Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-04-05 / 104. szám

1996. május 4-5., szombat-vasárnap *4f KF.S MEGYEI I A Pierrot Gyermekszínház segítségért kiált siker folytatódhat? Premier előtti beszélgetésre készül­tünk, ám az élet úgy hozta, hogy segít­ségért kell kiáltanunk, most rögtön és teljes erővel. A Pierrot Gyermekszín­ház hét éve működik, kezdettől szinte emberfeletti áldozatok árán, kizárólag szjilői és szponzori támogatásból, és az utóbbi időkben már végső kétségbeesés közepette, mivel — mint megannyi értékteremtő műhelyt manapság — ezt a békéscsabai gyermekszínházat is a megszűnés réme fenyegeti. — Meg fogunk halni, ha nem lesz szponzorunk! Nem tudunk fizetni — vág a téma közepébe Gál Zsuzsanna tanárnő, az együttes vezetője. Aki meg­álmodta és 1988-ban megteremtette a Pierrot Gyermekszínházat, és azóta a társulatnak él: dramaturg, rendező, ze­nei szerkesztő, jelmez- és díszlet- tervező, szervező, menedzser egy sze­mélyben. Nem az az ember, aki a mun­kába, a küzdelembe belefáradna, vagy könnyen feladná eredeti, szép elképze­léseit. Az örökös koldulás kényszere azonban elkeseríti, és az idő sürget. Pénteken premier — lenne, de... A Jókai Színház 420 férőhelye 200 forin­tos helyárakkal 84 000 forintot jelente­ne. Ez nem bevétel, hiszen a Pierrot fizet rá az előadásra, ugyanis egy pro­dukció 140—150 000 forintba kerül. S egy héttel a bemutató előtt csak 12 000 forintért adtak el jegyet. Hogy miért olyan költséges egy előadás? — Öt óráért 110 700 forint bérleti díjat kér a Jókai Színház. Ehhez jön még a jelmezdíj. Több darab jelmezeit ki tudjuk állítani, de nincs például 17. századi viseletűnk, vagy a West Side Storyhoz spanyol szoknyánk — mond­ja Zsuzsa. — Amikor kezdtünk játsza­ni, a jelmezekért nem kellett fizetni a Jókai Színháznak, és ezzel sokat segí­tettek nekünk. Az utóbbi időkben min­denért fizetni kell és sokat. A Patyolat azzal támogat, hogy minden kölcsön­vett jelmezt ingyen kitisztít, a színház­nak a ruhákat így adom vissza. — Mi a megoldás? — Egyetlen lehetőség, hogy sorra felkeresem a csabai vállalkozókat. Ha még nem ismerik a társulatot, bemuta­tom, látják, hogy hitelesek vagyunk és segítenek. Az Admirál Utaztatási Kft.- nek köszönhetjük például, hogy bejár­tuk előadásainkkal a megyét. Tehát nem az előadás létrehozása, hanem a bérleti díj kifizetése okozza a gondot. Túléli a társulat a nehéz időket? A budapesti Harlekin után a második gyermekszínház az országban a Pierrot. A Békéscsabai 2-es Számú Ál­talános Iskola diákjaiból alakult, 1994 óta egyesületként működő, cégbírósá­gon bejegyzett együttes célkitűzései nemesek, produkciói színvonalasak. A battonyai S.O.S.-gyermekfalunak, a Vöröskeresztnek, beteg gyerekeknek rendszeresen jótékonysági előadásokat tartanak, az egyházaktól, iskoláktól ál­talában nem fogadnak el pénzt a fellé­péseikért. Legutolsó premierjüket (A Pál utcai fiúk) február 25-én tartották, az áprilisi Indul a bakterház-bemutató május 12- ére tolódott, a Hair szeptember végére. Nagy sikert arattak a Betlehemes 1629, a Kalotaszegi karácsony, a Kalotaszegi lakodalmas, az István, a király című rockopera bemutatásával, a Csík- somlyói passió című misztériumjáték­kal, a Twist Olivérrel, a West Side Storyval, az Operett revüvel, a Rómeó és Júlia tavaly áprilisi premierjével. Decemberben 'Tolsztoj meséjét (Aranykulcsocska, avagy Burattino ka­landjai) hétszáz gyerek látta a 2-es isko­lában, száznál több a Szabó Pál tériben. A repertoár igen gazdag és nagysza­bású: mesejáték, vallási és történelmi darab, tragédia, vígjáték, musical. A 62 fős társulat tagjai kicsik és nagyok, a 2. osztályostól a középiskola harmadik osztályáig. S ma már nemcsak a csabai 2-es iskolából, hanem a Szabó Pál tériből is „szerződtek” a kis színját­szók, van köztük gyulai, mezőberényi, dobozi gyermek. Az iskolában próbál­nak, a tanteremben és a folyosón, csak a főpróbára jutnak nagyszínházi szín­padra. A Pierrot értékes -előadásaival hét éve bizonyítja, hogy minőségi gyer­mekszínház, önhibáján kívül került baj­ba, méltó arra, hogy a gazdasági kény­szer szorításából kiszabadítsuk. Niedzielsky Katalin Nagy sikert aratott a társulat a Nosztalgia revüvel Négykezes zongorahangverseny Békésen Művészházaspár szerepelt a Nemzeti Filharmó­nia legutóbbi bérleti hangversenyén Békésen, a zeneiskola nagytermében. Világjáró zongoramű­vészünk, Ránki Dezső ezúttal négykezes zongo­radarabokat adott elő feleségével, Klukon Edit zongoraművésznővel. Napjainkban mintha reneszánszát élné a kama­ramuzsikálásnak ez a formája. Nem csoda, hiszen a műfajnak hatalmas saját irodalma van — nem beszélve a rengeteg átiratról. A zeneszerzők a XVII. századtól napjainkig szívesen éltek azzal az óriási lehetőséggel, amelyet a négy kéz teremt a billentyűzeten. Egész zenekart lehet a zongorából elővarázsolni, ha szükséges, ugyanakkor van a műfajnak egy sajátos intimitása, belső varázsa. Talán emiatt bélyegezték egy időben szalonmű­fajnak, és mint ilyet, száműzték a koncertpódiu­mokról. A békési hangverseny műsorán Mozart-, Brahms- és Schubert-művek szólaltak meg a két művész ihletett tolmácsolásában. Szuggesztív előadásukat végig valami egészen bensőséges líra jellemezte, melyből előtörve a drámai csúcspon­tok elemi erővel hatottak. Az együtt muzsikálás öröme áradt az előadásból ötvözve a legmagasabb szintű szakmai felkészültséggel. A befejező szám­ként elhangzó — a négykezes zongorairodalom gyöngyszemeként emlegetett — Schubert-mű, az f-moll fantázia után, a közönség szűnni nem akaró tapssal köszönte meg a magas szintű művészi élményt. Farkas Pál A megégetett gondolkodó Kovács Géza erdélyi szobrász 1958. április 2-án született Marosvásárhelyen. Munkáiból a millecentenárium évéhez kapcsolódva válogatott kiállítást láthatunk Medgyesegyházán a művelődési házban, amely szokatlan, de egyben lenyűgöző világot tár elénk. Kovács Géza szoborábrázolása a sajátos erdélyi szellem megnyilvánulása. Ezek a szobrok többsé­gükben tárgyakból születtek, igen sokszor pusztán az érzékeny szellem beállítása, befogadása révén. Az általa megérintett tárgyakat tapintatosan kezeli, kevés beavatkozással fordítja ki őket eredeti lényükből és alakítja szoborrá. Ugyanez a tapintat érződik figurális szobrain is. Mintha öröktől azok volnának amik: távozó alakok, torzók, arcok. A szobrász keze nyoma a kövön, a fán, a vason egybe­esik a szél, a víz, a fagy lenyomataival. A képzelet pedig az időé. Kisplasztikáiban a fejlődés, a változás iránya a figurális megoldá­soktól a nonfiguratív megjelenítés felé irányul. Archaikus szobortorzók, pengeéles fémlapok­ból, csavarokból, fogaskerék-darabokból kom­ponált műalkotások. A szemlélőben borongó gondolatokat ébreszt. Mindezek egy sajátos élethelyzet szimbolikus jelei, amelyben a művészi kifejlődés célja nem a harmónia és teljes­ség felé törekvés, hanem a lé­lekben kínzóan munkálkodó hi­ányérzet közvetítése. Kovács Géza a manierizmus képviselője, ahol elvetik az után­zást és az egyedi stílus kerül előtérbe. Munkái, anyagai igen változatosak, teljes egészében fel­használva a fantázia szabadságát. Idáig 25 csoportos kiállításon vett részt alkotásaival, többek között Svédországban, Magyarországon és Romániában. Több mint 15 műve közgyűjteményben van és kiállításai voltak több erdélyi vá­rosban. 1992-ben a Tudós című kisplasztikájával Körösi Csorna Sándor-díjat nyert. H. M. Kovács Géza szobrászművész Medgyesegyházán mutatko­zott be szobrainak válogatott kiállításával FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET w Viszonteladók, intézmények. CSEPEUWPIERT kÖZÜletek! CSEPEUSkPlERT w SIE MA Cl OS AJÁNLAT! Azoknak a vásárlóknak, akik május 6-án 11.30 és 14.00 óra között vásárolnak, a számla végösszegéből 5% engedményt adunk. Figyeljék hirde minden héten meglepetés! UmPIEI CSEPELI PIERT KFT., Békéscsaba, Szerdahelyi út 20. (Vidia.) Télefon: 443-494, 454-424. CSEPEU^ÁPIERT Rádiótelefon: 06 (60) 303-331. csepeuWpiert Twist Oliver-bemutató után, csoportkép a Jókai Színházban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents