Békés Megyei Hírlap, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-10 / 134. szám
Támogatások. (1) A magyarbánhegyesi képviselő- testület legutóbbi ülésén döntött a különféle kérelmek elbírálásáról. Eszerint a Mentőalapítvány támogatására 10 ezer, a Vakok Szövetsége részére 3 ezer, a Vöröskeresztnek 20 ezer, a nyugdíjasklubnak 20 ezer, a templom tatarozására 100 ezer, a temetői járda építésére 150 ezer forintot ad a testület. Előkészület. (1) Várható, hogy a hagyományoknak megfelelően idén ismét megrendezik Sarkadon a cigány sportnapokat, melyre a kunágotaiak is készülnek. Mivel az előző években is nagy volt az érdeklődés az esemény iránt, a kunágotai testület a résztvevők anyagi támogatásáról döntött. Eszerint 30 ezer forintot különítenek el erre a célra. Az összeg a sportolók útiköltségének és nevezési díjainak fedezésére hivatott. Születésnap, (ö) Egy évvel ezelőtt június 10-én nyílt meg Gyulán a Belvárosi Nonstop élelmiszerüzlet. A születésnapon azzal kedveskedik az üzlet a vásárlóinak, ami az év minden napján jól jönne: tíz forint lesz ma a kenyér. Pályázatok, (b) A „Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek” Alapítványnál eredményesen pályáztak az eleki intézmények. Az Elekiek Harmadik Világtalálkozóját 250 ezer forinttal, a megyei klubtalálkozót 100 ezer, a Reibel Mihály Művelődési Ház és Könyvtár „Könyv, Könyvtár, Művelődés” Alapítványát 50 ezer, Czene Ildikó kínai utazását pedig 150 ezer forinttal támogatta az említett alapítvány kuratóriuma. Gyertyafénykeringő, (ö) Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési és Közösségi Házban június 10-én, ma 19 órakor mutatják be a Gyertyafénykeringő című zenés vígjátékot az Erkel bérlet 5. előadásaként. Vonat elé ugrott, (k) Szombaton 9.40 körül a mezőmegyeri vasúti átjáró közelében egy 82 éves férfit halálra gázolt a vonat. A rendőrség vizsgálati eredményei szerint az idős ember öngyilkossági szándékkal vetette magát a száguldó vonat elé. Ütött-vert biciklisek (k) A hét vége szomorú krónikát „állított össze” a megyebeli balesetekből. Pénteken egy személygépkocsi vezetője Szarvason figyelmen kívül hagyta az elsőbbségadási kötelezettséget, s összeütközött egy másikkal. Az esetnek két könnyű sérültje lett. Ugyancsak hetedikén 22.10-kor Békésen egy ittas személy ki világítatian kerékpárjával haladt a 47-es úton, amikor egy segédmotor-kerékpáros elütötte őt. A kerékpáros könnyű sérülést szerzett. Szombaton 8.40-kor Szeghalom belterületén egy személy- gépkocsi vezetője — ahogy mondani szokás — alaposan elbambult: kiszálláskor nem figyelt, így egy kerékpáros a hirtelen kinyíló ajtónak ütközött. Szerencsére könnyű sérüléssel megúszta a dolgot. Később, 9.25- kor Mezőhegyes és Battonya között egy bolgár személygépkocsi figyelmetlenségből elütött egy vele azonos irányba haladó kerékpárost, aki könnyebben megsérült. Békés volt a helyszíne a 18.15-kor keletkezett balesetnek. Az Élővíz-csatorna híd- ján átguruló személygépkocsik elé lépett egy figyelmetlen gyalogos. Sérülései 8 napon belül gyógyulnak. Vasárnap 13 óra körül Békésszent- andrás belterületén egy kerékpáros a járdáról hirtelen a közútra hajtott, s egy személygépkocsi elütötte. Mázlija volt: csak könnyű sérüléseket szerzett. „A FALNAK FÜLE VAN, SŐT NYELVE IS.” (Lope De Vega) MEGYEIKÖRKÉP 1996. június 10., hétfő A sport varázsereje A rendhagyó IV. Károly kupáért rendezett jótékonysági meccsen Győri játékvezető balján: dr. Lukovics Éva, Wenckheim István, Köles István, Tokaji Ferenc és Lezsák Sándor FOtó: kovács ERZSÉBET Hiába no, nem csak ötlet, hanem jó adag bátorság is kívántatik ahhoz, hogy valaki délután négyre kupameccset szervezzen az aszfaltra... Márpedig lehet, nem is csekély sikerrel. Guliga atya már háromkor (bocs’, plébános úr!) sportgatyára vetkőzve várta a vendégeket. Az elsőnek érkező Wenckheim István rögvest a hűtőt kereste, lévén, hogy pécsi sörfőzdéjükből hozott néhány rekesszel a folyékony kenyérből. A gondolat úgy szólt, hogy zárja a „Keresztény Juniális a Gyermekekért” című kéthetes békéscsabai rendezvénysort egy igazi focimeccs, fogjanak kezet a vállalkozók a politikusokkal, ha máshol nem, a pályán. Itt most arról persze szó sem esett, hogy vállalkozás- barát-e a kormány, mert hogy negyven fokban legfeljebb arra képes koncentrálni az ember, hogy a társához passzoljon... S mivel a kezdőrúgást mintaszerűen végezte el a képviselő dr. Lukovics Éva, a kezdő lökés meg is adatott... A másik kormánypárti, Tokaji doktor nem csak virított piros mezében, hanem amíg szinte egyedül állta az ellenfél rohamait, egészen parádés mozdulatokat mutatott be a háló előtt, de a már előzőleg vagy ötszáz kilométert leautózott Lezsák Sándorról sem gondoltuk eleddig: igencsak tud passzolni. Nem volt igaza egy sihederféle fickónak, aki minduntalan arra biztatta: „Bizo- nyííítsááál...” Az MDF elnöke odament hozzá és kezet fogott vele, arra emlékeztetve a gesztussal, hogy mi olvasható az iskolakapu fölött feszülő drapérián („Isten hozott!”). Szaladt Tóth Károly, Pelcsinszki Boleszláv is, amíg bírta szuflá- val. A sportszerűségről csak annyit, hogy a nyolc évvel ezelőtti búcsúja óta először sípjába fújó Győri bíró csak kevéssel a háromharmados meccs végefelé vett elő egy lapot, felmutatta Kerekes Attilának. aki azt nemes egyszerűséggel a nadrágja korcába csúsztatta, majd röviddel később elhagyta... Ekkor ugyan már nyolc gól előnye volt a vállalkozók válogatottjának (a legtöbbször Budai László és Kiss István talált be a kapuba), a legnagyobb üdvrivalgás mégis a hajrára beszállt Wenckheim István kapáslövését kísérte, mert centikkel szállt a léc mellé labdája és igazolta, alighanem szorosabb meccs alakul ki, ha hamarabb beáll. Amúgy politikáról egy szó sem esett, mindenki mosolygott. Nem véletlenül mondják: a sport varázserővel bír. Ne feledjük még: a IV. Károly Alapítvány Kupát a vállalkozók nyerték és mindjárt fel is ajánlották, hogy őrizze azt a katolikus iskola. F. I. „...egyre többször jövök!” Bár kijárna neki a „gróf úr” megszólítás, elég vele néhány percig beszélgetni, és fenntartás nélkül elhihetjük neki: igazán el van nélküle... Névjegyén is csak annyi szerepel: Wenckheim István, Pécsi Sörfőzde Rt., igazgató. Az első szóra segített, és eljött dr. Cs. Tóth János kuratóriumi titkár hívására Csabára, hogy a katolikus iskola segítésére létrehozott IV. Károly Alapítványt gyarapítsa. —Mekkora szerepet játszik az életében a sport? — Látja, máris megyek vetkőzni, egy kis fociért mindent... Pécsett hetenként játszom. Sajnos mostanában nagyon kevés időm akad, ha mégis, legszívesebben a természetben töltöm. Az erdő gyalog is leköt, de még jobban, ha lóháton barangolok. —A határ az más? — Tiszta szívből mondhatom, nagyon-nagyon jól érzem magam az Alföldön is... egyre többször jövök! A búza, és napraforgótáblák között is, de lám vissza is kanyarodtunk a munkához... —Keres majd külföldön piacot a dobozi búzának? — Tudja, mi 250 évig megszoktuk, hogy megtartottuk a földet, a termést. Az lenne jó, ha itt lehetne hasznosítani a termés minden szemét. (f) A nagy ho-ho-horgászok és a kapitális példányok Minden bizonnyal a kánikula is hozzájárult ahhoz, hogy rekordnevezés érkezett a békési Viharsarok Horgász Egyesület hét végi, idénynyitó horgászversenyére. A borosgyáni Il-es tavon két kategóriában — egy és két bottal — pénteken 17 órától szombat délig terjedő időszakban, amolyan juniális hangulatú versenyen 51 horgász családi biztatással próbált szerencsét. A horgászok előrelátó emberek, semmit sem bíznak a véletlenre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy ebédre — biztos, ami biztos, hátha nem fognak halat — marhalábszárpörköltet főztek. A szerencse ezúttal a pecások mellé szegődött. A két- botos kategóriában az első helyezett a békéscsabai/gnácz Mihály 32,10 kilogramm halat fogott, a második, a békési Lipcsei Imre 29,20 kilogramm, a harmadik helyezett, az ugyancsak békési Kiss Sándor 19 kilogramm súlyú halat emelt partra. Az egy- botos horgászok kategóriájában elsöprő békési siker született: 26,08 kilogrammal a legeredményesebbnek Nagy Miklós bizonyult, őt 6,30 kilogrammal Nagy Péter és 5,20 kilogrammal Kiss Lászlóné követte. A versenyen több kapitális méretű, 9 kilogramm körüli zsákmány is akadt. A legnagyobb halat, egy 10 kilogrammos pontyot Lipcsei Imre fogta ki. —sz— Kifütyülték a minisztert (Folytatás az 1. oldalról) — Mi akkor sem avatkoztunk be, amikor 200 forint volt a sertés felvásárlási ára — indította egyik válaszát a miniszter. E megfogalmazás hallattán a teremben ülők fütyülésben megnyilvánuló nemtetszésüknek adtak hangot. „Fütyüljenek csak, fütyüljenek. Igazuk van." — reagált a váratlan zajra Lakos László. A létszámban vészesen csökkenő — ám annál sűrűbben közbekiabáló — hallgatóságnak a továbbiakban a miniszter (aki a jelenlévők megdöbbenésére mondatfűzésében olykor az izé szót is használta) elmondta: a problémafelvetők nem tudtak neki újat mondani, ugyanis Ma- tuska Sándor, a térség ország- gyűlési képviselője őt mindenről tájékoztatta. Azt is tudja: a miniszterséggel népszerűtlen feladatot vállalt, már ha hazamegy a szülőfalujában, Körös- tetétlenben is egyre ritkábban dicsérik. Lakos László kitért arra is, hogy ma olyan világot élünk, hogy aki a szerződöttnél többet termel, attól nem tudják megvenni sem a sertést, sem a tejet, sem a gabonát, sem a csirkét. Az volna a legjobb, ha a termelő közvetlenül a tőzsdén próbálkozna. A tőzsdék felvásárlási árait a Teletex Képújság rendszeresen közli. Akiknek pedig nincs ilyen tévékészülékük, győzzék meg az önkormányzatot, hogy vegyen egyet, s akkor ott mindannyian megtekinthetik a tőzsde felvásárlási kínálatait — fogalmazott a miniszter. Magyari Barna Sarkantyúpengős húsz év Családias, nagycsaládias ünnepségre került sor szombaton a békéscsabai Jókai Színházban. Ekkor tartották meg a hagyományos Bartók Béla zeneiskola néptánctagozatának záróelőadását. Az ünnepelt a tánc volt, az ünneplő a táncos, a szülő, az érdeklődő. Az oly’ sokszor emlegetett tényszerű mozzaikkockák kikristályosodtak. Bebizonyosodott: a zenében, a táncban nem létezik kor(határ), ropphatja azt öreg, fiatal egyaránt. Mlinár Pált, a szervezőt, műsorvezetőt, tánctanárt, mindenest az ünnep alkalmából rövid emlékezésre kértük: — A Balassi táncegyüttes utánpótlásaként 20 éve alakult meg a Rábai Miklós nevét viselő ifjúsági táncegyüttes. Nos az eltelt két évtized során ez az elképzelés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, sőt az ifjúságiak is önálló belföldi, illetve külföldi fellépéseken szerepelnek. Az elmúlt időszakban hat-hét nemzedék nőtte ki magát az együttesből. Tavaly a tánctanárok egy alapítványt hoztak létre, amelynek az az elsődleges célkitűzése, hogy a tehetséges gyermekek számára anyagi támaszt nyújtson a fejlődésre, a belföldi, külföldi fesztiválokon való részvételre. A rendezvény bevétele is ezt az alapítványt gyarapítja. A 450 táncosunk közül mintegy 170 lép fel ma, a nyolcévesnél fiatalabbak még a kulisszák mögött maradnak. Név szerint megnevezni azokat, akik megfordultak a „Rábaiaknál” képtelenség, de megemlíthetjük azokat, akik oktatták a táncelemeket: Mlinár Pál (alapító), Kurtucz Borbála, Sztankó Károly, Karácsonyi Éva, Gál László és Hanó Krisztina. Jövőre ismét megrendezik a záróelőadást, tehát igaz a táncdalszöveg: „nem csak a húszéveseké a világ”. (b) Ünnepeltek a táncosok is. Felvételünkön a Békéscsabai 2-es Számú Általános Iskola diákjai FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Díjkiosztás az iskolaszövetkezetek találkozóján A verseny szervezését felvállaló (korábban nívódíjas) mezőgyáni iskolaszövetkezet diákjai is résztvettek a versenyen. A szombati fordulókon még abban a reményben, hogy ismét győzhetnek... fotó: kovács Erzsébet Minden önkormányzat ott spórol, ahol tud Segíteni próbálnak önmagukon (Folytatás az 1. oldalról) szerezték meg. Egyéni versenyben is jeleskedtek a keresztúriak, név szerint Erdős Beáta és Elek Imre. Az eredményhirdetés legizgalmasabb pillanata természetesen az idei nívódíjak átadása volt. A döntőbe mindkét Békés megyei csapat résztvevői bejutottak ugyan, ám sajnos az idén Békés nem hozott el nívódíjat. Vigasztalásul a zsűrit képviselő Szombati Attila (a Diákszövi Alapítvány elnöke) elmondta, hogy nagyon szoros volt a verseny, és csak egy-két ponton múlottak a helyezések. Az idei 30 ezer forintos nívódíjat a kecskeméti Junior Diákszövetkezet versenyzői kapták. A 25 ezer forintos nívódíjat a Csákánydoroszlói 35-ös Számú Iskolaszövetkezet tanulói, a 20 ezer forintos nívódíjat pedig a mezőnyárádi Szederkényi iskola diákjai nyerték. A szponzorok által felajánlott díjak kiosztása után dr. Fehér Tibor, a kecskeméti ÁFEOSZ- iskola igazgatója kért szót. Bejelentette, hogy két év múlva városuk, Kecskemét rendezi meg az iskolaszövetkezetek soron következő országos találkozóját. —ria A hét, klasszikusan hátrányos helyzetű megye — Békés, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, Borsod- Abaúj-Zemplén, Baranya, Somogy, Zala és Vas — néhány településének részvételével hat éve alakult meg a Hátrányos Helyzetű Települések Országos Szövetsége. Az ecsegfalvi vadászházban szombaton a szövetség egésznapos tanácskozást tartott. Jeney Lajos Ybl-díjas építész, a TTI-EUROVIA Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a szövetségnek jelenleg 30 település a tagja, s közülük minden évben két település kapja meg á teljes közintézmény-fejlesztési tervét. Természetesen az országban nem 30, hanem 1200 hátrányos helyzetű település van, ám csak azt a helységet tudják a szövetségbe befogadni, amelynek pénzt is tudnak szervezni. A tényleges munkát dicséri, hogy eddig a harminc településre .vonatkozóan 160 házat terveztek meg. Ami viszont szomorú, hogy ezekből eddig csak kettő valósult meg. Ám ez csupán a pénz kérdése. Békés megyében Csabaszabadi (1994) és Pusztaottlaka (1995) kapott közintézmény-fejlesztési tervet, a Sárrétről pedig — igaz már a Hajdú-Bihar megyei részen lévő — Bihamagybajom (1996). A szövetségben résztvevő polgármesterek a kétévente Ecsegfalván tartandó tanácskozásokon többek között a szakmai problémáikat is megbeszélik. Fölvetődött például: minden önkormányzat ott kénytelen spórolni, ahol tud. Mi lesz akkor, ha egyik-másik településen csak hatosztályos iskolát tudnak működtetni? Akkor az érintett gyerekek, ha egyébként tehetségesek is, csupán hat os 'tályt végeznek? M.B.
