Békés Megyei Hírlap, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-15-16 / 139. szám
iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAPA HÉT TÉMÁJA 1996. június 15-16., szombat-vasárnap o A nullásgép árnyékában az Egészséges fejbőrről és a nemzeti színű zászlóról Szkínhedek vagy hazafias érzelmű fiatalok? vagyunk a társadalomnak, mint bárki más. Az öltözködésünk, gondolkodásunk mássága nem jelenti azt, hogy tőlünk félni kellene. Sajnos, elterjedt egy olyan hiedelem, hogy csak megbotránkoztatunk, náci, fasiszta eszméket vallunk, tőlünk védeni kell az emberiséget. — Úgy tudom, hogy a rendőrök szigetelőszalaggal ragasztották le az egyik társuk nyakán a horogkeresztes tetoválást, és arra utasították, sürgősen alakíttassa át ezt. — Megbotlásai mindenkinek akadtak, de a döntő többség már tisztában van azzal: mi fér bele az eszmevilágunkba és mi nem — hangsúlyozza Balás András, a szarvasi csoport törzstagja. — Két jelünk a koronás címer és a piros-fehér-zöld zászló. A koránk csoportosuló fiatalok azt fejtegetik, hogy eddig általában kategorizálással, kitaszítással találkoztak, nem tartozhatnak senkihez, nem veszik őket komolyan. — Mindenkinek csak arra kellettünk, hogy segítsünk, de aztán szóba se álltak velünk -— folytatja Balás András. — A Magyar Turul Mozgalommal azonban kialakulóban van egy jó kapcsolat. Földesi Jánost, a mozgalom elnökét arról kérdezzük, hogyan jött létre az együttműködés. —Aki nem vállalja fel a fiatalokat, az a jövőjét tagadja meg — válaszolja. — A nagyműltú pártok a rendszerváltás óta sem törődnek ezzel a korosztállyal. Az államapparátus csak lökdösi őket, nem adnak nekik helyet a politikai közéletben. Pedig az ifjúság hajlik a jó szóra, és büsz-- kék vagyunk arra, hogy szóba állnak velünk. Saját költségükön, a nemzetért áthatott feleSzarvason több éve működik a hazafias érzelmű fiatalok csoportja. Többségükre jellemző a kopaszra nyírt fej, a Martens- bakancs, a Bomber-dzseki, a fülbevaló és a tetoválás. A szkínhed külső alapelemei. A trianoni megemlékezés idején összerántják Szarvasra társaikat az országból, és ilyenkor már előre riadt a város. A településvezetés idén rossz szájízzel vette tudomásul, hogy jönnek a „kopaszok”. Végül biztosítottak nekik helyet az Erzsébet-ligetben, felverhették sátraikat. Sokan botrányszagot szimatoltak, de kisebb nézeteltérésektől, pofonváltásoktól — állítólag bőrfejűek adták és kapták — eltekintve, úgymond rendben lezajlott a háromnapos „összetartás”. — Már olyanokat is hallottam, hogy az Erzsébet-liget tiltott zóna, aki idejön, annak nullásgéppel leszedjük a haját — mondja Kugyela Zsolt, a szarvasi csoport egyik vezetője. — Azt is terjesztették, hogy aki leégett a napon, az még a környéken se járjon, ha jót akar. Pedig láthatják, nem vagyunk mi emberevők. — Tehát még az is előfordulhat, hogy a cigánysághoz tartozó személyt kérnek fel esküvői tanúnak? — \etjük közbe. — Az etnikummal valóban nem a legbékésebb a viszonyunk a városban, de az éremnek két oldala van — elemzi a Curi becenévre hallgató kopasz. — Tőlem egy cigány fejen állva is pisilhetne, ha nem venné le pénzzel, cigivel a fiatalokat, nem lopna. Higgyék el, hozzánk jönnek a kicsik, hogy ti vagytok a jó tündérek, védjetek meg bennünket. — Vagyis, hogy keverjenek le néhány ,,igazságtévő” pofont? — Vannak élesebb konfliktusok, de ez mindig oda- és visszaAz Egészségesfejbőrjegyében Tartozni szeretnének valahova vágóból áll. Nemrégiben „vendégmunkásokat” hoztak ránk a sötétebb bőrűek, és baltával, kaszával keresték a kopaszokat a városban. Curi azt sem rejti véka alá, hogy mind a két fél tart egymástól, ő például többször is csak sapkában, éjszaka merészkedik ki. Aztán arról beszél, hogy szeA külsőségekre is adnak rinte nagy a különbség cigány és cigány között. — A magyar cigány már asszimilálódott, beilleszkedett, életformájában is megmutatkozik ez. Az oláh cigányok többsége azonban csak a nagy állami támogatásokat veszi fel a semmiért, és természetesen az egyenlő jogait hangoztatja. Ebben egyet is értünk, csak nézze meg már végre valaki: mit kapnak ők a sirámaikért, és mit kapunk mi! — Ugyanolyan tagjai télén a helyiség — kommentál Kenyeres Attila. — Az SZDSZ-rádiónak azonban már egészséges az épület. A fiatalok most kocsmába járnak, érdemes megnézni, hogy mennyi a tökrészeg ifjú titán esténként. Sokan hozzánk csapódnak, de csak buliból. Mégsem vethetjük ki őket. Kenyeres Attila 30 éves, és azt mondja: mióta megtudta, hogy a két nagyapját a kommunista rendszer nyírta ki, abszolút kommunistaellenes és nacionalista. A nyolcvanas években csupán a P. Mobil koncerteken üvölthette világgá nézeteit, majd a seregben ittasan próbálkozott — „Erdélyig meg sem állunk” jelmondattal —, és ezért párt-, illetve államellenes izgatásért kellett ülnie. Arról beszél, hogy öt hónapot „sietett” csak, mert aztán megroppant a rendszer, őt fel is mentették. — Dühömben egy ideig a vörös zászlók tépkedéséből álltak a napjaim — emlékezik. Ideje már rátérnünk az alapkérdésre: hazafias ifjakkal vagy kemény szkínhedekkel állunk-e szemben. Kugyela Zsolt válaszol: — Külsőségekben szkínhedek, bőrfejűek vagyunk, gondolkodásban viszont hazafias érzelmű fiatalok. A hazafias érzelem egyet jelent: Magyarországot és tenni érte, szívvel-lé- lekkel. Kedvenc zenekarunk az Egészséges fejbőr és a Nemzeti front, kedvenc színünk a piros- fehér-zöld együtt, nem rajongunk sem Hóm Gyuláért, sem Torgyán Józsefért, de hisszük, hogy a tönkrement hazát csak a fiatalok megmozdulásaival lehet jó irányban pályára tenni. Eljön még a mi időnk. A többség helyesel, és oi, oi szkínhed-üvöltéssel, ökölben végződő vízszintes kamyújtás- sal, majd „Éljen Magyaroszág, éljen a magyarság, le Trianonnal ! ” kiáltással reagál. Itt a pillanat. hogy eldöntsük: szkínhedek vagy hazafias érzelmű fiatalok ők? Nyemcsok László A régi Magyarország közepénél. A képen (balróljobbra) Kenyeres Attila, Kugyela Zsolt és Balás András FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET lősségtudatból vállaltak részt ezen rendezvény megszervezéséből is. A szarvasi vezetők ne a fiataloktól, inkább a kosztól féltsék a várost, mert a rend ott kezdődik. A kopaszok átlag életkora 18—19 év körül mozog, de 12— 13 és 30—35 éves egyaránt található köztük. Fiatalok, mint mondják, szórakozni szeretnének. — Szarvason bezárták a Zebra klubot, mert egészségA határvonalakat az I. világháború győztes nagyhatalmai 1920. június 4-én meghúzták Trianonban. A békediktátum azóta sok viszály alapja a Kárpát-medence népei között. Többször felerősödtek revíziós törekvések, és egyes politikai csoportok is gerjesztik az indulatokat. Jó „táptalajra” lelnek a fiatalságban, mert a tizen- és huszonéves generáció háborús élmények híján, befolyásolhatósága miatt, mélyebb ismeretek nélkül könnyebben bedől hamis ideológiáknak is. Nehéz határvonalat húzni, hogy ki számít hazafias érzelmű magyar ifjúnak, és ki szkínhednek. Ki az, aki a valakihez tartozás, a valós történelmi sérelem vagy a jó buli miatt vesz fel keményebb stílust. Megyénkben Szarvas városa magában hordozza a lehetőséget, hogy évente csendes szomorúsággal megemlékezzünk Trianonról, hiszen itt található a régi Magyarország közepe. Ugyanakkor éppen emiatt olyan erők is összeverődhetnek, akik végig nem gondolt törekvéseiknek adnak hangot, vagy Trianon jelmezébe bújva félelmet keltenek. A tiszta képhez hozzátartozik, hogy sokan alaptalanul terjesztenek rémhíreket a rendezvényről, hogy ez csak egy szkínhed- találkozó, jó botrányalkalom, lehetőség az érzelmek felkorbácsolására. Kommandósoknak, rendőröknek kell ügyelni a rendre, és az is szárnyra kapott, hogy a cigány származású ilyenkor jobb, ha elutazik vidéki rokonaihoz.
