Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-16 / 114. szám

Sárrét Rádió, (i) Az FM 99,4 MHz hullámhosszon im­már hetek óta hallgathatják a rá­dióhallgatók a szeghalmi szék­helyű Sárrét Rádió próbaadása­it. A Kábel-Elektro Kft. által működtetett rádió elsősorban az Észak-Békés megyei és a Dél- Hajdú-Bihar megyei települé­sek lakosságához kíván szólni, a Sárréten élő emberek rádiózási igényeit szeretné kielégíteni megyehatárok nélkül. A rádió­stúdió ünnepélyes megnyitójára ma délután fél ötkor kerül sor, az üzemeltető kft. Szabadság tér 2/2. szám alatti épületében. Fotókiállítás, (c) Göncz Árpád köztársasági elnök kísé­retében járt néhány éve a ma­gyar őshazában lapunk munka­társa, László Erzsébet. Az ott készített fotókból a millecente- náriumi rendezvénysorozat ke­retében nyílt kiállítása tegnap kolléganőnknek Békéscsabán, a megyei könyvtár emeleti galéri­ájában. A tárlat címe: Uralon innen, Uralon túl (Pillanatképek a finnugor köztársaságokban élő nyelvi rokonainkról). A kiállí­tást •— mely június közepéig tekinthető meg — dr. Árpási Zoltán, lapunk főszerkesztője nyitotta meg. Térségi társulás, (m) A Sarkad térségi polgármesterek holnap délelőtt Sarkadon tartják meg az Északkelet-Békés Me­gyei Kistérségi Fejlesztő Társu­lás alakuló ülését. Ezt követően a megjelent települések vezetői Tóth Imre sarkadi polgármester tájékoztatóját hallgatják meg a Hungarotel térséget érintő tele­fonfejlesztési programjáról. Gyulai tragédia, (m) A teg­napi nap folyamán (lapzártánkig) balesethez nem riasztották a Bé­kés megyei rendőröket, bejelentés érkezett viszont arról, hogy egy 39 éves gyulai lakos lakásán fel­akasztotta magát. A rendőrség bűncselekményre utaló jelet nem talált. Elebi tréfa, (m) A gyulai tűz­oltókat ezen a héten már másod­szorra riasztották lakóháztűzhöz Elekre. Érdekesség azonban, hogy egyik esetben sem volt alapja a bejelentésnek. Valószínűleg szó- , rakozni vágyó fiatalok tréfája volt e két riasztás, ami azonban nem kis pénzébe került a tűzoltóság­nak. „A LEGJOBB FÖLD HAJT LEGDÚSABB GYOMOT...” (Shakespeare) A cigány kicsinyekért A Békés megyei cigány sportna­pot ebben az évben Sarkadon rendezik meg június 22-én. Töb­bek között ennek szervezéséről is szó esett a sarkadi cigány ki­sebbségi önkormányzat tegnapi ülésén. A képviselők meghívták ülésükre Juhász Károlynét is, aki 1985-től áll a Sarkadi 5-ös Számú Óvoda élén. Az óvoda­vezető tájékoztatójából megtud­hatták a képviselők, hogy a 46 férőhelyes intézménybe jelen­leg hatvan gyermeket írattak be a szülők. Valamennyien cigány kisgyermekek. — Amióta idekerültem, az itt óvodáztatottak közül négyen harmadikos gimnazisták, töb­ben pedig elvégezték valame­lyik szakmunkásképzőt — mondta az óvónő. — Nagyon fontosnak tartom a cigány kicsi­nyek felzárkóztatását, amire kü­lön programot dolgoztam ki. A programot az oktatási minisztéri­um is elismerésben részesítette. Örülök, hogy a szülők közül is egyre többen érzik, gyermekeik fejlődése érdekében szükség van az óvodáztatásra. —ria MEGYEI KÖRKÉP 1996. május 16., csütörtök Vizsgálat a békési OTP-fióknál Különféle mendemondákról, rémtörténetekről, már-már hi­hetetlen, olykor vad dolgokról suttog Békés, az OTP Bank Rt. városi fiókjánál kipattant pénzügyi visszaélésekről re­gélnek a jól értesültek. Vizsgá­latok, elbocsátások híre tartja lázban a mindent és a min­denről tudni akaró kíváncsis­kodókat. Valójában mi is tör­tént az OTP békési fiókjánál? Mert ugye a közmondás sze­rint: „Nem zörög a havasit, ha a szél nem fújja..." Ezt igye­keztünk megtudakolni dr. Sze­keres Istvántól, az OTP Bank Rt. megyei igazgatójától. — Tény: március végén és április elején a fiókvezetőt és helyettesét meggondolatlan, s nem megfontolt hitelkihelye­zések miatt felelősségre kellett vonnunk, melynek a végered­ménye, hogy meg kellett egy­mástól válnunk — kezdi a me­gyei igazgató.—Ezt követően vizsgálat indult a fióknál elsősorban a vállalkozói hite­lezés kihelyezése során ta­pasztalt szabálytalanságok és hiányosságok miatt, s azok felszámolására. A belső vizs­gálat során eddig egyértelmű: több ügyintézőnk is megszeg­te munkaköri kötelezettségét, így ezen dolgozóinktól is, szám szerint öttől, meg kellett válnunk. A vizsgálat jelenleg is tart, mely már feltárta azt, hogy pénzintézetünknek az ügyletekből anyagi hátránya származik. Az is biztos, ezen kihelyezett hitelek egy há­nyada csak nehezen, hosszú folyamat részeként térül vissza. Az OTP Bank Rt.-nek ebből az ügyből milliós nagy­ságrendű vesztesége szárma­zik. Az adósokkal szemben a szükséges lépéseket, intézke­déseket (amiket a fiók a be­hajtás során nem tett meg) mi megtettük és megtesszük, mert sok lépés a behajtás so­rán elmaradt. A fiókhoz ki­rendeltem embereket, akik igyekeznek behajtani a tarto­zásokat. — Ki vette át a békési fiók irányítását, s a létszámcsök­kenés nyomán folyamatos és zökkenőmentes maradt itt a munka? —A fiók irányítását átmene­tileg Pillér József vette át, aki nyugdíjazásáig több mint két évtizeden át a békéscsabai kör­zeti OTP-fiók munkáját irányí­totta. Számunkra most a legfon­tosabb feladat a helyzet konszo­lidálása. Ezt úgy oldottuk meg, hogy több munkatársat rendel­tünk ki a békési fiókba, ugyanis az ügyfélforgalomnak minden körülmények között mennie kell, s természetesen folyamat­ban van több új munkatárs fel­vétele is. A mendemondák elle­nére a fiók változatlanul stabil, működik és üzemel, mindenfé­le ügyet le tudunk bonyolítani. A belső vizsgálat még legalább egy hónapig tart. Hogy mi lesz a vizsgálat eredménye, azt ma megmondani még nem lehet. Egyelőre munkajogi felelős- ségrévonásról van szó. A vizs­gálat feltárásáról annak lezárá­sa után tudok majd bővebb tájé­koztatással szolgálni — mon­dotta dr. Szekeres István. —sz— A honfoglaló Árpád útján A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, a Békés Megyei Könyvtár, valamint Békés­csaba megyei jogú város önkor­mányzata több fordulós vetélkedőt szervezett diákok és felnőttek szá­mára. A kezdet a lapunkban megje­lent regék, mondák megfejtése volt, amelyre számos vidéki pályázat is érkezett, sokan részesültek könyv- jutalomban. A második fordulóban írásos pályamunkákat küldtek be általános és középiskolások, a döntőt pedig kedden és szerdán ren­dezték a megyei könyvtárban. Az általános iskolások közül 33, a középiskolások soraiból 15 csapat je­lentkezett. Tegnap dr. Szabó Ferenc zsűrielnök irányításával született meg a verseny végeredménye. Az általános iskolások versenyében első lett all. számú általános iskola 1. csapata (felkészítő tanár: Gajdács Jánosné), tagjai: Volenszki Péter, Jelenka József és Petrovszki Viktor. A második és a harmadik helyre a Szabó Pál Téri Álta­lános Iskola diákjai kerültek sorrend­ben; a 8. C osztály (felkészítő tanár: Tóthné Zalai Mónika), tagjai: Paluska Nóra, Petrovszki László, Schafer Oli­via, Gál Adrienn, majd a 6. C osztály (felkészítő tanár: Dankó Pálné), tag­jai: Polonka Viktória, Dobos Emese, Varga Edit és Kovács Adrienn. Komoly felkészültségről adtak délután tanúbizonyságot a középisko­lások. Első lett a Belvárosi Általános Iskola A csapata (felkészítő tanár: Gyulainé Hárs Gyöngyi), tagjai: Dékány Bernadett, Kondacs Andrea, Szabó Anita és Szabó Andrea. Máso­dik a Rózsa Ferenc Gimnázium A csa­pata (felkészítő tanár: Iglicz Ágnes), tagok: Kovács Vera; Kopcsák Zoltán, Szatmári Csaba és Mészáros Ferenc. Harmadik a Belvárosi Általános Isko­la és Gimnázium csapata (felkészítő tanár: Gyulainé Hárs Gyöngyi), tagjai: Badics Beatrix, Erős Zsolt, Nagy Ma­riann és Takács Ágnes. Az irodalmi alkotásokat dr. Szabó Ferenc és Takácsné Olasz Irén értékel­ték. A felnőtt kategóriában győztesek, első: Kovács Józsefné, második: Kása Ferencné, harmadik: Góg Imre és Tel­kes Andrásné. A gyermek kategória legjobbjai: Árus Zóra, Polonka Viktó­ria (Szabó Pál Téri Általános Iskola), Páger Roland (Áchim L. András Álta­lános Iskola). A képzőművészeti pá­lyázat műveit Kállai Julianna grafi­kusművész és Lonovics László festőművész értékelték. A legaprób­baktól a felnőttekig kitűnő, igényes munkákkal, rajzokkal, festmények­kel, illusztrációkkal, tűzzománc-, gipsz- és bőrmunkákkal neveztek az alkotók. Muftkáikat látni kell és lehet még egy hónapon át a megyei könyv­tár előcsarnokában. Bede Zsúka Országos vándorgyűlés A polgári Békéscsabáért Egy baráti társaság ötleteként jött létre alig két hete a Polgári Békés­csabáért Egyesület azzal a céllal, hogy minél szélesebb körben is­mertessék és elfogadtassák a polgá­ri értékrendet és életmódot. A cél érdekében szeretnének minden hó­napban egy-egy előadást tartani, ahol az érdeklődők — a témában jártas szakemberek segítségével — a polgárosodás, a polgári létforma sajátosságaival ismerkedhetnének. Tegnap délután a Diáktanya adott helyet az egyesület első ren­dezvényének, ahol Veliky János, a Kossuth Lajos Tudományegyetem adjunktusa A magyar polgár egy­kor és most címmel tartott előadást. Mint az előadó hangsúlyozta, a közel kétszáz éve elkezdődött ma­gyar polgárosodás kisebb-nagyobb megszakításoktól eltekintve még ma is tart. Hogy ki ma a polgár Magyaror­szágon? Mindenki, aki egzisztenci­ával rendelkező, független ember és gondolkodását a piaci racionaliz­mus jellemzi. Ez persze csak egy fogalmi meghatározás, az azonban mindenesetre tény, hogy az önálló gondolkodású, a köz életében aktí­van részt vevő ember már polgár­ként él. Az egyesület legközelebb júniusban vár mindenkit, aki úgy gondolja, polgár Békéscsabán. Kovács Attila Mára várják Gyulára a kórházi fertőző osztályokon dolgozó szakembereket, hogy országos vándorgyűlésüket megrendez­zék. A Park Szállóban lesz a tanácskozás, amelynek megnyi­tójára május 17-én reggel fél ki­lencre érkeznek a résztvevők. A védőoltások aktuális kérdéseiről Nyerges Gábor pro­fesszor tart előadást, majd 26 tudományos dolgozat készítői jutnak szóhoz. Köztük lesznek a gyulaiak, a kórház nőgyógyá­szai számolnak be fertőzési ta­pasztalataikról és egy alkoholos eredetű májbeteg ápolásáról hallhatnak a résztvevők. B. Zs. Vasszigor a síneken A vasúti átjárókban bekövetke­zett súlyos baleseteket a KRESZ szabályainak durva megsértése okozta — derült ki a Békés Me­gyei Rendőr-főkapitányság teg­nap délutáni sajtótájékoztató­ján, Balta János rendőr alezre­des, a közlekedési osztály vezetőjének beszámolójából. A vasúti átjárókban bekövetkezett sérüléses balesetek száma „ 1990—94 között országosan fo­lyamatosan csökkent. Ez 1995- ben nem folytatódott. Sőt, az idei első négy hónapban sokat romlott a helyzet. Békés megye vasúti átjárói­ban az elmúlt másfél évben nem történt halálos szerencsétlenség: Békéscsabán és Mezőhegyesen 1 -1 könnyű, Szarvason —- az év utolsó napján — egy súlyos bal­eset következett be. Nőtt a vasút közlekedésbiztonsága elleni szándékos bűncselekmények száma is. A jogsértések vissza­szorítása érdekében a közút— vasút szintbeli kereszteződések fokozott ellenőrzését rendelték el május 15. és 30. között. A rendőrök mellett az ellenőrzők között ott lesznek majd a MÁV szakemberei és a polgárőrök is teljes technikai arzenáljuk felvo­nultatásával. A szabálysértőket — a helyszíni bírságolást mel­lőzve — azonnal feljelentik. Az eljárásban a szabálysértési bírsá­gok felső határának elérésére tö­rekszenek, ha úgy adódik, akár a vezetői engedélyt is bevonják. Balta alezredestől megkér­deztük, igaz-e, hogy a buszok­nak meg kell majd állniuk a síne­ken való áthaladás előtt. El­mondta, hogy Európa-szerte ép­pen ellenkezőleg cselekednek: a hosszú járművekkel igyekeznek mielőbb átjutni a veszélyes sza­kaszon, a megállás viszont ezzel ellentétes hatást eredményezne. Both Imre Festőjére emlékezik a város Perlrott-Csaba Vilmos békés­csabai születésű festőművész és grafikus emlékére rendezett ki­állítást a Békéstáji Művészeti Társaság (Cs. Tóth János és Szilágyi András) ‘a megyei könyvtárban. A tárlatot, ami jú­nius 15-éig várja az érdeklő­dőket, tegnap délután nyitotta meg Sisák Péter, Békéscsaba Megyei Jogú Város alpolgár­mestere. Perlrott-Csaba Vilmos (1880— 1955) Budapesten, Nagybányán, Kecskeméten és Párizsban tanult, Matisse tanítványa volt. A francia Fauves és a kubisták hatottak rá, formabontó kísérletekkel kezd­te pályáját, Cézanne és Greco művészetét csodálta. Később a posztimpresszionista stílushoz kapcsolódott, kedvelte a több fi­gurás, aktos kompozíciókat, műveiben a tömegszerűség gyakran barokkos lendülettel párosul. A Békéstáji Művészeti Tár­saság szívesen vállalja fel a vá­ros szülöttének művészetét, kö­telességének érzi bemutatni, aki innen elszármazott, különösen, ha európai értéket képvisel. A Perlrott-emlékkiállítás ugyan­akkor kiváló lehetőség a hagyo­mány ápolására, a figyelem fel­keltésére egy olyan művészre, aki a korszak meghatározó áramlataihoz kapcsolódott, or­szágos és európai jelentőségűt alkotott. A társaság a kiállítás megrendezéséhez a városi ön- kormányzathoz pályázott és on­nan kapott támogatást, a tárlat­nak és a megnyitót követő em­lékülésnek a könyvtár adott ott­hont, a Munkácsy Mihály Múze­Udvardy Anikó: Perlrott-portré Várkonyi János: Gondolatok a Luther utcán um pedig két eredeti Perlrott- képpel (Párizsi Notre Dame és Csendélet faliórával) járult hoz­zá az emlékezéshez. Á tárlaton a társaság 16 képzőművésze is je­len van alkotásaival. N. K. Az ünnepség békétlenséggel fenyeget? Sajtóreferens Orosházán Ezerötszáz skinhead — saját értékrendje szerint hazafias érzel­mű fiatal — érkezik Szarvasra május végén, hogy a történelmi országközépnél együtt emlékezzenek a trianoni békeszerződés 76. évfordulójára — ezzel a hírrel kereste meg lapunkat a találkozót szervezők nevében a szarvasi Kugyela Zsolt és Balás András. Elmondták, a május 31. és június 2. közötti program már kiforrott: a találkozó gerincét az ország­középnél való megemlékezés adja. Az estékre tizenegy sza­badtéri koncertet terveznek, meghívták továbbá a kondorosi pávakört és székely diákokat is várnak. S miután maguk közül a kért hatvan rendezőt biztosítják, a rendezvényre a rendőrség is áldását adta. Úgy tűnik, a nagy szervezésben egyetlen dologról mégis megfeledkeztek. Neveze­tesen arról, hogy a másfél ezer vendég hol üti fel a sátrát. Egyelőre, legalábbis legálisan, úgy néz ki sehol — marad a vadkempingezés. — Táborhelyül a Kacsa-tó és környékét szemeltük ki. A pol­gármesteri hivatal közegészség­ügyi okokra hivatkozva elutasí­totta a kérésünket. A napközis táborban is jártunk, de ott is „telt ház” van. Á jegyző ugyan java­solta, hogy hivatalos kemping­ben foglaljunk szállást, de az ot­tani árakat nem a mi zsebünkhöz méretezték. A fiatalok most tanácstala­nok. Táborhely híján a koncerte­ket még lemondhatják, de mi lesz az idesereglett társaikkal? — A másfél ezer ember tuti, hogy itt lesz. Majd vadkempin- geznek, s mert elmarad a buli, elmennek inni, berúgnak és szétverik a várost. Még az is lehet, hogy mi házigazdák is ka­punk — teszik hozzá. Dr. Réthy Vilmos, Szarvas jegyzője szerint ebben a helyzet­ben a város vétlen: — Ha meghívok harminc vendéget, és este kiderül, hogy a lakásomban csak ötöt tudok el­szállásolni. hiába szaladok a szomszédhoz. A fiataloknak is előre kellett volna gondolkodni­uk, lesz-e olyan terület, illetve szállás, ahol a több száz embert elhelyezik. Az általuk kiszemelt Kacsa-tó, illetve a városi fürdő sok száz ember kempingez- tetésére nem alkalmas. Alapvető közegészségügyi feltételek hiá­nyoznak, nincs WC, zuhanyzó. Ajánlottuk, válasszanak hivata­los kempinget, esetleg szűkítsék egynaposra a rendezvényt. —A szervezők attól tartanak, ha nem tudják koncerttel lekötni a másfél ezer embert, ez akár rendbontáshoz is vezet. —Megérthetik, a mi dolgunk a törvényi és hivatali előírások betartatása, mindenkivel, kivé­tel nélkül. Rendbontással pedig nem zsarolhatnak bennünket. A rend fenntartása egyébként a rendőrség kompetenciája. Csath Róza Hivatalosan is bejelentette Fetser János orosházi polgármester, hogy az önkormányzatnál Kovács Erika látja el a jövőben a sajtóreferensi feladatokat kötetlen munkaidőbeh. A hivatal munkatársai szeretnék, ha a sajtóval közvetlen kapcsolat ala­kulna ki, a lakosság első kézből jutna hírekhez. A sajtóreferens jó­voltából az újságírók háttéranyago­kat kaphatnak egy-egy téma feldol­A gyomaendrődi Rózsahegyi Kál­mán Általános Iskola május 18-án tartja névadó ünnepségét. A népli­get tisztásán, 10 órakor kezdődő rendezvényen dr. Frankó Károly polgármester megnyitója után dr. Dinya László, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyet­tes államtitkára mond beszédet. A szónoklatot az iskola irodalmi szak­körének összeállítása követi, amelyben többek között Kiszely Zoltán színművész és Polányi Éva előadóművész — a tanintézet egy­kori diákjai—is közreműködik. 11 órakor az Országos Film- és Szín­gozásához, hogy „képben” legye­nek a napi történésekről. Arra a kérdésre, hogy a hivatal ■ apparátusa miért nem tudta ellátni ezeket a feladatokat, a polgármester elmondta, a 3 tagú kulturális osztály leterhelt, szükség volt egy emberre, aki kizárólag erre a feladatra kon­centrál. Egyébként az orosházi ap­parátus létszáma az országos ten­dencia alatt van jóval. (Csete) háztörténeti Intézet munkatársára. Rózsahegyi Kálmánra emlékező kiállítást nyit meg az iskola főépületében. A programok sorát gálaműsor záija az Endrődi Közös­ségi Házban. Rózsahegyi Kálmán, az 1873- ban Endrődön született színmű­vész, a Nemzeti Színház örökös tag­ja nemcsak alakításaival, hanem színiiskolájával is beírta magát a magyar színháztörténetbe. A hétvé­gi névadó ünnepségen díszvendég­ként lesz jelen két unokája: Abóczky Róbertné Rózsaheg) i Marika és Peták Emil. Cs. R. Névadójuk Rózsahegyi Kálmán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents