Békés Megyei Hírlap, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-10 / 134. szám

iSRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1996. június 10., hétfő Megkérdeztük olvasóinkat Veszélyesnek tartják-e a nyári napozást? Kukucska István, 48 éves, me- zőhegyesi gépészmérnök: — Amióta kétágú vagyok,' a szabadban élek, soha nem búj­tam el a nap elől, s ezután sem fogok. A munkaidőm jelentős részét a napon töltöm, olykor bizony jólesik behúzódni az ár­nyékba. Hallottam, hogy a túl­zott napozásnak lehetnek káros következményei, de nem enged­hetem meg magamnak, hogy féljek tőlük. Mezőgazdasági szakemberként inkább a napsu­gárzás szükséges és jótékony voltát hangsúlyoznám. Halász Istvánná, 60 éves, mező- hegyesi nyugdíjas: — Miért kellene félnem a nap­tól? Örülök, ha egy kicsit lebarnu­lok. Alig győztem kivárni, hogy vége legyen az idei hosszú télnek. A parasztember a napot szereti; a márciusi port és a májusi esőt. Ez utóbbi aranyat ér, ha van hozzá megfelelő meleg és napsütés. Ne­künk nem kell strandra járnunk azért, hogy legyen egy kis szí­nünk: kapálás vagy szénagyűjtés közben ugyanaz a nap süt ránk is, mint a strandolókra. Mi munka közben bámulunk. Kolarovszki Lászlóné, 58 éves, battonyai kereskedő — Az arcomat mindenképpen igyekszem megvédeni a napsugár­tól. A mértéktelen napozástól ha­marabb öregszik, hamarabb ránco­sodik a bőr, s az én koromban már erre is illik odafigyelni. Egyébként szívesen napozom strandolás vagy üdülés közben. No, meg a kertben, aháztájiban sem bújok el a nap elől. Munka közben viszont mindig fel­teszem a szalmakalapot, éppen azért, hogy óvjam az arcomat. Egyéb védelem? Csak Nivea kré­met használok. Juhász Ilona és Boda Emőke 18 éves, medgyesegyházi, illetve nagykamarási tanulók: —Hallottam róla, hogy káros is lehet a napozás, ezért ha a kezem ügyébe kerül a krém, akkor beke­nem vele magamat. Otthon dinnyé- zünk, s a határban nincs időm ezen gondolkodni. A mi családunk ki­mondottan fehér bőrű, ezért a határ­ban is használjuk a fényvédő készít­ményeket. Nagyon kellemetlen a számomra, ha véletlenül lesülök. Ilyenkor tartok attól, hogy lesz vala­mi bőrbetegségem. M. Gy. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉLBET A művészetkedvelő Békés megyeiekért A kétegyházi központú Képzőművészeti Szabadiskola Egyesület már több mint egy évtizede szervezi a nyári alko­tótáborokat, ahol a profi művé­szektől az amatőrökig minden művészetet szerető és pártoló részt vehet. Az egyesület elnö­ke, Ungvári Mihály kötegyáni festőművész ugyanakkor két másik hagyományteremtő mű­vészeti program aktív szerve­zője is. Az egyik az Országos Vadászati. Halászati és Termé­szetvédelmi Képzőművészeti Kiállítás, amelyet legelőször a Gyulaexpo keretén belül való­sítottak meg. A Nimród című vadászújság támogatásával évenként megrendezett kiállí­tás azóta már kinőtte ezt a kere­tet, s mint vándorkiállítás az or­szág különböző pontjain buk­kan fel. A másik ehhez hasonló országjáró kiállítás az „Utak, hidak a művészetben” című, amelynek egyik fő támogatója a „Közút” folyóirat. Az egyesület az idén mindkét országos kiállítás megszervezé­sét összekapcsolja a július 1- jétől 14-éig tartó kétegyházi al­kotótáborral. Mindazon alko­tók, akik június 15-éig jelzik részvételüket (5725 Kötegyán, VHT—96 címen) a természet- védelmi kiállításon, bekerülhet­nek a nyártól késő őszig tartó már lekötött országos vándorki­állítások folyamába. Az alkotá­sokat július 1-jén és 2-án gyűjtik össze a kétegyházi táborban, és július 3-án zsűrizik azokat. A teljes anyagot szinte azonnal Bükfürdőre szállítják, ahol 7-én a Büki Napok keretében először tekintheti meg őket együtt a kö­zönség. A Közút folyóirat és a Békés­csabai Közúti Igazgatóság jó­voltából a kétegyházi alkotótá- borosok vázlattúrákon vehetnek részt, ahol anyagot gyűjthetnek a legközelebbi „Utak, hidak a művészetben” országos kiállítás anyagához. M. M. Esküvői tortát nyertek Április végi esküvői mellékle­tünkben a gyulai Kiskézműves Cukrászda tulajdonosa, Balogh László felajánlotta, hogy az idén házasságot kötő Békés megyei olvasóink közül egy párnak cuk­rászatuk ingyen elkészíti az esküvői tortáját. Mellékletünk­ben arra kértük az idén házasuló fiatalokat, írják le röviden meg­ismerkedésük történetét. Közü­lük terveztük ugyanis kisorsolni a szerencsés vőlegényt és meny­asszonyt. A beküldési határidő május közepe volt. A múlt hónap legvégén megtörtént a sorsolás, a torta nyertese egy tótkomlósi fia­tal pár, Vigh Éva és Kolozsi Nor­bert lett. A hírről levélben értesí­tettük a fiatalokat. A mindkettőjük által aláírt le­vélben Vigh Éva mesélte el 1993-as áprilisi megismerkedé­sük történetét, amely legrövi­debben így foglalható össze: „meglátni és megszeretni”... íme egy részlet a levélből: „Egy­szer megálltunk egy presszó előtt... Mintha egy láthatatlan kéz irányította volna a fejemet, tekintetem Reá szegeződött. Ahogy a filmekben, minden el­sötétült körülöttem, ő, a nagy O ott állt velem szemben teljes fényárban úszva, mintha az ég­ből pottyant volna, és csak néz­tük egymást... Azóta nyaralni is voltunk, „túléltük” a katonasá­got, most pedig úgy érezzük, érettek lettünk a házasságra, amelyet 1996. június 15-én kö­tünk.” Gratulálunk! Magyar Mária Szemétből épített útalap Mezőkovácsházán szeretnék felszámolni az illegális szemét- lerakó helyeket, többek között az Ipartelepi út CITÉV melletti területen. Itt ugyanis a nemtörő­döm városlakók jóvoltából már olyan nagy mértékű a szemét felhalmozódása, hogy az elszál­lítása több mint egymillió fo­rintba kerülne. — íme egy példa, hogy mi­ként lehet szemétből várat, azaz utat építeni —- mondta Bakos István polgármester —, mert ez alkalommal Túróczky János vállalkozó és az orosházi víz­művek segítségével nem elszál­lítjuk a szemetet, hanem bedol­gozzuk egy leendő útalapba. Ezzel a megoldással az úgyne­vezett Sós-laposon az Élővíz­csatornáig egy összekötő út ké­szül Reformátuskovácsháza felé. A munkálatok azonban még így sem olcsók, a ráfordí­tandó költség elérheti a fél mil­lió forintot. Ezért tehát jobban meg kell gondolni a városlakók­nak, hogy hová teszik le a sze­metet! A költségek kidolgozására és a munkák figyelemmel kíséré­sére a képviselő-testület ad hoc bizottságot alakított. Ehhez kapcsolódva egy másik fóru­mon hallottuk, hogy a hivatal kidolgozza annak lehetőségét is, hogy a központi szeméttele­pen — az előírások betartásával — a lakosság térítés mentesen vihessen ki nagyobb tételű sze­metet. Ezzel szemben az illegá­lisan lerakott szemétért ezután akár 10 ezer forint bírság is ki­szabható. H.M. Intézmények szorult helyzetben A megyei önkormányzat által működtetett intézmények a fi­nanszírozási tervben meghatá­rozott támogatási keretből — többek között a hosszú és ke­mény tél miatt —r nem tudták a szükséges kiadásaikat fedezni. Az idei első négy hónap tapasz­talatai arra is rámutatnak, hogy szaporodnak a kifizetetlen számlák, ezzel együtt megjelen­nek a büntető kamatok. A megyei önkormányzat a kiegészítő központi támogatásra be­nyújtotta a pályázatát, ám azt várha­tóan csak a második félévben bírál­ják el. Erre tekintettel a különösen kedvezőtlen helyzetben lévő önkor­mányzatoknak az OTP Rt. úgyne­vezett kiegészítő támogatás meg­előlegezését szolgáló hitel felvételé­re teremtett lehetőséget. Dy’ módon a megyei önkormányzat likviditási helyzetének javítása érdekében 40 miÍDó forint hitel felvételéről döntött a megyegyűlés a több mint 72 milli­ós működési forráshiány részbeni megelőlegezésére. A hitel visszafi­zetését a képviselő-testület a kiegé­szítő támogatásból biztosítja. (e) Rendhagyó nap a dohányzás ellen Rendhagyó gyereknapot rende­zett az Orosházi József Attila Általános Iskola pénteken, melynek keretében a Magyar Rákellenes Ligával közös szer­vezésben dohányzásellenes na­pot tartottak a helyi művelődési központ színháztermében. Á nyitóprogramon négy or­vosi előadást hallgattak meg a gyerekek a dohányzás ártalmai­val kapcsolatban. Dr. Lapatin­szlcy Mária tüdőgyógyász főor­vos az első elszívott cigarettát gyújtózsinómak nevezte, mely­nek végén ott van a gyújtóbom­ba, vagyis a dohányzás által okozott betegségek egyike. Dr. Horváth Szilárd nőgyógyász szakorvos a terhesség és a do­hányzás kapcsolatáról beszélt, dr. Dani Árpád onkológus — a program főszervezője — pedig rákkeltő hatásáról. A rendhagyó gyermeknapon az iskola pedagógusai kiállítást szerveztek a tanulók munkáiból, melynek témája szintén a do­hányzás ártalmas volta volt. A gyermekek versben, illetve pla­kát formájában fejezték ki ezzel kapcsolatos gondolataikat. A program végén pedig játé­kos egészségnevelő vetélkedőn adtak számot az előadásokon hallottakról. K. E. Tevanosok bemutatkozása Pesten, az írószövetség székházáhan, az első eme­leten van egy szalonszerű nagyterem. Benne kar­csú oszlopok, jól lehet mögöttük bóbiskolni. Mos­tanában azonban mintha éberebben ülnének ott, s talán többen is, mint régente. A klubban sorra mutatkoznak be írók, s költők — literátus embe­reknek, akik ,,csak" rajonganak a könyvekért. Az új vezetés naponta több összejövetelt is szervez, pontosan beosztva az időt. Hétfő délután négytől ötig X, öttől hatig Y, hattól hétig Z beszél új kötetéről. Engem nem zavar, hogy jószerével futó­szalagra állnak a szerzők. Már csak azért sem, mert el-elcsúsznak a rendezvények; aki Y-ére ér­kezett, akaratlanul is belehallgat X-ébe, noha az elmérgesedett viszonyok közepette nem biztos, hogy Y szóba állna X-szel. A közelmúltbeli összejövetelt éppenséggel az jellemzete, hogy egymás után következett két olyan író, aki korábban soha nem találkozott. Ami annál furcsább, mert az egyik ugyanabban az évben született, 1923-ban, mint a másik. Csakhogy a prózaíró Molnár Géza Magyarországon él, a bal­oldali gondolat elkötelezettje, a költő, Bárdos B. Arthur viszont Németországban, politikailag kon­zervatív felfogású, annak idején — erdélyi korá­ban—megszenvedte Gheorghiu-Dej börtönét. Az hozta össze őket, hogy egyazon kiadó jelentette meg könyvüket, a békéscsabai Tevan. S ha arra gondolok, hogy egy hamradik hetvenes, Nemes László is ott volt, akkor rögzíthetjük, hogy a Tevan három szerzője tisztelte meg jelenlétével az író­szövetségi oszlopcsarnokot. A pesterzsébeti munkásháttérrel megáldott prózaíró hetvenen túl igyekszik elszámolni az éle­tével, s a Kolozsvárról indult és Bécsen keresztül a Ruhr-vidékig jutott költő szintén hetvenen túl veszi számba az élményeit. Pesterzsébet és Dortmund légvonalban messze van a Viharsaroktól, egy szel­lemi műhely mégis áthidalta a távolságokat. Talán ezt is méltányolták a fővárosi érdeklődők, amikor megtapsolták a tevanosok bemutatkozását. Zöldi László Kincstári Takarékjegy Ez az amit bármikor kiválthat, és bármikor visszaválthat. Ez az a rugalmas értékpapír, melynek megbízhatóságát az állam garan­tálja. Ez az a kamatkonstrukció, mely lép­csőzetességével kedvező feltételeket bizto­sít. Ez az a néhány érv, amiért Ön is a Kincs­tári Takarékjegyet részesíti előnyben. Állampapír a postán. A Kincstári Takarék­jegy folyamatosan váltható és visszavált­ható több mint 2600 postán. Címletek: 10.000 Ft, 50.000 Ft, 100.000 Ft, 500.000 Ft. • 1 éves futamidő • a futamidő alatt ked­vező, lépcsős kamatozás. ^ MAGY^ÁlZaÍvI P.VPÍR^ ^--------’tgr-S» --------^ A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents