Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)
1996-05-23 / 120. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1996. május 23., csütörtök Zárszámadás, (z) A Békési Egyetértés Mezőgazdasági Szövetkezet május 24-én, pénteken délelőtt fél tízkor a helyi művelődési központban tartja közgyűlését. A fő napirendi pont a szövetkezet tavalyi gazdálkodása és pénzügyi zárszámadása lesz. Ifiverseny. (t) A Békés Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság május 25-én, szombaton a mezőmegyeri gyakorlópályán bonyolítja le a megyei ifjúsági versenyt, amelyen 4 általános iskolai és 3 középiskolás csapat vesz részt. A feladatok között szerepel közlekedési ügyességi verseny, teszt, elsősegély- nyújtás, akadálypálya gázálarcban. A verseny tétje: továbbjutás az országos döntőbe. Küldöttgyűlés. (r) A Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ május 24-én 14 órakor küldöttgyűlést tart az Árpád Szálló dísztermében. Elsőként Bődi Jánosné elnök beszél a tavalyi esztendő gazdálkodási eredményeiről és az idei célokról. A küldöttgyűlés foglalkozik továbbá a felügyelő bizottság munkájával és a ’95-ös év mérlegéről szóló könyvvizsgálóijelentéssel. Erdélyben üléseznek, (i) Kosaras Béla polgármester és dr. Pénzelyi Erika jegyző vezetésével május 24-én, pénteken a szeghalmi képviselő-testület az erdélyi testvértelepülésre, Kalo- taszentkirályra látogat. Egynapos kinttartózkodásuk alatt a szeghalmi képviselők többek között rendes testületi ülést is tartanak. Elek! emlékezők. (b) A millecentenáriumi ünnepségsorozat keretében az eleki általános iskolában a 3—4. osztályosok számára a diákönkormányzat még márciusban meghirdette a rajz és fogalmazás pályázatát. Az anyagokból május 21-én nyílt meg egy alkalmi kiállítás, amely előreláthatólag a tanév végéig tekinthető meg. Szerdán minden osztály egy-egy évszázadot kiválasztva, a komák megfelelő jelmezben mutatkozott be a közönségnek. Ma pedig történelmi akadályversenyt tartanak, a kérdéseket a honfoglalás 1100 évéből merítették. Ellopott Andi. (t) Gyulán, a Kossuth utcában tegnap dél körül elloptak egy szürke színű, Audi 80-as típusú személygépkocsit, melynek forgalmi rendszáma: WN-MH-156. „,...CSAK JÓZANUL NÉZZ, S NE VAKON CSODÁLKOZZ!” (Dante) Hajdútej Rt., Gyula: a jövő üzeme A magyar tejfeldolgozó ipar egyik legnagyobb cége a debreceni székhelyű Hajdútej Rt. A tejfeldolgó társaság négy üzemének egyike a gyulai tejporgyár. A Hajdútej Tejipari Rt.-t tavaly nyáron privatizálták; a cég szakmai befektetője a holland Nutricia lett, amely a tőzsdére bevezetett Hajdútejrészvények 79,6 százalékát birtokolja. A részvények 10 százaléka a dolgozók, 5 százaléka a menedzsment tulajdonában van, a maradék egyéb befektetőké. A cégtől kapott sajtóinformáció szerint a múlt év második felében született döntés arról, hogy a Hajdútej üzemeiben megkezdi a tejalapú gyermektápszerek alapanyagának gyártását. Ezeket a tápszereket a magyar piac egyik legnagyobb szereplője, az Egis Nutricia Kft. hozza forgalomba. E tekintetben fontos szerep jutott a gyulaiaknak: 1996 elején nagyarányú beruházás történt a cég gyulai üzemében, rekord gyorsasággal; a márciusi próbagyártás után már megkezdődött a gyermektáp- szeralapanyag-termeléS. Ezen túl is jelentős fejlesztés valósult meg 1995-ben a cégnél: a társaság 231,2 millió forintot fektetett a gyártási folyamatok átalakításába, elsősorban az ultrapasztőrözött tejtermékek gyártása terén. A cég munkáját minősíti, hogy tavaly megszerezték az ISO 9000 nemzetközi minőség- biztosítási tanúsítványt. Privatizációjának évét, 1995-öt jó üzleti eredményekkel zárta a Hajdútej Rt. A társaság közelmúltban tartotta közgyűlését, s az előterjesztett üzleti jelentés szerint tavaly az árbevétel 8,8 százalékkal nőtt, így az elérte a 9,28 milliárd forintot. Az üzleti eredmény 173,9 millió forintot tett ki. A közgyűlés — az igazgatóság javaslata alapján — úgy döntött, hogy 1995-re nem fizetnek osztalékot, a teljes adózás utáni nyereséget eredménytartalékba helyezik, s abból tevékenységük továbbfejlesztését finanszírozzák. Ami pedig a fejlődést illeti, a gyulaiak helyzete bíztató: a jövő üzemének számít a gyulai üzem, a jövő termékei innen várhatók. Az idei beruházás feltehetően csak az első lépés volt a gyermektápszer- alapanyag-gyártás terén; Gyula potenciális üzeme lehet a Nutriciának, amely ma Európa egyik vezető élelmi- szeripari vállalata a tejalapú gyermektápszerek és a klinikai tápszerek piacán. T. I. A részvénytársaság legfontosabb üzleti adatai 1995 (eFt) 1994 (eFt) Nettó árbevétel 9 282397 8 533052 Üzleti eredmény 173 936 289714 Adózás előtti eredmény 157 467 244776 Adózott eredmény 117 801 141 106 Befektetések 220445 232910 Bruttó cash flow 236532 238 168 Hírlap-sportnap Körösnagyharsányban A Körösnagyharsányi Általános Iskolában tegnap délelőtt Hírlap-sportnapot tartott lapunk gyulai ügynöksége. Győri Zoltán testnevelőtanár bíráskodása mellett először lány kézilabdamérkőzésre került sor. Az ötödik és hatodik osztályosok közös csapata a hetedik-nyolcadikosok ellen lépett pályára. Mindig a fiatalabbak vezettek, ám végül 5:5-ös eredmény született. A fiúk focimérkőzése szintén izgalmasnak bizonyult. Nagy csatában az öt-ha- todikosok együttese győzött 2:1 arányban. Ä fiatalabbak kiváló helytállása mindkét sportágban várható volt, ugyanis a közelmúltban mindkét csapat a körzeti diákbajnokságokon is kiválóan szerepelt. A mérkőzések befejeződése után Chris- tián László, a gyulai ügynökség vezetője és Káli Andrásné, terjesztési előadó Békés Megyei 7/íV/ap-feliratú pólókat ajándékoztak a gyerekeknek. A rendezvényen tanulók nagyon jól szórakoztak. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy eljövetelünkkor kórusban ismételgették: „Visz- szavágót akarunk...” M. B. Szakszervezeti nyitány Palicson A Duna—Tisza—Maros régiók együttműködése önkormányzati szinten már megkezdett folyamat, a múlt hét végén a nyitás szakszervezeti részvétellel folytatódott. Palicson találkoztak hazánkból Csongrád, Bács-Kiskun, Békés, valamint a romániai Temes és Arad megyék szakszervezeti vezetői. Békésből a szakszervezetek megyei képviseletének vezetője, Gácsi Péter, Hankó György, a kereskedelmi alkalmazottak szakszervezetének megyei titkára és Sándor Ferenc, a vasasok megyei titkára, a szeghalmi Ikarus Phönix Kft. szakszervezeti titkára vett részt a tanácskozáson. Szlobodan Jovanovic, a Szerbiai Szakszervezeti Tanács titkára köszöntötte a vendégeket, meghatározva a találkozó célját, a tapasztalatcserét és a gazdasági együttműködés serkentését. A régiók szakszervezeti tevékenységének összehangolása is sokat használhat a cél megvalósításában. Gácsi Péter tájékoztatott a tárgyalások lényegéről: — Januárban Szegeden volt már hasonló tanácskozás. Szeretnénk hosszú távon a munkavállalók érdekeit ezeken a régiókon belül a kapcsolattartás különböző formáival képviselni. Az önkormányzatok közötti együttműködésnek a szakszervezetek is részesei kívánnak lenni. A tárgyalások mellett érdekes élményt jelentett a vajdasági mező- gazdasági vásár és kiállítás megtekintése, ahol a 20 kiállító ország között Magyarország jelen volt, sőt Békés megyei cégekkel is találkoztunk. A tanácskozás folytatását erre az évre tervezzük Romániában vagy Arad, vagy Temes megyében. B. Zs. Példaértékű ez a Kézfogás (Folytatás az 1. oldalról) Lebenszky Attila a testvérvárosi kapcsolat szorosabbra fűzéséről számolt be. Elmondta, hogy megvalósult Arad és Gyula között a lelkészi cSereszolgá- lat, elkezdődött az óvodapedagógusok együttműködése, fiatalok közös táboroztatását tervezik. A gyulai művésztelep aradi alkotókat vár, a várszínházi előadásokra küldöttség érkezik a testvérvárosból, valamint amatőr művészeti csoportok lépnek fel mindkét helyszínen. A június 29-ei gyulai hivatalos program után 14 szekcióban (vallás, politológia, oktatás, turizmus, ifjúság, kultúra, képzőművészet, vízgazdálkodás, önkormányzat, egészségügy, vámos, rendőr, mezőgazdasági, múzeológus) tanácskoznak majd a szakemberek. Christián Moisescu hasonlatokkal támasztotta alá a határmenti kapcsolatok szerepét. Mint mondta: egyetlen homokszem a tenger mélyéről csodákra képes, egy kicsi kerék mozgásba hozhat egy egész nagy gépezetet. A gyulai és aradi barátság modellként állhat a világ ezen részén; azt kell keresni, ami összeköt, ami közös érdek, mert szükségünk van egymásra. Az aradi polgármester ismertette a június 30-ai programot, s külön kiemelte a családok közötti" gyermekcserét. „A családban élve lehet valójában megismerni egy nép lelkivilágát, gondolkodásmódját.” Végül reményét fejezte ki, hogy az egymásnak nyújtott kezek örökös kézfogásban egyesülnek. A sajtótájékoztató után román, romániai magyar, hazai napi- és hetilapok, valamint az elektronikus sajtó képviselői tanácskoztak a médiák szerepéről a határmenti kapcsolatok fejlesztésében. Tripolszky László, a Népszabadság szerkesztője, a sajtószakszervezet országos vezetőségének alelnöke mondott vitaindítót. Teljes volt az egyetértés abban, hogy az európai csatlakozásért vívott küzdelem idején különösen nagy felelősség hárul a tömegtájékoztatásra. A határ mentén másképp kell újságot készíteni, mint az ország szívében, vagy a nyugati határon másképp, mint a mi térségünkben. A legfőbb szakmai kérdés határon innen és túl az, hogy — míg korábban a politikai korlátok között, ma a gazdasági szorítás ellenére — mennyire sikerül tényszerűen, hitelesen, színvonalasan, egymás értékeit kölcsönösen felmutatva tájékoztatni. Niedzielsky Katalin Pénzbehajtás estefelé (Folytatás az 1. oldalról) Jambrich Mihály, a Csüsz igazgatója bízta meg őket a feladattal. Közben már a lakásban voltak, egyikükre rá is jött a telefonálhatnék, szerencsére saját rádiótelefonjával. Azt kérdésre sem voltak hajlandók pontosan megjelölni, hogy mely cég a munkáltatójuk, azzal intézték el az ügyet, hogy magánnyomozók. Igaz, nem bántottak senkit, de ez azért nem érdem. Innen kezdve többszörösen is érdekes a dolog. Kérdés, tényleg magánnyomozó-e, aki annak mondja magát, miként kellene igazolnia állítását, s azt, hogy ki mivel bízta meg? —Az nem lehet vitás, hogy P. T.-éknek számlatartozásuk van — mondta Jambrich Mihály, a Csüsz igazgatója. — A szolgáltatásért ellenszolgáltatás illet meg minket. Méltányosságból azt ajánlottuk nekik, hogy díjukat felére mérsékeljük. Ezek után mi keresnivalójuk van az újságnál?! Mit szaladgálnak oda? —Talán joguk van hozzá. Azt tessék megmondani, hogy dolgoztatnak-e önök valamilyen pénzbehajtóval? — Ez nem telefontéma. —Szívesen felkeresem. — Ez nekünk magánügyünk. — Ha a polgárokat is érinti, aligha. — Ki járt P. T.-éknél? — Szerintem ők is éppen ezt szeretnék megtudni. — Feltehetően azért mentek oda behajtók, hogy a pénzhez hozzájussanak. Ázt kellene megírni, hogy nekünk már 24 millióval tartoznak az emberek. Tűrjük el, hogy a pofánkba röhögjön, akinek 50-100-200 ezer forintos tartozása van?! Mit mondjak azoknak a lakóknak, akik tisztességesen fizetnek, s megkérdezik, miért az ő pénzükből fűtjük például P.-ék lakását? Mehet bárki az Atyaúristenhez is, azt a pénzt, amivel tartoznak, be kell fizetniük. — Hatékonyan működnek a pénzbehajtóik? — Bízunk benne, hogy igen. — Vajon mitől eredményesek, ha ők sem tesznek mást, mint hogy kérik a lakókat, hogy fizessék meg hátralékukat? — E cégek módszereit, technikáit mi nem ismerjük. Ha adtunk megbízást, azt nem mondtuk, hogy pofonnal kezdjék vagy fejezzék be a látogatást. Mi tisztességes úton szeretnénk hozzájutni ahhoz a pénzhez, ami számunkra jár. Már csak az a kérdés, vajon valóban a Csüsz — meghatalmazással el nem látott—megbízottjai jártak-e P.-éknél, vagy csak valakinek támadt egy hirtelen ötlete a gyors meggazdagodásra? K.A.J. Váltófutás és kerékpártúra A millecentenárium jegyében a Szarvasi 2. Számú Általános Iskola természetjáró diákköre és a szarvasi kajak-kenu szakosztály váltófutást és kerékpártúrát szervez Ópusztaszerről Szarvasra. Závogyán Judit szervező elmondta, hogy május 26-án, vasárnap 9 órakor 100 résztvevő vág neki az Ópusztaszer—Szegvár—Szentes—Szarvas útvonalnak. A futók két kilométerenként váltják majd egymást, egy-egy induló összesen hat kilométert tesz meg. A kerékpárosok 80 kilométert tekernek le. Olyan szarvasi gyermekeket választottak ki, akik a tanulmányi és a sportmunkában egyaránt kimagasló eredményeket mutattak fel. A résztvevők várhatóan 19 órakor érkeznek Szarvasra, a régi Magyarország közepénél található emlékműhöz. Ny. L. Akvarellek a Diáklányán. Tegnap délután Békéscsabán, a Diáktanyán (Kinizsi u. 20.) a Százszorszép fesztivál keretén belül a kolozsvári magyar származású Bakó László akvarell- képeiből nyűt kiállítás, melyet Banner Zoltán művészettörténész nyitott meg. A művész, aki volt fotóriporter, foglalkozott kishajóépítéssel, most festményeivel Erdély természeti szépségeit, hagyományait, a Fogarasi-havasokat, valamint Kalotaszentkirályjellegzetes épületeit tárja elénk. A tárlat május 31-éig tekinthető meg fotó: lehoczkypéter Döntés van, pénz még nincs (Folytatás az 1. oldalról) az év végi nagy árvíz elhárításával felmerült költségekre tekintettel. S végül: a privatizációs többletbevételek kamatmegtakarításaiból az árvízvédelemmel összefüggő feladatokra másfél milliárdot különített el a kormány. Mindezek alapján kérdeztük tegnap a témában közvetlenül érintett Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóságon dr. Goda Péter igazgatót a parlamentben elhangzottakról. — Mindenekelőtt: természetesen nagyon örülünk a döntéseknek. Á márciusi döntésben szereplő összeg, ami magában foglalja a szükségtározók igény- bevételével kapcsolatos kárrendezést, még nem áll rendelkezésünkre. — Azt már tudják, mennyit kap a 634 millióból KÖVIZIG ? — Igen, az elosztás megtörtént. Az összeg megközelíti a 200 millió forintot. Ebből történik majd a nagyon kritikus sarkadi partvédművek helyreállítása, a mályvádi tározó, a töltéskoronák rendbetétele, az igénybevett1 szükségtározók kárrendezése. Megnyugtató, hogy a miniszter- elnök úr most megerősítette, a pénz rendelkezésünkre áll majd. Ami az 1,5 milliárdot illeti, abból — miként a miniszterelnöki válaszban elhangzott — történik meg a gyulai szivattyútelep átépítése, a mérgesi árvízi szükségtározó üzemkészségének fokozása, az árvízi védművek karbantartási színvonalának javítása és a Kettős-Körös jobb parti gátjának további erősítése. Tóth Ibolya
