Békés Megyei Hírlap, 1996. április (51. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-04 / 80. szám

HÚSVÉTI ELŐZETES 1996. április 4., csütörtök Ötletek a díszítésre Gyertyás tojás és nyuszikoszorú Tapsifüles-kálvária? Avagy mit tegyünk az ünnepek után a nyúltál A találékony háziasszony meglepő mintájú húsvéti tojás­sal és asztali díszítéssel örven­deztetheti meg családtagjait, ha van néhány matricája, egy darab gyertyája és ha ügyesen bánik a papírvágó ollóval. Az üde küllem mintázásához használjuk fel a maradék matri­cákat is. Ezeket kedvünk szerint vághatjuk s ragaszthatjuk fel a vékony héjra. A mértani mintákat legegy­szerűbben egy gyertyadarabka segítségével kapjuk. Mielőtt a főtt tojást óvatosan a festékes lébe helyeznénk, különféle gyertyarajzokkal lássuk el, eze­Színes, mintás doboz tollal és festett tojással két a helyeket nem fogja be majd a festék, s fehéren maradva — csekély rajzkészség esetén is — érdekes mintákat adnak. Rajzol­junk a tojásokra egyszerűbb vi­rágokat, kis tárgyakat! Jól mu­tatnak a kockás és pöttyös tojá­sok is. Kedvcsinálónak tegyük a kész tojásokat átlátszó üveg­edénybe és ebben tegyük majd be a maradékot a hűtő- szekrénybe! Díszíthetjük a főtt tojásokat dekorációs festékkel is. Könnyűszerrel átalakíthatjuk színes tollú kiskakassá, pávává, kiscsirkévé. Egészen különle­ges hatást érünk el, ha a festett, egyszínű tojásból némi rára­gasztott, de előzőleg belakko­zott és formára igazított vatta­pamacs segítségével szárnyát próbálgató kiscsirkét varázso­lunk. Ha van időnk és segítségünk, akár kifújt tojásokat is befesthe­tünk, majd cérnára felfűzve va­lamely nagynövésű szobanö­vényre — fenyőre vagy datolya­pálmára— akaszthatjuk. De fel­kötözhetjük barkaágra is. Öltöz­tessük az örökzöld növényeket — akár a kertieket is — egysze­rűen ünnepi pompába! Vásárol­junk különféle színes kartont, keményebb papírt! Vágjunk ki belőle — mesekönyv ábráját le­Tavaszi koszorú kifúrt hímes- tojással másolva — különféle testhely­zetben levő húsvéti figurákat — ugró és fekvő nyuszit, álló és ülő bárányt, sétáló és ágaskodó kis­csirkét, tojást — és az ellenkező oldalt is megrajzolva, ragasszuk össze az állatok két oldalát! Ül­tessük fel őket egy-egy hurka­pálcikára vagy drótdarabra, és szúrjuk be a virágok földjébe. Érdemes a lakásban tartható „ölnyulat” vásárolni Jaj a nyusziknak, amelyeken tenyész­tőjük húsvét táján túlad. A „valódi” tapsifülesek ajándé­kozásának újkeletű városi divatja ugyanis megpróbál­tatások sorozatát je­lenti a kis állatok­nak. Mint a szakem­berek mondják, ko­moly stresszhatás­sal jár, hogy elvá­lasztják szüleiktől, megváltozik az ét­rendjük s idegen környezetbe kerül­nek. Kész csoda, ha egyáltalán túlélik az ünnepeket. A nyúltenyész- tőknek kétségkívül jó üzlet a húsvét, hi­szen a pár hetes nyúlfiókáért ponto­san annyit lehet ilyenkor kapni, mint egy két és fél-három kilós felhizlalt vágó- nyúlért. Az állatvédők viszont legszívesebben megtiltatnák az élő nyúl ajándékozását, de tilta­kozásuknak egyelőre nincs fo­ganatja: évről évre több tapsi kel el a piacon. Akik nem tudják megtagadni csemetéjük kívánságát, lehe­tőleg élénk, mozgékony nyulat válasszanak, mert az biztosan egészséges. A neme teljesen lé­nyegtelen, tizenkét-tizenhárom hetes korig nincs szembetűnő különbség a nyuszilány vagy nyuszifiú között. Érdemes tájé­kozódni a tenyésztőnél, hogy korábban mit pvett — tápot, abrakot, friss zöldnövényt — az állat, a hirtelen ét­rendváltozás ugyan­is hasmenést, bél­gyulladást okozhat. Való igaz, hogy a nyúl szereti a répát, de az önmagában nem csillapítja éhsé­gét, szívesen eszik mellé szénát, árpát, lucernát s ha más nincs, a boltban kap­ható tápot. Már a megvételkor is gon­doljunk a tapsifüles jövőjére: mi lesz a sorsa az ünnepek el­múltával. Van-e olyan ismerős, aki átvállalja a gondozá­sát, és állathoz méltó tisztességgel felne­veli a megunt jószá­got. Akik húsvét után is vállalják az állattartást, érdemes a kissé drágább „ölnyulat” vásárolni­uk, amelyet szerte a világon kedvelnek, és kimondottan la­kásban tartanak. A törpenyúl öreg korára is törpe marad, s szívesen eléldegél egy szoba­ketrecben. Hogyan főzzük a sonkát? Unalom elleni receptek A kölni titkairól A magyar férfiak többsége azért szere­ti a húsvéti ünnepe­ket, mert különleges ennivalókat remél tőlük. Ez a sok évszá­zadra visszanyúló ünnepi eledel a mi éghajlatunkon a son­ka, a bárány és a ke­mény tojás. A sonka — leg­alábbis húsvétkor — Magyarországon az úgynevezett paraszt­sonkát, a füstölt, nyers sertéscombot jelenti, amelyet fo­gyasztás előtt meg kell főzni. Hogy ne legyen rágós, szál­kás, ennek megvan- Rafinált díszítés metélőhagymával nak a főzési szabá­lyai. — A nyers füstölt combot nagy lábosban vagy fazékban, hideg vízben tegyük fel főni. — A főzési idő a hús nagyságától függ, általában kilónként 35— 45 percet számítsunk (kuktában ez jelentősen lerövidíthető). — Hogy megfőtt-e, egy belészúrt hústűvel ellenőrizhetjük., A kész sonkát kb. 30 percig a lében hagyjuk hűlni, majd alufóliába tekerjük és felhasználásig ebben hagyjuk állni. Célszerű hűvös helyen — pl. hűtőszekrényben — tárolni. Húsvétkor a locsolókat hímes to­jással ajándékozzuk meg, a füs­tölt sonka mellé is jár a főzőlében megfőtt tojás, és a hidegtálakat is kemény tojással díszítjük. Ne­hogy az ünnepi maradék egysze­rű kemény tojás unalmassá vál­jon, néhány receptet ajánlunk a háziasszonyok figyelmébe. Könnyű tojássaláta Hozzávalók 4 személyre: 4 ke­mény tojás, 2 csemegeuborka, 1 dl joghurt, 1 dl tejföl, 1 evőkanál majonéz, 1/2 csokor meté­lőhagyma, só, fehér bors, cukor, mustár. A kemény tojásokat meghá­mozzuk és vékony karikára szele­teljük. A csemegeuborkát apró kockákra vágjuk. A tejfölt kike­verjük a joghurttal, a majonézzel, ízlés szerinti cukorral, mustárral, sóval és őrölt fehér borssal. Bele­vegyítjük az uborkát, majd a to­jáskarikákat is. Apróra vágott metélőhagymával meghintve tá­laljuk. Pirítós illik hozzá. Spárga lengyelesen Hozzávalók 4 személyre: 50 dkg konzerv vagy mirelit zöld­spárga, 4 kemény tojás, 5 dkg vaj, 1/2 csomó petrezselyem, só. A mirelit zöldspárgát felen- gedtetés nélkül, forrásban lévő sós vízben megfőzzük, a konzerv spárgát a levében felmelegítjük. A meghámozott kemény tojást nagyon apró kockákra vágjuk, a vajat felolvasztjuk. A lecsöpögte- tett spárgát előmelegített tálra fektetjük, meghintjük a tojáskoc­kákkal és az apróra vágott petre­zselyemmel, majd az olvasztott vajjal meglocsoljuk. Tojás mustár mártásban Hozzávalók 4 személyre: 6 ke­mény tojás, 5 dl tej, 1 dl tejföl, 3 evőkanál mustár, 1 evőkanál liszt, 2 dkg margarin, só. A felolvasztott margarinon világosra pirítjuk a lisztet, majd felöntjük a tejjel és összefőzzük. Sóval és borssal ízesítjük, majd a tűzről levéve, belekeverjük a tejfölt és a mustárt. Beletesszük a félbevágott kemény tojásokat és fedő alatt összemelegítjük. Petrezselymes burgonya és hagymás paradicsomsaláta illik hozzá. A hölgyek jobban szeretik a sima, tiszta illatú kölnivizeket ínyencfalatok a húsvéti asztalra Bazsalikomos báránycomb rozmaringos burgonyával A zsenge báránysültet mind­azoknak az ünnepi asztalára ajánljuk, akik az étkezésben is szeretik a kuriózumokat. Az ízletes étel elkészítésének titka, hogy a legkisebb tejesbárány húsából kell elké­szíteni. Erre vásárláskor a combok —- 70—80 dekás méretéből lehet következtet­ni. A karikákra vágott vegyes zöldségből — fehér és sárga répából — zöldségágyat ké­szítünk a tepsi alján, hozzá­adunk karikákra vágott hagy­mát, babérlevelet, s egy-két karika citromot. A megmosott báránycombot besózzuk, ke­vés fokhagymával bedörzsöl­jük, a zöldségágyra fektetjük. Megszórjuk bazsalikommal, meglocsoljuk egy kevés olajjal és fehér borral, majd az ételt előmelegített sütőben puhára pároljuk. Ne használjunk sok folyadé­kot, mert a fiatal állat zsenge húsa nagyon hamar megpuhul. Amikor a hús már puha, a sütőt erősebb lángra kapcsoljuk és a báránycombot szép pirosra süt­jük. Az étel — sütőtől függően — 40, legfeljebb 50 perc alatt elkészíthető. Finom körítés mellé a roz­maringos burgonya. A krumplit héjában megfőzzük, meghá­mozzuk, és kis vajban a rozma­ringgal együtt megpirítjuk, majd grillsütőben vagy mik­robán pirosra sütjük. A bárány elmaradhatatlan a húsvéti asztalról A húsvéti locsolkodás alapanya­gának kiválasztása előtt nem árt kicsit közelebbről megismerked­ni a parfümök, kölnik és egyéb szagosító szerek múltjának és je­lenének érdekesebb mozzanatai­val. Az óegyiptomi papirusz­tekercsekből és a Gilgames eposzból tudjuk, hogy őseink kö­rében használatosak voltak növényekből préselt, illetve állati eredetű anyagokkal készült sza­gos vizek. Közülük a legismer­tebb a rózsaszirmokból préselt olaj és az olibánum fából szárma­zó tömjén. Ez utóbbi egyben a parfüm keresztapja: az olibánum fáját, gyantáját tűzre vetve, azaz füstön át nyerték a tömjént. Ősi illatszer az állatok szexuális vá­gyát jelző-fokozó mirigyek kivo­nata is; köztük a mosuszé, amely máig is a szenvedélyes szerelem illatbéli megtestesítője. Ezekhez képest a nevével el­lentétben nem német, hanem olasz földön született kölnivíz kisgyerek az illatfamíliában; a XVIII. században bizonyos Paul Feminis nevű olasz férfiú keverte ki először déli gyümölcsök héjá­ból és levéből. A derék parfümör később Kölnbe költözve folytatta a szagos víz készítését — innen az elnevezés. Sőt, innen az „otko- lon” is, mert az Eau de Cologne franciául annyit tesz, hogy kölni víz. Ennek mindmáig legnépsze­rűbb változata a 4711. A „szám­név” úgy született, hogy a napó­leoni háborúk idején összeírták Köln ingatlanait, s a gyár telke a 4711 -es sorszámot kapta a listán. Napjaink kölnije és parfümje között a töménységben van elsősorban különbség. A kölni­ben az illatanyag 3—5 százalék, a parfümben az arány akár 25 százalék is lehet. Ha adhatok a locsolóknak „szagtanácsot”: dezodor-spray- vel, parfümmel ne szereljék föl magukat. Jobb és a hölgyek szá­mára kellemesebb, ha sima, tisz­ta illatú kölnivizeket, például Operát, Levendulát, 4711 -et vagy Anais-Anaist használnak. Az oldalt szerkesztette: Muzslai Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents