Békés Megyei Hírlap, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-12 / 136. szám
1996. június 12., szerda KÖRKÉP PORTRÉ Vendégünk: Michal Kováé A ma Budapestre érkező szlovák köztársasági elnök, Michal Kovác 1930. augusztus 5-én született Kelet-Szlovákiában, a Homonnához közeli Szerelmesen (Lubisán). A pozsonyi közgazdasági főiskolán tanársegédként kezdte pályáját, majd a Csehszlovák Állami Bank pozsonyi területi fináléjához került. Dolgozott Havannában, Londonban, majd hazarendelték, és az 1970-es tisztogatások alkalmával kizárták a kommunista pártból. 1978-től 1989-ig a Központi Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal tudományos munkatársa volt. Az 1989-es forradalom után pénzügyminiszter lett a Vladimír Meciar alakította szlovák nemzeti egyetértés kormányában, majd Meciar 1990. júniusában megalakított kormányában is. Az 1992. évi választások után a szövetségi gyűlés elnöke, egészen 1992. december 31-ig, Cseh és Szlovákia kettéválásáig. 1993. február 15- én az önálló Szlovák Köztársaság első elnökévé választotta a Szlovák Nemzeti Tanács. Ezután kilépett a HZDS-böl. Michal Kovác kiegyensúlyozó szerepet kíván betölteni Szlovákiában, miközben Meciar kormánykoalíciója részéről egyre több támadás éri. Nős, két felnőtt fia van. Egyikük, ifjabb Michal Kovác vállalkozó, tavalyi elrablásának körülményei a mai napig tisztázatlanok. A szlovák elnök legutóbb néhány nappal első magyarországi hivatalos látogatása előtt, a lengyelországi Láncúiban váltott szót Göncz Árpáddal, a közép-európai államfők idei találkozóján. Kovács László biztonságpolitikai előadása Brüsszelben Nem tartunk katonai konfliktusoktól Egy brüsszeli tudományos konferencián tartott tegnap előadást Kovács László magyar külügyminiszter. A rendezvény azt a kérdést vitatta meg, mi lehet az Európai Unió hozzájárulása a kontinens biztonságpolitikai rendszeréhez. A tanácskozás előadói között szerepelt még többek között Jean-Paul Poncelet belga védelmi, és Erik Derycke külügyminiszter, Sergio Balan- zino NATO-főtitkárhelyettes, és Robert Hunter amerikai NATO-nagykövet. Kovács László előadásában rámutatott arra, hogy a rendszerváltással együtt járó következményként a térség országaiban hangsúlyosabbá váltak a gazdasági problémák, a szociális feszültségek; ismét lábra kapott a radikális, helyenként agresszív nacionalizmus. Felütötte fejét a szervezett bűnözés, a nemzetközi terrorizmus. Nagy károkat okoz a környezetszennyezés. A magyar külügyminiszter szerint megoldást a biztonság olyan komplex megközelítése nyújthat, amely a ma legkevesebb fenyegetést jelentő katonai konfliktusok helyett kiemelten kezeli a politikai, gazdasági, szociális, emberi jogi és környezetvédelmi problémákat. Az jelenthetne garanciát, ha a térség országai is betagozódnának a már létező európai, atlanti integrációs szervezetekbe. „Fontos, hogy minderre olyan formában kerüljön sor, amely kiküszöböli azt, hogy a bővítés első hullámaiból kimaradó országok kirekesztettnek érezzék magukat” - hangsúlyozta. A magyar integrációs politikát jellemezve Kovács kifejtette; Magyarország valamennyi európai és atlanti szervezetre kiterjedő integrációra törekszik, teljes jogú tagságra tart igényt, és annak mielőbbi elérését tekinti célnak. Erik Derycke keddi beszédében külön is kiemelte: „Magyarország máris ugyanúgy gondolkodik és cselekszik, ahogy mi, az EU és a NATO közösségének tagjai”. Pozsonyi kirohanás Göncz Árpád ellen Nem lesz memorandum Michal Kovác szlovák köztársasági elnök ma kezdődő kétnapos magyarországi látogatásán megbeszéléseket folytat vendéglátójával, Göncz Árpáddal és beszédet mond a magyar Országgyűlésben. Magyarország jónak és fejlődőnek ítéli a két ország kapcsolatait - mondta tegnap Szenti- ványi Gábor külügyi szóvivő. Az államfői találkozón a kétoldalú viszony számos kérdése terítékre kerül, így a nemrég Pozsony által is ratifikált alap- szerződés végrehajtásának témája. A szlovák államfő tegnap Pozsonyban magyar újságírók előtt megerősítette: látogatása idején nem születik meg az a memorandum, amelyet ő javasolt, s amely utat nyitna a történelmi kiegyezéshez. Michal Kovác budapesti látogatását beárnyékolja a pozsonyi kormánypárthoz (HZDS) közel álló Slovenská Republika cikke. Ebben Dusán Slobodník, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke Göncz Árpád szemére veti, hogy a magyar államfő egy angliai beszédében, majd néhány nappal ezelőtt Párizsban is említés nélkül hagyta: a magyarok bejövetelekor szlávok is éltek a Kárpátmedencében. „Az elnök beszűkült és magyarközpontú történelem- szemléletről tett tanúságot” - véli Slobodník, aki szerint az államfő „meg akarja változtatni a történelmet”. Jogszabállyal rendezik a harci kutyák tartását Gyors döntésre van szükség Nemzeti stratégiák helyett nemzetközi összefogás kell ahhoz, hogy hatásosabban léphessenek fel a határokon átnyúló és mind jobban terjedő bűnözés ellen. A többi között erről nyilatkozott tegnap a belügyminiszter. Kuncze Gábor bejelentette: már megkezdődött a közigazgatási egyeztetés a kormány közbiztonsági stratégiájáról. Gyors döntést tart szükségesnek a központi bűnügyi igazgatóság megszervezéséről, hogy megállítsák a rendőrségen belül kialakult elbizonytalanodást. A kormánynak mielőbb foglalkoznia kell a rendőrség anyagi helyzetének rendezésével is - mondta -, mert a függő ügyek lezárása nélkül nehéz szigorúbb követelményeket támasztani a bűnözés elleni küzdelemben. Az alkotmányozási folyamat elhúzódása miatt várhatóan csúszik az önkormányzati törvény módosításának javaslata, amelynek kidolgozását korábban júniusra ígérték. Nincs még megegyezés arról sem, hogy az önkormányzatok működését a jövőben a kormánynak, a parlamentnek, vagy az ÁSZ-nak alárendelt szervezet ellenőrizze-e. Kuncze elismerte: még az indítékát sem ismerik az elmúlt évek robbantássorozatának, amely például a Mátyás-templomot is megrongálta. A harci kutyák tartásával összefüggő kérdéseket hamarosan törvényi, illetve egyéb jogszabályi szinten rendezik. Tárcájukban az igazság. A hatékony és tisztességes polgári büntető- és közigazgatási eljárásról kezdtek kétnapos tanácskozást Budapesten csaknem 40 európai ország igazságügy-miniszterei. A vendégeket Göncz Árpád államfő köszöntötte, fotó: feb/kallus györgy Társadalombiztosítás: van esély a kintlévőségek behajtására Türelem törlesztést terem? Megszűnnének a társadalombiztosítás visszatérő pénzügyi zavarai, ha az adósok rendesen fizetnének. Mert a tb-nek különböző cégek és társaságok összesen 229 milliárd forinttal tartoznak. Eredetileg azt tervezték, hogy az idén - a behajtások révén - 30 milliárddal csökkenthetik az adósságállományt, ez azonban menet közben „fölkerekedett” 54 milliárdra. Mindebből május végéig 15 milliárdot sikerült bekasszírozni. A tb szakemberei szerint van esély a további 39 milliárd beszedésére is. Ehhez azonban, mint Berki Zolna, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője elmondta lapunknak, segítségre van szükségük. Mintegy 90 milliárd forinttal csőd-, felszámolási, illetve végelszámolási eljárás alatt álló vállalatok tartoznak. Ezek az eljárások évekig is eltartanak. Csaknem 9 ezer cégről, vállalkozásról van szó. A megtérülési esély általában 10 százalék, tehát mintegy 9 milliárd forintra számíthatnak - majd valamikor. Az eljárások révén rendszerint nem készpénzhez jut a tb, hanem különféle ingóságokhoz és ingatlanokhoz, amelyeket nemigen lehet jó áron értékesíteni. Segítséget adhat számukra, ha a parlament törvénymódosítási javaslataikat jóváhagyja. A csődtörvény módosításával például előbbre kerülhetnének azon a listán, amely az adósságok kiegyenlítésének sorrendjét szabja meg. A tb-törvény módosításával kedvezőbbé válhatnak a végrehajtás feltételei. Az adósok nagy része olyan vállalkozás, cég vagy intézmény, amely fizet ugyan járulékot, de késedelmesen, rend- szertelenül. A tb-nek is érdeke, hogy talpon maradjanak, ezért alkalmanként különféle könnyítésekkel, átütemezéssel is hozzásegíti őket a törlesztéshez. (deregán) Az Európa Tanács normáiból nem lehet engedni - jelentette ki Peter Leuprecht, a szervezet főtitkárhelyettese Budapesten. Leszögezte: a szervezett bűnözés, a társadalmat ért atrocitások semmiképp sem jelentik a halálbüntetés szükségességét. A NATO illetékesei egyre inkább egyetértenek abban, hogy jövőre is szükség lesz a volt Jugoszlávia területére küldött nemzetközi erők jelenlétére - írta a The Washington Post az atlanti szövetség tisztségviselőire hivatkozva. Egy minszki óvodában tegnap túszul ejtett tizenöt gyereket és két óvónőt egy férfi. A helyszínre vezényelt mesterlövészek lelőtték. A túszejtőnél robbanóanyagot tartalmazó aktatáskát találtak. Elnézést kért Berlin polgár- mestere Schmitt Páltól. Eberhard Diepgen korábban - alaptalanul - azt állította, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar alelnöke 18 ezer márkát kapott berlini útjáért. Schmitt Pál valójában csak a repülőjegyet (752 svájci frankot) számolta el. * Cselekvési terv. Az MSZP nem áll meg félúton, végigviszi a reformokat, s a következő másfél éves időszakban mindent annak rendel alá, hogy lehetőleg még ebben a ciklusban megvalósuljanak - jelentették be a párt elnökségének tegnapi ülése után. 1998-ig szóló politikai cselekvési tervet készítenek, amely nem a választási sikert, hanem a kormányprogram végrehajtását szolgálja. Okmány az elnöknek. Göncz Árpád államfő - az MTA közgyűlésének előterjesztésére - megerősítette tisztségében Glatz Ferencet, az MTA levelező tagját, a Magyar Tudományos Akadémia új elnökét. Tovább vizsgálódnak. Újabb dokumentumokat kér a MiG-29-esek lengyelországi éleslövészetének körülményeiről az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának ellenőrzési albizottsága - közölték a tegnapi ülés után. Marad a kamionstop. Indokolatlan a 7,5 tonnásnál súlyosabb járművek hétvégi forgalmának korlátozásáról szóló rendelet módosítása. Ezt a következtetést vonták le az első két hétvége tapasztalataiból az illetékes hatóságok. Az érintettek legtöbbje tudomásul vette az átmeneti közlekedési tilalmat. Az 1545 járműből mindössze 213 szabálytalankodott. Helyszíni bírságot 175-ször róttak ki, szabálysértési feljelentésre 30 esetben volt szükség. Választás és robbantás Csecsenföldön. A harcoló orosz katonák már leadták szavazataikat az elnökválasztáson. Talán éppen időben. Groznijban nincs béke: a tárgyalásokról hazatérő csecsen küldöttség és az őket kísérő diplomaták gépkocsikonvoja közelében robbanás történt. fotó: feb/reuter Egymillió autogram a Szaturnuszán Jövőre indul, 11 évet utazik az aláírás-gyűjtemény A magyar csillagászok a közelmúltban kapták kézhez az értesítést, hogy űrutazásra küldhetik el névaláírásukat. Munkatársunk kapcsolatba lépett a kaliforniai Pasadenában működő Jet Propulsion Laboratoryval (Sugárhajtóművek Laboratóriuma), ahol megerősítették: az 199J7-ben induló Cassini-Huy- gens szonda egymillió névaláírást visz a Szaturnuszra, s az autogramok között ott lehetnek honfitársaink kézjegyei is. Nemcsak csillagászoké - tették hozzá magyarázólag. 1997. január 1-jéig bárki elküldheti aláírását Pasadenába - akár egyszerű levelezőlapon is. A feltétel csupán az, hogy az aláírás olvasható legyen. Ä feladónak nem kell feltüntetnie címét, azt azonban kérik, hogy nemzetiségét írja rá. A laboratórium munkatársai gondoskodnak arról, hogy az aláírások rákerüljenek a digitális adathordozóra. A cím: Suzanne Barber MS 264-441 Jet Propulsion Laboratory 4800 Oak Grove Drive, Pasadena, CA, 91109 USA Mi is valójában a Cassini-Huy- gens program? A naprendszer kutatásának egyik legnagyobb szabású vállalkozása. A szonda úti célja a csodálatos gyűrűrendszerrel övezett Szaturnusz, amely másfél milliárd kilométernyire kering a Nap körül. A műszeregyüttes javában épül. Cassini nevű részét a NASA amerikai, a Huygenst az ESA nyugat-európai űrkutatási hivatal állítja össze. Az amerikai Titán-4 óriás hordozórakétával küldik útjára. A szonda a jövő év októberében indul és 11 év múlva érkezik a Szaturnuszhoz. Földi parancsra a Cassini bolygó körüli pályára áll rá, míg a Huygens belemerül a bolygó legnagyobb holdjának, a Titánnak a légkörébe. A leszálló szonda mérési adatait a Cassini sugározza majd vissza a Földre, ugyanakkor televíziós felvevőrendszerével behozza a szobánkba a Szaturnusz káprázatos gyűrűrendszerét. J. Nagy János
