Békés Megyei Hírlap, 1996. április (51. évfolyam, 77-100. szám)
1996-04-25 / 97. szám
Pásztorzene. (m) Az újkígyósi székhelyű Ipolyi Arnold Népfőiskola mille- centenáriumi rendezvénysorozatának legközelebbi programja április 26-án, pénteken 18 órakor lesz az újkígyósi községháza nagytermében. Ezúttal Juhász Zoltán népzenekutató, előadó- művész tart előadást a magyar pásztorok zenéjéről. Az est folyamán-Fábián Éva, a népművészet mestere közreműködik. Harmadik hely. (z) Dombóvár adott otthont a közelmúltban az ,Adj emberséget az embernek, adj magyarságot a magyarnak” elnevezésű történelmi műveltségi vetélkedő országos döntőjének. A bejutott 12 csapat között ott volt a mezőberényi Petőfi gimnázium — Kepenyes Etelka, Oros Kinga, Gál Ferenc és Stefanovits Péter alkotta — négyes fogata is. A herényi diákok a pannonhalmi Ben- czés Gimnázium és a zalaegerszegi Ságvári gimnázium mögött az előkelő harmadik helyen végeztek. Cantemus. (h) Április 27-én, szombaton 19 órakor a gyulai zeneiskolában bemutató hangversenyt ad a Gyulai 1. Sz. Általános Iskola Cantemus gyermekkórusa, amelynek tagjai május 4—11-ig vesznek részt az angliai Winchesterben megrendezendő nemzetközi ifjúsági fesztiválon. Karvezetőjük Gyarmathy Réka, zongorán Szabó Zoltán kísér. Műsorukban Bárdos Lajos, Roger Emerson művei, valamint magyar, svéd, angol és jiddis népdalok szerepelnek. Lemondott, (t) A Magyar Ellenállók, Ántifasisz- ták Szövetsége Békés megyei koordinációs bizottságának közleménye szerint Orosz Sándor, a MEASZ Békés megyei koordinációs bizottságának elnöke április 19-ével a MEASZ-ban viselt valamennyi megbízatásáról lemondott. New Age. (d) A békéscsabai belvárosi katolikus plébánia rendezésében a katolikus templomban pénteken, 26-án az esti szentmisén Gál Péter atya lesz a hívők vendége. O írta a New Age keresztény szemmel című könyvet és ezúttal az irányzat veszélyeiről és a megtérés fontosságáról lesz szó. MlSZSZI-diáknapok. (i) A Szeghalmi Mezőgazda- sági, Ipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában április 25-én és 26-án lesznek a MlSZSZI-diákna- pok. A csütörtöki események fordított tanítási napppal kezdődnek, majd a diákigazgató kerül megválasztásra. Pénteken szakmai versenyek, különböző fakultatív versenyek, valamint diák-ta- 'nár focimeccs várja az érdeklődőket. Súlyos baleset. (t) Szarvas külterületén kedden, a késő esti órákban történt súlyos baleset: egy kerékpáros hirtelen az úttest közepére hajtott, ahol elütötte őt egy előzésben lévő személygépkocsi. A kerékpáros súlyos, életveszélyes sérülést szenvedett. „KELL HOGY ÖRÜLJ, ES KELL, HOGY BÁNKÓDJ, KI HALANDÓ VAGY.” (Euripidész) MEGYEIKÖRKÉP 1996. április 25., csütörtök „Ez a föld mindannyiunké!” Juhász Pál polgármester ajándékkal kedveskedett Göncz Árpádnak. A képen balról Vastagh Pál igazságügyminiszter FOTÓ: SUCH TAMÁS Szarvasi Agrár Rt.: a fordulat éve 1996 A jó példaként emlegetett örménykúti szarvasmarhatelepen ,földközelben ” merít a szakemberek tapasztalataiból a köztársasági elnök FOTÓ: SUCH TAMÁS Göncz Árpád köztársasági elnök tegnapi Békés megyei látogatásának programja a Szarvasi Agrár Rt.-ben kezdődött, ahol a mezőgazdasági nagyüzem tevékenységével ismerkedett az államfő. — 1996 a fordulat éve lesz a Szarvasi Agrár Rt. életében —- az elnöki tájékoztatóban ekképpen szólt az idei esztendő kilátásairól Horváth Károly, az rt. vezérigazgatója. A négy- ezer-kettőszáz hektáron gazdálkodó, kettőszázhuszon- négy embert foglalkoztató rt. idén nyolcszázkilencvenmilli- ós árbevételre és huszonötmillió forintos nyereségre számít. Az agrár rt. bázisa három önelszámoló egysége: a szántóföldi növénytermesztéssel és mezőgazdasági szolgáltató tevékenységgel foglalkozó csabacsűdi kerület, a rizsfeldolgozó üzem, továbbá az örménykúti szarvasmarhatelep. Éz utóbbi technológiai fejlettségéről az államfő és kísérete személyesen is meggyőződhetett. A holstein fríz fajtát tartó tehenészetben Tóth Ferenc telepvezető kalauzolta körbe a vendégeket. A megyei tejtermelés élvonalába tartozó szarvasmarhatelepen tavaly nyolcezer liter tejet fejtek. Ä nyereségesen működő egység idén már fejlesztésre is gondolhat: a jelenlegi hatszázról hétszázhuszonöt férőhelyesre bővítik a telepet. (A szarvasi program végén a köztársasági elnök sajtótájékoztatón válaszolt többek között lapunk munkatársainak kérdéseire. A témára a napokban visszatérünk.) Cs. R. Főiskolai napok Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) Vallási tárgyú munkáit anyanyelvén, szlovákul tette közzé. A szlovák és magyar nyelvű ünnepség végén Ivan Osusky és Harmati Béla evangélikus püspökök áldották meg a Juhász Pál polgármester által leleplezett szobrot. K.E. A tótkomlósi ünnepi programba délután 2 órakor jeles vendég, Göncz Árpád köztársasági elnök kapcsolódott be a polgármesteri hivatal dísztermében, a város polgárai és a meghívott vendégek körében. Juhász Pál polgár- mester a 7 ezer 500 lelket számláló, legifjabb Békés megyei várost bemutatva beszélt többek között az eredményekről, a fejlesztésekről, amelyek a lakosság áldozatvállalásából, az önkormányzat saját erejéből és hitelből valósultak meg. A komlósi oktatás egyidős a településsel, hiszen a 250 éve betelepültekkel tanító is érkezett — mondta a Jankó János Gimnázium igazgatója, Deák Fogarasi András. A város életét formálók, meghatározók közt szót kapott egyebek mellett Demeter Sándor, a Viharsarok tsz elnöke, aki az egyre nehezedő feltételek hátterét elemezve kiemelte a jövedelemhiányt, s azt, hogy a gazdálkodók nem tudnak a megelőzöttség állapotába kerülni. Az orosházi csirkekopasztó gép építésében is dolgozott valamikor Göncz Árpád — ismerte meg a hallgatóság az elnök életútjának egyik állomását. Az államfő nemcsak ezt a „titkot” osztotta meg a jelenlévőkkel, hanem azt is, hogy ismeri e vidék gondjait. Tudja: az itteniek rosszabbnak érzik a saját helyzetüket, mint amilyen az valójában. Igaz, hogy nehezebb a mezőgazdaság helyzete, éppen ezért alkalmazkoni kell a piaci feltételekhez, s valószínűleg a megfelelő integráció a felemelkedés egyik fontos tényezője. A nemzetiségieket bátorította: harcolják ki a nemzetiségi jogaikat! Meggyőződése szerint ha a nép boldog és elégedett, lehetővé válik a kettős identitás az országban. A város újratelepítésének 250. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, a művelődési házban Juhász Pál az alapok megteremtésétől, a 80 család letelepedésétől, az imaház és az iskola felépítésétől kezdve mutatta be Tótkomlós fejlődését. „Ha akkor nincs elszántság, nem lenne ma műemlék-templom, s talán település sem” — mondta. Megemlékezett'a háborús pusztításokról, majd a nagy tragédiáról, a lakosságcseréről. A városi rangot 1993. november 1- jén adományozta a köztársasági elnök a településnek —- emlékeztetett a polgármester, s hozzátette: nem szégyen büszkélkedni azzal, amit közösen hoztak létre. Bensőséges köszöntőjében, „kedves barátaihoz” szólva Göncz Árpád mindenekelőtt leszögezte: ez a föld mindannyiunké! Megerősítette, lehet valaki büszke polgára Magyarországnak, ugyanakkor vallhatja magát szlováknak. A nyelv a nemzetiség kincse — mondta, kötelessége megőrizni. Aki birtokában van e kincsnek, felelős az országért, amelyben él, hiszen gazdagítja e tudományával. Felelősséggel tartozik ugyanakkor a kisebbségnek, őseinek is. Végül a szlovák állam megjelent képviselői is felelősek a nyelv megőrzéséért. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának bizottsági tagja, Ida Rapaicova szlovák nyelvű beszéde után dr. Simon Imre, a megyegyűlés elnöke azzal a gondolattal fejezte ki e nap történelmi jelentőségét, hogy a legszűkebb krónikába is bekerül 1996. április 24-e. Tótkomlós újratelepítése a megye újratelepítését is jelenti—hangsúlyozta —, s az itt élő nemzetiségek színesítik, erősítik ezt a megyét. Reményét fejezte ki, hogy e nemzetiségek évszázadokra itt maradnak, s ugyanígy megmarad Békés megye neve is. A soknyelvűség jó lehetőséget teremt a határokon átnyúló kapcsolatok erősítéséhez, s ebben jó példát mutat Tótkomlós. Simon Imre tisztelegve fejezte ki gratulációját a város lakossága előtt. A köszöntő beszédek után a vendégek és a házigazdák közösen tekintették meg a tiszteletükre összeállított ünnepi műsort- L. E. A főiskolai, egyetemi hallgatók találkozását, egymás tevékenységének megismerését és a szórakozást szolgálja az a kétnapos rendezvény, mely tegnap kezdődött Főiskolai napok címmel a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskolán. Kincses Anna, a főiskola hallgatói ön- kormányzatának elnöke elmondta, hogy az aradi Vasille Goldis Alapítványi Egyetem, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség, a szarvasi Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola és a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola fogadta el meghívásukat. A szervezők tegnap azzal „indítottak”, hogy a vendégek által hozott pólókra rászitázták a csabai főiskola emblémáját a találkozó emlékére. Ezt követte dr. Törzsök Erikának, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnök- helyettesének előadása Kisebbségi kérdés, multikulturalitás Közép-Európában 1990. után címmel. Ma 10 órakor fiú és leány kosárlabda-mérkőzésekkel folytatódik a program, 16.30 órakor játékos, tréfás váltóversenyt rendeznek, majd 17.45 órakor a „Körösi Csorna Produkciót” láthatják a megjelentek. Ny. L. Pro Űrbe Tótkomlós Az évforduló alkalmából a városért végzett munka elismeréseként hárman vehették át a Pro Űrbe kitüntetést. Herczegfalvi Lászlóné Tirpács Mária a nagyrabecsült Tirpács dinasztia tagja. Negyven évvel ezelőtt indította el Tótkomlóson a zeneiskola rendszerű zongora- és szolfézsoktatást, amely később újabb tanszakokkal bővült. Nagy sikerű növendékhangversenyek, országos vetélkedőn szerzett oklevelek jelentettek sikerélményt a diákoknak, szüleiknek, a zeneszerető közönségnek. Mindezekben elévülhetetlen érdemei vannak Herczegfalvi Lászlónénak. Szincsok György alpolgármester, nyugalmazott igazgató 43 évig dolgozott pedagógusként. 1993-tól a Komlósi Hírmondó főszerkesztője. Szakmai munkája mellett általános iskolai tankönyveket, főiskolai jegyzeteket írt, publikált helytörténeti és szlovák nyelvészet tárgykörében. Szerkesztője a napokban megjelent „Tótkomlós története és néprajza” kétkötetes monográfiának, mely a város számára történelmi jelentőségű. „Komlós" Néptánccsoport. Az 1949-ben alakult együttes az itt élő szlovákság kultúrájának, hagyományainak felkutatásában, feldolgozásában és megőrzésében járt élen. Repertoárjukon szlovák és magyar táncok egyaránt szerepelnek. Hazai és külföldi tánccsoportokkal tartanak rendszeres kapcsolatot. Számos nemzetközi versenyen léptek fel és arattak sikert. Megkapták a „Nemzeti és Étnikai Kisebbségért” Közalapítványjubileumi díját. S. F. Már kapható a Csók és Könny című női magazin Nők vallanak magukról! Igaz történetek: * szerelemről, ^ bánatról, ^ boldogságról, valamint sok más érdekes olvasnivaló is található a Csók és Könny című most megjelent női lapban. „Az év rendőre” megyénkben Fekete Béla Hivatástudat és áldozatvállalás A Belügyminisztériumban tegnap központi ünnepség keretében méltatták a rendőrség napját. Nyíri Sándor rendészeti helyettes államtitkár ünnepi megnyitóbeszédében a gondokról és az eredményekről egyaránt szólt. Az ünnepi műsort követő- en Kuncze Gábor belügyminiszter köszöntötte a rendőri szervek munkatársait, s a munkájukat kiemelkedően végző rendőröknek kitüntetéseket és elismeréseket nyújtott át. Pohárköszöntőjében a rendőri hivatástudat és a rendőri áldozatvállalás jelentőségéről szólt, melynek elismerése a száznál is több kitüntetés. A Zsarukabaré háromszázadik, jubileumi előadása alkalmából a rendőrséget népszerűsítő tevékenységükért elismerésben részesültek: Sas József, a Mikroszkóp Színpad igazgatója, valamint Hernádi Lajos és Tuza János né szervező titkárok. Békés megyéből négyen részesültek kitüntetésben, illetve elismerésben. A Magyar Köztársaság belügyminisztere „Az év rendőre” miniszteri díjat adományozott vezetői kategóriában: Fekete Béla rendőr alezredesnek, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság osztályvezetőjének. Dicséretben és jutalomban részesítette: Mihucz László rendőr őrnagyot, a Békés Megyei Rendőrfőkapitányság csoportvezetőjét, Silló Antal rendőr őrnagyot, a Gyulai Rendőrkapitányság csoportvezetőjét, Tímár József rendőr zászlóst, a Békéscsabai Rendőrkapitányság nyomozóját.
