Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-11-12 / 110. szám

Napkristály, (d) Vasárnap 18 órától Békéscsabán, a Kiss Ernő utca 4. szám alatt termékbe­mutatót tartanak a Vitakristály ol­dat hatásairól, a termékcsalád egészségmegőrző tulajdonságai­ról. Egészséges csecsemők, (i) Farkas Bálintné védőnő az anya- és gyermekvédelem helyzetéről számolt be az ecsegfalvi kép­viselő-testület legutóbbi ülésén. Figyelemre méltó, hogy a telepü­lés gyermekszakorvosi és nő- gyógyászati szakrendeléssel is büszkélkedhet. Bizonyára ennek is köszönhető, hogy az utóbbi években nem volt csecsemőhalál a községben. Szintén ezen az ülé­sen a testület egy magyar—izrae­li érdekeltségű kft.-nek 50 évre ingyen bérbe adott 25 hektár föld­területet. Jogi tanácsok. (t) Filipinyi Józsefné dr. ügyvéd ingyenes jogi tanácsadást tart május 13-án, hétfőn 14 órától 17 óráig Békés­csabán, a Kisgazdapárt Békés­csaba, Luther utca 6. sz. irodájá­ban. Egészségünkért, (r) Ter­mészetgyógyászati árubemutató­val színesített egészségvédelmi napot rendez május 15-én a gyomaendrődi Katona József Művelődési Központ. A rendez­vényt íráselemzéssel, masz- százzsal és auraméréssel foglal­kozó szakemberek teszik érde­kessé. Lesz vérnyomásmérés és kozmetikai tanácsadás, továbbá tejtermékek, pékáruk és termé­szetgyógyászati készítmények kóstolója. Kidőlt fa. (m) A gyulai tűzol­tók tegnap reggel egy korhadt, vi­har miatt kidőlt fát távolítottak el a gyulai Élővíz-csatorna partjá­ról, a Köröspart utca és a Budai Nagy Antal utca keresztező­déséből. Bolti szarkák, (m) Tegnap reggel két kerékpár eltűnését je­lentették a rendőrségnek. A két­kerekűket Békéscsabán a Csaba utcáról vitték el. Ugyancsak teg­nap bolti „szarkákat” fogtak el Békéscsabán a Kazinczy utcai ABC-ben. „NEMES LELKŰ EM­BERTŐL CSAK NEMES DOLGOT TANUL­HATSZ.” (Ógörög mondás) MEGYEIKÖRKÉP Vízitúra az Élővíz-csatornán A White-klub négy környezetvédője tegnap kenuról vizsgálta az Élővíz-csatorna vizének, környezetének, állat- és növényvilágának állapotát fotó: lehoczky Péter A madarak és fák napja alkal­mából tegnap a White-klub négy tagja állapotfelmérő vízitúrára indult az Élővíz-csa­tornán. A túrán részt vevő Durkó Lajos, a Madártani Egyesület tagja, Dómján Csaba és Boros Zoltán környezetvédelmi szakelőadók, valamint Békési István túravezető reggel 5 óra­kor Gyulán, a tűsgáttól indult. Déltájban jutottak el Békéscsa­ba belterületére, ahol eddigi ta­pasztalataikat így összegezték: —Az eredettől a Veszélyig egészen tűrhető állapotokat találtunk, a vízminőség és a környezet állapota is megfelelő. Különösen a külte­rületi részeken csodálatos a természet: a tölgyesek, füze­sek igazán szépek, és találkoz­tunk egészen különleges ma­darakkal, sőt két vidrával is. Gyula és Veszély között egy vízbe dőlt, villám sújtotta fa kiált segítségért. Szomorúan láttuk azonban a rengeteg sze­metet, pillepalackokat, dögö­ket — találtunk kutyától a bir­káig mindenféle állatot. — Békéscsaba belterületén mit tapasztaltak? — Sajnos sok rosszat. Már a Lencsési duzzasztónál büdös a víz, a gátnál összegyűlik a sze­mét, a dögök, aztán még bele­folyik a strand vize. Mi lesz itt nyáron, ha megjön a meleg? A kis csapat a rövid pihenő után folytatta az útját Békés felé — reméljük jobb tapaszta­latokat szerezve... A. Gy. A célpont: a kultúra Lassan hagyománya lesz Gyu­lán a különleges csemegékkel szolgáló rendkívüli testületi ülé­seknek. Hétfőn újabb „összecsa­pás” várható, melynek célpontja ezúttal a kultúra. Már a költségvetés tárgyalása­kor eldöntött tény volt, hogy a város teljes intézményhálózatát is felül kell vizsgálni. Lezajlott egy vihar az oktatási intézmények kö­rül, most a kulturális intézmény- hálózat, a szociális foglalkoztató és az egészségügyi intézmények kerülnek sorra. Az Erkel Ferenc Művelődési Ház már a költségvetés kihirde­tésekor meghúzta a vészharan­got: a több mint 10 millió forin­tos elvonás szinte működéskép­telenné tette az intézményt. A megoldási javaslatok között sze­repelt az összevonás a zeneisko­lával, a Várszínházzal és a vállal­kozásba adás is, és persze a sor­ban ott van a további ötmillió forintos támogatás is... A Várszínház igazgatóját megbízzák azzal, hogy dolgoz­zon ki olyan tervet, ami a Jókai Művelődési Ház hasznosítását célozná meg. Nagy vita várható a szociális foglalkoztató vállalko­zásba adásáról, és a szociális in­tézmények összevonásáról is. (a) A szalézi rendből A ministránsok védőszentje, Savio Szent Domonkos ünnepe alkalmá­ból szentmisét mondtak Békéscsa­bán, a katolikus általános iskolában az iskola tanulói, a szülők és a hívek részvételével. Ez alkalommal ma­gas rangú vendéget köszöntöttek. P. Havasi Józsefet, aki a szalézi rend magyarországi tartományfőnöke. P. Havasi a germekeknek mondott pré­dikációjában a Vidámság Társaság­ról beszélt, melynek az ünnepelt szent is tagja volt. A szalézi rend egy másik ágának vezetője, Caputo Mari Grazia nővér szombaton délután érkezik Rómá­ból. Vasárnap délelőtt 9 órakor a családok miséjén ő mutatja be vi­lágszervezetük tevékenységét. ATLANTA? MÁR REPÜLÜNK IS! Júliustól Atlantára figyel az egész világ. 12 000 élsportoló - köztük 200 magyar - négyéves kemény felkészülés után elnyerte a jogot, hogy hazáját képviselje a XXVI. nyári olimpiai játékokon. Ez önmagában is elég ok arra, hogy május 2-tól a Malév, a magyar olimpiai csapat hivatalos légitársasága a Delta légitársasággal együttműködve, bécsi leszállással naponta repüljön Atlantába Budapest Ferihegy 2. Repülőtérről. Szültünk rendelkezésére Emellett Atlanta az USA legforgalmasabb légikikötője, ahonnan a belföldi járatok percenként indulnak az Egyesült Államok többi nagyvárosa felé. Végül, de nem utolsósorban a legkedvezőbb árú légi kapcsolatot Atlantán keresztül mi biztosítjuk Magyarország és az észak-amerikai kontinens között. Atlanta? Már repülünk is! Velünk tart? A járatról további információk a 267-4333-as telefonszámon kaphatók. 1996. május 11-12., szombat-vasárnap Hozzájárultak közös kultúránkhoz Egész napos rendezvénysoroza­tot tartottak Gyulán, az Erkel Ferenc Múzeum szervezésében május 10-én a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére. Délelőtt a Mogyoróssy János Könyv­tárban tudományos tanácskozást rendeztek, amelyen az aznap nyí­ló kiállítás témájához kapcsoló­dóan legkiválóbb hazai kutatóink vettek részt. Dr. Fodor István . egyetemi tanár a Magyar Nemze­ti Múzeum főigazgatója a keleti nomádok életéről a Kárpát-me­dencében, ezt követően dr. Pálóczi Horváth András, a Ma­gyar Mezőgazdasági Múzeum főosztályvezetője a kun sírok, kun szállások témakörben vég­zett kutatásairól számolt be. Vé­gül dr. Selmeczi László, a Haj- dú-Bihar Megyei Múzeumok igazgatója ismertette a jászok régészeti kutatását. A millecentenáris nap a sportcsarnokban folytatódott, ahol a város általános iskoláiból részt vevő csapatok mérték össze tudásukat az „Árpád örö­kösei” című vetélkedőn, melyet Rácz Gábor tanár vezetett. A kérdések a honfoglalás esemé­nyeihez kapcsolódtak, de szere­pelt a feladatok közt korabeli öltözetben regős énekek és sá­mánszertartás bemutatása is. Első helyen a Bay Zoltán Általá­nos Iskola Kürt-Gyarmat csapa­ta végzett. Délután a vár előtt a Gyulai íjászkor tartott bemuta­tót Nagy László tanár vezetésé­vel. A Munkácsy Mihály ipari középiskola diákjaiból álló tízfős csapat lándzsavetést és kardvívást, valamint íjjal való sorozatlövést mutatott be. Fel­szereléseiket, ruháikat maguk készítették. A nap fő eseményé­re a Dürer-teremben került sor: „Zúduló sasok” — Új honfogla­lók, besenyők, kunok, jászok a középkori Alföldön és a Mező­földön címmel nyílt kiállítás, amely bemutatja az Árpád-kor­ban érkező, majd betelepülő há­rom nép ránk maradt emlékeit. Dr. Simon Imre, a megyei ön- kormányzat elnöke megnyitó- beszédében kiemelte: a bemuta­tott etnikumok mind hozzájárul­tak közös kultúránkhoz, és noha nyelvüket elvesztették, a jászok és kunok identitástudata ma is megmaradt. Az ünnepi rendez­vénysorozatot a várban megtar­tott hangversenyen a Szegedi Rézfúvós Quintett zárta. Kruzslitz Ilona Bemutatót, íjjal való sorozatlövést is láthattak a gyulaiak a millecentenáriumi ünnepségen fotó: lehoczky Péter Győztes biciklisek A békéscsabai balesetmegelűzési bizottság a városi és a körzeti álta­lános iskolák közlekedésnevelési pedagógusok munkacsoportjával közösen csütörtökön a Szent Lász­ló utcai iskolában megrendezte az idei Kerékpáros Iskola Kupa terü­leti döntőjét. A versenyben első helyezést — városi kategóriában — Varjú Nóra, a 10-es számú, és Korim János, a Szent László utcai iskola tanulói értek el. A városkörzeti kategóri­ában Szatmári Hajnalka és Bálint Gergely, a dobozi általános iskola tanulói végeztek az élen. A ver­senyt a Kereskedelmi és Hitel­bank békéscsabai fiókja, a megyei pedagógiai intézet, a Számprog, a Färbung Kft. és a Békéscsabai Konzervgyár támogatta. (e) El a kezekkel a Gyulai Várfürdőtől! (Folytatás az 1. oldalról) —De a jelenlegi helyzetben a városnak kevés a pénze a fenn­tartásra, a fejlesztésekről nem is szólva... — Nem értem, hogy akkor miért nem kérik a gyulaiakat arra, hogy segítsenek? Eddig fenn tudtuk tartani a fürdőt, és most is bizonyára összefognánk közös kincsünk érdekében. — Ezzel azt akarja mondani, hogy lenne olyan hazai befektető, akinek lenne ugyan­annyi pénze, mint esetleg az an­goloknak? — Igen, vagyunk jó néhá- nyan, akik összefogtunk Gyulá­ért, rendelkezünk befektetési tervvel — ma divatos szóval projekttel —, és áll mögöttünk olyan tőke, amivel be tudnánk szállni a fürdő fejlesztésébe.-—Akkor miért nem teszik ezt, miért nem kezdték már el a mun­kát? •— Mert nincs kivel tárgyal­nunk. Nincs tisztázva ugyanis, hogy kié a Várfürdő. A Vízmű­vek Vállalatot ugyanis 1992. ja­nuár elsején megszüntették, ez benne is van a munkakönyvem­ben — és minden dolgozó mun­kakönyvében. Jogutódja a Vár­fürdő Kft. lett volna, amit a mai napig nem jegyzett be a cégbíró­ság. Sőt, 1995. január 20-án töröl­te a cégjegyzékből, igaz, hogy ezután ugyanezzel a névvel ugyanilyen kérelmet beadtak. De a cég még ma sem létezik. így érzem magam még ma is a Gyulai Vízművek Várfürdő üzemének üzem vezető-he ly ettesének. — Az ott dolgozók kinek az alkalmazottai? — Én is ezt kérdezném, de a választ nem tudom.-—Még egyszer azt kérdezem: kié a Várfürdő? A medencék, a park, a vagyontárgyak? — A Gyulai Vízművek 600 milliós vagyona tulajdonkép­pen állami vagyon, az önkor­mányzat kezelésében, amit át­adott a még -nem létező, egy­millió forintos alaptőkével in­duló Várfürdő Kft.-nek. De szerintem igazából a gyulaia­ké, és attól tartok, a megala­kult angol—magyar kft. létre­jötte megakadályozza, hogy itt valaha is gyulaiak fejlessze­nek. Ha ők elkészítik a saját „projektjüket”, nyilván nem fognak mással tárgyalni. Befek­tetési terv pedig már elkészült a város pénzén 1993-ban. Kár még egyszer pénzt kiadni rá. És kár kiárusítani a város leg­féltettebb kincsét... Antal Gyöngyi

Next

/
Thumbnails
Contents