Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-11-12 / 110. szám

Hozzájárultak közös kultúránkhoz A honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére egész napos rendezvényso­rozatot tartottak Gyulán. (3. oldal) Megkérdeztünk intézményvezetőket Mivel gazdagítják iskolájukban a balla­gási hagyományokat? Kérdésünkre Szemenyei Sándor igazgató is válaszolt. (5. oldal) 1996. MÁJUS 11-12., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 110. SZÁM Visszatérő temetői vandalizmus KeU-e tartanunk izraeliek és arabok konfliktusától Békés megyében? Gyilkosság történt? Hírek Miniszteri látogatás, (r) A május 17-ei kerékpárút-avatóra Lotz Károly közlekedési mi­niszter társaságában Magyar Bálint kultuszminiszter is Szarvasra látogat. Az avató ün­nepséget követően Magyar Bá­lint részt vesz a Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskolán tartandó pedagógusfórumon. Bankprogram, (d) A Nemzetközi Bankárképző Köz­pont Rt. és az Eötvös József Is­kolaalapítvány Szakközépisko­lája együttműködési megállapo­dást kötött. Ennek értelmében az Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolája 1996-tól a Nemzetközi Bankárképző Rt. Regionális Központjaként Bé­késcsabán szervezi a Felsőfokú Bankszakmai Program (FEBI) kétéves távoktató képzés kon­zultációit. Május 16-án 14 óra 30-tól Békéscsabán, az iskola Andrássy út 11—17. szám alatti épületében tájékozódhatnak a képzés iránt érdeklődők. A nemzetiségi iskoláért, (p) A kisgazda párt gyulai szervezete tegnap nyilatkozatot adott ki az eleki román tannyelvű általános iskola tervezett bezárásával kap­csolatban. Ebben megdöbbené­süknek és felháborodásuknak ad­nak hangot és tiltakoznak a helyi önkormányzat döntése ellen. Vé­leményük szerint „a mindenkori magyar kormánynak elemi köte­lessége államalapító István kirá­lyunk szellemében biztosítani az országban élő kisebbségek anya­nyelvi iskoláinak fenntartását, mert csak így segíthetjük az erdé­lyi magyarság európai értelem­ben vett szellemi és kulturális megmaradását.” Néptánccsoport, (b) A lökösházi általános iskolában, immár évekre visszamenően,-si­keres néptánccsoport működik. Az alsó tagozatosoknak, heti egy órán kötelező „tananyagként” szerepel a néptáncelemek elsajá­títása. Szakkör formájában, je­lenleg mintegy 30 tanuló szóra­kozását jelenti a csoportfoglalko­zás. Néhány hete ismét feldúlták a bé­késcsabai zsidótemetőt. Úgy tű­nik, a városban évről évre vissza­tér a vandalizmus e helyre. A leg­utóbbi eset felderítésének hely­zetéről, illetve a jelenséggel kap­csolatos aktuális kérdésekről kér­deztük dr. Abrahám Béla alezre­dest, Békés megye rendőrfőka­pitányának közbiztonsági helyet­tesét. A zsidótemetőben történtek­kel kapcsolatban a Békéscsabai Rendőrkapitányság folytatja a nyomozást—válaszolt Abrahám Béla. Való igaz, hogy már több esetben fordult elő az áprilisihoz hasonló rongálás. A korábban felderített ügyekben egyértelmű­en azt lehetett megállapítani, hogy részeg fiatalok követték el a cselekményt, festékkel fújták le a sírokat és a temetői relikviákat. Ebben az ügyben is megtettük azokat az összehangolt rendőri intézkedéseket, amelyek a felde­rítést eredményezhetik. Egyelőre ennél több információt nem áll módunkban kiadni, hiszen folya­matban lévő ügyről van szó. — Az arab—zsidó konfliktus Budapesten súlyos bűncselek­ményhez vezetett. Emlékezetes, hogy amerikai zsidó tanárokat késeitek meg, egyikük életveszé­lyes állapotban került kórházba. Megyénkben étnek-e izraeliek és arabok, ha igen, milyen viszony­ban vannak egymással? — Békés megyében közel 4 ezer külföldi állampolgáréi, nagy részük bevándorolt magyar nem­zetiségű. Huzamosabb ideje itt tartózkodó izraeli állampolgárról nincs információnk. Az arabok körülbelül ötvenen vannak, több­ségük bevándorolt, családot ala­pított, minden tekintetben beil­leszkedett. —- Van-e valamilyen külön ellenőrzési kötelezettsége a rendőrségnek ezekkel az állam­polgárokkal szemben? — Ami az idegenrendészeti törvényben megfogalmazott rendőri feladat, azt teljesítjük, de ez értelemszerűen minden külföl­dire vonatkozik, teljesen mind­egy, hogy európai, ázsiai, afrikai vagy közel-keleti országból érke­zett hozzánk. —A zsidó érdekeltségű létesít­mények, vállalkozások őrzését megszigorították. Erről hírt adott az országos sajtó is. Békés me­gyében vannak-e ilyen objektu­mok, és jelentenek-e valamilyen különleges rendőrifeladatot? — Léteznek ilyen egységek, bár nem nagy számban. Ténykér­dés az is, hogy az ilyen létesítmé­nyekkel összefüggésben vannak speciális rendőri feladatok, de ezek részleteibe nem kívánok be­lemenni. Egyébként a rendőrség mindenkinek köteles védelmet nyújtani a fenyegetettség foká­nak és realitásának, illetve a fenn­álló közvetlen veszély függvé­nyében. L.E. A címben felvetett kérdésre a választ egyelőre keresik az oros­háziak és a rendőrök is. Az infor­máció elsőként a pénteki Nap Tv rendőrségi hírei között láttott napvilágot. A találgatások elke­rülése végett pontosítani szeret­tük volna az egymondatos hír­adást. A rendőrségen azonban még tartanak a kihallgatások, az ügyről semmit nem árultak el a nyomozás érdekében. Annyit viszont sikerült meg­tudnunk, hogy szerdán délután a lakásán meghalt K. Gy. orosházi férfi. A rend őrei viszont gyanús körülményeket találtak. Csütör­A jó idő közeledtével egyre többször esett szó lapunkban is a Gyulai Várfürdőről. A gyógy­vízkrém megszületése, a nemré­giben alakult angol—magyar befektetési kft. okot adott arra, hogy megszólaljanak nem csak a fürdő és az önkormányzat je­lenlegi vezetői. LegutóbbS/mw? János keresett meg, aki — saját bevallása szerint — a Gyulai Vízművek Várfürdő Üzemének üzemvezető-he lyettese: — A Várfürdőt éppen 35 év­Tudta, hova Több mint hétszázötvenezer fo­rint értékű amerikai dollárt és osztrák schillinget loptak el csü­törtökön délután a battonyai határátkelőhelyen üzemelő IBUSZ-kirendeltségből. A bűn- cselekmény észlelését követően a határőrök a helyi rendőrök be­vonásával azonnal megkísérel­ték a tettes kézre kerítését, saj­nos eredménytelenül. Mivel fo­lyamatban lévő ügyről van szó, egyik szervezet illetékese sem kívánt nyilatkozni. Pénteken dél­után telefonon szerettünk volna tökön már igazolódni látszott feltételezésük, mert a rendőr­orvosi boncolás megerősítette: az illetőt megfojtották. A történtek miatt őrizetbe vették az idős férfi nevelt fiát, P. Bélát, akiről vajmi keveset sikerült megtudnunk. Azt vi­szont az ismerősök, munkatár­sak elmondták, hogy az ital rabjaként nem volt olyan nap­szak, hogy ne érezték volna rajta a szesz szagát. A nyomozás részleteiről későbbi lapszámunkban számo­lunk be. — TE vei ezelőtt jelölte ki az akkori egészségügyi miniszter,dr. Sza­bó Zoltán gyógyfürdővé. Úgy gondolom, erről kellett volna szólnia az idei Várfürdő napok­nak. Eitrrek nem hallottam hírét, nagy keserűséggel hallottam vi­szont azt, hogy el akarják adni a fürdőt. Pedig ez a fürdő a gyulai­aké, a város polgárai építették a város pénzéért, és Gyula alap­vetően azért Gyula, mert itt van a Várfürdő. {Folytatás a 3. oldalon) kell nyúlnia újabb információkat kapni a sze­gedi IBUSZ-irodától, hívásun­kat azonban nem vették fel, va­lószínűleg a munkaidő letelte után hívtuk őket. A Battonyán elterjedt verzió szerint, a kiren­deltség pénztárosának, egy fia­tal hölgynek a várakozó utasok jelezték, hogy elromlott a kávé­automata. A hölgy kiment meg­nézni, ám a tolóablakot nyitva felejtette. Rövid távolléte alatt valaki ezen keresztül benyúlt, s felmarkolta a gazdag zsák­mányt. M. Gy. El a kezekkel a Gyulai Várfürdőtől! Gyermekgála a tizenkét évfolyamért A békéscsabai Madách Utcai Általános Iskola pedagógusai 1993-ban alapítványt hoztak lét­re a Tizenkét évfolyamos ne­velőiskoláért, hogy elősegítsék egy gyermekközpontú, korszerű ismereteket nyújtó 12 évfolya­mos általános és szakképző is­kolatípus szakmai és tárgyi fel­tételeinek megteremtését. Az alapítványhoz bárki csatlakozhat és támogathatja azt. Az iskola tanulóinak rész­vételével tegnap rendezett gyermekgála teljes bevétele az alapítvány vagyonát gyara­pítja. A tegnapi bemutatón mesejátékokat, verseket, mondákat, dalokat, aerobicot, angol műsort, zeneműveket mutattak be a gyerekek a Tég­la Közösségi Házban. B. Zs. Magyarország kettészakadása Mi, újságírók hajlamosak va­gyunk fanyalogni a Torgyán- jelenségen. Csakhogy Tor- gyán József újpesti, sőt rózsa­dombi ügyvéd létére is ottho­nosabban mozog a vidéki kö­zegben, mint a fővárosi válasz­tók körében. Falusi-kisvárosi nagygyűlései hasonló drama­turgia alapján mennek végbe. A szónok évek óta szidja az éppen esedékes kormányt, majd keresetlen szavakkal ki­fejti, hogy ezek a pesti kurafiak mennyire nem törődnek a vi­dékkel, a földet művelő pa­raszttal, a munkára áhítozó bá­nyásszal és olvasztárral. Miért volna meglepő, ha az ilyen és ehhez hasonló szavak­ra vágyó tömegben hat ez az okfejtés? A helybéli polgár azt tapasztalja, hogy az országos vezetők épp úgy figyelmen kí­vül hagyják a regionális érde­keket, mint az Antall—Boross kormányzat urizáló emberei. Vajon változott-e valami a leg­utóbbi öt-hat évben? Mi lett a kárpótlással? Több földhöz ju­tott-e a paraszt? O kap-e olcsó hitelt a banktól mezőgazdasági gépekre? Megoldódott-e az ózdi kohászok gondja? Van-e reménysugár a borsodi—nóg­rádi—Vértes-hegységi bányá­szok számára? Mi lesz a hal­mozottan hátrányos helyzetű Tiszántúllal? Például éppen a Viharsarokkal? A mai miniszterelnök érzé­keli ugyan, hogy gazdaságilag kettészakadt az ország, kon­cepciójából azonban csak arra telik, hogy megállapítsa: „Egy nyugat-európai tanulmány, hatvanvalahány régiót össze­hasonlítva Győr-Sopron és Vas megyének adta a legna­gyobb esélyt a gyors fejlő­désre. Hallottam olyan véle­ményt, hogy a Dunántúl és Bu­dapest már ma az Európa Unió tagja lehetne.” De ha már ennyi­re fontos, hogy belátható időn belül bejussunk az Európa Uni­óba, akkor talán elképzeléseket kéne kidolgozni a kevésbé fej­lett országrészek felzárkóztatá­sára. A kilencvenes évek elején porhintésnek véltem, hogy az Antall-kormány kihelyezett üléseket tartott egyik-másik me­gyeszékhelyen. 1992 őszén Bé­késcsabára is megérkezett hat miniszter, tanácskoztak a hely­béli vezetőkkel, ígértek néhány milliárdot, aztán visszaszálltak a szolgálati kocsikba és hazaszi­rénáztak. A Hom-kabinet „reá­lisabban” gondolkodik, mert egyik első intézkedése volt megszüntetni a kihelyezett kor­mányüléseket. Zöldi László Miért ne lehetnénk barátok? Platthy Iván, a Miniszterelnöki Hivatal címzetes államtitkára kö­zel hat éve foglalkozik az állam és az egyház kapcsolatával. Ez idő alatt a környező országok hason­ló feladatokat ellátó szakemberei nagyrészt kicserélődtek. Ezért volt szükség a tegnapi találkozó­ra, melyen részt vett Ilié Fonta, a Román Köztársaság egyházi ügyekkel megbízott államtitkára és kísérete, valamint a megye és a hazai ortodox román egyház vezetői. Platthy Iván a találkozó után tartott sajtótájékoztatón el­mondta: — Abban állapodtunk meg, hogy a hivatalos találkozókon túl szorosabb munkatársi viszonyt alakítunk ki. Sok egyéb mellett felmerült a házigazda — a Ma­gyarországi Ortodox Egyház — részéről egy budapesti püspökség létrehozása, egy új magyarorszá­gi szellemi bázis kialakításának igénye is. Ilié Fonta a sajtó és a nyilvá­nosság szerepét hangsúlyozva el­mondta: • — Mély hatást tett rám a Kisjenőn eltöltött pár nap, ahol meggyőződhettem arról, hogy a magyar és román polgárok, hívők nagyon jól megértik egymást. Fontosnak tartom ezt a mai talál­kozót azért is, mert saját egyháza­inkhoz sok magyar hívő tartozik, a két ország hivatalainak kapcso­lata ezért elkerülhetetlen. Nem utolsósorban fontosnak tartom azért is, mert azt gondolom, hogy ha már szomszédok vagyunk, le­gyünk jó barátok is. A tegnapi gyulai program so­rán a küldöttség meglátogatta a város egyházi intézményeit, majd — a folytatás reményében—egy közös ebéddel zárták a napot. A.Gy. Emlékek, virágok, búcsú, (e) Tegnap megyénk középiskoláiban is megkezdődtek a ballagások. Felvételünkön a békéscsabai Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakképző Iskola végzősei az ünnep pillanataiban fotó: lehoczky Péter

Next

/
Thumbnails
Contents