Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)
1996-05-18-19 / 116. szám
A szobrász születésnapja Királygyilkosságok Magyarországon Mladonyiczky Béla szobrászművész 1936. május 20-án született Békésszentandráson, most, hétfőn lenne hatvanéves! Hirtelen, fájdalmas búcsú volt ősszel. Még bőven köztünk élhetne. Alkothatna, teremthetne, taníthatna. Szobrai, kisplasztikái, érmei, plakettjei mesélnek. Itt élnek, velünk... (8. oldal) II. István király vérhasban halt meg — írják a történelmi históriák. A dolog mégsem ilyen egyszerű. István király rövid élete három ütköző zóna között feszül: Bizánc, Velence és a belső összeesküvő erők között. Egyesek szerint halálra ölelgették a királyt. (9. oldal) Keveset hallani — az esetenkénti tévéés újságreklámokat kivéve — a Béres-cseppekről. Méginkább a feltalálóról, dr. Béres József tudományos kutatóról. Pedig valamikor az ő nevét harsogta az ország. Cseppjeivel forradalmat okozott, s a reményt ültette el százezrekben: hátha... Kosa Ferenc húsz évvel ezelőtt róla készített filmje — Az utolsó szó jogán — csak növelte ismertségét, a másik oldalon pedig a hatalom, illetve egyes orvosok vele szembeni haragját. Ma találgatások, pletykák sora kering a szinte fogalommá vált, világhírnévre szert tett szabolcsi kutatóról. Munkatársunk a híreszteléseknek járt utána. Cseppek az ^letért Egyesek tudni vélik, hogy Amerikában, a milliárdosok paradicsomában él, fényűző palotában, hihetetlen gazdagságban és csak ritkán látogat haza. Mások úgy tudják, a cseppek támogatásában, a Béres Részvénytársaság megszületésében bábáskodó Japánban ütött tanyát. Többen egy pazar rózsadombi villában látták Béres doktort. Még számos változattal találkozhat az ember, ha Béres József neve szóba kerül. Létezik olyan változat is, de ezt csak a helyiek tudják, igaz a leghitelt érdemlőbben, hogy nem másutt, mint régi, kedvenc lakóhelyén, Kisvárdán él és dolgozik. Igaz, már túl a hetvenen, s ugyanabban a vályogfalú házban lakik, amelyet jórészt saját kezűleg ő épített negyven évvel ezelőtt. Béres József pedig megmaradt ugyanolyan közvetlen, barátságos, mindenkihez szíves szóval közeledő átlagembernek, mint volt korábban, a cseppek oly nagy népszerűsége előtt... Az olvasó már minden bizonnyal kitalálta melyik a valós változat. Természetesen ez utóbbi, dr. Béres József nem vált meg sem Kisvárdától, sem Szabolcstól, sem az országtól. Bár alig van a világnak olyan országa, ahol ne fordult volna meg, ne tartott volna előadást, ne találkozott volna az érdeklődő közönséggel. De meg sem fordult a fejében, hogy más hazát válasszon magának. Valóban hívták több országba is, még a távoli földrészen, Ausztráliában is kész, berendezett kutatóintézet várta. Csak bólintania kellett volna a felkérésre. Mehetett volna a korlátlan lehetőségek hazájába is, az US A-ba, de az igenlő választ hiába várták a tengerentúl, ez soha nem érkezett meg. Maradt a vályogfalú házban, amely számára a legkedvesebb, és maradt eredeti munkahelyén, ahol jó harminc-harmincöt évvel ezelőtt a kutatásait elkezdte. Néhány lépésnyire onnan ott van a korszerűen felszerelt kétszemélyes laboratóriuma, ahol az egyik, szomszéd megyebeli kórház vezetőinek jóvoltából a rákos emberi sejteket tanulmányozza. Elmondása szerint olyan kórokozókat sikerült elkülönítenie, amelyek a rákos daganatok kialakulásában döntő szerepet játszanak. A véletlen úgy hozta, hogy ugyanabban a kis szobában beszélgettünk a közelmúlt napokban, mint a kezdet kezdetén, az ötvenes évek végén, majd a hatvanas évek elején, amikor elsőként szállt világgá a hír a kisvárdai kutató világszenzációt ígérő felfedezéséről. Hogyan meri az egeket ostromolni egy kis névtelen, vidéki kutató, amikor a világ több ezer, sőt több tízezer tudományos kutatójának eddig nem sikerült térdre kényszerítenie az emberiség első számú közellenségét, a rákot? Sarlatán- sággal, képzelt messianisztikus téveszmével, legjobb esetben pedig naiv, de jó szándékú amatőrséggel vádolták a hálálkodó levelek százait, ezreit őrző Béres Józsefet. A levelek írói gyógyulásról számoltak be, több száz olyan beteg esetében is, akikről úgymond az orvosok már lemondtak. Heteket, hónapokat jósoltak nekik, ők mégis életben maradtak. A hatvanas években százak és ezrek vették ostrom alá Béres József házát, igen sokan külföldről is érkeztek és várakoztak, olykor napokig, hetekig betegek, hozzátartozók, reménykedők. Regénybe vagy inkább krimibe illő epizódok is lejátszódtak Kisvárdán, ahol lefoglalták a kutató eszközeit, feljegyzéseit, eltiltották a munkától. De mindez már rég a múlté. Azóta — a kutató számításai szerint — csaknem másfél millió ember fordult meg azokon a találkozókon, amelyeken ő tart előadást, vagy inkább tart párbeszédet az érdeklődőkkel. Tizenöt országban már gyógyszerként alkalmazzák a Béres- cseppeket, s a világ szinte minden országában forgalmazzák mint gyógyhatású készítményt. Magától kínálkozik a kérdés, vajon a feltaláló hazájában, itthon miért nem kapta meg a gyógyszerminősítést a készítmény? Talán még mindig nem dőlt le minden fal a szakmai, tudományos berkekben, még mindig árnyékot vet valami a magányos kutatóra? — Őszintén szólva nem tulajdonítok ma már nagy jelentőséget annak, hogy a cseppek nem gyógyszerként kerülnek a rászoruló emberekhez. Az a lényeg, hogy ma már mindenütt hozzáférhetőek a cseppek — és az egyéb készítmények —, s ez még mindig jobb, mintha évekig kellene várni a kísérleti eredményekre, a minősítésre. Talán bizonyos szempontból hátrányos is lehetne a szegényebb rétegek szempontjából, ha a Béres-csepp is bekerülne a gyógyszerek kategóriájába, mert nem lehet tudni, milyen áron kerülne így forgalomba, s mennyit térítene ebből az egészségbiztosító, mennyibe kerülne a vásárlóknak. így viszont viszonylag elérhető áron bárki a lakóhelyén megveheti a cseppeket. — A készítményt drágítja, hogy az alapanyagot.Nyugatról, sőt a speciális üvegeket is külföldről kapjuk. Hogy mégis valamelyest közelebb kerüljünk a fogyasztókhoz, mind több városban létesítünk a készítményeinket gyártó üzemeket, ezzel — ha szerény mértékben is — munkahelyeket is igyekszünk teremteni. Béres Józseftől megtudtuk, hogy a már ismert készítmények — a Béres- csepp, a Vitaiin, a Vitakid — mellett forgalomba került egy újabb készítményük is, mégpedig a neve is jelzi a rendeltetését, az Antifront csepp, amely a frontérzékenyeknek jelenthet enyhülést. Természetesen itthon és külföldön a legnagyobb érdeklődés a Bé- res-cseppeket kíséri, amelyről a feltaláló még elmondta, nem csak a rák bizonyos stádiumában lehet az immunrendszer hatásos védelmezője, hanem számos más betegség megelőzését, illetve visszaszorítását segítheti elő. Többek között a meddőség ellen is hatásos. — A cseppek elsősorban megelőző hatást fejtenek ki, a szervezet immun- rendszerét erősítik, éppen ezért nemcsak a betegeknek előnyös, hanem az egészséges szervezetnek is, mert tartalmazza az igen szükséges elemeket. Meddig kell szedni? A bölcsőtől életünk végéig folyamatosan, hisz egész életünkben szükségünk van a legfontosabb mikroelemekre, összetevőkre, amelyeket a cseppek tartalmaznak. Magam is — egy kis bor kíséretében — mindennap megiszom az általam feltalált cseppeket — fejezte be a beszélgetést Béres József. Páll Géza ■ ■ : •-■y-á,-, 'r * Kérés József i seppjei nem csak a rák bizonyos stádiumában lehelnek az immunrendszer hatásos védelmezői, hanem számos más betegség megelőzését, illetve visszaszorítását is elősegíthetik
