Békés Megyei Hírlap, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-24 / 146. szám
iMKÉS MF,GYEI HÍRÍAP SZÍNES OEDÄEÄK 1996. június 24., hétfő Egy könyv a történelemről Mikor tartották az első olimpiai játékokat? Mikor taszították le trónjáról a nyugat-római birodalom utolsó uralkodóját? Mikor találták fel a gyorsírást? Mikor és hogyan halt máglyahalált Jaeanne d’Arc? Hol használták először a vasat? Hol halt meg Nagy Sándor? Hol született meg a demokrácia? Hol látható a világ legnagyobb, ember alkotta építménye? Miért szakadt ketté a katolikus egyház, miért nem jutott Luther Márton Húsz János sorsára? Miért lett Rettegett Iván szerető férjből kegyetlen zsarnok? Hogyan kapta nevét a tank? Hogyan kezdődött az első világháború, hogyan dördült el az a bizonyos, szarajevói lövés? Ki mondta, hogy ,,A diplomácia fegyver nélkül olyan, mint zenekar hangszerek nélkül”? Ki volt az az orosz cár, aki kétkezi munkásként dolgozott Angliában? Ki volt Lajka és milyen szerepet játszott az űrkutatás történetében? Mit keresett valójában Kolombusz, amikor felfedezte. Amerikát? Mi volt a boxerlázadás? Mit engedett be Fleming az ablakon, mielőtt felfedezte a penicillint? Ezekre, s még több száz, hasonló kérdésre kaphatnak választ a Reader’s Digest egyik legutóbbi sikerkönyvéből, melynek címe: Mikor, hol, miért és hogyan történt? Az album a történelemnek arról a 100 legdrámaibb eseményéről ír, amely megváltoztatta a világot. A 448 oldalas könyvben több, mint 1000 illusztárciót (fényképet, rajzot, térképet), időrendi táblázatot, betűrendes és tematikus mutatót talál az olvasó. Kedvcsinálóként két válasz a kötetből. Honnan kapta nevét a tank? A tankgyártásban vezető szerepet szerzett Nagy-Britanniában a kísérleti járműveket „Víztartály” feliratú ponyva alatt szállították, s az egyszerűség kedvéért „tank”-nak (tartály) nevezték. Kik voltak a kamikaze-k? Azok a II. világháborús japán pilóták, akik robbanóanyaggal megrakott gépükkel öngyilkos módon az ellenséges hajókra zuhantak. Az első kamikaze-támadásra 1944. október 25-én került sor, amikor is egy japán pilóta a St. Lo amerikai repülőgépanyahajó fedélzetére zuhanva elsüllyesztette a hajót. A becslések szerint 1465 kamikaze pilóta lelte halálát a harcokban, de eközben elsüllyesztettek, vagy súlyosan megrongáltak 129 hajót és megöltek 3048 tengerészt. Mikor húzta meg a pápa azt a vonalat, amely eldöntötte, ki fedezi fel és rabolja ki az Újvilágot?... Honnan kapta nevét? Cardigan grófja 150 éve találta ki a praktikus csodát. Kultúrtör- ténészek szerint éppen most másfél évszázados egyik legpraktikusabb ruhadarabunk, a kardigán. Születése idején még nem ismerték a szabadidő-ruha fogalmát, de ez a pulóverből lett mellényféle tipikusan ilyen.Lét- rehozásaegy angol főrend, James Brudenell, Cardigan grófja nevéhez fűződik. O maga mondta, hogy leleményéhez egyrészt az ő újításra és praktikumra hajlamos egyénisége, másrészt a ködös Albion időjárása kellett. Naposabb tájakon ugyanis ritkább az úgynevezett pulóver-nap, a brit szigeteken viszont csaknem minden nap ilyen. A derék earl nem titkolta, hogy egyszerűen lustaságból utálta a csak fejen áthúzható ruhadarabot. Ellenszenvét számtalan reumás-köszvényes angol úr osztotta. Cardigan grófja ezért gondolt egyet és utasította háza illetékes hölgyeit: kössenek neki olyan pulóvereket, amelyeken elől gombok vannak, melegek, de amelyeket úgy lehet felvenni, mint egy kabátot. Vagyis a ruhadarab olyan „pulóver legyen, amit nem kell áthúzni a fejen”. A modern korban a kardigán legnagyobb brit prófétája Harold Macmillan volt, aki 1957-től 1963-ig őfelsége kormányának miniszterelnökeként szolgált. Vannak, akik azt állítják, a birodalom történetében ő az első neves államférfi, aki nem hivatalos eseményeken, tehát például otthonában, kardigánban hagyta magát lefotózni. Korábban a a legendás windsori herceg is kedvelte ugyan a kardigánt, de ő csakis a golfpályán viselte. Monsieur Mansart az udvari főépítész, a Manzard-szoba névadója 1646-ban született Párizsban. Az évforduló egyik érdekessége, hogy eredeti nevében semmi nem emlékeztet a későbbi találmányra: az újszülött ugyanis Jules Hardouin néven látta meg a napvilágot. A férfiú 1885-ben XIV. Lajos főépítésze lett, 1699-ben pedig tovább emelkedett a ranglétrán: a Napkirály magas udvari címet adományozott neki. Mivel egy viszonylag közeli felmenője, Francois Mansart 1636-ban ugyancsak megkapta az udvari főépítész címét és Hardouin bevallottan sokat tanult rokona művészetéből, az akkori idők szokása szerint másodikként felvette a mester nevét és Jules Hardoun-Mansart néven jegyezte legszebb alkotásait. Olyanokat, mint a párizsi Invalidusok Templomát, vagy éppen a Chateau de Clagnyt, amiben Madame de Montespan, őfelsége kedvese élt és virult. Egyik építészeti leleménye a sok közül az volt, hogy a tető formájának megváltoztatásával növelte a tető alatt hasznosítható tér nagyságát és ebből az ötletből született a sajátos, tető alatti ablakszemeivel a világra pislogó újfajta szoba, a manzárd. A korai nyár egyik ékessége: virágba borultak a napraforgó FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Ide soha nem teszünk csíkokat Csíkjaink 1973‘óta ebbe az irányba mennek Minőségünk jele
