Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-14 / 112. szám

MEGYEIKÖRKÉP- 1996. május 14., kedd Földink volt. (t) Szabóné Nagy Terézjogász, egyetemi ta­nár, az állam- és jogtudomá­nyok doktora 1935-ben szüle­tett Békésszentandráson, és 1985-ben ezen a napon halt meg Budapesten. 1958-ban diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, s meg­hívták tudományos kutatónak a büntetőjogi tanszékre. Számos tanulmányt közölt a Jogtudo­mányi Közlemények és a Ma­gyarjog címűfolyóiratokban. Nyulambulam. (c) A tava­szi gyermekszínházi sorozat ke­retében a békéscsabai Nyulam- bulam együttes zenés műsorát közel 800 gyermek látta tegnap délelőtt és délután a békéscsabai ifjúsági ház nagytermében. A fellépések érdekessége, hogy a Nyulambulam eddig nem alkal­mazott hang-, fény- és füsteffek­tusokkal tette látványosabbá produkcióját. Harmadik előadá­sukat ma 10 órakor tartják az ifiházban. Kézimunkák. (1) A kasza­peri díszítőművész szakkör, amely az idén alakult újjá, ízlé­ses, szép kiállítással zárta a téli szakköri hónapokat. Az érdek­lődők május elején tekinthették meg az elkészült munkákat, amelyek legközelebb május 25- én lesznek láthatóak. Ekkor ugyanis hét település nyugdíjas­klubjait látják vendégül egy vi­dám baráti találkozón. Német importból származó SZÍNES TOK a megyében a legol­csóbban, a legnagyobb választékban kaphatók Eleken, a Lökösházi út 20. sz. alatt. Érdeklődni telefonon: 06 (60) g 481-990. 1 A kamuti táncosok egy évtizede A jubileumi műsorban összesen mintegy nyolcvan táncos lépett fel Tízéves az idén a kamuti néptáncegyüttes. E jeles évfor­dulót rendezvénnyel ünnepelték a helyi művelődési ház nagyter­mében. Tíz év alatt az együttes tagjai cserélődtek, de mindig van után­pótlás. Sztankó Károlynak, az együttes vezetőjének, egyben koreográfusának munkája gyü­mölcse beérett. A kamuti általános iskola di­ákjai, az együttes tagjai számos alkalommal és helyen arattak si­kert. — Milyen népi motívumok, irányzatok dominálnak az együttes műsorában? -— kér­deztük Sztankó Károlyt. — A néptáncegyüttes nyolc­vantagú, életkoruk ötévestől a 20 éves korig tevődik össze, de minden egyes tagja kamuti. Többéves gyakorlás eredmé­nye, hogy dunántúli, alföldi, il­letve erdélyi táncokkal örven­deztetjük meg a kamuti közön­séget. Továbbá megyei rendez­vényeken is rendszeresen fellé­pünk e táncokkal. — Van-e lehetőség és igény a további szereplésre? — A néptánc-szövetség szer­vezésében ez évben Zsadányban és Békéscsabán szerepeltünk. Örülünk minden meghívásnak a gyerekekkel együtt. Kamut kis település és 10 év távlatában fenntartani és megtartani egy néptáncegyüttest nem könnyű. — Az együttesnek van-e tá­mogatója? — Földesi István, az ÁMK igazgatója és annak dolgozói, va­lamint a szülők támogatása nél­kül az együttes már nem is létez­ne. A fellépéseket illetően csak arra van lehetőségünk, amit a he­lyi viszonyok engednek. Az együttesnek zenekara is van, akik az alapítástól kezdve kísérik a táncosokat. Sóczó Sándor, Paulik László és Rózsa János maximáli­san segítik a fellépéseket. Az el­következő időszakban az együt­tes összetartó erejében és tehetsé­gében bízom. Bródalbolya Alparancsnoki képzés másként A határőrség kötelékében tavaly augusztusig külön tematika és tisztes képzés alapján készítet­ték fel a leendő parancsnokokat. A kiképzés időtartama 2 hónap volt. A tisztes jelölt határőrök a sorozott állománytól külön haj­tották végre feladataikat. Ennek a rendszernek mi volt a hátránya? — kérdeztük Mikes István századostól, a kiképzé­sért felelős főelőadótól. — Fennállt annak a veszélye, hogy nem a legmegfelelőbb em­bereket oktatjuk, hiszen a bevo­nulás után információ nélkül kellett 30 főt kiválasztanunk és levizsgáztatnunk. Előfordult olyan eset is, hogy a harmadik hónap végére a határőrök között felkészültebb, rátermettebb ka­tona volt, de ekkor már nem le­hetett cserélni. 1995 augusztu­sától a bevonulok együttesen hajtják végre a határvadász lö­vész, valamint az SZPG—9­kezelő alap- és szakkiképzést, így módunk van arra, hogy a legalkalmasabbak számára megtartsunk egy 36 órás speciá­lis képzést. Legutóbb a szakki­képzés után 14 határőrt válasz­tottunk ki, akik a tanfolyamon szerzett tudásukról április végén egy bizottság előtt adtak számot, majd Stübe Ferenctől vették át — ünnepélyes keretek között — őrvezetői rendfokozatukat. cs. i. Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleményük a sorompó nélküli vasúti átjárókról? Tóth György 29 éves, a muronyi Földvár Szövetkezet gépkocsi- vezetője: — Békés megyében egy­két kivételtől eltekintve, elég jól beláthatok a vasúti átjárók. Szerintem a vasúti keresztező­désekben a balesetek szinte mindig emberi mulasztásra vezethetők vissza: rohanunk, sietős a dolgunk, türelmetle­nek vagyunk. Jómagam is lát­tam, nem is egy alkalommal, hogy a piros jelzés ellenére át­hajtottak a kereszteződésen. Az utakon, a biztonság érde­kében nagyon fontos a türe­lem, a másokhoz való alkal­mazkodás, s az előnyünkről, elsőbbségünkről való önzetlen lemondás. Kertész Gábor 60 éves, békési nyugdíjas: — Negyven esztendeig, nyugdíjba vonulásomig trak­toron dolgoztam, most is gyakran ülök a gépre. A legna­gyobb gondot abban látom, hogy az emberek, főként a fia­talok száguldoznak, az utakon nem adják meg az elsőbb­séget, agresszíven vezetnek. Én mindig félek a vasúti átjá­róban, mert láttam már ilyen balesetet. Borzasztó látvány volt, senkinek nem kívánom ezt... A fiatalok egy része már csak virtusból, kivagyiságból is áthajt a piros jelzésnél, a vonat előtt, ezzel akarván na­gyobbá tenni önmagát, de a vég mindig szomorú. Mácsai László 40 éves, békési vállalkozó, gépkocsivezető: — Tizennyolc éve vezetek, hat éve veszek részt vállalkozó­ként a nemzetközi fuvarozásban, s csaknem 1 millió kilométert tet­tem meg balesetmentesen. A vas­úti átjárókban a tilos jelzésnél, hogy megáll-e valaki vagy sem, az csupán az illető lelkiismeretén múlik. A vasút—közút-kereszte- ződésekben történt balesetek em­beri okokra, a rohanásra, a túlhaj­szoltságra vezethetők vissza. A sorompó nélküli átjáróban a gép­kocsivezető „nézi el” a tilos jel­zést, ahol viszont van sorompó, ott meg a bakter felejti el leenged- ni azt. A biztonságos megoldást a felüljárók építésében látom. Tőzsér János 55 éves, a békési Kereskedelmi Kft. gépkocsive­zetője: — Harmincöt évvel ezelőtt, amikor a vezetést elkezdtem, csak sorompóval ellátott vasúti átjárók voltak. Azóta több mint 1 millió kilométert vezettem balesetmentesen. Az utak mel­lett az előjelző táblák azért van­nak, hogy azok figyelmeztessék a gépkocsivezetőt. A magyar közlekedési szabályok jók, egy­két helyen szükségeltetnének aprócska finomítások. Nekem a gondom a fiatalokkal van: egy részük felelőtlenül vezet, szá­guldozik, a kocsiban bömböl a magnó, nem hall, figyelmetlen, s mindez ráadásul gyakorlatlan­sággal párosul. —sz— Hat éve az egyesület élén Több sarkadi nyugdíjas is kér­te már, hogy lapunk hasábjain mondhassanak köszönetét a sarkadi nyugdíjas-egyesület elnökének, Kiss Lajosnak a színvonalas kirándulások, ve­télkedők és egyéb nyugdíjas­programok megszervezéséért. Legutóbb Fazekas Gergely és társai kérték erre lapunkat az idősek ópusztaszeri útja után. A ma 74 esztendős Kiss Lajos hat évvel ezelőtt aktívan köz­reműködött abban, hogy Sar­kadon létrejöjjön a Nyugdíja­sok Érdekvédelmi Szervezete, amely ma már országosan is az egyik legelismertebb nyugdí­jas-szervezet. Tagja a megyei egyesületnek és az országos szövetségnek. Az országos vá­lasztások előtt Kiss Lajos el­nök mérleget vont a sarkadi egyesület hatéves munkájáról. —A rendszerváltás elején a nyugdíjasok többségének megszűnt vagy átszerveződött a munkahelye — mondta. — Sok nyugdíjas ma már semmi­féle támogatásban nem része­sül. Többek között e dolgok miatt tartottuk fontosnak an­nak idején megalakítani ezt a szervezetet. Kell, hogy legyen az időseknek a városban és a környező községekben egy ér­dekképviseleti szerve! 1991- től folyamatosan emelkedett a hozzánk csatlakozók száma. Ma közel négyszázan tagjai a városi egyesületnek, amely­hez 19 szervezet csatlakozott. Velük együtt a tagok létszáma majdnem eléri a kétezret. A környező településekkel együtt pedig meg is haladja azt. A nyugdíjas-szervezetnek nagyon jó kapcsolata van az önkormányzattal, a család- segítő központtal, az egyhá­Jó érzéssel tölt el, ha má­soknak örömet okozhatok... FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET zakkal és a munkahelyi ve­zetőkkel. Mint Kiss Lajos el­mondta, az összefogáson és érdekképviseleten túl az egyik legfontosabb célkitűzése a szervezetnek a rászorultak tá­jékoztatása, segítése. Ennek érdekében minden szerdán délelőtt ügyeletet tartanak a sarkadi családsegítőben. A kulturális programok és a ki­rándulások szervezésével pe­dig az idősek szórakoztatását, kikapcsolódását szeretnék se­gíteni. Ebben az évben tíz ki­rándulást terveztek Magyaror­szágra, Ausztriába és Románi­ába. A nyugdíjas-szervezet el­nöke azt is elmondta, hogy mint minden egyesületnél, ná­luk sem dúskálnak a pénzben. Az ez évi várható kiadásuk 460 ezer forint, amire csupán 220 ezer forintnyi fedezet áll rendelkezésükre. A különbö­zet megszerzésére pályázatot nyújtottak be, melynek elbírá­lásáról a nyár folyamán várnak GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK, KÖNYVELŐIRODÁK, VÁLLALKOZÓK Társasági adóbevallások, mérlegek számítógépes hibátlansági felülvizsgálata azonnali javítással. Munkaszüneti napokon is. Békéscsaba, Szent István tér 5. (udvari faházban). Időpont-egyeztetés a (66) 326-977-es, (30) 431 -909-es telefonon. Ár: 2000 Ft + áfa (10 db felett árengedmény). BÉKÉS MEGYÉÉRT VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI A LAPÍTVÁNY I 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 5. * Tel:(6ó)442-520 Fax:(66)445-52Ö AJÁNLATI FELHÍVÁS A „Békés Megyéért” Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tenderkiírást tesz közzé „Gazdaságfejlesztési lehetőségek felmérése az orosházi kistérségben” című megvalósíthatósági tanulmányterv elkészítésére. A tenderkiírás átvehető Békéscsabán, az alapítvány Kinizsi u. 5. sz. alatti irodájában 10 000 Ft + áfa befizeté­se ellenében, vagy megrendelhető postai utánvéttel. Az ajánlatok beérkezési határideje: 1996. június 14., 12 óra, helye: Békéscsaba, Kinizsi u. 5., az alapítvány titkárságán. Tenderbontás: 1996. június 21-én 10 órakor, melyen az ajánlattevők képviselői jelen lehetnek. A tanulmányterv elkészítésének határideje: 1996. november 25. A tender- kiírással kapcsolatos egyéb információ az alapítvány (66) 442-520-as telefonszámán kérhető. (2(ll22

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents