Békés Megyei Hírlap, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-11 / 135. szám
HÍREK Iparszövetség, (t) A Békés Megyei Iparszövetség gépipari-vegyipari tagozata soros ülését június 14-én Gyulán tartja. Két fontos témával is foglalkoznak a megbeszélésen. Aktuális szakirányú munkavédelmi kérdésekről ad tájékoztatást a Békés Megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség. Ezt követően az amerikai SCR szakmai tanácsadó cég ismerteti egy megyénkbeli szövetkezetben végzett vizsgálatának tapasztalait. Búzafajták, (t) Ma 10 órai kezdettel búza fajtabemutatót tart a Csorvási Gazdák Mező- gazdasági és Értékesítő Szövetkezet, valamint a KITE Rt. Csorváson. Itt szó lesz egyebek között a nagyüzemi búza fajtakísérletek eredményeiről, a fajtaválasztásról és vetőmagkereskedelemről, végül pedig szántóföldi bemutatón láthatják a szakemberek a növényeket. Mezőbank Rt. (t j Az ez év januári Agrobank—Mezőbank fúzió nyomán létrejött Mezőbank Rt. a minap tartotta éves rendes közgyűlését. A bank mérlegfőösszege megközelítette a 100 milliárd forintot, s a pénzintézet március végéig több mint 130 milliós eredményt realizált. A bank, amelynek 80 egységből álló országos fiókhálózata működik, folytatja betétformáinak az év elején elkezdett racionalizálását; továbbfejleszti bankkártya-üzletágát, növeli banki automatáinak számát. A Knerben (is), (t) „Mintegy 540—600 millió forint értékben vásárolhatnak magyar befektetők június második felében az elsőként a Budapesti Értéktőzsdére kerülő külföldi vállalat, a párizsi központú Cofinec papírjaiból. így közvetve Carlo de Benedetti olasz milliárdos társ- tulajdonosaivá válhatnak a magyar befektetők egyebek közt a kecskeméti Petőfi és a békéscsabai Kner Nyomdában.” —- írja legfrissebb számában a HVG című gazdasági, politikai hírmagazin. A Knemek 91, a Kecskeméti Petőfi Nyomdának 93 százaléka a Cofinec-é. GAZDASÁG 1996. június 11., kedd „ígérettel már tele a padlásunk” — Már megettem a kenyerem javát, de ilyen népnyúzást, mint ami most folyik, egyik rendszerben sem tapasztaltam. Úgy látszik, már mindent meg szabad csinálni a parasztemberrel — kesergett a helybéli gazda tegnap a gyomaendrődi állatvásáron. — Jól beszél! —kontrázott rá a szomszédja. — Az idén harminc hízót adtam le, az árát öt hétre fizették. Bezzeg a tápot és a takarmányt nem adják hozómra a boltba! Meg is fogadtam. befejezem, a négy kocából hármat eladtam. Azt beszélik, békéscsabaiak járják autóval a várost. A platón ott a mázsa, lemérik a hízót és azonnal fizetnek. — Az ám, fizetnek, kilencven forintot kilójáért! — repli- kázott a másik termelő. — Persze sokan így is belemennek vagy mert gyorsan kell a pénz, vagy mert fogytán a takarmány. Meg itt a nyakunkon a kánikula, s a hőséget a hízók nehezen bírják. Azt a sertést, amelyik elérte a súlyt, bizony kockázatos az ólban tartogatni. Úgy tűnik, a gazdákat a beharangozott felvásárlási áremelés sem villanyozta fel különösképpen. — ígérettel már tele a padlásunk — legyintett egyikük. —Januárban is biztattak bennünket. A fél év alatt nemhogy rendezték volna az árat, de lefelé nyomták. Lefogadnám, hogy a húskombinátok hűtői csordultig teltek olcsó hússal. így aztán most könnyen játszanak az árral. De nézzük, mit rejtettek az utánfutók és mennyiért! A héthetes malacot három és fél ezerért, a durok fajtát ezer forinttal olcsóbban árulták. A négyhónapos hízóért hétezer forintot kértek. A vásár egyetlen mangalicáját tizenötezer forintért egy szarvasi gazda kínálta. — Olyan ritka ez kérem, mint az az ember, aki jövőre termelni fog — vakargatta meg a göndör szőrű jószágot a fiatalember. — Igénytelen, beéri egyszerű házi takarmánnyal, s a húsa egészséges — sorolta az egyéves mangalica erényeit. Tíznapos bikaborjút huszonötezerért, ugyanilyen idős üszőt húszezerért láttunk. A kéthónapos borjút harmincötezerre, a holstein fríz fejőstehenet nyolcvanezerre tartották. A kéthónapos csődörcsikó- nak nyolcvanezer, az egyévesnek százharmincezer, a hétéves kancának kettőszázezer forint volt az ára. Egyhetes kislibát száz forintért, nyolcnapos pulykát kettőszázhúsz forintért vehettek a gazdaasszonyok. A fejőskecske tizenkettőezer forintért, a nyolchetes gida háromezer ötszázért kelt el. A birkáért tizenötezer forintot kértek, s aki a nyáj őrzésére is gondolt, választhatott puli- kölyköt háromezerért. Legközelebb július második vasárnapján lesz állatvásár Gyomaendrődön. Csath Róza A derék jószág a szó szoros értelmében nem akar kötélnek állni. Akár adták, akár vették, annyi bizonyos, a tehénnek nincs kedvére a vásáriforgatag —fotónk archívfelvétel Ma nyílik a Csaba Expo! Ma délelőtt 11 órakor nyitja meg Baja Ferenc környezetvédelmi és településfejlesztési miniszter az idei Csaba Expo Nemzetközi Kiállítást és Vásárt. A megnyitó vendégeit a békéscsabai Széchenyi István szakközépiskola majo- rettjei szórakoztatják, majd 14 órakor nyílnak meg a vásár kapui a nagyközönség számára is. A belépőjegyek változatlanul napi 150, illetve gyerekeknek 100 forintba kerülnek. Újdonság, hogy a zöldterületen elhelyezett sörsátor környékére telepített színpad és vendéglátóegység a vásár napi zárása után is hajnalig a nagyközönség rendelkezésére áll. A színpadon holnap délután a Pierrot Gyermekszínház: István, a király című produkciója, önvédelmi bemutató lesz, majd a Happy stúdió táncosai, és a Tessedik Tánc- együttes tagjai mutatkoznak be. Délután öt órakor a Csabai Színistúdió diákjai és a Balassi Táncegyüttes tagjai zárják a mai programot. Az esti sörsátorban ma este a Jókai Színház művészei a Hair című musicalből adnak elő részleteket. Ezután hajnalig tartó diszkó szórakoztatja a kiállítókat és a sátor vendégeit. A. Gy. Újra megnyílik a nagyközönség számára a CSABAI HÚSÁRUHÁZ. Célunk a kis-, illetve nagyfogyasztók maradéktalan kiszolgálása extra minőségű termékekkel, széles körű választékban, amihez elérhető olcsó árakat párosítottunk. Mindezt megtalálhatják a város szívében a Szabadság téren. lérmékeinket diszkontáron értékesítjük! Győződjön meg a saját szemével és meglátja, nagy meglepetésben lesz része. Várja Önt a Csabai Húsáruház! Cím: Békéscsaba, Szabadság tér 26. Gyökeresen eltérő területi tendenciák mutathatók ki Megállítható-e az ország kettészakadása? (1.) Minden politikai párt, mozgalom, minden modern gazdaság- politikai törekvés egyik deklarált célkitűzése a területi fejlettségben! különbségek csökkentése, a fogyasztási és az ellátási színvonal lehetőségek szerinti kiegyenlítése. Ezek a törekvések és jelszavak Magyarországon is jelen vannak, ennek ellenére a rendszerváltás óta drámaian felerősödtek a területi differenciálódást előidéző folyamatok. Már a ’90-es évek elején számos tendencia, jelzés utalt a kevésbé fejlett térségek kezdődő leszakadására — munkanélküliségi ráta, a termelés visszaesésének mértéke, a vállalkozások számának eltérő területi alakulása stb. — napjainkban már többé-ke- vésbé objektív közgazdasági mutatók alapján is igazolható a termelési és fogyasztási differenciálódás erősödése, a fejlettségbeni szakadék szélesedése. A KSH legfrissebb adatai alapján a legfejlettebb — Budapest és vonzáskörzete —, valamint a válságokkal leginkább sújtott észak-magyarországi térségek között az egy főre jutó megtermelt GDP aránya három az egyhez. Nagyjából hasonló vagy inkább kedvezőtlenebb arányok alakultak ki a fogyasztásban, a keresetek, a jövedelmek alakulásában, a munkanélküliség rátájában is. A mindennapi életkörülményekben tapasztalható arányok és aránytalanságok önmagukban is igen komoly társadalmi feszültségeket hordoznak, ami azonban igazán veszélyes az az, hogy a leszakadás, a területi egyenlőtlenségek érzékelhetően felgyorsultak és megállításukra alig van eszköz a mindenkori kormányzat kezében. A GKI Gazdaságkutató Rt. legutóbbi vállalati felmérése — mintegy 10 ezer vállalkozást kérdeztek meg — alapján a makrogazdaságra dokumentálható és a mindennapos észlelésekben megjelenő igen drámai méreteket öltő területi egyenlőtlenségek igen jól érzékelhetők a megkérdezett vállalatok lehetőségeiben, törekvéseiben is. Az országot hat nagy régióra bontva—Észak- és Dél-Dunán- túl, Budapest és Pest megye, Dél- és Kelet-Alföld, valamint Észak-Magyarország — a vállalati vélemények többé-kevésbé egybeesnek az egyes régiók eltérő helyzetéről és fejlődési lehetőségeiről kialakult általános megítélésekkel. A központi régió—Budapest és Pest megye —, valamint a Dunántúl-— különösen annak északi területei — jóval kedvezőbb kilátásokról adnak számot, egyértelműen kirajzolódik, hogy Budapest és a Dunántúl gazdasága előbbre tart az átalakulásban, mint az ország egyéb területei. Részben az eltérő indulási feltételek, részben a különböző gazdasági struktúrák miatt ezekben a régiókban az átalakulás gyorsabban, korábban és kisebb visszaesésekkel ment végbe, mint a gazdaságilag kevésbé fejlett —* jelentős alapanyag-gyártással és élelmiszeriparral — rendelkező térségekben. Az átalakulásban, a termelés konszolidációjában, a modernizáció beindulásában jelentős szerepet játszó külföldi tőke döntő hányada is a központi és a dunántúli térségekbe irányul. A vállalati válaszok például 1996-ra — folyó áron számítva — 26,5 százalékos értékesítési ütemnövekedésre számítanak: ez a mutató Budapest esetében 33 százalék, Észak-Dunántúlon 27 százalék, Észak-Magyaror- szágon és az Alföldön pedig 20 százalék alatti. A dinamika jelentős eltérése döntően az exportlehetőségek tekintetében tér el. A belföldi értékesítés 1996. évi remélt alakulása a vállalati válaszok alapján meglehetősen kiegyensúlyozott 20 százalék körül alakul, az exportnövekedés dinamikája azonban térségenként igen eltérő; az átlagos —folyó áron, forintban mért — exportnövekedés 37 százalékos, ezen belül azonban Budapest és a Dunántúl növekedése 30 százalék feletti, a többi térségé 25—27 százalék közötti. A termelői árak 22 százalékos, a fogyasztási árak 24—25 százalékos növekedése mellett a közölt adatok a fejlett térségekben átlagban 4—5 százalékos növekedést, a kevésbé fejlett Észak- Magyarországon és az Alföldön azonban 2—3 százalékos további visszaesést valószínűsítenek. Az országosan 1—2 százalékos viszonylag gyenge növekedés mögött tehát gyökeresen eltérő területi tendenciák mutathatók ki: Budapest és a Dunántúl gazdasága stabilan növekedésnek indult, a többi országrészben még mindig a visszaesés a jellemző tendencia. (Folytatjuk) Hegedűs Miklós (A szerző a GKI Gazdaságikutató Rt. ügyvezető igazgatója) A megyék fejlettségi szintje az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték (GDP) alapján Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala
