Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-31 / 126. szám

1996. május 31., péntek MEGYEI KÖRKÉP-#BEKE$ megyei HÍRLAP Betéti kamataink 1996. május 13—tói az alábbiak: Ötszázezer forint feletti összegekre (%/év) Lekötési idő 1 hét 2-3 hét 1-5 hónop 6 hónap BANK lekötés nélkül További szolgáltatásainkról kérjük érdeklődjék fiókunkban: 5600 BÉKÉSCSABA. WLASSICH SÉTÁNY 7. TEL.: (66) 454-293 Pénztári órák: hétfő-csütörtök: 9-12 óra, 13-14.30 óra: péntek: 9-12 óra Előtérben a minőség Díjnyertes könyvek a gyulai Dürer Nyomdánál Az Öntözési Kutatóintézet sorsa JnnUlls. (d) A Békéscsa­bai Katolikus Általános Iskola részvételével rendezett keresz­tény juniális a gyermekekért program rendezvénye lesz a jú­nius 5-ei óvodai gála, amelyre már 250 kisgyermek jelentke­zett produkcióival. A helyszín az iskola: Békéscsaba, Szarvasi út 31. Kezdési időpont 9 óra. Kémiavesreny. (t) Győrben bonyolították le az Iri­nyi János Középiskolai Kémia­verseny idei országos döntőjét, amelyen összesen 170 diák vett részt. A Békés megyét képviselő 9 tanuló közül ketten értek el kiemelkedő eredményt: Bodnár Endre, a békéscsabai Rózsa Fe­renc Gimnázium diákja a máso­dikosok kategóriájában a har­madik helyet szerezte meg,Erős Zsolt, a békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium tanulója pedig az elsősök kate­góriájában a tizenegyedik lett. A Nyomdász Szakszövetség és a Nyomdaipari Dolgozók Szak- szervezete minden esztendőben megrendezi a nyomdaipari termé­kek minőségi színvonalának eme­lése érdekében a versenyt, amely már több évtizedes múlttal rendel­kezik. A versengésen a gyulai Dürer Nyomda évente részt vesz, elsősorban könyveivel nevez be. Most az 1995-ben előállított ter­mékeit vitte a rangos megmérette­tésre. Közülük több könyv nyerte el a kiváló, valamint a jó minőségű nyomdaipari termék oklevelét. A szakmai zsűri által díjazott teimékeket májusban kiállításon mutatták be az érdeklődőknek Budapesten, a Nyomdaipari Szakmai Szövetség Eötvös' utcai székházában. A versenyre bene­vezett kiadványok sorában a zsűri a nyomdai kivitelt, benne a tipog­ráfiát, a színbontást, a nyomtatást, a kötészetet, azaz minden munka­fázist minősít. A szempontokat összegezve lesz a termék kiváló vagyjó. Á Dürer Nyomdában jelenleg is jó néhány szép könyvet készíte­nek belföldre, s exportra. — Min­den egyes terméket igyekszünk a lehető legjobb színvonalon előállítani — mondta Megyik András, a nyomda kereskedelmi vezetője. Elkészült és a jövő évi versenyre neveznek be a Terem­tés és átváltozás című könyvvel, amely a szecessziós építkezése­ket mutatja be. Augusztusban ké­szül el a Magyarország múzeumai című kiadvány, előtte, júliusban a pannonhalmi apátságról készíte­nek könyvet, amely bőrkötésben lát napvilágot. Sz. M. Kihívás az egészségért Míg délelőtt az ifjúságé volt a főszerep, délután a gyulai város­háza dísztermében, immár a má­jus 31-ei dohányzásmentes vi­lágnaphoz is kapcsolódva ren­dezték meg a Kihívás az egészsé­gért elnevezésű fórumot, melyen azon szakemberek — orvosok, védőnők, pedagógusok, óvónők, szakcégek képviselői — vettek részt, akik tudnak és akarnak ten­ni az ifjúságért. Ne felkészületle­nül induljanak az életnek, ne a szorongás, a félelem, a szenve­délybetegségek váljanak osz­tályrészükké. Dr. Megyeri Valé­ria gyulai tisztifőorvos köszöntője után dr. Mucsi Gyula helyettes megyei tisztifőorvos megnyitójában szólt az ÁNTSZ egészségvédelemben vállalt 'szerepéről. A magyar lakosság egészségi állapota kedvezőtlenül alakult, amelyen az elmúlt évek során nem sikerült változtatni. Okai a lakosság életmódjában, a társadalmi környezetben kere­sendők. Ezért fontos az összefo­gás, a jobbító munka gyümölcsét gyermekeink élvezik majd. Dr. Patai Klára ifjúsági főorvos, a rendezvény kezdeményezője a Sivatagi só 3. Kényszerpihenő a szakara közepén Drága Barátném! Már harmadik napj a ébredek Tunéziában. M a a pasa az utazási irodák képviselőivel a katalógusait is­merteti. Öt újságíró kollégával és egy Land-Roverrel a Szahará­ba indulok. A Szahara jelképes betonból készült kapuja előtt legalább nyolcvan teve és hajcsáraik kun­csaftra várnak. Az egypupu és a kétpupu tevecsoport a homok­ban fekszik. A délutáni prog­ramban tevegelés is szerepel. Bizonyára tudják. Ezért pihen­nek, felkészülve a megpróbálta­tásokra. Mi pedig szeljük a homok­buckákat és haladunk a sivatag belsejébe. Pár kilométer után a terepjáró megmakacsolja ma­gát. Beássa mind a négy kerekét a homokba és se előre, se hátra nem hajlandó továbbmenni. Gyanítom, fiatal és jóképű gépkocsivezetőnk élete első si­vatagi útjára indult velünk. Kaland az élet— jut eszembe és kollegáimmal nekifekszünk a makacs kocsinak, hogy indulás­ra késztessük. Hiába. Áhogy ka­par, szemünk, szánk teletömi fi­nom szemcsés homokkal. Egy­másra nézünk. Se inni-, se enni­való nincs nálunk. Kolleganőmmel ledobjuk lá­bunkról a sportcipőt és nekiállunk a homokon termett szúrós nö­vényt szedni, hogy a kerekek alá gyömöszöljük, hátha ezáltal meg­szabadulunk alkalmi fogságunk­ból. Nem sikerül. Az arab pilóta nyakába veszi a sivatagot és neki­indul gyalog, hogy felmentő csa­patot és szerszámot hozzon. Pár órás sivatagi kényszerpihenő után kiszabadulunk. Csak később jut eszembe, mi van, ha egy békésen szunnyadó viperára vagy skorpió­ra lépünk mezítlábas császkálá- sunk során? Brr... Délután tevegelünk. Lát­ványnak sem utolsó, ahogyan közel száz teve és tevehajcsár amatőr tevegelővel nekiindul a sivatagnak. Volt aki sikongatott a gyönyörtől, mások az alsó fe­lüket fájlalták, még indulás előtt. Elképzelhető, milyen ér­zés kerített hatalmába másfél órás tevegelés után. Holtfárad- tan, feltört fenékkel kászáló­dunk le az élő „járgányról”. Ezen az estén senkit sem kell ringatni. Drága Barátném! Holnap ha­zarepülünk. De ma még reggeli után Matmatába indulunk, hogy a helyi nevezetességeket, a bar­langlakásokat megnézzük. A Matmata-hegység legmagasabb csúcsa sem több, mint 600 mé­ter. Kopár dombocskák övezik a környéket. A mélyedésekben, ahol egy icipici forrás volt vala­ha, egy-egy sudár pálmafa áll őrséget. A föld alatti barlango­kat a berberek ásták, anno. Itt találtak menedéket a hőség és az ellenség elől. Népviseletbe öltözött asszo­nyok várják csoportunkat. Előttünk őrlik a gabonát, a föld­be süllyesztett kemencében sü­tik a foszlós kenyeret. És moso­lyogva körbekínálják a lepény­szerű frissensültet. A látványos­ságért és a vendégszeretetért fi­zetni illik. A barlangok előtt kis tálkába baksisokat dobálunk. Utolsó éjszakánkat Matma- tában a Phenicia Hotelban tölt­jük. Nem is tudom milyenek le­hetnek az ötcsillagos szállodák, mert ez „csak” négycsillagos minősítést kapott. De ez maga a csoda. 14 hektáros kertben épí­tették fel, közvetlenül a homo­kos parton. 370 légkondicionált szoba várja a vendégeket, termé­szetesen tévével, rádióval, törekvés széles körű támogatott­ságáról tájékoztathatta a résztvevőket. Dr. Rigó János professzor, a budapesti intézeti igazgató főorvosa riasztó adato­kat mondott: csökken a lakosság, • a WHO-felntérés szerint Európá­ban nálunk a legnagyobb a halan­dóság. A depresszióra hajlamos nemzet növekvő mértékben a szenvedélybetegségekhez sod­ródik. Nem véletlen, hogy .az egészségügyi világszervezet meghirdette a dohányzásmentes XXI. századot. SzóTce Margit Kisiskolák szakmai napja Hat környékbeli kisiskola peda­gógusainak tartottak szakmai na­pot az Örménykúti Általános Is­kolában. A Soros Alapítvány tá­mogatta továbbképzésen dr. Fo­dor Irén gyermekpszichiáter be­szélt a segítő programok alkalma­zásáról. A pedagógusok megvi­tatták az encsi továbbképzés ta­pasztalatait is. (r) Milyen tervei vannak a Földmű­velésügyi Minisztériumnak a szarvasi Öntözési Kutatóintézet­tel? — kérdezte Földesi Zoltán, megyénk egyik szocialista or­szággyűlési képviselője a tárca vezetőjétől. Lakos László földművelés- ügyi miniszter őszintén elismerte válaszában, hogy az agrárkutatás területén kialakult helyzet aggo­dalomra ad okot, de a megoldás­hoz a minisztérium saját eszközei nem elegendők. A költségvetési támogatás ma a tárcához tartozó kutatóhelyek kiadásainak csak 35%-át fedezi, a hiányzó 65% megszerzése bizonytalan, s az ag­rárkutatók energiájának jelentős részét leköti. A minisztérium 1995 októbe­rében úgy döntött, hogy három költségvetési intézet - köztük a szarvasi Öntözési Kutatóintézet is — tevékenységének meghatá­rozó részét 1996. január 1-jétől közhasznú társasági formában lássa el. Ez Szarvason, a ma~183 fos intézetben a következők sze­rint valósulna meg: — a kis méretű, 44 fővel működő intézményben az agro­technikai-öntözési kutatások to­vábbra is költségvetési támoga­tással folynának, — a nemesítő kutatásokra ala­pozott, vetőmag-kereskedelem­mel összeköthető tevékenység közhasznú társasági formában folytatódna 57 fővel. A közhasznú társaság alapítá­sához 65,7 millió Ft pénzbeni be­tétre és 7,3 millió Ft egyszeri for­góalap-juttatásra, a világbanki hi­tel és a tb-taitozás megfizetésére közel 60 millió Ft-ra, összesen te­hát 133 millió Ft központi forrásra van szükség, de a Földművelési Minisztérium ezt ez idáig nem tud­ta előteremteni. A Pénzügymi­nisztériummal folytatott előzetes tárgyalások alapján a közhasznú társaság megalapítása 1996. július 1-jétől várható. S. Á. Egy kötet ünnepe Kiemelt kötetet bocsátott útjára Kántor Zsolt. Örülni lehet, hogy a legrangosabb folyóiratok, mint a Kortárs, az Élet és Irodalom pub­likációi ismertté tették az ő nevét. E kötet további megbecsü­lést hoz költészetének, vele együtt a városnak, a megyének. Az ünnepi könyvhét rangos szakértő bizottsága méltónak ta­lálta országos kiemelésre e köte­tet — ezekkel a szavakkal aján­lotta az olvasóknak Kárltor Zsolt Ellenelégia című kötetét a könyv keddi, szarvasi ünnepi könyvheti bemutatóján dr. Cs. Tóth János, a Tevan Kiadó igazgatója. — Szarvas városa elindította egy évtizede a versek virágülteté­sének útján Kántor Zsoltot — folytatta dr. Cs. Tóth János, aki szerint a versíró most egy szám­vetést bocsát közre. — Leírhatat- lanul finom szűrőkön keresztül érzékelteti a valóságot. Amire a polgár odafigyel, ő is észreveszi. Minden költő szükségszerű örö­mét, a szerelem érzését ugyan­úgy prezentálja, mint a hétközna­pi dolgok egyszerűségét. — A könyv akkor kezd élni, amikor az olvasó a kezébe veszi. Tudom, hogy Kántor Zsolt ver­sei élnek. Élnek azoknak az em­bereknek a lelkében, akik érzé­kenyek a mély emberi gondola­tokra, értékekre, szépségre — dr. Demeter László polgármes­ter ekképpen méltatta a szerzőt, kívánva, hogy ez a kötet költői pályafutásának egy szép állo­mása legyen. . Cs. R. Ml BANKUNK Matmata barlanglakásaiban ma már nem sokan laknak. In­kább turista látványosságként szolgálnak A SZERZŐ FELVÉTELE hűtőszekrénnyel. A szállóban éttermek, bárak, pizzériák áll­nak a vendégek rendelkezésére. Két uszodája, biliárd- és kártya­terme, hét teniszpályája, lovas­klubja, röplabda és kosárlabda­pályája, fitnesklubja van a szál­lodának, hogy csak a leglénye­gesebbeket említsem. Életem egyik legszebb kis te­lepülésére látogatunk az utolsó nap. Sajnos mindössze fél órát tölthetünk Sidi Bou Saidban. Ez a tipikus kis tunéziai település egy hegy tetejére épült. Macska­köves utcácskáival, fehérre me­szelt házaival és kékre festett erkélyeivel elbűvölő látvány. Az előkelőségek és a művészek kedvelt helye. Itt született a szépséges Claudia Cardinale. Égy rövid órácska jut a tuniszi bazárra. Ez az idő, ha elég lenne, sem elég, mert a kereskedők ki nem engednek karmaikból, amíg nem vásáro­lunk valamit. Alkudni pedig kötelező. Legtöbbször az eredeti ár feléért lehet megvásárolni a kiszemelt emléktárgyakat. Na­gyon szépek és olcsók a bőráruik, a kerámiáik, az olajfá­ból készült díszdobozok. S a ba­zár után irány a repülőtér. Úgy érzem, nem sokat láttam Tunézi­ából. Jó lenne még egyszer oda­látogatni. (Vége) Béla Vali

Next

/
Thumbnails
Contents