Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)
1996-05-04-05 / 104. szám
1996. május 4-5., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP & —-SBÉKÉSlEEltóAP Megkérdeztük olvasóinkat Mit szól a Bingó megszűnéséhez? Szakai István, 46 éves, békéscsabai kereskedő: — A játék az induláskor nagyon népszerű volt, sokan keresték a Bingót, ám ez valamiért az utóbbi időben egy kicsit visszaesett. Persze ettől függetlenül sokan bíztak benne, hogy nyerni fognak vele, és sokan vannak, akik ma is várják, hogy újra induljon. Az is-igaz azonban, hogy sokan fájlalták azt, hogy a nyereményeket csak 90 napos határidővel fizetik ki... Palágyi Lajos és Andó Miléna, 20 éves, békéscsabai termékforgalmazók: — Nagyon váratlanul ért ez a szomorú hír, teljesen kétségbeestünk, és minden reményünk az, hogy egyszer majd valaha megint újra indul a Bingó... Eleinte még vettünk egy-egy szelvényt, egyszer csak azt éreztük, ez csak egy erőltetett műsor, nem bízunk a számítógépes sorsolásban, és abban, hogy hetente ekkora nyereményekre meglegyen a fedezet. Náfrádi Zoltán, 10 éves, békéscsabai diák: — A családban a felnőttek nem nagyon szokták nézni, de én a saját szobámban mindig megnézem, és nagyon szeretem. A barátaim is mindig írják a Bingó-dongó betűit, de még sosem sikerült összeállítanom belőle egy szót sem. Egyébként szelvényt még sosem vettem, így nem is nyerhettem volna. Kicsit hiányozni fog a műsor, de addig majd a Telemázli megvigasztal. Bereczkiné Török Andrea, 32 éves, gyulai műtősnő: — Sohasem tartottam érdekesnek ezt az egészet, ráadásul sok műsoridőt elvett a tévétől. Nekem egyáltalán nem fog hiányozni. Igaz, sosem játszottam semmilyen szerencsejátékot, így lottót és totót sem, nem hiszek benne, hogy valóban nyerni is lehessen ilyen úton-módon. Ismerőseim közül volt aki bingózott, de persze ők sem nyertek. A. Gy. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Malac háromezerért - alig fogyott — A sertéstenyésztés kilátásta- lanságát, a hízófelvásárlás bizonytalanságát szemlélteti az a tény, hogy a mai vásáron ilyen sok malacámssal szemben alig találni egy-két vevőt. Egykoron Békésen kívül Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács- Kiskun, Csongrád megyékből, sőt még Bajáról is sokan idejártak malacot vásárolni, ám ma már ez nem üzlet—fogalmazott az egyik eladó tegnap, a vésztői állatvásáron. Mások optimistábbnak mutatkoztak. Az egyik férfi némi humorral jegyezte meg: ha az itt jelenlővő embereket arra kérnénk, hogy pakolják ki mindazt ami a zsebükben van, jó pár millió forint gyűlne össze. A malacárusok mindenesetre csalódottak voltak. A tízhetes „röfik” darabját általában háromezer forintért kínálták, de vevő csak elvétve akadt. Ez ismét azt a tényt erősítette meg, hogy nem jó üzlet ma a sertéstenyésztés. A kecskegidák darabjának ára szintén háromezer forint körül mozgott. A februári üszőért 34 ezer forintot, az ugyanennyi idős bikáért 43 ezret kértek a gazdák. A kétéves hasas tehéntől 120 ezer forint ellenében vált volna meg tulajdonosa. Ajuhok darabját 15 ezerforintra taksálták az árusok. A „lókupeceknél” talán még gyérebb volt a vevőkínálat, hisz ott még komolyabb összegek kerültek szóba. Az egyéves lóért 125-130 ezer forintot is elkért tulajdonosa. A tíz év feletti söré- nyes állatot viszont az utóbbi összegnek csak a feléért kínálták. A szárnyasoknál a baromfifelhozatal volt a legnagyobb. A tyúkok párjáért 900-1000 forintra számítottak az eladók. A naposcsibék darabjáért 40-50 forintot fizettek a vevők. Kínálat tehát mindenben volt bőven, szemlélődő is akadt, ám viszonylag elég kevés üzlet köttetett. Legközelebb június első csütörtökjén lesz hasonlóan nagy állatvásár Vésztőn. Magyari Barna (Pénzügyminisztériumi) rémhír a tűzoltóság visszaállamosításáról? Iskolabemutató Eleken Az Nemrégen — az államháztartás tervezett reformjáról előadást tartani — Békéscsabán járt a Pénzügyminisztérium egyik osztályvezetője. Megemlítette: szóba került, hogy az önkormányzati tűzoltóságokat ismét központi irányítású állami szervezetté teszik. — Szó nincs erről — mondta a hír hallatán dr. Zsuffa István, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára. — Mi tulajdonképpen egy ötéves „mulasztást” hoztunk helyre azzal, hogy a hivatásos tűzoltóságok túlnyomó részét önkormányzati irányítás alá helyeztük. A parlament már 1991 áprilisában kimondta az úgynevezett önkormányzati hatásköri törvény kapcsán: a tűzoltóság városi szinten az ön- kormányzatoké. A jogi, személyzeti, szervezeti és egyéb feltételek megteremtése húzódott nagyon sokáig, tehát a kormányzat nem új döntést hozott — persze sok új lépést is kellett a megoldás érdekében tennünk — hanem alapjában véve egy öt évvel korábban hozott országgyűlési döntést kellett végrehajtani. Semmi nem indokolja, hogy újra ajánlás is kötelez... Dr. Zsuffa István, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára szerint kacsa a visszaállamosítás centralizáljuk és államosítsuk a hivatásos tűzoltóságokat. Annak ellenére, hogy több önkor-1 mányzatnál — emberileg érthető okok miatt — idegenkedés volt és helyenként van ma is a tűzoltóság átvétele iránt. Nyugodt lélekkel mondhatom: a tűzoltás helyi ügy. A tűzoltóság, mint szervezet így alakult ki a történelem során. A helyi közösségek, önkormányzatok, képviselők hozták létre valaha a tűz elleni védekezés szervezeteit. Ami később történt, alapvetően ellenkezett a magyar- országi hagyományokkal és a nemzetközi tapasztalatokkal is, az a tűzoltóságok negyvenes évek végén történt államosítása. Tulajdonképpen ezt a történelmi tévedést kellett most nekünk helyrehozni. — Úgy tűnik számunkra, hogy a helyi tűzoltóparancsnokságok jól fogadták ezeket a lépéseket, s mondjuk úgy:,,középtájon” akadt nehézség az önkormányzatosítás véghez vitelével. Némi zavart helyi szinten is okozott az idén, hogy az önkormányzati tűzoltók béremelésére puszta ajánlásban intézkedett a minisztérium. Nem kellene inkább szabályozni az ilyesmit? — Nehéz kérdés, pontosan értem a problémát. Abból kellene kiindulni, hogy az önkormányzatok önállóan gazdálkodnak. Ha az Országgyűlés vagy a kormányzat megmondja, hogy tételesen mire költse az önkormányzat a pénzt, akkor ott tartunk, mint a tanácsrendszerben tartottunk: úgynevezett „pántlikázott” pénzeket adunk. Az önkormányzatok a költség- vetési támogatásukban megkapták azt a pénzt, amely a tűzoltók béremeléséhez kellett, s hozzá az ajánlást is, hogy ez az országos helyzet. Mindenütt azt mondtuk, hogy az önkormányzatok érettségére és felelősségtudatára apellálunk: ezt a pénzt csak a tűzoltók béremelésére fordítsák. Más tapasztalat is akad: vannak olyan önkormányzatok, melyek megemelték az általunk ajánlott összeget és többet adtak. Mindenképpen ez a jövő útja és nem a centralizálás. Ha, jól értem, a kérdést eleve eldöntheti az, ha az adott önkormányzat nem szűklátókörű. — Egyetértek ezzel, pontosan így van. K.A.J. Az Eleki Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet Békés megye képviselő-testületének nemzeti és etnikai kisebbségi bizottságával karöltve a minap iskolabemutatót tartott. A megye húsz cigány kisebbségi önkormányzata kapott meghívót, végül is Hevesi József, a megyei bizottság nemzetiségi főtanácsosa mellett három illetékes önkormányzati képviselő. Gyepes Pétemé, a zsadányi, Dogi Józsefné, gyomaendrődi, Rácz Rezső, békési cigány kisebbségi önkormányzat elnöke jelent meg. Simon Mihály, az eleki intézmény igazgatója szaktanárok, oktatók segítségével részletesen mutatta be az iskolát. Az érdeklődők egyebek mellett ellátogattak a tangazdaságokba és a mindennapi teendőket, munkálatokat szemrevételezték. Az igazgató kihangsúlyozta, elfogadható feltételeket ajánl a cigányság számára, elsősorban azoknak, akik szeretnének állat- tenyésztéssel, növénytermesztéssel foglalkozni, és egyáltalán szeretik a természetet, a családot. A kisebbség számára csakis az iskolázottság lehet felemelő, kiemelő tényező. Az intézmény négy területre, gazdaasszonyképzőnek, nőiruha-készítőnek, általános állattenyésztőnek és lótenyésztőnek várja a gyerekeket. (b) Másfélnapos diákuralom Kovács Tibor III. A osztályos tanuló vette át másfél napra a Szeghalmi Mezőgazdasági, Ipari Szakközép- és Szakmunkásképzó'Iskola irányítását az elmúlt héten tartott MISZSZI Diáknapok keretében. A békéscsabai, gyomaendrődi és szeghalmi csapatok számára immár második alkalommal megrendezett fiú kosárlabda-vándorkupát — csakúgy mint tavaly — a szeghalmi szakközép- és szakmunkásképzősök nyerték. A helyi kapitányság támogatásával létrejött segédmotoros versenyen Bartis Márton tanuló bizonyult a legjobbnak. A sakkbajnokságot Pálfi János, az „amőbavesenyt” Szíjártó Ferenc, az asztalitenisz-bajnokságot Kiss Béla nyerte. A szakma legjobbjainak megmérettetése 3-3 ezer forintos fődíjért zajlott. Nőiruha-készítésben Köti Edit, a fehérnemű-készítésben Ruha Anikó, géplakatos szakmában Csák István, fémforgácsolásban Hajdú László végzett az első helyen. M. B. A pünkösdi rózsa kihajtott az útra Május a nevét a római Majáról, a termékenység istennőjéről kapta. Régi magyar neve Pünkösd hava vagy ígéret hava, Sylvester János nyelvész a XVI. században Első gyümölcsű hó néven említi. Meteorológiai megnevezése Tavaszutó, csillagászati neve Ikrek hava. A história szerint Nagy Konstantin édesanyja, Ilona császárné Kr. u. 320-ban megtalálta és kiásatta Krisztus keresztfáját a jeruzsálemi Kálvária földjéből. A legendába hajló történet szerint mindhárom keresztfát — a latrokét is—megtalálták, sőt azt a táblát is, amit Pilátus tétetett Jézus keresztjére „INRI” felirattal. A történetet a Legenda Aurea írja le. Az esemény május 3-án történt, ezért ezen a napon ünnepük a „Szentkereszt föltalálását.” A tűzoltók és tűzzel dolgozók patrónusa Szent Flórián, ünnepe május 4. Legendája szerint imádságával megmentett egy égő házat a pusztulástól. A mai Felső-Ausztria területén élő FlóSzent Orbán rián eredetileg római katonatiszt volt és hitvallásáért malomkővel a nyakában az Enns folyóba lökték. A sörfőzők, a fazekasok, a kéményseprők is védőszentjüket tisztelik Flóriánban. Szeged környékén a sört tréfásan flóriánvíznek nevezik. Szent Flórián szobrának vészelhárító erőt tulajdonítanak, ezért sok helyütt megtalálható. A hó közepén kopogtatnak a fagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác. A népi megfigyelés szerint a kellemes meleg idő ezen a három napon hűvösre fordul és gyakran fagypont alá szalad a hőmérő higanyszála. A hagyomány szerint a három szent azért fagyott halálra, mert ruháikat a szegényeknek adták. Az idén Orbán napja egybeesik pünkösddel (május 25.). A néphagyomány Orbánt is a fagyosszentek közé sorolja, mert hideg idő várható, ami elsősorban a szőlőnek árt. Orbán pápa nevéhez fűződik a kehely és a paténa (tányérka) nemesfémből való készíttetésének kötelezettsége. A szőlősgazdák oltalmát kérik a fagy ellen, ezért szőlőhegyeken gyakran látni Orbán-szobrot. A húsvétot követő ötvenedik napon ünnepük az egyetemes egyház születésnapját, pünkösdöt. A Szentlélek eljövetele lelki megújulást jelent, a tavasz eljötté a természet megújulását. Fontosabb vallási ünnepek Római katolikus: Szent Fülöp és Jakab apostolok (május 3.); Jézus mennybemenetele (május 19.); pünkösdvasárnap (május 25.), pünkösdhétfő (május 26.). Protestáns: pünkösdvasárnap (május 25.); pünkösdhétfő (május 26.). Görög katolikus: Jézus mennybemenetele (május 19.); pünkösdvasárnap (május 25.); pünkösdhétfő (május 26.). Ortodox: Az Úr mennybemenetele (május 23.); Szent Konstantin és Heléna (május 21.). Zsidó: Sávont (május 24—25.). Hűvös május A május havi középhőmérséklet sokévi átlaga 14,1 és 17,1 fok között alakul hazánk területének túlnyomó részén. Századunkban az 1958-as május volt a legmelegebb: 19,2 fokos országos havi középhőmérséklet-át- laggal, a leghidegebb 1919 májusa volt, 11,3 fokkal. A napsütéses órák átlagértéke a hónapban nyolc óra. A csillagászatilag lehetséges átlagos napfénytartam 15 óra 10 perc körül alakul a hónap folyamán. A havi csapadékösszeg országos átlagértéke 63 mm körül van. Az idei május az átlagosnál hidegebbnek és szárazabbnak ígérkezik. Országos Meteorológiai Szolgálat kereskedelmi szolgáltatóiroda Pünkösdhöz számos profán szokás is kapcsolódik, amit kezdetben nem is jó szemmel nézett az egyház. Különböző tiltások születtek, elsősorban a pünkösdkirály-választás, a pünkösdi királynéjárás, a zöldágazás, a májusfa és a pünkösdi mulatságok ellen. (hankó)
