Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)
1996-05-11-12 / 110. szám
Napkristály, (d) Vasárnap 18 órától Békéscsabán, a Kiss Ernő utca 4. szám alatt termékbemutatót tartanak a Vitakristály oldat hatásairól, a termékcsalád egészségmegőrző tulajdonságairól. Egészséges csecsemők, (i) Farkas Bálintné védőnő az anya- és gyermekvédelem helyzetéről számolt be az ecsegfalvi képviselő-testület legutóbbi ülésén. Figyelemre méltó, hogy a település gyermekszakorvosi és nő- gyógyászati szakrendeléssel is büszkélkedhet. Bizonyára ennek is köszönhető, hogy az utóbbi években nem volt csecsemőhalál a községben. Szintén ezen az ülésen a testület egy magyar—izraeli érdekeltségű kft.-nek 50 évre ingyen bérbe adott 25 hektár földterületet. Jogi tanácsok. (t) Filipinyi Józsefné dr. ügyvéd ingyenes jogi tanácsadást tart május 13-án, hétfőn 14 órától 17 óráig Békéscsabán, a Kisgazdapárt Békéscsaba, Luther utca 6. sz. irodájában. Egészségünkért, (r) Természetgyógyászati árubemutatóval színesített egészségvédelmi napot rendez május 15-én a gyomaendrődi Katona József Művelődési Központ. A rendezvényt íráselemzéssel, masz- százzsal és auraméréssel foglalkozó szakemberek teszik érdekessé. Lesz vérnyomásmérés és kozmetikai tanácsadás, továbbá tejtermékek, pékáruk és természetgyógyászati készítmények kóstolója. Kidőlt fa. (m) A gyulai tűzoltók tegnap reggel egy korhadt, vihar miatt kidőlt fát távolítottak el a gyulai Élővíz-csatorna partjáról, a Köröspart utca és a Budai Nagy Antal utca kereszteződéséből. Bolti szarkák, (m) Tegnap reggel két kerékpár eltűnését jelentették a rendőrségnek. A kétkerekűket Békéscsabán a Csaba utcáról vitték el. Ugyancsak tegnap bolti „szarkákat” fogtak el Békéscsabán a Kazinczy utcai ABC-ben. „NEMES LELKŰ EMBERTŐL CSAK NEMES DOLGOT TANULHATSZ.” (Ógörög mondás) MEGYEIKÖRKÉP Vízitúra az Élővíz-csatornán A White-klub négy környezetvédője tegnap kenuról vizsgálta az Élővíz-csatorna vizének, környezetének, állat- és növényvilágának állapotát fotó: lehoczky Péter A madarak és fák napja alkalmából tegnap a White-klub négy tagja állapotfelmérő vízitúrára indult az Élővíz-csatornán. A túrán részt vevő Durkó Lajos, a Madártani Egyesület tagja, Dómján Csaba és Boros Zoltán környezetvédelmi szakelőadók, valamint Békési István túravezető reggel 5 órakor Gyulán, a tűsgáttól indult. Déltájban jutottak el Békéscsaba belterületére, ahol eddigi tapasztalataikat így összegezték: —Az eredettől a Veszélyig egészen tűrhető állapotokat találtunk, a vízminőség és a környezet állapota is megfelelő. Különösen a külterületi részeken csodálatos a természet: a tölgyesek, füzesek igazán szépek, és találkoztunk egészen különleges madarakkal, sőt két vidrával is. Gyula és Veszély között egy vízbe dőlt, villám sújtotta fa kiált segítségért. Szomorúan láttuk azonban a rengeteg szemetet, pillepalackokat, dögöket — találtunk kutyától a birkáig mindenféle állatot. — Békéscsaba belterületén mit tapasztaltak? — Sajnos sok rosszat. Már a Lencsési duzzasztónál büdös a víz, a gátnál összegyűlik a szemét, a dögök, aztán még belefolyik a strand vize. Mi lesz itt nyáron, ha megjön a meleg? A kis csapat a rövid pihenő után folytatta az útját Békés felé — reméljük jobb tapasztalatokat szerezve... A. Gy. A célpont: a kultúra Lassan hagyománya lesz Gyulán a különleges csemegékkel szolgáló rendkívüli testületi üléseknek. Hétfőn újabb „összecsapás” várható, melynek célpontja ezúttal a kultúra. Már a költségvetés tárgyalásakor eldöntött tény volt, hogy a város teljes intézményhálózatát is felül kell vizsgálni. Lezajlott egy vihar az oktatási intézmények körül, most a kulturális intézmény- hálózat, a szociális foglalkoztató és az egészségügyi intézmények kerülnek sorra. Az Erkel Ferenc Művelődési Ház már a költségvetés kihirdetésekor meghúzta a vészharangot: a több mint 10 millió forintos elvonás szinte működésképtelenné tette az intézményt. A megoldási javaslatok között szerepelt az összevonás a zeneiskolával, a Várszínházzal és a vállalkozásba adás is, és persze a sorban ott van a további ötmillió forintos támogatás is... A Várszínház igazgatóját megbízzák azzal, hogy dolgozzon ki olyan tervet, ami a Jókai Művelődési Ház hasznosítását célozná meg. Nagy vita várható a szociális foglalkoztató vállalkozásba adásáról, és a szociális intézmények összevonásáról is. (a) A szalézi rendből A ministránsok védőszentje, Savio Szent Domonkos ünnepe alkalmából szentmisét mondtak Békéscsabán, a katolikus általános iskolában az iskola tanulói, a szülők és a hívek részvételével. Ez alkalommal magas rangú vendéget köszöntöttek. P. Havasi Józsefet, aki a szalézi rend magyarországi tartományfőnöke. P. Havasi a germekeknek mondott prédikációjában a Vidámság Társaságról beszélt, melynek az ünnepelt szent is tagja volt. A szalézi rend egy másik ágának vezetője, Caputo Mari Grazia nővér szombaton délután érkezik Rómából. Vasárnap délelőtt 9 órakor a családok miséjén ő mutatja be világszervezetük tevékenységét. ATLANTA? MÁR REPÜLÜNK IS! Júliustól Atlantára figyel az egész világ. 12 000 élsportoló - köztük 200 magyar - négyéves kemény felkészülés után elnyerte a jogot, hogy hazáját képviselje a XXVI. nyári olimpiai játékokon. Ez önmagában is elég ok arra, hogy május 2-tól a Malév, a magyar olimpiai csapat hivatalos légitársasága a Delta légitársasággal együttműködve, bécsi leszállással naponta repüljön Atlantába Budapest Ferihegy 2. Repülőtérről. Szültünk rendelkezésére Emellett Atlanta az USA legforgalmasabb légikikötője, ahonnan a belföldi járatok percenként indulnak az Egyesült Államok többi nagyvárosa felé. Végül, de nem utolsósorban a legkedvezőbb árú légi kapcsolatot Atlantán keresztül mi biztosítjuk Magyarország és az észak-amerikai kontinens között. Atlanta? Már repülünk is! Velünk tart? A járatról további információk a 267-4333-as telefonszámon kaphatók. 1996. május 11-12., szombat-vasárnap Hozzájárultak közös kultúránkhoz Egész napos rendezvénysorozatot tartottak Gyulán, az Erkel Ferenc Múzeum szervezésében május 10-én a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére. Délelőtt a Mogyoróssy János Könyvtárban tudományos tanácskozást rendeztek, amelyen az aznap nyíló kiállítás témájához kapcsolódóan legkiválóbb hazai kutatóink vettek részt. Dr. Fodor István . egyetemi tanár a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a keleti nomádok életéről a Kárpát-medencében, ezt követően dr. Pálóczi Horváth András, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főosztályvezetője a kun sírok, kun szállások témakörben végzett kutatásairól számolt be. Végül dr. Selmeczi László, a Haj- dú-Bihar Megyei Múzeumok igazgatója ismertette a jászok régészeti kutatását. A millecentenáris nap a sportcsarnokban folytatódott, ahol a város általános iskoláiból részt vevő csapatok mérték össze tudásukat az „Árpád örökösei” című vetélkedőn, melyet Rácz Gábor tanár vezetett. A kérdések a honfoglalás eseményeihez kapcsolódtak, de szerepelt a feladatok közt korabeli öltözetben regős énekek és sámánszertartás bemutatása is. Első helyen a Bay Zoltán Általános Iskola Kürt-Gyarmat csapata végzett. Délután a vár előtt a Gyulai íjászkor tartott bemutatót Nagy László tanár vezetésével. A Munkácsy Mihály ipari középiskola diákjaiból álló tízfős csapat lándzsavetést és kardvívást, valamint íjjal való sorozatlövést mutatott be. Felszereléseiket, ruháikat maguk készítették. A nap fő eseményére a Dürer-teremben került sor: „Zúduló sasok” — Új honfoglalók, besenyők, kunok, jászok a középkori Alföldön és a Mezőföldön címmel nyílt kiállítás, amely bemutatja az Árpád-korban érkező, majd betelepülő három nép ránk maradt emlékeit. Dr. Simon Imre, a megyei ön- kormányzat elnöke megnyitó- beszédében kiemelte: a bemutatott etnikumok mind hozzájárultak közös kultúránkhoz, és noha nyelvüket elvesztették, a jászok és kunok identitástudata ma is megmaradt. Az ünnepi rendezvénysorozatot a várban megtartott hangversenyen a Szegedi Rézfúvós Quintett zárta. Kruzslitz Ilona Bemutatót, íjjal való sorozatlövést is láthattak a gyulaiak a millecentenáriumi ünnepségen fotó: lehoczky Péter Győztes biciklisek A békéscsabai balesetmegelűzési bizottság a városi és a körzeti általános iskolák közlekedésnevelési pedagógusok munkacsoportjával közösen csütörtökön a Szent László utcai iskolában megrendezte az idei Kerékpáros Iskola Kupa területi döntőjét. A versenyben első helyezést — városi kategóriában — Varjú Nóra, a 10-es számú, és Korim János, a Szent László utcai iskola tanulói értek el. A városkörzeti kategóriában Szatmári Hajnalka és Bálint Gergely, a dobozi általános iskola tanulói végeztek az élen. A versenyt a Kereskedelmi és Hitelbank békéscsabai fiókja, a megyei pedagógiai intézet, a Számprog, a Färbung Kft. és a Békéscsabai Konzervgyár támogatta. (e) El a kezekkel a Gyulai Várfürdőtől! (Folytatás az 1. oldalról) —De a jelenlegi helyzetben a városnak kevés a pénze a fenntartásra, a fejlesztésekről nem is szólva... — Nem értem, hogy akkor miért nem kérik a gyulaiakat arra, hogy segítsenek? Eddig fenn tudtuk tartani a fürdőt, és most is bizonyára összefognánk közös kincsünk érdekében. — Ezzel azt akarja mondani, hogy lenne olyan hazai befektető, akinek lenne ugyanannyi pénze, mint esetleg az angoloknak? — Igen, vagyunk jó néhá- nyan, akik összefogtunk Gyuláért, rendelkezünk befektetési tervvel — ma divatos szóval projekttel —, és áll mögöttünk olyan tőke, amivel be tudnánk szállni a fürdő fejlesztésébe.-—Akkor miért nem teszik ezt, miért nem kezdték már el a munkát? •— Mert nincs kivel tárgyalnunk. Nincs tisztázva ugyanis, hogy kié a Várfürdő. A Vízművek Vállalatot ugyanis 1992. január elsején megszüntették, ez benne is van a munkakönyvemben — és minden dolgozó munkakönyvében. Jogutódja a Várfürdő Kft. lett volna, amit a mai napig nem jegyzett be a cégbíróság. Sőt, 1995. január 20-án törölte a cégjegyzékből, igaz, hogy ezután ugyanezzel a névvel ugyanilyen kérelmet beadtak. De a cég még ma sem létezik. így érzem magam még ma is a Gyulai Vízművek Várfürdő üzemének üzem vezető-he ly ettesének. — Az ott dolgozók kinek az alkalmazottai? — Én is ezt kérdezném, de a választ nem tudom.-—Még egyszer azt kérdezem: kié a Várfürdő? A medencék, a park, a vagyontárgyak? — A Gyulai Vízművek 600 milliós vagyona tulajdonképpen állami vagyon, az önkormányzat kezelésében, amit átadott a még -nem létező, egymillió forintos alaptőkével induló Várfürdő Kft.-nek. De szerintem igazából a gyulaiaké, és attól tartok, a megalakult angol—magyar kft. létrejötte megakadályozza, hogy itt valaha is gyulaiak fejlesszenek. Ha ők elkészítik a saját „projektjüket”, nyilván nem fognak mással tárgyalni. Befektetési terv pedig már elkészült a város pénzén 1993-ban. Kár még egyszer pénzt kiadni rá. És kár kiárusítani a város legféltettebb kincsét... Antal Gyöngyi