Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-09 / 108. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1996. május 9., csütörtök Megkérdeztük olvasóinkat Meddig szeretnének élni? Tokai Balázs 11 éves, gyulai ta­nuló: — Legalább 90—98 évig szeretnék élni! Természetbúvár akarok lenni, ezért először is egy csomó időt a tanulásra kell szán­nom. Igaz, jelenleg nem vagyok valami jó tanuló, de majd igyek­szem... Aztán utazni szeretnék-a világban. Először csak Európát akarom bejárni, aztán jó volna egy kis időt Ausztráliában tölte­ni. Ott sok a különleges állat, és én imádom őket. Ha hazajövök, pénzt akarok keresni (ez is idő!), hogy magam is különleges álla­tokat vásároljak. Szeretnék egy állatparkot. Harangozó Imre 30 éves, újkí- gyósi néprajzkutató: — Erre a kérdésre csak kon­zervatív választ tudok adni. Az emberi értékrend legfontosabb eleme véleményem szerint a család. Ebből következik, hogy szeretném megérni a kislányom és az ezt követően születendő gyermekeim felnövekedését. Ugyanakkor nem szeretném túlélni a saját halálomat. Sokan görcsösen ragaszkodnak az élethez, milliókat fizetnek do­norokért. Én hiszek benne, hogy a halállal nem zárul le a lét, minden csak akkor kezdődik igazán. Fazekas László 43 éves, sarkadi fotóriporter, újságíró: — Azt az életkort szeretném megérni, amit átlagnak monda­nak. Semmi olyan kívánságom nincs, hogy 200 évig éljek. Min­den kornak megvannak a maga terhei, amit az abban élőknek el kell viselniük. Nem lenne sze­rencsés végigélni az összesét. Azért viszont, hogy legalább egy átlagos kort megérjek, min­dent megteszek. Teniszezek, sí­elek. kerékpározok. Hiszek ab­ban, hogy az edzett, egészséges test tovább bírja. Persze mara­déktalanul nem irányítható a végzet. Csatlós Gyuláné 102 éves, újkí- gyósi nyugdíjas: — Először is azt szeretném megérni, hogy ez acikk megjelen­jen az újságban. Mert nekünk, na­gyon idős embereknek már min­den nap ajándék. Persze azért nem szabad elkeseredve, tétlenül várni a halált. A rövid és a hosszú élet egyaránt Isten akarata. Bele kell törődnünk abba, amit kapunk, mert semmi sem véletlen. Nagyon sok embert eltemettem magam körül, akiket megsirattam, de mindig erős tudtam maradni, mert hiszek a temetőkapuk feliratában: Feltámadunk! M. M. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A berényi németek sorsáról Óvatosabban a közutakon! A hétfői számunkban ,A községbe beköltözött a félelem” című írá­sunkhoz Kugler József történész adott kiegészítést. Mint mondotta, Magyarországról az 1946 és ’48 között kitelepített, illetve a háború alatt és után elmenekült németek száma kb. 220 ezer, s többségük Baden-Würtemberg tartományba — mintegy 100 ezer fő — és Bajorországba — kb. 50 ezer fő — került. A mezőberényi I. kerületi (német) evangélikus gyülekezethez tartozók lélekszáma a második világháború előtti években mintegy 3 ezer 500 volt. A közel 900 kitelepített berényi német Németország akkori amerikai megszállási övezetében. Stuttgart környékén talált új otthonra, többszáz berényi német gyökerű személy pedig a második világháborút követő két évtizedben Magyarország más részein próbált megélhetést találni. Békés megye közútjainak számos pontján, a közúti igazgatóság vala­mennyi üzemmérnökségén végzik a tél okozta burkolati károk helyreál­lítását. Füzesgyarmat és Bucsa között 7,5 tonnás tengelysúly-, illetve 60 kilométeres sebességkorlátozás nehezíti a forgalmat. Sebességkor­látozásra kell számítani a Vésztő—Kótpuszta, a Köröstarcsa—Csárda- szállás, a Szeghalom—Kertészsziget és a Gyomaendrőd—Kondoros útvonal egy-egy szakaszán. Tengelysúlykorlátozással óvják a nagyobb károsodástól a Kétegyháza—Medgyesegyháza, az Újkígyós—Kétegy- háza, a Gyomaendrőd—Kondoros közötti utat, illetve a dénesmajori bekötőutat. A Békéscsabai Közúti Igazgatóság „beindította” a fűkaszá­kat az utak mentén, ezeken a helyeken üvegek, flakonok csapódhatnak az aszfaltra. Megkezdték a hídmosást is, amelyre sebességkorlátozás­sal, illetve úton folyó munkát jelző táblákkal hívják fel a figyelmet. Próbálja ki a böjtkúrát! Lapunkban február 12-én jelent meg dr. Liska Mariann gyulai on­kológus, belgyógyász orvos leve­le a böjtkúra hatásairól, majd hogy bizonyítson, a gyulai kór­házban szervezett egy csoportot, tagjai egy héten át a doktornő irányításával tettek eleget a kúra elvárásainak. A résztvevők meg­írták élményeiket. Huszonkét kézzel írt vallomás arról, ki ho­gyan tudott eleget tenni az egyhe­tes böjtkúra elvárásainak, milyen hatást érzékelt valaki önmagán? Idézet egy hölgy soraiból: .Az elsó'napon volt a legnehe­zebb. Utána nem tapasztaltam éh­ségérzetet. A böjtkúrát beteg­ségmegelőzésre alkalmaztam. Az ételeket látva, illetve illatukat érezve késztetést éreztem az evés­re, de igazából nem voltam éhes. Ilyenkor akarattal legyőztem ezt az érzést. Két-három nap eltelté­vel már könnyűnek, feldobottnak éreztem magam, ezért elhatároz­tam. hogy ezentúl legalább heti egy gyümölcs- vagy zöldségnapot fogok tartani. A kúra mellett az elsó'két nap dolgoztam. Feladatai­mat jól elláttam. Otthon is minden­napfőztem, kóstolgatás nélkül." Másnak nehezebb volt, a vég­eredmény viszont egy hét alatt is biztató, jobb közérzet, csökkenő testsúly, kisebb gyógyszerigény. Akaratpróba kockázat nélkül, az egészségmegőrzés esélyével és mérhetetlen bizalom dr. Liska Mariann doktornőben, aki az egy­hetes böjtkúrát szakértelemmel vezette a kis közösségnek. Mari­ann a böjtkúrát maga is végigcsi­nálta, elméletét a természet­gyógyász-klinikán tanulta. For­rásmunkaként használja Hellmut Lützner könyvét és elméletét. — A böjtkúrát nem a tumoros betegeknek ajánlom — magya­ráz a doktornő. — Feltehető, hogy ha valaki az előírt orvosi kezelés mellett, emberi jogaként vállalja, könnyebben érezheti magát, de a teljes gyógyulás örö­mét nem hiszem, hogy ezzel érhe­ti el. Betegségmegelőzésre, netán más jellegű középsúlyos bete­geknek túlsúlyosaknak, magas vérnyomásosoknak, ízületi bán- talmakban, bőrbetegségben, al­lergiában szenvedőknek, de a tel­jesen egészségeseknek (hogy azok is maradjanak) ajánlható ez a kúra. —Mi a lényege ennek a folya­matnak? — A test salakanyagaitól való megszabadulás. Ezért is kezdtük orvosi vizsgálattal, vérelemzés­sel az egyhetes kurzust. Bevezető előadásban dr. Pikó Béla főorvos tájékoztatta a résztvevőket, majd megbeszéltük a tennivalóinkat, mit miért teszünk. Kétnaponta találkoztunk, hétfőn jógázási alapismereteket sajátítottak el, szerdán hasi masszázzsal segítet­tük a szervezet működését, pénte­ken egy csontkovács volt a ven­dégünk, szombaton együtt szau- náztunk a csapattal és vasárnap „törtük a böjtöt”. Ez utóbbi bizo­nyos almameditációt jelent, ered­ményeként egészen másként ér­telmezik az emberek az étekezést, az alma fogyasztását, szervezetükre gyakorolt hatását. A kúra az étkezés megváltoztatá­sa mellett tartalmaz mozgási- és légzőgyakorlatokat, vízkúrát, s egyéb életmódi elemeket. — Orvosként természetes gyógymódokat iktatott a kúra me­netébe, nem tart attól, hogy emi­att bántani fogják? — A nyugati országokban is elfogadott és alkalmazzák a kiegészítő medicinát, ezt tudomá­sul kell venni. Semmiképpen nem kisebbítem az orvostudomány jelentőségét és szükségességét. Az tény, hogy az egészségesebb életmódra ösztönző módszerek, ha abban hisznek az emberek és alkalmazzák, segíti az orvosok gyógyítómunkáját vagy megelőzi a betegségek kialakulását. Bede Z.sóka A reneszánsz nevelésről Orosházán a Darvas Társaság legutóbbi ülésén dr. Pukánszki Béla, a JATE pedagógiai tan­székének egyetemi docense volt a vendég. Előadásának témái közül elsőként a magyar intéz­ményes nevelés kezdeteiről, az egyházi iskolák megteremté­séről, egy sajátos helyzetről szólt. A magyarországi reneszánsz nevelésről az előadó elmondta: az új szellemű kultúrát kezdet­ben egy szűk réteg hordozta, mely letelepedett külföldiekből állott. Mátyás uralkodása idejé­re vált magyarrá ez a kis létszá­mú csoport, tagjai főrangú egy­házi személyiségek köréből ke­rültek ki. A XV. század végén pedig megkezdődött a legj­elentősebb városi-plébániai is­kolák átformálódása humanista iskolákká, gimnáziumokká. S hogy milyen volt a reneszánsz főúri nevelés Magyarországon? A test és a szellem arányos fejlesztését célul tűző, az antik klasszikus stúdiumok fontossá­gát hangsúlyozó, a gyermeki te­herbíró képesség szempontját figyelembe vevő. (Csete) Szélvédők szélsebes cseréje Munka közben a csabai műhelyben. Jobbról afiatal vállalkozó, Lipták Gábor FOTÓ: SUCH TAMÁS Apróbb koccanás nyomaival, kisebb horpadásokkal, karcolá­sokkal azért még lehet használni a gépkocsit, de ha a szélvédő megy tönkre, nyomban igyek­szik újat- venni minden autós. Ilyen szolgáltatást indított be egy fiatal vállalkozó, Lipták Gá­bor az AWS-Autóüveg Kft. te­rületi képviselőjeként: — Mintegy két és fél évvel ezelőtt karosszériajavítással in­dult a vállalkozásom Békéscsa­bán, az Achim L. András utca 14. szám alatt. A múlt év végén sike­rült a budapesti AWS Autóüveg Kft.-vei szerződést kötnöm gép­jármű-üvegek, tartozékok, szer­számok és ragasztók kizárólagos Békés megyei forgalmazására. Ez azt jelenti, hogy a kereskedők és nagyfelhasználók a megyében már mintegy 60 helyen helyi rak­tárból, nagyker .áron, ingyen házhoz szállítva kapják a kiváló minőségű eredeti autóüvegein­ket. Lakossági ügyfeleinket pe­dig beszerelő műhelyemben sze­retném gyorsan, jó minőségben kiszolgálni. Ezzel kapcsolatban még elmondanám, hogy a nyár közepére szándékomban áll egy új, gyorsabb ragasztástechnikát bevezetni, amely az eddigi 2-3 órás várakozási időt mindössze 20-30 percre rövidíti. -t­Vannak egyértelmű dolgok. Ha egy biztosító • a legnagyobb hazai múltra tekint vissza, • 65 milliárd forint ügyfelek által rábízott tőkét kezel, • 150 fiókjának egyike az Ön lakóhelye közelében található, akkor ez csak az ÁB lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents