Békés Megyei Hírlap, 1996. április (51. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-09 / 83. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1996. április 9., kedd A gyulai vár melletti Harruckern—Weinkheim—Almássy kastély jelenleg csecsemőotthonként szolgál, de teljeskörűfelújításával regionális művészeti, kulturális központtá, korszerű gyógy­szállóvá alakulhatna FOTÓ: SUCH TAMÁS Megalakult a Szigeterőd Közalapítvány A gyulai vár új védői Elemi erőkkel az egyensúlyért Dr. Béres József Békéscsabán Ingyen, (i) Biharugrán az ön- kormányzat nemrégiben sze­métszállításra alkalmas gépet vásárolt. A továbbiakban a jár­művel kéthetente ingyenesen szállítják a lakossági szemetet. Hírlap. (1) Megjelent a na­pokban a Mezőkovácsházi Hír­lap áprilisi száma. A beveze­tőben Ormai Zsigmond esperes­plébános írását olvashatjuk a húsvét jelentőségéről, valamint a szerkesztő március 15-re, a magyarság legszebb ünnepére emlékezik vissza. „Szívemben Magyarország” címmel pályá­zati felhívást kínálnak az 1100 éves évforduló tiszteletére, vala­mint szó esik a nemzeti alaptantervről, az önkormányzat híreiről, kultúráról, zenéről, sportról, a kömyzetvédelemről és sok más figyelemre méltó he­lyi eseményről. Székelyek. $ Ferenczi Imre, a Csíkszeredái Lármafa együttes vezetője és a szintén Csíkszeredái Csipet-csapat együttes szerepelt a napokban Kertészszigeten. A nagysikerű zenei műsort több mint másfél­száz helyi lakos hallgatta nagy élvezettel. Szofi A Szofi Számítástechnikai Oktatóközpont és az amerikai NICS Inc. (New "fork) közös szervezésében az alábbi szakokon indulnak képzések: • rendszerprogramozó • rendszerszervező • programozó • szoftverüzemeltető • számítógépes szaktitkár/nő. A végzett hallgatók a magyar állami szakképesítés mellett az amerikai intézet diplomáját is megszerezhetik. 70%-os utazási kedvezmény. Kérje részletes és díjtalan tájékoztató füzetünket.-B (62) 322-859. 6701 Szeged, Pf. 622. , f20075: A gyulai vár műemlékegyüttese nemcsak a belső várat, hanem az egykori külső vár területén fel­épült kastélyt és lovardát is ma­gába foglalja. Egy 1993-as kor­mányrendelkezés szerint az egész együttesre hasznosítási ja­vaslatot kellett kidolgozni, amit jelenleg a szakminisztériumok véleményeznek. A program célja a mű­emlékegyüttes kiemelkedő törté­neti, kulturális és műemléki érté­keinek megmentése, ám a kormányelőterjesztésben már új megközelítésbe kerül az építmé­nyek rendeltetése. A belső várban valamennyi eddigi funkció fejlesztése indo­kolt: a vártörténeti múzeum mel­lett egy egyedülálló életmódtör­téneti múzeum létrehozásával, az eredeti közlekedési rendszer részleges rekonstrukciójával le­hetne előrelépni. Biztosítani kell ezzel együtt a várszínház műkő­Április 21. — Több mint egy esztendeje arról suttognak Csárdaszálláson, hogy elváljanak-e Mezőberénytől. A napokban tartott falugyűlésen 98- an vettek részt, s 96-an a válás, vagyis az önállósodás mellett dön­töttek, felhatalmazva a település önkormányzatát és a polgármester asszonyt a szükséges lépések megtételére. A testület rendkívüli ülésén, április 21-éré tűzte ki a déséhez szükséges teret is, és fel­tétlen szükség van a külső várfa­lak helyrehozatalára, és környe­zetének rendbetételére is. A Magyar Állam tulajdoná­ban lévő Harruckem- Weinkheim-Almássy kastély­ban elhelyezett csecsemőotthon egyik rendeltetésének sem felel meg. Szóba került az otthon kite­lepítése és egy korszerű gyógy­szálló létrehozása is itt. Mindezek azonban csak jelentős állami támogatással va­lósíthatók meg, a város lehető­ségei nagyon korlátozottak. E ne­mes célok .valóraváltása érdeké­ben alakult meg a napokban a Gyulai Vár és Kastély Műem­lékegyüttes Közalapítvány, rövi­dítve, a Szigeterőd Közalapít­vány. Ennek elnökedr. Albel An­dor Gyula város alpolgármeste­re, tagjai: dr. Goda Péter a KÖVIZIG igazgatója, Hubay Miklós író, Vargha Kálmán, a népszavazást. A szavazólapon egyetlen kérdés szerepel, mégpe­dig: , Akarja-e Ön, hogy Csárda- szállás képviselő-testülete kivál­jon a Mezőberénnyel fennálló kö­zös képviselő-testületből 1997. ja­nuár 1-től?” Az 592 lelkes köz­ségben mintegy 400 lakos szava­zásra jogosult. A szavazás akkor érvényes, ha a szavazásra jogosul­tak fele az urnákhoz járul, s a le­KTM minisztériumi biztosá, ifj. Bakos Sándor, a KTM főosz­tályvezetője és dr. Kereskényi Miklós igazgató. Még két név hiányzik a névsorból: feltétle­nül szeretnék megnyerni a me­gye, illetve a műemlékvédelem egy-egy képviselőjét is erre a célra. Ä napi teendők ellátása a titkárság feladata lesz; ennek tagjai: Béres István építész, dr. Ferencz Péter jogász, dr. Ha- vassy Péter múzeumigazgató, Gedeon József a várszínház igazgatója és Kovács Ágnes, a Békés Megyei Csecsemő- otthon igazgatója. A későbbiekben egy olyan közhasznú társaság létrehozását tervezik, mint amilyen a gödöllői Grassalkovich kastélyegyüttes megmentésére alakult. Ez már kezelhetné az alapítványon ke­resztül érkezett pénzeket, termé­szetbeni adományokat is. Antal Gyöngyi adott szavazatoknak több mint a fele — 50 százalék plusz egy sza­vazat — az igen Vagy a nem vá­laszt jelöli meg. A választási bizottság már munkához látott, a szavazás reg­gel 6 órától 15 óráig a polgármes­teri hivatalban kialakított szava­zókörben folyik majd. A szava­zásról minden érintett külön érte­sítést kap. —sz— Jó néhány év eltelte után ismét Békéscsabán járt dr. Béres Jó­zsef a Béres-csepp feltalálója, aki a Légzőszervi Betegek Békés Megyei Egyesületének vendége­ként talákozott az érdeklődőkkel. A megyeháza nagyterme zsúfo­lásig megtelt, oly sokan voltak kíváncsiak a kutatóra, készítmé­nyeire —hiszen a csepp óta újab­bakat is a gyógyulás szolgálatába állított, s mint kiderült, kora elle­nére változatlan hévvel dolgozik tovább. Mintegy 40 évvel ezelőtt, doktori értekezésén dolgozva fedezte fel — egy utca halálese­teinek okát kutatva —, hogy bi­zonyos nyomelemek túlsúlyra jutnak a szervezetben, mások hi­ányoznak. Az éléstár a Föld kér­ge igen erős kimerültségi álla­potba jutott a mezőgazdaság há­ború utáni civilizálódása nyo­mán, s ezt tovább fokozta az élelmiszer-technológia egyre további finomítási törekvése. A civilizált mezőgazdaság, az ét­kezési szokások felborították a rendet. Az ember régen, eredeti környezetére kialakult immun- rendszere nem tudja követni az óriási változást. A mikroelem­hiányt leginkább a gyermekek sínylik meg, mert immunrend­szerük még nem alakult ki. Mindezt fokozatosan ismerte fel, megállapította a nyomele­mek élettani jelentőségét, felfe­dezte szerepüket sok betegség megelőzésében és gyógyításá­ban. Dr. Béres József keserűen emlékezett a hetvenes években Gázláng lobban Az észak-békési gázprogram keretében idén ősszel kilenc te­lepülésen fellobban az évek óta áhított gázláng. Az 530 millió forint összértékű beruházás kivitelezői munkálatait a héten kezdték meg a debreceni szék­helyű EiforexKft. szakemberei. Erdei Imre, az Erforex Kft. ügyvezető igazgatója érdeklő­désünkre elmondta: a jelenleg magas talajvíz miatt a külterüle­teken még nem tudták megkez­deni az árokásást. így a külterü­leti, nagynyomású összekötő vezetékeknél egyelőre csak a csövek nyomvonal menti össze­illesztése és hegesztése folyik. Ám ahogy az egyre enyhülő időjárás engedi, a gépek is mun­kába állnak, és naponta 1000— 1200 méter hosszúságban fog­nak árkot ásni. Az időjárás késleltetéséből származó hát­folyó zaklatásokra, a személyét, kutatómunkáját ért bírálatokra, akadályoztatásokra, melytől ak­koriban végül is betegei mentet­ték meg. Eredményeit jó néhány éve már nem tartják sarlatánság- nak, a tudományos világ elfo­gadta, több országban ilyen irányban is folytatnak kutatáso­kat. A japán támogatással létre­jött Béres Rt. gyártó és forgal­mazó, a további kutatások anya­gi hátterét biztosítja. Valaha azt mondta a szakma készítményéről, hogy ami min­denre jó, az semmire sem. Dr. Béres József példák sorát mond­ta el arra, hogy hány és hány féle problémában segített, hozott gyógyulást a csepp. Sok ország­ban gyógyszerként törzsköny­vezték, Magyarországon nem. Ez azonban mit sem változtat az igazi mércén, a jótékony hatá­son. Igazából arról van szó, hogy készítményeinek összetevői olyan mennyiségben és arányban vannak bennük, melyekkel a szervezet egyensúlyban tartható, illetve a megbomlott egyensúly visszaállítható. Gyakorlati taná­csokat adott alkalmazásukról, hangsúlyozva a megelőzésben betöltött szerepüket, mert a gyó­gyítás mindig nehezebb. Arra intette hallgatóságát, hogy őrizkedjenek a túlzásoktól ét­rendjükben, életvitelükben, hi­szen az emberiség jelentős ve­szélynek van kitéve. Mindent mértékkel, úgy, ahogy meg va­gyunk alkotva—mondta. Sz. M. szeptemberben rányt pedig szombati munka­végzésekkel fogják ledolgozni. Tehát az augusztus 31 -éré terve­zett műszaki átadást semmilyen veszély sem fenyegeti. Szep­temberben pedig már gáz is lesz a vezetékekben. Körösújfaluban és Körösnagyharsányban a bel­területi elosztóhálózat árkainak kiépítése viszont már szerdán elkezdődött, s napokon belül a többi településeken is folytató­dik. Igaz, ezek a belterületi ásá­sok időigényesebbek, hisz ott a nagyteljesítményű gépek he­lyett a legtöbb helyen emberi munkát kell igénybe venni. A gázprogram . gesztorte­lepülése Zsadány. A műszaki építéshez szükséges anyagokat — megfelelő őrzés mellett — az ott kialakított központban tárol­ják. Magyari Barna népszavazás Csárdaszálláson Megkérdeztük olvasóinkat Az orvosi műhibákról mi a véleménye? Lenti József, 57 éves, orosházi pedagógus: —Az az alapállás, hogy nincs tévedhetetlen ember. így az or­vos sem az. A borzasztó az, hogy a beteg vakon hisz doktorában, ezért nagyon nagy a csalódás, ha az valamit elszúr. Az orvos vi­szont presztízsveszteséget szen­ved, ha hibázik. Kellemetlen ez mindkettőjüknek. Sajnos a mi családunkban is történt egy eset, ami akár azzal is magyarázható lenne, hogy... Nehéz dolog a bi­zonyítás. Kendrella Ágnes, 18 éves, béké­si alkalmazott: — Szerintem az orvosoknak is éppen elég gondjuk van. Az viszont tagadhatatlan, hogy sokkal alaposabb odafigyelés­sel kell végezniük a munkáju­kat, hiszen emberi életek van­nak a kezükben. Ők ezért kap­ják a fizetésüket. Szerencsére én még kevés ilyen esetről hal­lottam. Ha valakivel mégis megesik, hogy hibázott, akkor is adnék neki lehetőséget az új­rakezdéshez. • Dr. Faragó László, 53 éves, gyulai orvos: — Természetesen elke­rülhetőek az ilyen esetek, hisz a nevében is benne van: ez hiba. Bár sokszor a laikusok nem tud­ják, valójában orvosi hibáról van-e szó, vagy természetes szövődményről. Egy baleset után bekerülő beteg sérüléseit nem észrevenni—az lehet hiba, de egy műtét utáni lázas állapot csak ritkán adódik az orvos hi­bájából. Dr. Paulik Tibor, 40 éves, gyulai orvos: —A szakmának vannak bizo­nyos szabályai, amelyeket ha az orvos betart, nem fordulhat elő, hogy hibát követ el. Persze na­gyon fontos a rutin, amikor már egy-egy gyanús jelre is fel tud figyelni az ember — olyanra is, ami a kezdőknek még nem min­den esetben tűnik fel. Szerintem nagyon ritka a valódi orvosi mű­hiba, sokkal ritkább, mint ahogy a laikusok gondolják. Cs. I. — A. Gy. Nato-tagság nyomorral bélelve Ha nincs jobb dolgom, meghallgatom a rádió Beszéljük meg! című műsorát. A hallgatók körében végtelenül népszerű adás nekem nem tetszik. A műsorszerkesztés szempontjából hálás feladat, végül is a közönség hozzászólása béleli ki a tartalmat. A műsorvezetőnek egy dologra kell koncentrálnia: lehetőlég ne értsen egyet, legalábbis ne mindenben a hallgatóval, mert ellenkező esetben a műsoridő siral­mas unalomba torkollna. És általában a kormányt kell védenie, lévén, hogy a betelefonálok szinte kivétel nélkül a kormányrendele­teket, előterjesztéseket bírálják, kifogásolják. Hangsúlyozom: én nem vagyok hajlandó a demokrácia eme formájában részt venni. De mint említettem, néha bele-belehallgatok. Az egyik adásban, egyéb témák mellett, az ország Nato-csatlakozásárólfolyt a mindent eldöntő vita. Egyik-másik hallgató azt szerette volna érzékeltetni, hogy az átlagember az égvilágon semmire sem megy a tagsággal, attól még sokunknak üres marad a hasa. A műsorvezető pedig nem győzte hangsúlyozni: milyen megtiszteltetés ez Magyarország szá­mára, hogy ilyen kegyben részesülhet. H gesztus a jóllakott nyugat felől valóban megtiszteltetés, de semmi több. Az az érzésem, elkéstek vele, mint ahogy az emberi életben mindig minden elkésik. Elkéstek vele, ahol a nyomor már észveszejtő méreteket ölt, ahol az Öngyilkos­ok túlnyomó többsége a nyomor miatt szánja rá magát a végső cselekvésre, ahol az átlagpolgár sírva panaszolja, hogy a szemeteskonténerből szedi a mindennapiját, és még hosszan, hosszan sorolhatnánk a hátborzongató, az emberi nemet meggyalá­zó példákat, ott igenis elkésett a Nato-csatlakozás, ott már egyszer s mindenkorra minden elkésett. Nem vagyok jós, de előbb vagy utóbb a műsorvezető számára is világossá válik ebbéli fejtegetésem. Igaz, őt és az élet naposabb oldalán lévőket később, de utoléri a végzet szele, a Nato-tagsággal együtt. Bernét Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents