Békés Megyei Hírlap, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-10 / 134. szám
1996. június 10., hétfő OLVASÓI LEVELEK Olvasóink írják ■ ■ .....................—= A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Visszhang A tisztánlátás érdekében Megjegyzés az 1996. május 29-én, szerdán megjelent OTP Bank Triatlon Diákolimpia Békés megyei döntője, A rendezés is amatőr volt... című, Gyurkó Mihály újságíró cikkéhez. Az orosházi verseny rendezéséről nem szólunk, mivel nem voltunk ott. Budavári István szövetségi titkár nyilatkozásához már vaskos észrevételünk van. Az egyik mondatát idézve: ..A legnagyobb gond az, hogy annak a sportágnak még nincs a megyében kiforrott versenybírói gárdája” — számunkra gyulai szakemberekre nézve enyhén szólva sértő! Ezt a versenyt évekig Gyulán rendezték meg— közmegelégedésre. Gyulai és békéscsabai elismert sportszakemberek, versenybírók fogtak össze (1995-ben éppen Budavári úr jelentős közreműködésével) és szinte kritikamentes szervezéssel zajlottak a három ág versenyei—a kellő ünnepélyesség megtartásával. Szóbeli döntés is volt, hogy ezt a versenyt Gyulán rendezi a megyei diáksport tanács folyamatosan — azzal a megjegyzéssel, hogy a verseny egyben ,,Várfürdő Kupa" —a felnőtt korosztályok országos jellegű versenyével kiegészítve. Mi, gyulaiak ez évben is többször jeleztük, kértük, hogy a jó előkészítés érdekében üljünk le időben egyeztetésre, mivel a Budavári úrék részéről bizonyos anyagi feltételekkel való közreműködés ügyében észrevételek voltak. Körülbelül ezzel egyidőben az is elhangzott, hogy „a gyulaiak 1995-ben nem csináltak semmit e verseny rendezésekor”. Tehát lett volna mit megbeszélni. Többszöri próbálkozásunkra tudtuk meg végül, hogy a versenyt Orosházára vitték át! Félreértés ne essék, van (volt!) Gyulán sport- verseny bőven 1996-ban is. Nem az esetleges hiányérzet szólaltat meg bennünket, hanem az eljárás és a mostani rendezésről szóló mondatok. Még mindig van Gyulán létszámban is minősítést illetően annyi úszó, atléta, kerékpáros versenybíró, akik számára a Budavári úr által megfogalmazottak tollat adnak a kezébe. Orosházi sportbarátainkkal sohasem volt nézeteltérésünk. Nem az Orosházán való megrendezés ellen szólunk, hiszen a diáksporttanács joga a verseny helyszínének eldöntése — ez esetben egy előzetes hivatalos tájékoztatást ezért elvártunk volna! E néhány sor közzétételét szükségesnek tartottuk elsősorban e sportágban érintett és érdekeltek számára a tisztábban látás érdekében. Lovász Sándor, a gyulai sportszakemberek nevében Köszönet a tanároknak Tanítványom, Pap Sándor 7. b osztályos tanuló ebben az évben újra meglepett minket, pedagógusokat egy szép költeménnyel. Pedagógusnapra Gyermekkorom, édes gyermekkorom, Mit széppé tett a tudás, Melyet én is átadok egykoron, S gyarapítja majd még más. Pedagógusaim, kik ezt adtátok nekem, Mit nem adhat meg senki más, Mitől szebb lett az életem, Az a mérhetetlen tudás. Megadtátok azt, mit senki el nem vehet, Jöhetne bár szürke had Az életnek célt, értelmet A tudás és a szorgalom ad. Becsukódhat bár száz kapu mögöttem, Velem marad egy hű útitárs, Emlékeztetve, hogy merről, honnan jöttem, Kísér örökre e tudás. Gurzó Vera, magyartanár Érvek a halálbüntetés ellen Napjainkban gyakran igényként fogalmazódik meg a halálbüntetés visszaállítása. E koncepció követői reális, elgondolkodtató észérveket tudnakfelsorakoztatni állításuk igazolásához. A bűnözési hullám felerősödése, a különös kegyetlenkedéssel, nyereségvágyból elkövetett gyilkosságok számának növekedése a halálbüntetés szükségességét igazolja. Azonban faj súlyosabbak a halálbüntetés elleni érvek. A bírói gyakorlatban ha nem is gyakran, de néha előfordul, hogy a bírói ítélet kihirdetése után a bűncselekménnyel kapcsolatos újabb adatok, tények, információk látnak napvilágot. Ilyenkor szokott sor kerülni a per újra történő tárgyalására. Azonban ahol a halálbüntetés érvényben van és a halálos ítéletet végrehajtották, sajnálatos módon már nincs lehtőség a bíróság önhibáján kívül tévesen, megalapozatlanul meghozott döntését korrigálni, helyreigazítani. Ahol a halálbüntetés nem létezik, ott eleve ilyen sajnálatos tragédiák nem fordulhatnak elő. Ez az egyik érv a halálbüntetés ellen. A rendszerváltás óta a négyévenkénti szabad választások időszakát éljük. Tapasztalhattuk, hogy a választási kampányok időszakában a pártok szebbnél szebb, ígéretesebbnél ígéretesebb programokkal álltak elő. Az európai gyakorlatban volt már rá példa, hogy a megtévesztett nép szélesőséges erőknek adott hatalmat. Persze, a nép felhatalmazása nélkül is kerültek már hatalomra szélsőséges erők. Ha a szélsőséges erőknek sikerül diktatórikus hatálomra szert tenni, akkor a halálbüntetés törvényes eszközével visszaélnek, azt saját céljaik megvalósítására használják fel. Óriási könnyelműség, felelőtlenség lenne a halálbüntetés lehetőségét „tálcán felkínálni” bármely szélsőséges erőknek, amelyek előre nem látható, ki nem számítható módon, egy esetleges szabad választáson legitim hatalmat kaphatnak. Ez a másik érv a halálbüntetések ellen. E felvázolt, humánus elv (az élet tiszteletben tartása), követelése ellenére kíméletlen szigorral kell fellépni a bűnözőkkel szemben. Meggyőződésem, hogy a veszélyes bűnözőket a társadalom a halálbüntetés érvényesítése nélkül is ki tudja rekeszteni. Olyan életfogytiglani büntetéssel, amelyre nem vonatkozhatnak az amnesztia, a harmadolás és a szabadulás lehetősége. Az életfogytiglani büntetés ilyen szigorú, szó szerinti értelmezése és megvalósulása meg tudná védeni a társadalmat a különösen veszélyes bűnözőktől. Endrédi Károly, Kötegyán GYO-DU-CÉ-KMK4. Mit is jelent ez a cím? Gyomaendrőd—Dunakeszi—CE osztályok— osztályfőnökeik: Kónya Márta és Kónya Károly — 4. találkozó.- Hogyan is kezdődött? 1994 nyarán Nógrád megyében, Cservölgy pusztán ismerkedett meg Márta néni és Karcsi bácsi, s itt határozták el, hogy összehozzák osztályainkat, testvérosztály-kap- csolatot alakítanak ki a Gyomaendrődi 2-es Számú Általános Iskola 6. c és a Dunakeszi Bárdos Lajos Általános Iskola 6. c osztálya között. Az elhatározást tett követte, s így 1994 októberében Dunakeszin sor került az első találkozóra. Most legutóbb ez év májusában Gyomaendrődön. Időközben hetedik osztályosok lettünk, s bizony már csak egy évet lehetünk így együtt. Legutóbb május 17—18—19-én mi voltunk a vendéglátók. Az első nap délutánján, estéjén bulit rendeztünk az iskolánkban. Másnap délelőtt Vésztő—Mágorra látogattunk el. Ebéd után Gyomaendrőd fürdőjével ismerkedhettek meg vendégeink, majd a Körös-partra, Márta néni víkendházához kirándultunk. A harmadnap délelőttjén volt, aki fürdőbe ment, mások Szarka Zsolt bácsi lovait látogatták meg. Úgy érezzük, ismét jól sikerült ez a találkozó, s mindez vendégeinknek 400 forintba került. Újabb barátságok szövődtek, egyre jobban megismertük egymást. Ezúton is köszönjük szüléinknek, osztályfőnökeinknek, hogy mindezt lehetővé teszik nekünk. A Gyomaendrődi 2-es Számú Általános Iskola 7. c osztálya „Nem vagyok én már az, aki voltam...” Hajnalra kukorékolt a kakas, ébresztő. Egy nappal megint öregebb lettem. Ma jut eszembe, menni kell a szociális otthonba. A Hegyesi János irodalmi kör és a Csánki Dezső helytörténeti szakkör tagjai ígéretükhöz híven délután két órakor meg is jelentek, hogy ,,Nem vagyok én már az, aki voltam” című irodalmi és zenedélutánon szórakoztassák az ott dolgozókat. Körülbelül 25—30 személy a közönség előtt — Barta József háromszoros aranyjelvényes citeraművész csalogató nótacsokrával kezdődött a műsor. Szőke Ildikó költő köszöntötte a megjelenteket, majd egy-egy szál tulipánt adtak a műsoron résztvevőknek. Ezt követően Szőke Ildikó egy novelláját olvasta fel és néhány Petőfi- költeményt mondott el. Utána következett Borbíró Lajos szakkörvezető, helytörténeti kutató előadása. Május, a virágnyílás hava címmel, melyben régi hiedelmek, mondák és szólásmondások segítségével mutatta be a májust, a tavasz legszebb hónapját. Közben váltakozva hangzottak el versek, népdalok, sőt Pengő Sándorné dolgozó eldalolta kedvenc magyar nótáját, amit a szép számú közönség vastapssal jutalmazott. Olyan gyorsan eltelt az erre szánt két óra, hogy észre sem vettük, így hát azzal búcsúztunk. Elhatároztuk, a jövőben minden hónap első péntekjén 13.30—15.30 óra között újra eljövünk. Borbíró Lajos, Füzesgyarmat Magyar Államkötvény 1998/1 Mindig voltak nagy pillanatok A JELEN NAGY PILLANATAIBAN ÖN IS RÉSZT VEHET. Az 1996. május 17-én kibocsátott 1998/1 elnevezésű államkötvényt a Kibocsátó 1996. június 13-án újból felajánlja. Az államkötvény kibocsátása aukció útján történik. Az aukciót követően az államkötvény újabb mennyiségét jegyzés útján értékesíti a kibocsátó. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1998/1 2 év futamidő, évi fix 23,5% kamat. A kamatfizetésre félévente, a törlesztésre a futamidő végén egy összegben kerül sor. Aukció időpontja: 1996. június 6. Értékesítés módja: jegyzés, }996. június 10-14. Jegyzési árfolyam: 101,55% Elérhető éves hozam: 25% ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK 1996. január 3-tól létrejött az állampapírok elsődleges forgalmazói hálózata. Ezen a széles forgalmazói hálózaton keresztül a befektetők bármikor hozzájuthatnak az éppen kibocsátott vagy a forgalomban lévő állampapírokhoz és az ország egész területén lehetővé válik az állampapírok lejárat előtti értékesítése. Az elsődleges forgalmazók a befektetőknek teljes körű letéti szolgáltatást nyújtanak és lejáratkor kifizetőhelyi feladatokat látnak el. Befektetése mindig biztonságos - pénze mindig elérhető. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bank Rt. 5601 Békéscsaba, Szent István tér 3., Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szeg- halom, Békés, Gyomaendrőd, Mezőberény • Magyar Hitel Bank Rt. 6606 Békéscsaba, József A. u. 2-4., Szarvas • Inter-Európa Bank Rt. 6606 Békéscsaba, Szent István tér 5. AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELY: Cenzor Bróker Értékpapír Forgalmazó Kft. 5600 Békés csaba, Szabadság tér 11-12. VALAMINT: MNB Békés Megyei Igazgatósága Békéscsaba, Dózsa Gy. u. 1. iR állampapír A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG
