Békés Megyei Hírlap, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-20 / 143. szám

1996. június 20., csütörtök HAZAI TÜKÖR Acélgolyócskával írta be nevét a világhírességek közé Magyar volt a gördülő pennák atyja Bíró László József hajdan volt újságíró életéről és világra szóló találmányáról, a golyós irónról nyílik kiállítás 24-én Budapesten. A 17 tablóból és számos tárgyi emlékből álló anyagot az ezermester-zsurnaliszta Argentínában élő leánya, Mariana Bíró-Sweet juttatta el az óhazába. Dr. Vámos Éva, az Országos Műszaki Múzeum főigazga­tója a készülő kiállítás kap­csán elmondta, hogy Bíró László József 1939-ig élt Bu­dapesten. Újságírói munkája mellett sok mindennel foglal­kozott. A golyóstoll feltalálása előtt legjelentősebb szaba­dalma egy automata sebesség- váltó volt, amelyet a General Motors vett meg tőle. Miután Argentínában tele­pedett le, több mint száz sza­badalmat, találmányt dolgo­zott ki. Köztük egy palack­címkéző berendezést és egy eljárást fenol alapú műgyanták előállítására. Olyan elismerés övezte, hogy az argentin felta­lálók napját azóta is az ő szüle­tésnapján, szeptember 29-én ünnepük. Bíró 1899-ben született és 1985-ben hunyt el. A golyós­tollat még itthon, 1938-ban ta­lálta fel. Az ötlet - hogy gurul­jon a toll a papíron, ne karcol­jon és ne kelljen pepecselni a tintával - Bíró László József fejéből pattant ki, függetlenül attól, hogy a múlt század vé­gén Amerikában is foglalkoz­tak már vele. Volt két kortársa is - egy lipcsei és egy prágai polihisztor -, akik próbálkoz­tak hasonló megoldással, de sikertelenül. Lipcsei konkurensét Bíró valószínűleg egyáltalán nem ismerte, a cseh feltalálóról vi­szont tudott; meg is beszélték egymással a szakmai problé­mákat. A speciális tinta előállításá­tól a miniatűr acélgolyók so­rozatgyártásáig vezetett az út a sikerhez. Mindenesetre a még itthoni, kísérleti példány elké­szítésétől tíz évnek kellett el­telnie, mire az első ténylege­sen használható golyóstoll az üzletekbe került. Deregán Gábor Mandátum vagy kulcspozíció? Véleménykülönbségek a koalícióban az összeférhetetlenségről Értesülésünk szerint a kisebb kormányzó párt összegyűj­tötte azt a 78 képviselői aláírást, amely az összeférhetetlen­ségi törvénytervezet parlament elé terjesztéséhez szüksé­ges. Az íveket a szabaddemokratákon kívül 21 kisgazda és 2 független képviselő is aláírta. Az MSZP és az MDF ellenzi a kezdeményezést, a KDNP és a Fidesz álláspontja nem alakult ki. Ha a kétféle, az MSZP-s és az SZDSZ-es előterjesztés kö­zül az utóbbi, „szigorúbb” vál­tozat győz, 70-80 képviselő­nek döntenie kell: gazdasági pozícióját vagy képviselői mandátumát tartja-e meg. Hankó Faragó Miklós, az SZDSZ szakértője azt mondja:- A részben vagy egészben állami, illetve önkormányzati tulajdonú cégeknél parlamenti képviselő szerintünk egyálta­lán ne tölthessen be igazgató- tanácsi, felügyelőbizottsági vagy ügyvezető igazgatói posztot. Az MSZP ezt csak akkor tiltaná, ha az adott cég­ben az állami tulajdon mértéke meghaladna bizonyos határt. Ami a hatálybalépést illeti: ra­gaszkodunk a visszamenőle- gességhez, míg az MSZP csak 1998-tól szigorítana. Az MSZP frakcióvezető-he­lyettesének, Toller Lászlónak a véleménye:- Nem lehet visszamenőle­ges törvényt hozni, mert aki 1994-ben képviselőséget vál­lalt, az akkori szabályok tuda­tában döntött így. E pontot ki­véve más részletekben komp­romisszumra jutottunk. Az összeférhetetlenség csak a 10 százaléknál nagyobb állami, önkormányzati tulajdonú cé­gek vezető funkcióit betöltő képviselőkre vonatkozna. A szakszervezeti tisztségviselők megtarthatnák képviselői mandátumukat. Az elgondolások szerint a képviselőknek vagyonnyilat­kozatot kellene tenniük, de hogy csak a ciklus elején és végén, vagy évente, arról elté­rőek az álláspontok. T. M. ✓ Élővé tenni az anyanyelvet Tegnap Békéscsabán, a megye­házán a nemzeti és etnikai ki­sebbségi bizottság és a megyei művelődési központ munkatár­sai közös munkamegbeszélést tartottak az Őszi Anyanyelvi Kulturális Napok előkészíté­séről. Hevesi József nemzetisé­gi főtanácsos elmondta, hogy az őszi eseménysorozatot az ötödik alkalommal rendezik meg idén. A program célja, hogy az itt élő kisebbségek számára élővé tegyék anyanyelvűket, és a gyermek és felnőtt hagyo­mányőrző csoportok bemutat­kozhassanak. A német anyanyelvi kultu­rális napok Almáskamaráson szeptember 28-án kezdődnek, a szerb nap a hagyományos szeptemberi szerb búcsúhoz kapcsolódik. Gyulán az orszá­gos román kulturális hét záró­napjaként október ötödikén tartják az anyanyelvi napot. A szlovák nap október 19-én Tótkomlóson, a cigány 26-án Dobozon kerül megrendezés­re. Jelenleg a programok kiírá­sát küldik meg az érintettek­nek, és augusztus közepére már konkrét jelentkezéseket várnak a rendezvényre. Az Őszi Anyanyelvi Kulturá­lis Napok szervezését a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Köz- alapítvány, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ki­sebbségi főosztálya, az országos kisebbségi önkormányzatok és a rendező települések önkor­mányzatai, művelődési intéz­ményei segítik. K. A. Küzdőtársak találkozója. „A millecentenáriumon a múlt dicsőséges pillanatait szoktuk felidézni. Ezekbe be­letartozik azok cselekedete is, akik a ’40-es évek közepén kirekesztett magyarként a fasizmus ellen harcoltak” - mondta Gál Zoltán, amikor a Parlamentben fogadta a Küz­dőtársak Találkozójának külföldi résztvevőit, fotó: feb/diósi Csődkilátások Dobozon A 11,2 millió forintos forráshiányt az állam nem fedezi Az önkormányzat csődje is felvetődött egy békésnek in­duló téma kapcsán a dobozi képviselő-testületi tegnapi ülésén. Az általános iskola helyzetéről készült jelentés­hez Kiss János, a pénzügyi bi­zottság nevében felvetette, hogy a településen a közalkal­mazottak bére feleannyi, mint a köztisztviselőké, illetve jelentős lemaradás tapasztal­ható. Javasolta, hogy a polgár- mester a következő ülésre ke­resse meg azokat a pénzügyi lehetőségeket, amelyekkel a közalkalmazottak bére a köz- tisztviselők keresetének szint­jéhez emelhető. Szatmári János polgármes­ter elmondta, hogy a közalkal­mazottak és a köztisztviselők bérét egyaránt a törvényeknek megfelelően emelték. A köz- alkalmazottakét előírás sze­rint szeptembertől februárig visszamenően, a köztisztvi­selőkét januártól. A polgár- mester rámutatott, hogy a 11,2 millió forintos forráshiányt az állam nem fedezi, így a legna­gyobb gond a beruházások anyagi hátterének biztosítása lesz. Ha ez nem sikerül, az év végére csődöt jelenthet az ön- kormányzat. Kiss János ezt fe­nyegetésnek tekintette, és a ja­vaslatát megismételte. A tes­tület döntése szerint a kérdést a polgármester az iskolaigaz­gatóval és az intézmény gond­nokságának vezetőjével meg­vizsgálja, s az eredményt a szeptemberi testületi ülés elé tárja. L. E. Gyorsítani kell a sereg átalakítását A NATO tagjaként 45 ezres katonaság is elég az országnak A magyar hadsereg részben már ma is alkalmás a NATO-tagságra. Ezt Végh Ferenc altábornagy, a Ma­gyar Honvédség alig két hete kinevezett parancsnoka, ve­zérkari főnök jelentette ki tegnapi bemutatkozó sajtó- tájékoztatóján. Hozzátette: jó példa erre a magyar IFOR-zászlóalj, amely min­den lehetőséget megkapott a NATO-erőkkel való együtt­működéshez. Az együttműködési képesség nemcsak a technikai felszere­lésre vonatkozik, hanem az ott szolgálók fizetésére is - foly­tatta a parancsnok. - Arra kell törekedni, hogy fokozatosan más egységek is illeszkedni tudjanak a NATO elvárásai­hoz. Végh Ferenc felhívta a fi­gyelmet, hogy a biztonságpoli­tika az elmúlt években nagy változásokon ment át. Csök­kent az ország veszélyeztetett­ségének mértéke, ami befolyá­solja a hadsereg feladatait. Ennek jegyében módosítani kellene a haderő átalakításáról tavaly hozott országgyűlési határozatot. A vezérkari főnök szerint ugyanis aligha tartható például a határozatnak az a ré­sze, amely pontos arányokat szabott meg a tisztek és a Végh Ferenc fotó: dióSI imre tiszthelyettesek között. A tá­bornok szerint első lépésben csak a hivatásos katonák lét­számát lenne célszerű meg­szabni, a belső arányokat pe­dig csak később. Fontos feladat a haderő át­alakításának felgyorsítása. Mint mondta, radikális lépé­sekre van szükség annak érde­kében, hogy ne húzódjék el ez az átmeneti állapot. Politikai kérdés az általános hadkötelezettség kikerülése az alkotmányból - állapította meg Végh, s hozzátette, kato­nai körökben a hosszabb távú tervek már ma is azzal szá­molnak, hogy erősíteni kell a hadsereg hivatásos jellegét. Az új parancsnok kitért arra is, hogy a NATO-hoz való csatlakozás után valószínűleg elegendő lesz egy 45 ezres lét­számú hadsereg az ország vé­delmi képességének biztosítá­sához, illetve az integrációs feladatok ellátásához. Gond, hogy jelenleg a hadsereg költ­ségvetése és feladatrendszere nincs összhangban. Ezért sür­gető tennivaló a szétaprózott­ság megszüntetése, illetve a meglévő erők összpontosítása. Végh közölte: olyan mun­katársakat keres, akikkel együtt hozhatja létre az átala­kított vezérkart. Bejelentette, hogy július 1-jétől Fodor La­jos vezérőrnagy lesz az első számú helyettese, aki a kö­zelmúltban tért haza külföldi továbbképzéséről. Szerencseposta Az elmúlt héten Fortuna kinyi­totta bőségszaruját s csak úgy dőltek belőle a főnyeremé­nyek a hatos lottón, a Jokeren, és a totón... Maradt még a zsákban Azért teljesen nem ürült ki a szerencsezsák. A hatos lottón ezen a héten 11 millió forint lehet azé a játékosé, aki helye­sen tippel a kihúzott hat számra. A Jokeren 4 millió fo­rint csábít egy ikszelésre. A totó 13 + 1 találata pedig 3 millióval kecsegteti a fut­ballrajongókat. Korántsem volt ilyen ada­kozó kedvében a szerencse is­tenasszonya az ötös lottó fő­nyereményét illetően. így - mivel nem volt telitalálatos szelvény - most nettó 142 millió forint elnyerésében reménykedhetnek a lottóra­jongók. 72 millió - mázlival Ennek az összegnek több mint a felét - közel 72 millió forintot - lehet megnyerni a Telemázli Jackpotján, feltéve ha a játékosnak hétfő este mázlija lesz. Meglehetősen fukar kézzel bánt Fortuna a kenósokkal is: az elmúlt héten a számtalan kisebb összeg mellett mind­össze egyetlen, egymillión fe­lüli nyeremény lelt gazdára. Akit Fortuna felkeres... Annál többet ígér a Szerencse- játék Rt. péntek esti - június 21-ei - televíziós kenóműsora, ahol várhatóan záporozni fog­nak a nyeremények. A tévé 1- es csatornáján 22 óra 10 perc­kor induló Legyen szeren­csénk című élő adásba telefo­non kapcsolódhatnak be az ér­vényes kenószelvénnyel sze­rencsét próbáló nézők. Ezen a napon sorsolják ki az Irány Atlanta! nyereményjáték győztesét is, aki az idei nyarat Atlantában töltheti. Nem árt, ha a pályázók elérhetők lesznek ezen a napon, mert felkeresheti őket a Szerencsejáték Rt. mun­katársa. S mint tudjuk, akit a szerencse felkeres... Nyári akciók jönnek Az idei nyarat számtalan nye­reményjáték-akció is gazda­gítja. Ilyen például a Folytassa Las Vegasban játék, amelynek győztesei Las Vegasba utaz­hatnak. Pályázni lehet a június 15. és augusztus 10. közötti, legalább 1200 forint értékben vásárolt öthetes gépi lottó- szelvényekkel, amelyeken ugyanilyen értékben a Jokert is megjátszották. A totó-lottó kirendeltsége­ken kapható pályázati lapokat - kitöltve - augusztus 17-ig kell beküldeni a következő címre: Lutri 496 Budapest 1373. Újra: Álomotthon Hamarosan újra indul az Alomotthon-akció a hatos lot­tón, és a Lottónyugdíj az ötös lottón is. Mindezekről és még sok minden más érdekességről a következő számunkban adunk hírt. (X) Bérgarancia Alap. Évente több mint 5 ezer cég ellen indul felszámolási eljárás, közülük mégis alig több mint száznál kér a felszámoló kamatmentes kölcsönt a Bérgarancia Alaptól az elmaradó munkabérek kifi­zetéséhez. Tavaly 120 kére­lemre 226 millió forintot utalt ki az alap, múlt évi záróállomá­nya megközelítette a 4,5 milli­árd forintot. Az idén több kére­lemre számítanak; már az első fél évben száz cég jelentkezett - hangzott el az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bi­zottságának ülésén. Obsit. A veteránok járadéká­nak bevezetéséhez Göncz Ár­pád közbenjárását kéri a Hadi­rokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége (HONSZ) - hatá­rozták el szerdai küldöttköz­gyűlésükön. Mint Vajay István, a szövetség elnöke elmondta: azok számára kérik ezt, akik a háborúkban helytálltak. Kegyeletsértési per. Nagy Imre egykori miniszterelnök lánya, Nagy Erzsébet kegyeleti jog megsértése miatt polgári pert indított a mártírhalált halt kormányfőről szóló, Nagy Imre élete és halhatatlansága 1896-1958 című dokumentum­film, illetve az azonos című könyv alkotói, valamint a Ma­gyar Televízió és az ’56-os In­tézet ellen. A Pesti központi Ke­rületi Bíróság szerdán kezdte meg az ügy tárgyalását. Olajgate. Az Országgyűlésnek a magyar-orosz olajszállítások, és az orosz államadósság hasz­nosítása során felmerült össze­férhetetlenségeket, valamint a politikai döntéshozók és a gaz­dasági élet résztvevőinek eset­leges összefonódását vizsgáló bizottsága elkészítette jelenté­sének azt a fejezetét, amely a magyar-orosz olajkereskedel­met elemzi.. A szavazás a bi­zottság szerdai ülésén mégis elmaradt, mert a kormánypárti képviselők kivonultak a zárt ülésről. Fél százalék szégyen. A Nyugdíjasok Országos Képvi­seletének fórumán Medgyessy Péter úgy vélte: jövőre már megállhat a nyugdíjak reálérté­kének csökkenése. Reményei szerint ugyancsak 1997-től olyan nyugdíj-megállapítási rendszer lép életbe, amellyel elkerülhető a mostanihoz ha­sonló 0,5 százalékos mértékű nyugdíjemelés, amit a pénz­ügyminiszter szégyenletesnek nevezett. Világfalu-fesztivál. Négyna­pos népzenei találkozót ren­deznek június 20-tól Budapes­ten, a tabáni szabadtéri színpa­don, hazai és határon túli együt­tesek részvételével.

Next

/
Thumbnails
Contents