Békés Megyei Hírlap, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-22-23 / 145. szám
1996. június 22-23., szombat-vasárnap MEGYEIKÖRKÉP Tanév végi (létszám)leltár Méhkeréken Hangverseny, (z) A Békés-Tarhosi Zenei Napok keretében Megrakják a tüzet címmel június 23-án este hat órakor népzenei ajándékhangverseny lesz a tarhosi Zenepavilonban. Az esten aranyérmes kórusok szerepelnek, fellép a szegedi Bartók Kórus, az isaszegi Asszony Kórus és Napsugár Együttes, valamint a túrái Kislányok Kórusa. Szólót énekel Maczkó Mária, a népművészet ifjú mestere. Szerződésbontás. (1) A mezőkovácsházi Lászlófi és Társa Bt. szerződését — amelyet az önkormányzat korábban a két köztemető üzemeltetésére kötött a vállalkozóval — a legutóbbi testületi ülésen — a szerződés nem teljesítésére való hivatkozással -— felbontották. A hírek szerint a temető üzemeltetésére a korábbi években pályázó Tajki és Társa Bt. kap megbízást. Véradás, (b) A gyulai vöröskereszt szervezésében június 26-án a véradó állomáson délelőtt 8 és 12 óra között a közüzemi vállalat dolgozói adhatnak vért. Az infláció és a hosszú ideig tartó kemény tél a méhkeréki önkormányzat gazdálkodására sem volt jó hatással. — Tavaly tízmillió forinttal kellett kiegészítenünk az állami finanszírozást, hogy intézményeink működőképesek maradjanak — mondta dr. Rúzsa György, a román község polgármestere. — Hét és fél milliót a forráshiányos települések pályázatán nyertünk, de minden további hiányzó forintot is pályázati úton szedtünk össze. Az idén a szokásos infláció mellett még a hosszú ideig tartó kemény tél is rontotta a helyzetünket. Havonta 620 ezer forintot kellett kiadnunk energiára, és mindezt több mint fél éven keresztül! Már az év elején látható volt, ismét ki kell egészítenünk az állami finanszírozást. Újra „beneveztünk” az önhibáján kívül forráshiányos települések számára meghirdetett pályázatra. — Bárhogy is lesz, testületünk elhatározta, hogy intézményt nem A Minden út Atlantába vezet jelmondattal június 1-15-e között Bács-Kiskun, Békés és Csong- rád megyében, országos akció részeként új játékot indított a Szerencsejáték Rt. Szegedi Területi Igazgatósága. A játék során egy egy személyes olimpiai út volt a tét azok között, akik a megadott határidőig 2 ezer forint értékű nyeretlen gépi hatoslottószelvényt küldtek be. A sorsolást — közjegyző jezárunk be, csoportot nem vonunk össze — folytatta ezután. •— Természetesen tudjuk, nekünk is takarékoskodni kell. Mindent meg kell pályázni, amit lehet, de csak arra várni, hogy majd nyerünk, kevés. Tavaly áprilisban a testületünk határozatot hozott a létszámmal való ésszerűbb gazdálkodásra. Amikor én polgármester lettem, 14-en dolgoztak a hivatalban, ma velem és a jegyzővel együtt nyolcán látjuk el ugyanazt a feladatot. A Belügyminisztérium nemrégen kidolgozott modellje szerint egy 2500-3000-es településen tízszemélyes polgármesteri hivatal fenntartása az ideális. Úgy gondolom, mi közelítjük ezt a modellt, hiszen Méhkerék lélek- száma 2300-2400 között mozog. A létszámleépítésnek természetesen az intézményekre is ki kellett terjednie. — Ebben a kérdésben a lehető legfájdalommentesebb megoldásokat kerestük — magyarázta a polgármester.—Először a be nem lenlétében — tegnap délelőtt Szegeden, a Szerencsejáték Rt. Területi Igazgatóság székházában rendezték. Fortuna jóvoltából az 500 ezer forintot érő atlantai út nyertese Békés megyei lett. A beérkezett 203 pályázó közül a szerencse Varjú Imrének (Gyomaendrőd, Tanács u. 1/1. sz.) kedvezett. A nyertes július 18-án, a MALÉV különjáratú gépével indul tizenegy napra Atlantába, az olimpiátöltött álláshelyeket zároltuk. Nemrégen például egy óvónőnk ment el, helyette nem veszünk fel új kollégát. Minthogy még mindig lehet élni az előnyugdíjazással, mi két pedagógusnak is felajánlottuk ezt a lehetőséget. Mindketten jóval több mint 30 éves munkaviszonnyal rendelkeznek. Tervezzük, hogy összevonunk nem pedagógus munkaköröket. Ezenkívül felülvizsgáljuk a szakkörök és a napközi finanszírozását. Úgy gondoljuk, csak azokat a szakköröket éredemes fenntartani, amire igény van, és a napközi helyett is gazdaságosabb lenne a menza bevezetése. Természetesen mindenhez csak akkor nyúlunk, ha az nem csorbítja a gyerekek érdekeit. Jelenleg kilenc gyermekre jut egy pedagógus, ami szuper ideális, de nem biztos, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben ésszerű. Személy szerint abban hiszek, hogy a létszámnak az elvégzendő feladathoz kell igazodnia. M. M. ra, ahol teljes ellátásban részesül, s egy — a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elosztásában — jegycsomagot kap, mely átlagban napi két verseny belépőjét tartalmazza. A tervek szerint a szállodában működő ,,Magyar Club” eseményein találkozhat a nyertes a magyar sportolókkal, s a sikereket az „olimpiai családdal” együtt ünnepelheti. —szekeres— Gyomaendrődi nyertes utazik az olimpiára Megkérdeztük olvasóinkat Mikor járt utoljára moziban? Strifler Józsefné, 41 éves, eleki óvónő: — Lehet, hogy már öt éve is van annak, hogy utoljára moziban jártam. Pedig valamikor nagyon szerettem a szórakozás eme műfaját, és a régi, jó magyar filmeket. A családi teendők azonban igencsak lefoglalják az ember idejét, három gyermekünket neveljük. Eleken most újból üzemel a mozi, így lehet, hogy elmegyünk egyszer megnézni egy filmet. Pellei Lászlóné, 51 éves, eleki gondozónő: — Ó, nagyon régen, 20 éve biztosan van már annak. Természetesen régebben szerettem moziba járni, a fiatalkori szórakozásunk alapját képezte. Különösen a régi magyar filmeket kedveltem. Szívesen néztem romantikus és kalandfilmet egyaránt. Aztán évről évre mind kevesebben jártak moziba, míg egyszercsak öten, hatan ültünk a nézőtéren. Lácz Györgyné, 53 éves, lökösházi rokkantnyugdíjas: — Elég régen, legalább 15 éve, hogy nem voltam moziban. A jó filmeket, mint talán mindenki, én is nagyon szeretem. Kedvenc színészeim a régiek közül valók, Páger Antal, Törőcsik Mari, de hadd ne soroljam tovább. A mozi szerepét ma már a televízió és a video váltotta fel. Az ember egész nap tesz- vesz, utána leül a képernyő elé és megnéz egy filmet. Pavelka Béláné, 49 éves, két- egyházi recepciós: — Két évvel ezelőtt néztem meg egy filmet a moziban. Hogy miért szoktam le a mozilátogatásról? Talán azért, mert az idő nagy úr manapság. Régebben valahogy volt idő a mozira is. A piaci törvények a hétköznapi életben is éreztetik hatásukat. Elég drága a mozibelépő. Bízzunk abban, hogy visszatérnek egyszer még a régi szép idők. ^ FOTÓ:KOVÁCS ERZSÉBET Piaci körkép — Gyula Nyári esőben Pénteken délelőtt langyos esőcseppek frissítették a város piacán a betonpadokra takarosán elhelyezett, szemet gyönyörködtető zöldségeket, gyümölcsöket, virágokat. Haragoszöld sóska, üdezöld uborka, hófehér fejű fokhagyma, piros paradicsom, vajszínű hagymák, paprikahalmok, illatos kapor, zellér sorakoztak egymás mellett. A gyönyörű nyári virágok is csábították magukhoz a vevőket. A piac bejáratánál szegedi termelő halmozta a szebbnél szebb szegfűket. Száz forintért adott egy 20 szálból álló csokrot, hiszen mint mondta, ilyenkor nyáron már nem találni kereskedőt, aki nagyobb tételben vásárolna. Ezért jár piacról piacra, így próbálva meg eladni virágait. Eső ide vagy oda, a gyulai piac élte a maga életét. Alighanem a legnépszerűbb hely a városban, olykor lépni sem lehet területén. A zöldbab kilóját többnyire 70 forintért kínálták, a szép paprika darabját 10-15 forintért, a vöröshagyma csomóját 20 forintért, egy kiló paradicsomot átlagosan 100 forintért árultak. A burgonya ára látványos csökkenést ért meg: nagyságtól függően 30-tól 50 forintig terjedt a skála. Gyümölcs már kevesebb volt, de lehetett találni meggyet kilónként 100 forintért és cseresznyét, melynek kilója 60 és 250 forint között ingadozott. Nem csoda, hiszen az egyik szinte csak magból állt, míg a másik, a ropogós cseresznye nagyra nőve, pirosán kínálta magát. Egy gyümölcskereskedő szerint az árakat és a vásárlóerőt tekintve épp elég az, ami kapható e gyümölcsből a piacon. A drágaság oka, hogy a köd elvitte a cseresznyét. Sárgabarack viszont lesz bőven — most is van már, kilónként 400 forintért —, hacsak közbe nem szól a jégverés. Egy helyen láttunk sárgadinnyét, 350 forintért kínálták az immár magyar termés kilóját. Érdekes uborkát árult a gyulai termelő, Gajdács János. Mint mondta, Kelet- Magyarországon ő termeszti egyedül a mag nélküli uborkát, egy kutatóintézettel áll kapcsolatban. Kétszáz négyzetméteren, fólia alatt neveli, nem permetezi, csepegtető rendszerrel öntöz és adagolja a tápanyagokat a futónövényre. A 400 tőről hetente 3 mázsányit szed le, ha a napsütéses órák száma is úgy akarja. A Gajdi ubit címkével árulja, mert meggyőződése, hogy aki egyszer már megkóstolta... Jó ízű, sose keserű, szedés után két hétig eláll, mert megóvja a kiszáradástól viaszos héja — sorolta a jó tulajdonságokat. Csodálatos növény, ha megtaláltuk a lelkét, győztünk — mondta. Drága a gyulai piac? A szakemberek szerint igen, 20 százalékkal is, ami az idegenforgalmi kereslet következménye. Szőke Margit Demokrácia vagy hatékonyság A megyei önkormányzat angliai partnerkapcsolata révén tegnap különleges vendégeket fogadott Békéscsabán dr. Simon Mihály, a megyeszékhelyjegyzője, illetve dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke: a londoni Japán Helyi Önkormányzati Központ munkatársai tettek rövid látogatást megyénkben. Katsumi Sozuoki és Katsuchiro Inazawa feladata, hogy Közép-Kelet-Euró- pából elsőként Magyarországgal, annak önkormányzataival ismerkedjenek. Kutatásaik eredményét, megfigyeléseiket a Japánban működő háromezer (!) ön- kormányzat mindegyike megkapja. A konkrét kapcsolatteremtés már nem, az ő feladatuk, de itteni tapasztalataik nagyon jók: — Mindenképpen lehetségesnek tartjuk közelebbi kapcsolat kiépítését a két ország között, kitűnően éreztük magunkat itt, és büszkék vagyunk rá, hogy egyes kutatások szerint van némi rokonság is a két nép között. A japán és a magyar ön- kormányzatok rendszerére vonatkozva egy olyan kérdést vetettek fel, amit nálunk még talán kevesen mernek feltenni, pedig szerintük mindenképpen el kellene dönteni, hogy mit tartunk fontosabbnak, a demokráciát vagy a hatékonyságot? Antal Gyöngyi A PHARE-program 75%-a mellett 25% magyar forrásra lesz szükség Remény a Szárazér vízpótlására Békés megye képviselő-testü- lete gazdasági, területfejlesztési és Környezetgazdálkodási bizottsága, valamint a mező- gazdasági bizottság soron kívüli, kihelyezett együttes ülést tartott tegnap a mezőkovácsházi városházán, ahol a Maros hordalékkúp felszíni vízpótlása, illetve a Szárazér vízellátásának problémája volt napirenden. Mint azt dr. Török Imre, az ATIVIZIG főmérnöke elemezte, a Maros hordalékkúpon levő települések vízellátási gondja — ezen belül a Szárazér vízpótlása — nagyon összetett probléma. Az évek óta húzódó gond visszanyúlik a Trianoni szerződésig, amikor a Román-Magyar határmenti zónát érintő vízügyi egyezmény megszületett. Az újonnan fellépő igény komoly műszaki előkészületet és milliárdos költségvonzatot jelenthet — mondta. A megoldásra azonban műszakilag több lehetőség is mutatkozik. Mindezt dr. Goda Péter, a KÖVIZIG igazgatója is alátámasztotta. A legnagyobb gondot a pénzügyi háttérben látja. Ezt követően dr. Simon Imre, a megyegyűlés elnöke felcsillanó reményként említette azt az értesülést, miszerint Brüsszelben 5—5 millió EKÜ-t hagytak jóvá Románia és hazánk támogatására. A projektek kidolgozásakor elfogadott szűkített listán első 3 helyen Békés megyei vizes téma szerepel, köztük a Szárazér gondja. Tegnap reggel egy 600 millió forintos megyei területfejlesztési összegről is szó esett, ami lehetőséget ad a támogatásra. így tehát a PHARE-program 75%-a mellett mintegy 25 százalék magyar forrásra lesz szükség, amiből 12,5%-ot felvállal a Környezetvédelmi Minisztérium és a fennmaradó 12,5%-ot kell a megyének, térségnek kigazdálkodnia. Végül a jelenlevők kérték, hogy a projektek benyújtásakor a dél-békési térség és a Szárazér vízpótlását súlyozottan kezeljék. E témakörben a román partnerekkel együtt konferenciát tartanak július 8-án Gyulán. H. M.
