Békés Megyei Hírlap, 1996. április (51. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-09 / 83. szám

Diákszínjátszók. (gh) Szép sikert ért el a mezőhegyesi József Attila Általános Művelődési Köz­pont Alapfokú Művészeti Is­kolájának 15 fős diákszínpa­da a közelmúltban Gyoma- endrődön megtartott Békés megyei színjátszó napokon. Az induló 16 csoportból há­rom kapott ezüst minősítést, köztük a mezőhegyesi. A dr. Sás Menyhértné vezette di­ákszínjátszók Tarbay Ede Tanulságos jelmezbál című jelenetét adták elő; Papp Boglárka teljesítményét egyéni díjjal ismerte el a zsű­ri. A mezőhegyesiek a gyo- maendrődi és a vésztői diá­kokkal együtt jogot nyertek az országos gyermekszínját­szó találkozón való részvé­telre, melyet az idén Szolno­kon rendeznek meg. Ügyelet vállalkozásban. (r) A szarvasi háziorvosok az­zal a kéréssel fordultak a vá­ros önkormányzatához, hogy az éjszakai és a hétvégi ügye­letet a jövőben vállalkozás formájában kívánják megol­dani. Az ügyelet ellátására a háziorvosok kötelezettek, így érthető, hogy annak működte­tését is a saját kezükben sze­retnék tudni — indokolták szándékukat, amely vélemé­nyük szerint az ügyeletért ka­pott fejkvóta hatékonyabb ki­használását jelentené. A kép­viselő-testület támogatta a ké­rést azzal a feltétellel, hogy a szolgáltatás színvonala és biz­tonsága nem csorbulhat. Új HTO-rendelet, (z) Tar- hoson a képviselő-testület legutóbbi ülésén új HTO-ren- deletet alkotott, melynek lé­nyege; aki jelenleg is olajjal fűt, az továbbra is kap támo­gatást, de a fűtési mód kiváltá­sára —benyújtott kérelem, s a népjóléti bizottság döntése alapján — kaphat anyagi tá­mogatást. A fűtési támogatás mértéke a lakásban élők szá­mától és a lakás alapterüle­tétől függően 5 ezer forinttól 10 ezer forintig terjedhet. Sikerrel pályáztak, (gh) A battonyai román általános is­kola 200 ezer forintot nyert a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Köz- alapítvány pályázatán. A pénz egyik fele román nyelvi és számítástechnikai szakkör in­dítására, másik fele pedig a gyermekek nyári táboroztatá­sára fordítható. A közalapít­vány további 30 ezer forinttal támogatta a battonyai székhe­lyű Lucian Magdu Alapít­ványt, segítve ezzel a batto­nyai iskolát a 6—14 éves ma­gyarországi román nemzeti­ségű tanulók országos vers­mondó versenyének meg­szervezésében. MEGYEI KÖRKÉP 1996. április 9., kedd Ismét kinyílt egy kapu A méhkerék—nagyszalontai határon a két település vezetője vágja át a szalagot. Jobbról dr. Rúzsa György méhkeréki, balról Tódor Albert nagyszalontai polgármester fotó: such tamás (Folytatás az 1. oldalról) dr. Pataki István, a Megyei Köz- igazgatási Hivatal vezetője, dr. Simon Imre, a megyi közgyűlés elnöke, országgyűlési képvise­lő, Rovó Attila, a Békés és Csongrád megyei Vám- és Pénzügyőrség parancsnok-he­lyettese, Szelezsán György az Országos Vám- és Pénzügy- őrség osztályvezetője. Képvi­seltette magát a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság és a Sarkadi Kapitányság is. Román részről a magyarokéhoz hasonló A húsvét előtti héten 36 ezer utas lépte át Battonyánál az államha­tárt. A vámszerveknek mind­össze 10 esetben kellett intéz­kedniük. A szabálysértést elkövetők állampolgársági meg­oszlása: 4 magyar, 3 román, 2 ukrán és 1 török. Az illegálisan behozni kívánt áruk összértéke sem volt kirívóan magas, alig érte el a 200 ezer forintot. A jelentősebb tételeket továbbra is az üzemanyag és a különféle szeszes italok jelentették. Válto­zatlanul „népszerű” csempész­árunak minősült a dióbél és a gépj árműalkatrész. — Két darab üzemanyag­csempészésre átalakított sze­mélygépkocsit, egy Audit és egy Skodát foglaltunk le Batto­nyánál — tudtuk meg a vámhi­vatal parancsnokától, Wentzel Ágostontól. — Az előzetes várakozások szinten jelentek meg a határnyi­tásért aktívan közreműködő szervek és önkormányzatok munkatársai. A magyar—román szalag át­vágása után, a méhkeréki Nyisz- tor György Hagyományőrző Néptánccsoport műsora közben néhány szót váltottunk Méhke­rék polgármesterével, aki a kö­vetkezőket mondta: — Igaz, hogy július elsejéig csak a személyforgalom hasz­nálhatja az átkelőt, de annak örülök, hogy ezt a folyamatot szerint lényegesen nagyobb for­galomra számítottak... — Igen, bár a napi 5 ezres átlag megtévesztő. A hétvégén naponta 7—8 ezer utas lépte át Battonyánál a határt. Mint isme­retes, április 1-jén életbe lépett az új vámtörvény. A román ál­lampolgárok korábban évente egyszer, az első beutazásuk al­kalmával vehették igénybe a 8 ezer forintos vámkedvezményt. Az új szabályozás szerint vi­szont naponta 19 ezer forint ér­tékű árut hozhatnak be vámmen­tesen, azaz ugyanaz a kedvez­mény illeti meg őket, mint a ma­gyar állampolgárokat. Amiket korábban elrejtve hoztak, és amiket felfedésük esetén vámel­járás alá kellett vonnunk, azokat most nyíltan behozhatják az or­szágba — mondotta Wentzel Ágoston. Ménesi György már nem lehet megállítani. Itt működő átkelő van, ami remél­hetőleg valamikor a teherforgal­mat is átengedi. A követke­zőkben azért fogunk harcolni, hogy a magyar területen lévő utak alkalmassá váljanak erre a célra is. Mi, méhkerékiek első­sorban a kulturális, a vallási és a gazdasági kapcsolatok meg­erősödésére számítunk, de úgy hiszem, ennek a lehetősége min­den magyar—román határmenti településnek megadatik... Magyar Mária Látáskárosultak A Vakok és Gyengénlátók Orszá­gos Szövetségének mezőhegyesi csoportja április 4-én délelőtt tar­totta éves közgyűlését a József Attila Általános Művelődési Központban. A találkozón csak­nem százan vettek részt. Dr. Vitay János, a helyi csoport vezetője a vendégek között üdvözölhette a szövetség 22 fős megyei kultúr- csoportját, valamint a mező­kovácsházi és a békéscsabai sors­társak néhány képviselőjét is. Vad Zsigmond dévaványai látás- károsult „Szemem sarkából” című versének elhangzása után a szövetség Békés megyei elnöke, Petries Jánosné az országos köz­gyűlésen elhangzottakról, a vár­ható központi intézkedésekről tá­jékoztatta a megjelenteket, Lévai József titkár pedig ismertette a megyei szervezet tevékenységét, a tervezett programokat; az általa felolvasott anyag Braille-írással készült. A „hivatalos program” és az emlékezetes kultúrműsor után a résztvevők megismerkedtek Me­zőhegyes nevezetességeivel. M.Gy. ,,AZ EMBEREK TAPASZTALATNAK NEVEZIK TÉVEDÉSEIKET.” (Oscar Wilde) Kisebb forgalom, kevesebb vámszabálysértés Torkon szúrta a feleségét A húsvéti ünnepeken általá­ban mindig több az alkoholos beteg, a baleset és a tűz, mint az átlagos hétvégeken. Néz­zük, mi minden történt az idei feltámadási ünnepen! A rendőrségi ügyeletén ar­ról számoltak be, hogy szom­baton két baleset történt me­gyénkben. Gyomaendrőd bel­területén egy személygépko­csi az útmenti kerítésnek ütkö­zött. Ketten súlyosan megsé­rültek. Később a Kaszaper és az Orosháza közötti úton egy személyautó az árokba for­dult. Vezetője könnyű sérülést szenvedett. Mindkét esetben felmerült az ittas vezetés gya­núja. Április 7-én egy békéscsa­bai tanyán az 54 éves Cs. P. torkon szúrta feleségét, aki életveszélyes sérüléssel került kórházba. Tegnap kora reggel Doboz belterületén egy kerék­páros egy álló autóbusznak üt­között. A kerékpáros köny- nyebben megsérült. A tűzoltók 15 vonulásról számoltak be, ám mint ügyele­tesük elmondta, közülük csak három esetben keletkezett kár. Szombaton Orosházán, a Madách utcában 50 mázsa tű­zifa égett, a kár 20 ezer forint. Ugyancsak szombaton Bé­késcsabán, a Telep utcában egy Fiat Unó motorterében keletkezett tűz. A kár ezer fo­rint. Tegnap Vésztőn, a Kos­suth utcában fél hektáron ná­das égett, és egy szivattyúház műanyag borítása ment tönk­re a lángok között. A megyei tüdőkórház addiktológiai osztályán dr. Kerekes Medárd Ferenc meg­bízott osztályvezető főorvost kérdeztük, volt-e alkoholos betegük a hét végén. Mint el­mondta, szombaton hárman szorultak orvosi kezelésre a detoxikálóban. Vasárnap csendes volt a húsvét, és hétfőn lapzártáig szintén nem volt betege az osztálynak. Igaz, mint a főorvos elmond­ta, „forgalom” inkább éjszaka várható, de az osztály felké­szült a „fogadásra”. —ria Az első határátkelő A gyulai székhelyű Makadám Világjáró Kerékpáros Klub tagjai már hetek óta arra ké­szülnek, hogy a méhkerék— nagyszalontai határnyitást követően kerékpártúrával „szenteljék fel” az utat a két település között. Kovács Ist­ván, a klub egyik alapítója és vezetője volt az első, aki hiva­talosan átlépte a szombaton megnyílt átkelőhelyet. Őt kö­vette még csaknem húsz ke­rékpárokkal „felfegyverzett” sporttársa, akiket a romániai Nagyszalontán a most alakuló Makadám-klub tagjai vártak. Mint Kovács István elmond­ta, az út egy részén még csak útalap van, itt kicsit nehezebb volt a hajtás, ám Szalonta előtt már tükörsima az út. Azt is elmondta, hogy már most hozzákezdtek szervezni a nyáron folyamatos erdélyi tú­rákat, ahová nemre és korra való tekintet nélkül bárki je­lentkezhet. Sőt, iskolások szá­mára csoportos vezetést is vál­lalnak, hiszen minden kapcso­latuk (például szálláshely biz­tosítás) megvan hozzá. (m) Rejtélyes élet, rejtélyes halál (Folytatás az 1. oldalról) előtti csütörtökön kapta vissza a vámosoktól a lefoglalt IFA-ját, bordó mikrobuszát. Valóban, én is hallottam, hogy a Drehert tíz napra bezárták, mert valami sza­bálytalanságot találtak ott a vá­mosok. A fiamat másik két gyer­mekem vasárnap, a meccsen lát­ta utoljára. Amíg itthon élt, sok­szor alig aludt egy órát éjszaka, ha telefonáltak neki, mennie kellett. Egyszer valakikkel tíz napra Miamibe utazott üdülni, s ez alatt indult ellene valami eljá­rás. Akkor idegen férfiak jöttek ide, elvitték a szobájából az ott talált iratokat. Nem, dehogy, azok nem rendőrök vagy ilyes­mik voltak. Az elekiek sok mindenről be­szélnek — a félelem által meg­rajzolt keretek között. Valaki ta­lán látta is a száguldó Merce­dest, igaz egy hasonló tempót diktáló másik jármű társaságá­ban. Az elekiek azt se nagyon értik, hogy a fiatalember miként indulhatott el — számára: mind­össze — nyolcezer forinttal a zsebében, amikor a széf ennél jóval többet őrzött? Azt persze ők sem értik, hogy az üzlettárs miért nem vitte el a helyszínre az anyát: igaz, állítólag ittas veze­tés miatt bevonták a vezetői en­gedélyét, de köztudottan azért kedvére autózgatott. Az ünne­pek múltával remélhetően elér­jük az illetékeseket is, így talán apadhat valamelyest a kérdő­jelek száma. Kiss A. János Kis tök, nagy tök, öntök... Elfogytak a húsvéti fröccsök Egykor a húsvét a tavaszvárás, termékenységvarázslás ünnepe volt, a hozzátartozó szertartások, étrendek nagy része mára megváltozott; ugyan ma már nem egy vödör vizet kapnak a nyakukba a lányok, hanem jobb vagy rosszabb kölnit, a locsoló gyerekek és felnőttek jutalma azonban egyre inkább pénz és alkohol... így az asszonyok a locsolás fáradalmain kívül azon is törhetik a fejüket: milyen állapotban érnek haza locsolkodó családtagjaik. Ami a költségvetés számai mögött rejlik... A városokban már csak talán az étrend maradt a múltból: a böjt végét jelző sonka, a termékeny­ség jelképeként megjelenő tojás ma is szinte minden asztalra fel­kerül. A locsolás már egyre in­kább csak rokonok, jó barátok között szokás. A kezdődő jó idő és az ünnep remek alkalmat ad­hat a találkozásra, rég nem látott barátok meglátogatására. De hogy volt ez régen és ma, falun? Elek a háború óta ötnyelvű köz­ségnek számít: az itt élő néme­tek, románok, szlovákok, cigá­nyok és magyarok mind-mind más kultúrát, más szokásokat hoztak magukkal, ezért az itteni húsvéti szokások sokat elárul­hatnak. Topa Sándorné, az eleki művelődési ház vezetője mindig szívén viselte az eredeti hagyo­mányok őrzését, ma már itt is szinte teljesen eltűntek: — Még emlékszem olyan lo­csolókra, akik egy vödör vizet zúdítottak a nyakunkba, de már csak gyűjtésekből hallottam a húsvéti határjárásról. Ennek so­rán a falu apraja-nagyja kisétált a falu határába, hogy ott szentel­jék meg a sonkát, tojást, hajtatott magvakat. Az eleki katolikus templomban kiképzett sírbolt, benne a Jézuska, és a templom környéki kálváriajárás is hagyo­mánynak számított. — Mennyiben más szokások tartoznak a különböző nemzeti­ségekhez? — Az elmúlt évtizedekben egyre inkább eltűnt a különbség. A románok ünnepe egy héttel később kezdődik, de ma már sokszor ők is kétszer ünnepel­nek: fogadják a locsolókat ilyen­kor, és egymás között esetleg ünnepük ezt a napot egy héttel később is. —Mit jelentett a gyerekeknek a húsvét? — Mindenekelőtt ajándékot. Régebben még az udvaron elrej­tett játékok kutatásával kezdő­dött a vasárnap. Ma már sokan még fészket sem csinálnak, csak megkapják a csomagokat. A hétfői locsolás is sajnos egyre inkább pénzgyűjtő akcióvá vált. Egyre kevesebb helyen várják őket hímes tojással: sokkal egy­szerűbb egy húszast, ötvenest a kezükbe nyomni. És persze leg­többször nem kell bonyolult ver­sikéket sem megtanulni, gyak­ran hallok egyszerűen ennyit: kis tök, nagy tök, öntök... Antal Gyöngyi (Folytatás az 1. oldalról) csoportjaink ezentúl csak térítés ellenében vehetik majd igénybe termeinket, ez egyrészük elsor­vadásához, esetleg megszűnésé­hez vezethet, és a városnak kell megoldania ezentúl a Körös Táncegyüttes, az Erkel Ferenc Vegyeskar, a Kohán Képző­művészkor és további 3-4 egye­sület működését. Le kell monda­nunk az iskoláknak, civil szerve­zeteknek nyújtott kedvez­ményekről, és valószínűleg na­gyon komoly takarékossági in­tézkedéseket kell bevezetnünk. Ennek következménye lehet a délutánra korlátozott nyitva tar­tás, a hidegebb és sötétebb belső környezet, a kommunikáció szű­kítése, jelentős áremelések, ol­csóbb, alacsonyabb színvonalú előadások, az intézményi termek, helyiségek nem kulturális célú hasznosítása növekedni fog. —A döntés nemrégiben szüle­tett. Hogy fogadták ezt a házban ? — A dolgozók és a művészeti csoportok hangulata eléggé ko­mor, a nagymúltú „táncos társa­dalom” tagjaitól demonstráció is várható. Ilyen körülmények kö­zött alaptevékenységünket sem tudjuk ellátni és ha rákényszeríte- nek bennünket a létszámcsökken­tésre, akkor sem áü rendelkezé- v sünkre a végkielégítések fedeze­te. Az intézményi formában történő működtetésre alig látunk lehetőséget, ezért kértük Leben- szky Attila polgármestertől az ala­pító okiratunk módosítását, a po­litikai döntést tevékenységünkre, jövőnkre vonatkozóan. .

Next

/
Thumbnails
Contents