazdasági üzemekben. Van kereslet ezekre a drága munkagépekre? — Nézze, ez olyan, mint otthon a kenyér. Muszáj megvenni. Ha elvetettek, aratni kell, ha aratni kell, kombájnra van szükség. A megyében az idén az Agroker és az IKR 4-es körzet összesen 17 darabot adott el. Bíztató tény, hogy a Claas-dílerek az országban eddig a tavalyinak dupláját értékesítették. — Önök nyaranta aratási ügyeletet szerveznek. Ez mit jelent? — Műszaki probléma mindig előfordulhat, szükség lehet alkatrészre, márpedig aratáskor minden perc drága. Ilyenkor meghosszabítjuk a nyitvatartási este hét óráig, és hét végén is nyitva tartunk. nAdd meg Uram!” A köztudat az aratás kezdetét leginkább Péter és Pál ünnepéhez kapcsolja. Ez azonban inkább kalendáriumi jelentőségű. A hozzáfűződő kultikus hagyományok, archaikus hiedelmek miatt igazában Sarlós Boldog- asszony napját kell az aratás ünnepélyes népi előjátékának tekintenünk. Az aratás a parasztember életében és munkájában nagy esemény, amelyre még napjainkban, a gépesített munkatechnika korszakában is bizonyos áhítattal és komolysággal készül. Az élet, vagyis a mindennapi kenyér régi parasztok szemében Isten ajándéka, valamiképpen Krisztus teste (Oltáriszent- ség), illetőleg jelképe (úrvacsora). A Miatyánkban is ezért könyörögnek a hívek. A munka megkezdésénél legalább a fohászkodás, kalapmegemelés ma is általános. A bukovinai Andrásfalva emberei a harabkálás néven emlegetett aratáshoz e szavakkal fogtak hozzá: add meg Uram a mindennapi kenyerét mindenkinek! A munka végét, koronáját: az aratókoszorú készítését és felajánlását ünnepelték még századunk elején is. (Forrás: Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium) Tízezer éve A búza igen régi, noha nem a legrégibb termesztett növényünk. Búza a kenyér igazi növénye. Más gabonákból is sütnek a világon sokféle „kenyeret”, azonban a legjobb kenyér mégis a búzából készül. Nyilvánvalóan ezt a jó alkalmasságát az ősember is hamar felismerte, mert a régebbi gabonanövényeket, a dabodát, a gabona- amarántot és az árpát a búza termesztésbe fogásával már mellőzte, és az utóbbi, bőven tízezer év óta csak a búzát tartja az ember az igazi kenyémö- vénynek. Az orvos szerint Az éltető étel: a kenyér, amióta világ a világ. De valóban elélhet az ember „kenyéren és vízen”? A kérdést dr. Libor János belgyógyász gasztroenterológus- nak, a gyulai Pándy Kálmán kórház osztályvezető főorvosának tettük fel. — Meglehetősen sokáig meg lehet lenni kenyéren és vízen. Mint ahogyan kenyér nélkül is, ha megfelelően pótoljuk. —Miért? — A kenyérnek nagy a telítő értéke, 40-56 százalékban tartalmaz szénhidrátot, 6-10 százalékban fehérjét, 1 -2 százalékban zsírfélét, és jelentős a B vitamin, a rostany ag-tartalma. — Ami tehát a szervezetnek feltétlenül kell, az benne van? — Ami biológiailag és kalória szempontjából szükséges, az benne van, azt alapvetően tartalmazza. Móra Ferenc Istenáldotta búza (Részlet) Nagy magyar nemesítők „...Mindössze két testvér akadt, aki azt mondta hogy nem szabad az Isten ajándékát megvetni, hanem legalábbis próbát kell vele csinálni. Az egyik is fogott magának egy darab búzaföldet, a másik is. — Isten nevében vessünk —<• mondta a fiatalabb, akinek annyi volt a fia, lánya, ahány az ujja. —- Isten nevében arassunk — mondta az öregebb testvér, aki olyan magányosan élt a világban, mint valami öreg fűzfa a pusztában. Hát hiszen vetni könnyű volt, mert abban a szél is segített. Vitte az apró magot, mint pelyvát, s hol szemenként hullajtottá el, hol csomósán ágyazta bele a földbe. — Adtál, Uram segítséget, de nincs benne köszönet — sóhajtották a testvérek, akik az első szántóvetők voltak a világon. Bezzeg nem fújt a szél aratáskor. Sütött a nap, mint a fűtött kemence, hullott a verejték, mint az eső, szédelgett a két testvér, mint a beteg. Külön kellett leszakajtani minden szál búzácskát, kézzel kipergetni minden kalászát, s utoljára se lett több az egész termés egy-egy zsák búzánál. Szép holdvilágos este volt, mikor a fiatalabb testvér bekötötte a zsákját a tarlón. De ki is nyitotta mindjárt, felét kiöntötte a szérűre, és csak a másik felét hagyta a zsákban. — Hát azzal mit akarsz? — kérdezte a felesége. — Ezt átviszem a bátyám szérűjére, odaöntöm az övéhez. Nézd, nekünk van fiunk, lányunk, aki segítsen kenyeret keresni. Neki nincs se kicsi, se nagy, aki segítségére legyen. — Isten segítsen meg jó szándékodban! -— igazította az asszony a vállára a zsákot. Az ember azzal nekivágott az éjszakának. Hát ahogy a földje széléhez ér és át akar bújni az eleven sövényen, összeütközik valakivel, annak is zsák van a vállán, mint neki, az is hátrahök- ken, mint ő. —Te van az, öcsém? — Én ám, bátyám. Fiát te hova igyekszel éjszakának idején? — kérdezte a fiatalabb testvér, lecsúsztatván válláról a zsákot nagy meglepetésében. — Én bizony tehozzád indultam — tette le az öreg ember is a zsákját. — Azt gondoltam, hogy jólenne megfeleznem veled, amit az Isten adott. Magános ember vagyok én, kicsivel beérem; ti meg sokan vagytok, sok éhes szájat kell megelégítened. Abban a percen nagyot villant a fejük fölött az ég, hirtelen meleg szellő kerekedett, fölkapta a zsákokat, s ami búza volt bennük, azt mind szerteszét szórta a világon. — Legyen megáldva, amit a testvéri szeretet megszentelt — mosolyodon le az-Isten az égből. S azóta olyan bokros növésű, dús kalászú, kövér szemű, istenáldotta növény a búza. De mikor gyűlölködés hatalmasodik el az ember-testvérek között, akkor alacsony a szára, tarackos a gyökere, ritkás akalásza, apró aszeme... * — Az Isten tudja, lelkem, mitől van — simogatta meg a kabátom ujját búcsúzóban Mári néni —, de mintha csupa vadbúza nőne mostanában a világon.” (A történetet az író a kunágotai határban hallotta egy öregasszonytól, aki felejtett kalászt gyűjtött.) A magyar búzanemesítés jelentékeny sikereit a XX. században érte el. Három nagy nemesítő munkája nyomán már a század második és harmadik évtizedében nemcsak a termés biztonsága, hanem nagysága és minősége javult meg jelentősen. Székács Elemér a tiszavidéki búzából előállította a híres Székács-búzákat, Baross László a Bánkúti-búzákat és Fleischmann Rudolf a még ma is szórványosan termesztett F. 481 fajtát, valamint Legány Ödön a Hatvani-búzákat. Ezek a búzák a két világháború közötti időszakban nagyon elterjedtek, és jó termést, kiváló minőséget biztosítottak. Fajtáik jól reprezentálták a „proles hungarica” alakkörből leszármazott magyar búzát. (Forrás: dr. Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink?) Vetésterület Békés megyében: 1995 ha 1996 ha % Őszi búza 115 973 122 837 + 5,9 Őszi árpa 18830 14 511-22,9 Tavaszi árpa 17 325 12 612-27,2 Hektáronkénti búzahozamok Békés megyében: 1986-1990 1992 1994 1995 5 293 kg 3939 kg 5077 kg 4139 kg Az oldalt összeállította: Tóth Ibolya
