Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-08 / 107. szám

gKÉS MEGYEI HlRLAp­MEGYEIKÖRKÉP 1996. május 8., szerda o „Szeretem Szarvast, ahol születtem” Idén lenne 100 éves Ruzicskay György festőművész A több száz rajz, festmény, néprajzi tárgy ugyanúgy dísz­ük ajálakon, vitrinekben, mint a művész életében A napokban Szarvason jártam. Ellátogattam az Erzsébet-liget- ben lévő Ruzicskay Alkotóhá­zába, ahol korábban felejthetet­len napokat, heteket töltöttem. Idén augusztus 16-án lenne 100 éves a Mester, ha élne. Öröm­mel láttam, hogy a több mint három éve halott Ruzicskay há­zaspár második otthonát kívülről szépen rendbe tették. Megilletődve álltam meg a nagyméretű falfestmény előtt, melyre a művész saját portréja fölé írta: „Szeretem Szarvast, ahol születtem...” Emlékezetem szerint a szarvasiak is szerették a város szülöttét, s világhírű művészt. Az udvarban Sonkoly János és Kőfalvi János épp a füvet nyírta. A művész helyett most ők invitáltak barátságosan a kiállítótermekbe. Megnyug­tató volt számomra, hogy a több száz rajz, festmény, nép­rajzi tárgy ugyanúgy díszük a falakon, vitrinekben, mint a művész úr életében. Nem hi­ányzik semmi. Valami mégis változott. Gyakorló óráikat itt töltik a város képzőművészeti, fafa­ragó, szövő, vesszőfonó, csu­hé és más témájú szakkörök tagjai. Ruzicskay szelleme hatja át az épületet, és a művé­szet különböző ágai iránt érdeklődő fiatalok nagyon jól érzik itt magukat. Sonkoly János restaurátor elmondotta, hogy amikor az alkotóházba került — annak ellenére, hogy egy télen ne­gyedmillió forintot költöttek olajfűtésre — mindössze nyolc fok volt a hőmérséklet, több művészi alkotás megpe- nészedett. Az önkormányzat jóvoltából az elmúlt ősszel hatszáz ezer forint beruházás­sal termálvízfűtésre rendez­kedtek be. Azóta egyenletes a meleg, megfelelő a páratarta­lom és nincs penészedés. Son­koly úrnak milliónyi jó ötlete van arra, hogyan ünnepeljék a századik évfordulót. A pályá­zat útján nyert pénzből lepo­rellót adnak ki Ruzicskay műveiből. A díszsírkőre több művész készített tervet, kiállí­tást is szeretnének, sajnos, a Ruzicskay-hagyatéki per még nem zárult le. Sem a pénzhez, sem a zárolt képekhez nem jutnak hozzá egyelőre. Az önkormányzat is min­dent elkövet a századik szüle­tésnap méltó megemlékezé­séért. Ary Róza Koltai Róbert a gyomai moziban föMinJe volt. Ezen a na­pon született 1878-ban Pentelei Molnár János festő. Pályafutá­sát mint hivatalnok kezdte. Münchenben Hollósy Simon­nál, majd Párizsban és Buda­pesten tanult festeni. Néhány bibliai tárgyú kompozíciót fes­tett a Benczúr-iskola stílusá­ban, majd áttért a naturaliszti- kus csendéletfestésre, amellyel nagy sikert aratott. 1907-ben a Könyves Kálmám Szalonban, 1920-ban az Ernst-Múzeum- ban rendezett kollektív kiállí­tást. Munkásságát több hazai és külföldi kitüntetéssel jutalmaz­ták. A -Benczúr Társaság elnö­ke volt, művei a Magyar Nézeti Galériában láthatók. 1962-ben szülűvárosában, Dunapente- lén volt kiállítása. 1924-ben hunyt el Gyulán. Bloenergla. (p) Kétnapos természetgyógyász tanfolyamot indítanak Békéscsabán a Vas­utas Művelődési Házban Béky László természetgyógyász, bioenergetikus részvételével. A május 11-én és 12-én, naponta 9-től 17 óráig tartó programon — melynek részvételi díja öt­ezer forint — a következő téma­körökkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők: a légzés, a folya­dék- és táplálékfelvétel energe­tikai értékelése, a gyógynövé­nyek energetikai értékelése, ma­gunk és családtagjaink energeti­kai értékelése radiesztéziás módszerrel, alapfokú csakra és aurakorrekciós módszerek, kü­lönféle energetikai kezelések. A témához kapcsolódó inga, varázsvessző, táblázat a helyszí­nen megvásárolhatók. A tanfo­lyamról este 6 és 8 óra között a 66/362-837-es telefonszámon kaphatnak bővebb felvilágosí­tást. Békéscsabán a Mednyánszky u. 4—6. sz. alatt épülő tár­sasházban szoc.-pol. kedvez­ménnyel LAKÁSOK ELADÓK □ homlokzatkész (70% készültségül, illetve □ kulcsrakész állapotban, igény szerint. Érdeklődni: hétfőtől péntekig 8— 16 óráig a BN-LINE Kft.-nél telefo­non: 324-042 vagy személyesen: Békéscsaba, Irányi u. 4—6. II. emeleti irodájában. 125472) Ugye sokszor gondoltak rá a mozivászon előtt, de jó lenne, ha a színész egyszer csak itt terem­ne a közönség előtt? Nos, a gyomai Apolló mozi­ban a Szamba minapi vetítésén megtörtént ez a csoda. A pro­dukció rendező-főszereplője, Koltai Róbert látogatott a város­ba és találkozott a nézőkkel: dél­után a diákokkal és este a felnőttekkel. A matiné utáni vas­taps jelezte, a hatvanas évek vi­déki Magyarországát, színész­világát bemutató filmre a fiata­lok is vevők. S persze záporoz­Cigányfómmra hívták össze teg­nap délelőtt Mezőkovácsházán az érintetteket Bakos István pol­gármester kezdeményezésére a városháza tanácstermébe. A ta­lálkozó egyik célja Kanalas Te­réz, a népjóléti bizottságban be­töltött képviselői munkájának ér­tékelése, másrészt a város új szo­ciális rendeletének ismertetése tak a kérdések: hogy mióta van a pályán, és mi volt az első alakítá­sa? Drámai színésznek tartja magát, vagy jobban vonzzák a vígjátéki szerepek? A Sose ha­lunk meg vagy a Szamba forga­tása volt az izgalmasabb? Koltai többek között elmond­ta, az első filmje rendezésekor még sok mindent kicsit hályog­kovács módjára ösztönösen csi­nált. Később a Patika-sorozat jó iskolának bizonyult, az ott tanul­takat már a Szambában kamatoz­tatta. Ám tekintettel arra, hogy mindkét filmben saját történeteit volt. A polgármester elmondta, hogy Kanalas Teréz munkájával elégedettek és az igazságos el­osztás érdekében a képviselő közreműködésére továbbra is szükség van. A hibát nem benne, hanem a körülményekben kell keresni — emelte ki. Ezután összefoglalót hallottunk az el­múlt 3 évben az etnikumnak meséli el, ezért forgatásuk egy­formán érdekes és izgalmas volt. A fiatalok végezetül arról kérdezték, mi a véleménye a di­ákszínjátszásról. — A tehetség előbb-utóbb utat tör magának, s ez nem csak frázis — mondta Koltai, aki an­nak idején maga is tagja volt a Madách gimnázium színjátszó körének. — Ám az is kell, hogy legyen, aki észrevegye ezt a szik­rát. Csak az igen tehetségesek lesznek boldogok ezen a pályán, de nekik is végig kell szenvedni­ük az odáig vezető utat. Cs. R. nyújtott támogatásokról és a nemrég elfogadott szociális ren­delet megszorításairól. A fórum — a szervezettebb munka és együttélés érdekében — bizott­ságot hozott létre Ajtai Ferenc József, Tinti Pál és Csűr ár János személyében, akik e naptól a ci­gányság hivatalos képviselői az önkormányzatnál. Bizottság a cigányság képviseletére Megkérdeztük olvasóinkat Támogatja­Kovácsné Füredi Enikő42 éves, békéscsabai népművelő: — A kormány nem figyel az elmaradottság felszámolására. Sokat járok a megye kistelepülé­seire és az ország más részeit is ismerem. Érzékelem, hogy az önkormányzatok helyzete egyre rosszabb, ami az egyébként is hátrányos településeket érinti. Megyénkben jobban érződik a munkanélküliség, mint máshol. A fiatalok elhagyják a falvakat, így elsorvadnak és a kormány semmit sem tesz, hogy megaka­dályozza. e a kormány az elmaradott térségeket? Buzitai Istvánná 38 éves, battonyai közművelődési előa-dó: — Naponta utazom Med- gyesbodzás, Pusztaottlaka, a Dombegyházák, valamint Al­más- és Nagykamarás irányába. Látva a küszködést csak a szí­vünk fáj ezekért a falvakért, az itt élő emberekért. A kormány nem sokat tud (vagy nem is akar?!) erre a vidékre költeni. Öt éve még virágzó kis gazdaságok vol­tak itt, ma pedig nincs perspektí­va. Nincs munkahely, nincs biz­tos megélhetés. Molnár Anikó 24 éves, med- gyesegyházi pedagógiai asszisztens: — Úgy érzem, a kormány nem a kistelepülések felemelke­dését segíti. Nagy az elmaradott­ság és az ellátottsággal is gondok vannak. Ezeken a területeken sokkal kevesebb pénzből élnek az emberek. A lehetőségek mini­málisak, korlátozottak. Nagy hátrány, hogy a vidéki fiatal, ha tanulni akar, utazást, kollégiu­mot is fizetnie kell, a városi min­dent helyben és olcsóbban meg­Murányi Teréz 20 éves, gyomaendrődi közalkalmazott: — Nem. Békés megyét fi­gyelembe véve látható, hogy egyébként is elmaradottabb tér­ség vagyunk, mint az ország más részei. Ide sokkal több pénz kellene a talpraálláshoz, hisz az alapvető infrastruktúra is hiányos. Mindentől messze vagyunk és a kormány eddig sem „adakozott” valami bőkezűen felénk. H. M. Fotó: Kovács Erzsébet Nyugdíjpénztárról álmodnak Mezőhegyesen A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. dolgozóinak április 1-jéig kellett dönteniük a „Cséb 720-as” biztosítás meg­tartásáról, vagy a „Szemünk fé­nye” biztosítás megkötéséről. Előrebocsátjuk: mindkettő díját a nagyvállalat fizeti. A „döntéskényszer” hátteré- ű Ivány Tibor munkaügyi osztályvezetőt kérdeztük. —Vezérigazgatónk az üzemi tanács és a szakszervezeti bi­zottság elé tárta a lehetőségeket. A két testület tagjaiból létreho­zott hatfős bizottság készítette elő az áttérést a „Szemünk fé­nyére”. A lényeg: minden dol­gozónk maga dönthette el, me­lyiket választja. — De miért kellett választa­niuk? — Azért, mert az előtakaré- kosságot nem jelentő „Cséb” díja kb. ezer forintra emelkedett vol­na. A nem sokkal drágább „Sze­münk fénye” biztosításnál a dol­gozók tőkeszámláján megjelenik egy bizonyos összeg, mely ka­matozik, tehát előtakaré- kosságként fogható fel. Termé­szetesen halál, illetve baleseti ha­lál esetén a hátramaradt kedvez­ményezetteknek a „Szemünk fé­nye” is fizet, éppúgy mint a „Cséb”. Egyéb kiegészítő jutta­tást viszont — ellentétben a „Cséb”-bel — a „Szemünk fé­nye” nem tartalmaz. — Mennyibe kerülnek a vál­lalatnak dolgozónként ezek a biztosítások? —Az év hátralévő 7 hónapjá­ra számítva a „Cséb” (a bér- és tb-járulékokkal együtt) dolgo­zónként mintegy 15 ezer forint­ba, a „Szemünk fénye” pedig 22-24 ezer forintba kerül. — És a dolgozóknak? A sze­mélyi jövedelemadóra gondo­lok. — A „Cséb” után 100, a „Szemünk fénye” után 500-600 Ft-os személyi jövedelemadó­val kell számolni. Ez éves szin­ten kb. 8 ezer forintot jelent, ám év végén a befizetett biztosítási összeg 20 százaléka vissza­igényelhető. Ezzel a lehető­séggel azoknak érdemes élniük, akiknek 10 évnél több idejük van a nyugdíjig. — Előtakarékosság és nyug­díj. Nem lett volna célszerűbb egy nyugdíjpénztárhoz fordulni? — Éppen ez a cél. Amikor lesznek biztonságosan működő nyugdíjpénztárak, szeretnénk, ha a „Szemünk fényénél” fel­gyülemlett megtakarításaikat azok valamelyikénél kamatoz­tatnák tovább dolgozóink. A nyugdíjkorhatár elérésekor ki­ki maga dönthetne: vagy egy összegben felveszi a tőkét, vagy az élete végéig járó nyug­díjkiegészítést választja. — gh — Új üdülési lehetőség és nemzetközi kapcsolat Hogyan üdülhetünk egy nem­zetközi cég résztulajdonosai­ként évente a világ más-más tá­ján luxus körülmények között? — erről tartott érdekes tájékoz­tatót a Magyar-Angol Szolgál­tató és Kereskedelmi Bt. két cégtulajdonosa, Alec St. Ainsworth é> Gáli Gyöngyi nemrég a mezőkovácsházi vá­rosházán. A cég 25 éve egy amerikai há­zaspár ötlete alapján alakult és mára nemzetközivé nőve 5 földré­szen, 80 országban, 2800 üdülőhelyet kínálnak a pihenni vágyóknak. Az rt.-n belül úgyne­vezett RCI-klubtagság adja az el­helyezés és választás biztonságát. A belépő részvénytulajdonosok „üdülési hetet” vásárolnak, ame­lyet az „időbankban” elhelyezve cserealapként ajánlanak fel. A „saját tulajdonú nyaralási idők” eladhatók, örökölhetők, értékük leírható az adóból. A tagok a csere által a nemzetközi" lánc bármely üdülőjét igénybe vehetik. így a nyaralásra befektetett pénz nem csak fantasztikus lehetőség, de kamatozik is. Végül a bemutató másik nem titkolt apropója volt a város vezetőinek nemzetközi befektetőkkel történő kapcsolat­keresése, amit az rt. képviselői ajánlatként vittek magukkal. a Pannónia cigaretta az első magántulajdonú dohánygyár terméke 37 településen kizárólagos forgalmazója a BIER MOM-STOP KFT.. 5520 Szeghalom, Szabolcs vezér u. 12-14. sz. Ifelefon: 371-377. / Komádi, Uj u. 2. Telefon: 06 (60) 388-259. „Kin” NON-STOP

Next

/
Thumbnails
Contents