Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-07 / 106. szám

Nyugdíj — állami kezességvállalással Tizenkétezer facsemete a_J A lakosság 62 százaléka egyetért egy új nyugdíj­Mezőkovácsházán évtizedek óta nem rendszer szükségességével, ez derül ki a polgárok volt ilyen mértékű fásítás a városban, válaszából. (2. oldal) mint az idén. (5. oldal) «ÉkK: Győrben gyártják az új Audit 1998-tól Győrben, az Audi Hungária Mo­tor Kft.-nél szerelik össze a TT Coupét, és annak nyitott változatát. (7. oldal) 1996. MÁJUS 7., KEDD ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 106. SZÁM A természet nem tart szünetet. A hosszú, hideg tél után mindannyian vártuk a tavaszt, amely végre beköszöntött. A Szarvasi Arborétum különösen szép látványt nyújt ezekben a napokban. (Cikkünk a 4. oldalon) fotó: kovács Erzsébet Ballagási melléklet A ballagás alkalmából az idén újszerű kezdeményezéssel lep­jük meg olvasóinkat. A megye negyven közép- és szakközépis­kolája több, mint száz ballagó osztályának fotóit tartalmazó melléklettel jelentkezünk május 8-ai, holnapi számunkban. Az iskolák, a szülők, a hozzátartozók és természetesen a fősze­replő diákok figyelmébe ajánljuk május 8-ai, szerdai számunk 24 oldalas Ballagási mellékletét, melyet az előfizetők az alap­lappal együtt megkapnak, a pavilonokban pedig áruspéldány­ként megvásárolható, változatlan áron. Természetesen mód van arra, hogy az iskolák is rendeljenek a Békés Megyei Hírlap e számából. Ladában ládákban teknőcök A görög és a mór nem él Magyarországon A hosszú, szokatlanul nagy ki­tartásról tanúságot tevő tél javá­ra írandó, hogy az év első négy hónapjában kiugró javulás ta­pasztalható a közúti baleseti helyzetben. Többek között erről kaptak képet az újságírók a Köz­lekedéstudományi Egyesület tegnapi sajtótájékoztatóján Bé­késcsabán, a MTESZ székházá­ban. Kárpáti Béla őrnagy, a me­gyei balesetmegelőzési bizott­ság titkára az eredményekből azt a következtetést vonta le, hogy a rossz idő elmúltával számítani kell a balesetek emelkedésére. Ezt bizonyítja, hogy május ele­jén átlagosan napi három baleset történt megyénkben. Januártól áprilisig 30,7 százalékkal keve­sebb baleset volt Békésben, a halálos esetek száma pedig 58,3 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest. A jó idő beálltával, vagyis ápri­lisban viszont már 15,2 százalé­kos emelkedést mutattak ki a szakemberek. Mint ismert, a kerékpárosok veszélyeztetettségének csökken­tése és az ittasan okozott balese­tek számának mérséklése a rendőrök idei célkitűzései között az első helyen szerepelnek. Az első négy hónap adatai mindkét területen csökkenést mutatnak; a — Az egészségügyiek bére más szakmák mögött a tizenhe­tedik helyen kullog—magyaráz Tóth Károlyné. — Az intézmé­nyekben bekövetkező változá­sok, a szégyenletes bérek és (Folytatás a 3. oldalon) kerékpáros elütések száma 48,8, az ittasan okozott ütközéseké pe­dig 46,2 százalékkal esett vissza. A balesetekben az ittas részarány ily’ módon 22,8-ről 17,6 száza­lékra csökkent, ám még így is sokkal magasabb az érték az or­szágos átlaghoz képest. Figyelemfelkeltő adat, hogy a baleseti okok között a felére esett vissza a gyorshajtás. A jármű­vezetők száguldási kedvének csillapítására továbbra is számí­tani kell megyénkben a traffipa- xok folyamatos jelenlétére, illet­ve országosan és helyben meghir­detett ellenőrzési akciókra. L.E. Hírek Lotz Károly megyénkben. (e) Annak tiszteletére, hogy az országban felépült az ezredik, Békés megyé­ben pedig a századik kerék­párút, obeliszkavatással egybekötött emlékünnep­séget rendeznek megyénk­ben, a 44-es főúton május 17-én 14 órakor Lotz Kár­oly közlekedési miniszter részvételével. Az ese­ményhez tartozik, hogy Szarvason, az arborétum főépületében Magyaror­szág kerékpárút-történe- téről kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. A ren­dezvénysorozathoz Békés- szentandrás önkormányza­ta is bekapcsolódik; a tele­pülésen a 16 kilométer hosszú kerékpárút elején székelykaput avatnak. A helyiek számára különösen fontos út „keresztelőjét” is megtartják, amely az Ár­pád kerékpárút nevet viseli ezután. 'Végzősök, (b) A lökös- házi általános iskolában a most folyó tanévben 26 nyolcadikos tanulót tarta­nak nyílván. Ősszel vala­mennyien gimnáziumban, szakközépiskolában, szak­munkásképzőben tovább folytatják tanulmányaikat. Elsősorban a környező helységeket Battonyát, Gyulát, Békéscsabát ve­szik „célba” a diákok. Irtják az almást, (t) A múlt heti perzselő hatású permetezés után hétfőn megkezdték a veszélyes baktériummal fertőzött, több mint negyvenhektáros nyárlőrinci almaültetvény teljes kiirtását. A nemrég még javában virágzó gyü­mölcsös fáit gyökerestől tépik ki, majd elégetik. Azt egyelőre csak találgatni le­het, miként jutott hozzá a len­gyel állampolgárságú férfi a fel­háborító szállítmányhoz, de az bizonyos: ritka nagy „fogás” esett tegnap a gyulai határ- átkelőhelyen. Kutatni sem kel­lett, a Lada Samara csordultig volt megrakva — értékes teknőcökkel. A gyermektenyér­nyi apróságoktól a szépen kifej­lett példányokig összesen 532 szárazföldi teknőcöt szándéko­zott a lengyel pár Lengyelor­szágba szállítani. Macedóniából indultak, Bulgárián és Románi­— Nagyon fontos lenne minden energiafogyasztó tájékoztatása arról, milyen változások várhatók a hazai energiapolitikában, ho­gyan alakulnak az árak, a tarifa- rendszerek, hisz mindenki csak ezek ismeretében alakíthatja ki saját „energiapolitikáját” — hangzott el tegnap délelőtt Gyu­lán, a Magyar Energiafogyasztók Szövetsége által szervezett négy­napos tanácskozás első percei­ben. Németh Lajos, a szövetség el­nöke elmondta még, hogy az idei konferencia anyagának tervezé­sénél elsősorban azokra a témák­ra figyeltek, amik a leginkább ér­án keresztül érkeztek a magyar határra. Amint Novák Mihály száza­dos, a gyulai vámhivatal pa­rancsnoka kérésünkre elmond­ta, a teknősök szállítása enge­délyhez kötött. Megfelelő enge­dély nem lévén a gyulai vámhi­vatal alkalmazottai a hüllőket, amelyek egy Lada Samara utas- és csamagterében, zsákokban és ládákban utaztak, lefoglalták és átadták a Körös—Maros-vidéki Természetvédelmi Igazgató­ságnak. (Folytatás a 3. oldalon) dekelhetik a legszélesebb fo­gyasztói rétegeket is. Remélik, a négy nap alatt kialakult emberi­üzleti kapcsolatok sokat segíte­nek majd a mindennapi életben, és ezek végsősoron a fogyasztók érdekeit képviselik majd. Az első napon az energiahivatal munká­jával, az új tarifarendszerekkel is­merkedhetnek meg a résztvevők, míg szerdán az áramszolgáltatás, csütörtökön pedig a gázszolgálta­tás aktuális kérdéseiről tartanak előadásokat a Magyar Energia Hivatal, a minisztériumok és a szolgáltató társaságok képviselői a megjelent energiagazdálkodási szakemberek számára. A. Gy. Saját energiapolitikát is ki kellene alakítanunk Lakossági útépítés A magánerős útépítést ösztönző útalap létrehozására a március végi kondorosi testületi ülésen tett javaslatot az egyik képviselő. A témával a múlt heti közmeg­hallgatás is foglalkozott. Az ott elhangzott vélemények, illetve a képviselők álláspontja alapján készült el a lakossági útépítés szervezéséről és támogatásáról szóló rendelettervezet, amelyet első fordulóban tegnap tárgyalt a testület. A pályázatok rangsoro­lásakor vizsgálják majd a részvé­teli arányt, a vállalt hozzájárulás mértékét, az utca közműellátott­ságát, továbbá azt, hogy az adott elképzelés mennyire illeszkedik a község forgalomszervezési és településfejlesztési terveibe. Az útüggyel idén a pénzügyi bizott­ság foglalkozik, jövőre viszont útépítési bizottság látná el a teendőket. Az útalapba szánt pénzt a testület a költségvetésben hagyja jóvá. Cs. R. Készül már a vén diák Pedagógus ismerősöm igazán nem számít már pálya­kezdőnek; legalább húsz éve áll a dobogón. A minap össze­futottunk az utcán, váltottunk néhány sietős szót. „Aztán szoríts nekem a jövő héten” — kért tréfásan, de láttam a szemén, csak a fele volt tréfa. A tanárnő, akit mindig szeret­tek a diákjai, bár szigorú, so­kat követelő típus, szóval a jól felkészült pedagógusnő most az érettségi miatt drukkol. Több osztálya is végzős az idén, értük aggódik, de a maga szakmai megmérettetése okán nem kevésbé. „Tudod, ilyenkor azért nem csak a diá­kok vizsgáznak ám, hanem a pedagógusok is!” magyaráz­ta. Az izgatott készülődés napjai a következő napok a szülők számára is — egyál­talán, ez a hét az érettségi, a ballagás jegyében telik. Amíg — jó esetben persze — az ünnepelt az összetett matematikai tételekre kon­centrál, addig a szülők azt az egyszerű összeadási-kivo- nási műveletet próbálják megoldani, hogy kevés pénzből hogyan lehet lépést tartani a divattal, kifizetni a ballagóruhát, előteremteni a családi ebédre valót, netán még ajándékot is venni. Ezen a vizsgán bizony sok­szor nem a tudás híján buk­dácsolnak manapság a szülők. S készülődnek természete­sen az iskolák is a jeles napra, ami nem kis feladat: sok intéz­ményben szinte megoldhatat­lan megfelelő helyet teremte­ni a hatalmas tömegnek, ugyanakkor tágas helyet adni a vonuló végzős osztályok­nak. A lényeg persze mégsem a kosztüm vagy öltöny, ami­ben a lányok-fiúk feszítenek majd, nem is drága csokor, amit a karjukon cipelnek, legkevéssé az ajándék, ami emlékeztetni hivatott életük első fontosabb állomására. Ami igazán fontos ebből az egészből, az a fejekben és a szívekben rejlik; az láthatat­lan, mint minden igazán fontos és értékes dolog az életben. Csak remélni merem, az ő életükben is... Tóth Ibolya Nem mese: orruk törött Kolbászfalván is túl, ott ahol Gyula, Póstelek és Gerla határos egymással, él remetei magányá­ban egy nagyon mérges ember. Tanyája cserepes, szakálla bor­zas, fülébe pedig nem vidám kis dalok költöztek, hanem egy ka­rikaféle fülbevaló. Erre vetődött csütörtökön este három gyulai, elkóborolt gyerek. A legna­gyobb 13 éves múlt, a középső valamivel ifjabb nála, a legfiata­labb meg éppen 11. Ok hárman két helyen laktak, ám abban megegyeznek: szóltak ugyan odahaza, hogy mászkálnak egyet, de azt egy szóval sem említették, hogy egészen a mér­ges ember házáig poroszkálnak. A legkisebb — így van ez már, neki volt a legtöbb sütnivalója —egy kerékpárt is vitt magával. Azt mondják, a mérges ember tanyájához érve lélegzetük is el­állt: nagyobb gyerekek jöttek ki a tanyából, hárman vagy né­gyen. Erre ők is bementek oda, amikor tiszta lett a levegő. Kö­rülnéztek mindenhol, például a padláson. El is csodálkoztak: mennyi törött cserép van ott! Ám a mérges ember hirtelen otthon termett. Rögvest arra gondolt, hogy a három gézen­gúz törte össze cserepeit. Le­hívta őket az udvarra, s úgy ahogy volt, tehénillatúan csúcsra járatta mérgét. Utólag elismerte: ököllel leütötte a gyerekeket, lefejelte őket, s amikor a záporozó ütések ha­tására földre kerültek, beléjük is rúgott. Ám azt még a rendőrségen is kategorikusan tagadta, hogy betörte volna a két nagyobbik orrát: azt azért nem... Ä „ruhát” pedig azért (Folytatás a 3. oldalon) „Bérfejlesztés” az egészségügyben? Az egészségügyi dolgozók első tüntetése 1992-ben volt, ez már akkor jelezte, hogy„csordultig telt a pohár”, elegük van a sok munkából, amelynek megbe­csülése érdemen aluli. Az Egészségügyben Dolgozók De­nokratikus Szakszervezetének negyei elnöke, dr. Tóth <árolyné, a gyulai Pándy Kál- nán Kórház függetlenített szak­szervezeti titkára több évtizede rírja a szervezett dolgozók bi­zalmát. Május eleji átlag: napi három baleset

Next

/
Thumbnails
Contents