Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-13 / 111. szám

Egy lehetőség A Népjóléti Minisztérium 1990- ben hozta létre a Szociális Prog­ramok Irodáját azzal a céllal, hogy a rendszerváltás után jelentkező szociális problémák­ra választ adjon. A munkatársak két területen láttak munkához: a hajléktalanság és a térségi válságkezelő programok kap­csán. Ez utóbbi részleteiről a mi­nap Orosházán számolt be Szerafm József irodavezető az érintett térség önkormányzati tisztségviselői (Gerendásról, Gádorosról, Nagyszénásról, Csorvásról, Pusztaföldvárról, Kardoskútról, Tótkomlósról, Békéssámsonról) előtt. - , A szociális kerékasztal so­rán az előadó részletesen' ele­mezte a kistérségi program in­dítását, azokat a pályázati lehetőségeket, amelybk eseté­ben a térségek 3 támogatási formára — a település, illetve az ott élők szociális problémá­inak enyhítése érdekében szo­ciális földprogram, létesítésé­re) fejlesztésére; a-szociális alap és a szakosított ellátások infrastruktúrájának megte­remtésére, korszérűsítésére, egységes ellátórendszerré fej­lesztésére; új típusú szociális tevékenységek kialakítására, beindítására, szociális tartal­mú új munkahelyek teremté­sére — adhatják be pályamun­káikat. Csete I. Vállalkozói helyzet Az eleki önkormányzat jelenleg 234 vállalkozót tart nyílván. Többségük mezőgazdasági vál­lalkozó, vagy olyan tevékenysé­get folytat, amely nem kötődik üzlethelyiséghez. Számbs vál­lalkozó vegyesboltot üzemeltet, illetve textiljellegű munkákat folytat. A község ellátottsága biztosítottnak látszik, egyedül férfiszabó nincs. (b) GAZDASÁG 1996. május 13., hétfő Ki viszi át az apapollent? Az utóbbi években tapasztalhattuk, hogy egyre több mező­gazdasági termelő igyekszik magához édesgetni a méhészeket. Iskolás korunktól fogva többé-kevésbé tisztában vagyunk azzal, mi a szerepe a virágok megtermékenyítésében a szorgos kis rovaroknak. De azt már kevesen tudjuk, hogy egyes növényi kultúrák termesztésében meghatározó lehet a szerepük... A témáról Spániel Józseffel, a Mezőhegyesi Állami Ménes­birtok Rt. vetőmag-termesztési főágazatának igazgatójával be-. szélgetünk. * - -" — Több példát mondhatnék — bocsátja előre —, de marad­junk a napraforgónál. A napra­forgó-hibridek előállításának eredményességét alapvetően a megtermékenyülés határozza meg. Ezt a rovarok végzik. Ah­hoz, hogy megfelelő termés­biztonságot érjünk el a 420 hek­táros vetésterületen, elengedhe­tetlen a technológiák legtelje­sebb mértékű korrekt végrehaj­tása és a jó állomány kialakítása. •Az idegenelés és a virágszelek­ció önmagában kevés: a rova­rokra vár, hogy apapollennel megtermékenyítsék a hímsteril anyanövényeket. Vállalatunk­nál is előfordult már rossz ter­més a fentiek elmaradása miatt. — Ezért várják hát a méhé­szeket, illetve a méheket. — Igen, 600—700 kaptárt tudunk fogadni a jelentkezés sorrendjében. A méhek telepí­tése ugyanis engedélyhez kö­tött. Ezt azért bocsátom előre, mert korábban is hozták a mé­heket a jól mézelő akácra, de a napraforgóra már nem. Pedig az időbe még az is beleférne, hogy tőlünk elmenjenek a mé­hészek az északi akácos vidé­kekre, s onnan jöjjenek vissza a júliusi napraforgó-virágzásra. — Hogyan próbálják ide­csalogatni a méhészeket? — Kidolgoztunk egy kon­strukciót. Most kaptáronként ezer forintot kérünk biztosíték­ul méhészeknek egyes növényi kultúrák ter­mesztésében meghatározó lehet a szerepük ként a méhé­szektől az aká­cosokban való „legeltetésért”. Amikor vissza­jönnek július­ban, ezt a pénzt kamatostól visszafizetjük nekik. Ezenkí­vül a hibridnap- raforgó-táblá- ink mellé facé- liát, azaz méz­ontó füvet ve­tünk. Ez a vi- szonylag rosszul mézelő napraforgó után fog virágozni, így — ugyanazon a helyen ma­radva — nagyon jó mézterme­lésre számíthatnak a partnere­ink. Úgy gondolom, ez ré­szünkről nagyon korrekt, köl­csönös érdekeltségen alapuló ajánlat — mondotta Spániel József főágazati igazgató. Ménesi György A Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központban (BRMKK) 1996. áprilisában befejeződött képzési programok Képzési program-a--Létszám Kereskedő, boltvezető 16 fő Személy és vagyonőr 18 fő Számítógépes szoftverüzemeltető 15 fő •> Lízingelt húsnyúltenyésztő 13 fő Kerékpár- és motorkerékpár­szerelő 19 fő Végzett hallgatók lakóhelye Békéscsaba, Gyula, Füzesgyarmat, Orosháza, Méhkerék, Szabadkígyós, Csorvás, Békés, Mezőberény, Med- gyesegyháza, Körösladány Békéscsaba, Békés, Gyomaendrőd, Nagybánhegyes, Szarvas, Sarkad, Kon­doros, Gádoros, Medgyesbodzás, Tót­komlós, Okány Békéscsaba, Békés, Gyula, Okány, Kötegyán, Kondoros, Gyomaendrőd, Orosháza, Füzesgyarmat, Dévaványa Almáskamarás, Kunágota, Gyomaend­rőd, Csabacsűd, Magyarbánhegyes, Gyula, Vésztő, Sarkad Füzesgyarmat, Kamut, Dévaványa, Orosháza, Mezőberény, Elek, Szarvas, Gyomaendrőd, Kaszaper, Gyula, Bé­kés, Sarkad, Okány, Békéscsaba, Csanádapáca, Kardos Képesítés Javasolt munkakörök és feladatkörök OKJ 41 5111 109004 Kereskedő, boltvezető 12/95-ös BM rendeletnek megfelelő állami vizsga Személy és vagyonőr OKJ4743 139132 003 Számítógépes szoftverüzemeltető BRMKK-bizo­nyítvány Nyúltenyésztő OKJ 09 2 7439 02 4 07 OKJ 06 2 7439 022511 Kerékpárszerelő, motorkerékpár­szerelő Szegény diák is tanulhasson Békéscsaba tisztségviselői, kép­viselői gyakran hallották fogadó­óráikon a kérést, az önkormányzat támogassa valamilyen módon azo­kat a családokat, ahol tehetséges fiatalok szeretnének továbbtanulni, erre azonban nincs megfelelő anya­gi hátterük. Az április 18-ai köz­gyűlés rendelkezése elsőként az országban, rászorultsági alapon, átmeneti segélyben részesíti a felsőfokú tanulmányaikat végző diákok családját. — Olyan rendelet született, amely minden élethelyzetben alkal­mazható — magyarázza előnyeit Tóth Jolán, a szociális iroda vezetője. — Van olyan igénylőnk, ahol az édesanya munkanélküli pe­dagógus, egyedül neveli két gyer­mekét, mindketten felsőfokú intéz­ményben tanulnak, megkapják a tá­mogatást. Fiatal házaspár, kisgyer­mekkel él, az édesanya tanul, ott ő a támogatásra szoruló. Az általános szükségletekből indultunk ki, tud­juk, nem lesz gazdag így senkiből, de ahhoz talán segítséget nyújt, hogy diplomás kereső legyen. A támogatás annak a családnak adható, ahol az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj min­denkori legkisebb összegének 160 %-a (jelenleg 15 ezer 360 forint), a gyermekét egyedül nevelő esetében 20 ezer 160 forint. A támogatás mértéke az öregségi nyugdíj min­denkori legkisebb összegének 35 %-a (jelenleg 3360 forint). Egy ta­nulmányi félévre havonta kapják a családok a támogatást (évismétlés­re nem). Ez a segítség nem a tanul­mányi eredmény függvénye, a ta­nulmányi ösztöndíj nem számít bele. Az igénylőnek jövedelemiga­zolást és a tanulói jogviszony igazo­lását kell benyújtania a szociális iro­dának (nyomtatvány ott kapható). Az elbírálók megvizsgálják a család jövedelmi és vagyoni viszonyait, környezettanulmányt is készítenek. Bede Zsóka Kérdőív. A Földművelésügyi Minisztériumban megkezdő­dött az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz szükséges kér­dőív mezőgazdaságot illető ré­szeinek kidolgozása. Az összes kérdés egyharmada-egyne- gyede vonatkozik a mezőgaz­daságra. Két fő fejezet teljes egészében agrár jellegű: a me­zőgazdasággal, illetve a Halá­szattal foglalkozik. A minjszté- riumban a tárcára vonatkozó részek első, úgynevezett /nun- kaváltozatával várhatóan a hó­nap végére készülnek el á külső és belső szakértők. Vándorgyűlés. Győrött ren-/ dezik meg május 22, és 24. kö­zött a közgazdász vándorgyű­lést. A Magyar Közgazdasági Társaság háromnapos tanács­kozásának előadásai két fő téma köré csoportosíthatók. Egyfelől arra a kérdésre keresik a megfelelő választ, meddig ju­tott el az ország a piacgazda-' sági átmenetben, másfelől fel­vázolják, hol tartunk az EU- csatlakozásra való felkészülés­ben. A nyitó plenáris ülésen előadások hangzanak el az Eu­rópai Unióhoz történő, közele­désünkről, továbbá a piacgaz­dasági intézményrendszer ki­építéséről, az államháztartási reformról, valamint a társa­dalmi értékrend és a piacgazda­ság kapcsolatáról. Közvetlenül. Tavaly a Köz­vetlen Értékesítők Szövetségé­nek tagvállalatai mintegy 10 milliárd forint nettó jövede­lemre tettek szert hazánkban, ahol mintegy 100 ezer ember foglalkozik ügynöki tevékeny­séggel. Számuk a közeljövőben megháromszorozódhat. A szö­vetségnek jelenleg 12 cég a tagja, közöttük olyanok, mint az Amway, az Avon, a Jafra, az Orliflame. Övéké a magyar közvetlen értékesítési piac mintegy kétharmada. Csődöt mondott a csődtörvény Éles viták közepette alakul a csődtörvény módosításának tervezete. A változtatás alapvetően azért szükséges, hogy a jövőben egységes szabályozás keretében, gyorsabban, haté­konyabban és megfelelő nyilvánosság mellett menjenek végbe a felszámolási eljárások. A tervezet elfogadása esetén a jelzálog fejében hitelezőkkel — például a bankokkal - azonos helyzetbe hozzák azokat, akiknek kérésére már koráb­ban végrehajtást rendeltek el, de az adósságok kiegyenlíté­sének sorában hátrább vannak - emelte ki Szakács Tibor pénzügyminisztériumi főosz­tályvezető-helyettes. A csődtörvény tervezett módosításának másik új eleme, hogy a felszámolás közzétételétől számított 120 napon belül meg kell kezdeni a vagyon értékesítését. Jelen­leg ugyanis maga az áruba bo­csátás nincs határidőhöz kötve, s ez gyakran a felszá- molás’ok elhúzódásával jár. A módosítás szerint az érté­kesítés csakis két formában, pályáztatás révén vagy nyil­vánosan meghirdetett árverés­sel történhet. Mindkettő meg­felel annak a követelménynek, hogy az eladó vagyontárgyak a lehető legmagasabb áron keljenek el. Az új feltételek ellenőrizhe­tővé teszik a folyamatokat, mivel mindkét esetben a Cég­közlönyben kell megjelentetni az eladásra szánt vagyontár­gyak listáját. Ezáltal a hitele­zői kontroll is erősebbé válhat, hiszen a zsebükre megy a já­ték. Napjainkban a jogszabály nem határolja körül kellőké­pen az értékesítés mikéntjét sem. Módosítani kell a jelenlegi törvényt a hitelezői választ­mány jogosítványai miatt is. Amennyiben a hitelezők vá­lasztmányt alakítanak, akkor a bíróságok által kiválasztott felszámoló biztosnak a fel­számolás elrendelése után 120 napon belül kérnie kell a vá­lasztmány hozzájárulását ah­hoz, hogy az adós tovább foly­tassa tevékenységét. Ennek akkor van fontos szerepe, ha az adós tevékenysége alapve­tően veszteséges. n. zs. Más osztalékán tanul az okos A részvénytársasági közgyűlések idején sok az elégedetlen kisrészvényes. A kapott osztalékot - amelyet általában a névértékre vetítenek - azokkal a kamatlábakkal vetik össze, melyekre akkor számíthatnának, ha netán valamilyen kamatozó értékpapírba fektették volna a rész­vény névértékének megfelelő összegű megtaka­rításukat. Gyakran azonban megtévesztő ez az össze­hasonlítás, ráadásul fölösleges is. Azt kell ugyanis alapul venni, hogy ténylegesen ki mennyiért jutott részvényéhez. Van olyan rész­vényes, akinek az általa ténylegesen kifizetett összeg hozamának akár többszörösét is kiteszi osztalékszázaléka. így jár, ha valaki kárpótlási jegyért vásárolt részvényt, vagy nem a kibocsá­táskor, hanem később, a másodlagos piacon, névérték alatt vette részvényeit. Ezzel szemben lesz, akinek a valóságos ho­zam osztalékszázaléka csupán a fele annak, mintha értékpapírba fektette volna, mert kibo­csátáskor az alapítói hasznot megfizettető ma­gas árfolyamon vette azt. Tehát elsősorban ma­gára vessen, aki nem jár jól, hiszen ö döntött arról, milyen részvényből mennyit és mikor vá­sárol, illetve ad el. Sokan arról is megfeledkeznek, hogy a rész­vényekkel nem csupán osztalékhoz lehet jutni. A tőzsdei kereskedés során az elsődleges cél, az árfolyamnyereség, ez az igazán vonzó ebben az értékpapírfajtában. Értéke bármikor magasba szökhet, s haszonnal eladhatóvá válik, ha egy előnyös privatizáció, vagy éppen a jó üzletme­net révén megugrik a kereslet, és fölszökik az át folyam. Valószínűleg annak sem örülnek a kisrészvé­nyesek, hogy csekély befolyásuk van a tisztség- viselők kiválasztására és az üzletpolitika meg­határozására. Ezt azonban előre tudhatták, hi­szen a befizetett töke nagyságától függetlenül csak a szövetkezeti formában él az egy személy - egy szavazat elv. A kisebbségnek is lehet nagy befolyása, ha a tulajdonosok együttesen, lépnek fel érdekeik védelmében. Bácskai Tamás Alföldi vendégfogadok Hiába tartják tévesnek azt a azonban több kedvezményt kel­szemléletet, miszerint a tu­rizmus szorosan a hegyekhez kötődik, e felfogás mégis lu­das lehet abban, hogy az Al­föld egyes részein lassabban bontakozik ki a falusi vendég- fogadás, mint a Dunántúlon, vagy az északi hegyvidéken. Szerencsére a külföldiek érdek­lődése évről évre nő a tanyák, folyóparti horgászhelyek és zártkertek iránt - nyilatkozta lapunknak Csáky Csaba. A Magyar Falusi-tanyai Vendég- fogadók Szövetségének elnöke szerint az európai rendszerbe il­leszkedő jó marketinggel és in­formációs hálózattal a keleti or­szágok turistaparadicsomává lehetne tenni az Alföldet. Mi­nőségi szolgáltatásokkal, rek­lámmal ide lehetne csalogatni mind a hazai, mind az európai vendégeket. A regionális fejlesztéshez A kormány eddig 43 esetben vállalt kezességet valamely gazdálkodószerv hitelfelvé­tele esetén; összesen 214,4 milliárd forint visszafizetését garantálta készfizető kezes­ként. Az idei esztendő első négy hó­napjában az agrárgazdasági cé­lok támogatására, a tankönyvel­látásra és az MHB konszolidá­ciójára, vagyis a RISK-kötvé- nyekre született egyedi kezes­ségvállalásról kormányhatáro­zat. Az új tételek 14 milliárd fo­rinttal terhelik a központi költ­ségvetést, amely az idén összesen 41,7 milliárd forintra adhat garanciát. A költségvetési törvény sze­léné adni és tovább támogatni azokat a falusi embereket, akik ilyen vállalkozásba fognak. A szövetség szerint megfelelő ál­lami segítséggel a vendégágyak száma belátható időn belül a je­lenlegi tízezerről akár 25 ezerre is emelkedhetne. Kelet-Európa - mutatott rá az elnök - ver­senyt fut a turisták dollárjaiért, és a volt szocialista országok közül hazánk egyelőre első he­lyen áll a falusi vendéglátásban. Szorosan a nyomunkban van azonban Szlovákia és Románia, s ha Magyarország nem erősíti pozícióját, akkor lemarad. Mindezek a témák terítékre kerülnek a szövetség által má­jus 21-22-én Lakitelken meg­rendezendő tanácskozáson, amelyen az alföldi régió ven­dégfogadói, polgármesterei mellett a civil szervezetek, egyházak és felekezetek is részt vesznek. Újvári rint összegkorlát nélkül vállal­ható kezesség a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank­kal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött, továbbá külföldi országok által nyújtott, a kormányhitelek közé nem tartozó kölcsönszerződé­sekre. A múlt év végéig az ilyen jel­legű kezességvállalások teljes összege 3,45 milliárd dollárt tett ki, ami 481 milliárd forint­nak felelt meg akkor. A lehívott állomány december végén 2,54 milliárd dollár volt. Az idén új kezességet e kör­ben nem vállaltak, de eddig még soha nem is volt szükség azok érvényesítésére. A kormány garanciája

Next

/
Thumbnails
Contents