Békés Megyei Hírlap, 1996. április (51. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-22 / 94. szám

GAZDASÁG 1996. április 22., hétfő A RA U-val biztonságosabb, gyorsabb a vegyszerek kijuttatása FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Növényvédelem felső fokon Az ország legszebb tehene Igényes szarvasmarhatelep Az eleki Haladás Mezőgazdasági Szövetkezet keretén belül, a kor igényének megfelelő szarvasmar­hatelep működik. Mint megtud­tuk, 1990-ben történt meg a telep felújítása, korszerűsítése. Előtte két külön helyen működött szarvasmarhatelep, 200-200 szarvasmarhát helyeztek el mind­egyikben. Akkor hagyományos jellegű, kötött, istállói forma volt életben. Az új, korszerű telepen 480 szarvasmarha kötetlen tartá­sára van lehetőség. A telepen hun- garofríz fajtát tenyésztenek. Az egyedek tejhozama, évi átlagban mintegy 5000 liter körül alakul. A tejhozam 90 százaléka extra minőségű. A fejést a felújított szarvasmarhatelephez tartozó központi fejőházban végzik. (I)) Dégáz­részvényeladás Rendkívüli ülésen vitatta meg a mezőhegyesi képviselő-testület április 15-én a város gázköz­művagyonára vonatkozó vételi ajánlatot. Mezőhegyest a Dégáz- ' vagyonból 28 millió 165 ezer fo­rint névértékű részvény illeti meg, s ezt—hasonlóan a más települé­seknek tett ajánlathoz—85 száza­lékos áron hajlandó megvásárolni a Batthyány Pénzügyi Tanácsadó Rt. A testület tárgyalási alapként elfogadta a felajánlott vételárat, s meghatalmazta Kassai Béla pol­gármestert, hogy a pénzügyi bi­zottság elnökével és a jegyzővel közösen tárgyaljanak a leendő vevővel. A tárgyalások eredmé­nyeként elkészített szerződés- tervezetet a képviselő-testület egy későbbi időpontban ismét megvi­tatja, az abban foglaltak alapján dönt az adásvételi szerződés megkötéséről vagy elutasításáról. M. Gy. Impozáns látványban volt ré- szünk Mezőhegyesen, amikor munka közben megtekintettük az új, levegőrásegítéssel dolgozó RAU vegyszerezőket a kamarási 38-as táblán. — Az őszi búza gyomirtását végezzük — mondta Nyári Tibor növényvédő szakmérnök. — Az erőgépek 100 lóerős Massey Fergusonok. Szükség is van erre a teljesítményre, mert a munkagé­pek, amelyek 24 méteres szórókerettel és 2400 literes tar­tállyal vannak ellátva, maximális levegőrásegítés esetén 55 lóerőt igényelnek. A víznorma 100 és 300 liter között változtatható. Ha 100 literes vízmennyiséggel dolgo­zunk, akkor egy tankolással 24 hek­tár vegyszerezését tudjuk elvégez­ni. E gépek rendkívül korszerűek, nagyszerű a keverőberendezésük, így szakszerűbb és precízebb lehet a poros anyagok kijuttatása is, nem kell tartani a leülepedésüktől. A légrásegítés lehetővé teszi, hogy szeles időben is dolgozhassunk, ez­zel gyakorlatilag megnő a munkára fordítható napok száma. Ráadásul a gomba- és rovarölő szerek szinte tökéletes fedettségben jutnak akul- túmövényekre, mert a levegő meg­mozgatja, illetve megfordítja a le­veleket, cirkuláltatja a vegyszerára­mot. — Gondolom, nagyon várták már ezt a gépfejlesztést. — De mennyire! A RAU-kal végezzük a legfajsúlyosabb, leg­több odafigyelést igénylő mun­kákat. Nem véletlen, hogy két ki­váló traktorosunk, Árvái Zoltán és Csányi László kapta meg a két gépet. S hogy mit jelentenek ne­künk ezek az új beszerzések? Ha a dolgozók szempontjából néz­zük, akkor kevesebb a meghibá­sodás és a javítás miatt kieső idő, nagyobb a teljesítmény, több a kereset. Mindez viszont egyértel­mű előnyt jelent a Ménesbirtok Rt. számára is: jobb minőséggel, nagyobb területteljesítménnyel számolhat; összességében tehát mindenki jól járt a RAU-kkal. Ménesi György A közelmúltban tenyésztési na­pot tartott Mezőhegyesen a Ménesbirtok Rt. és a Holstein- fríz Tenyésztők Egyesülete. A szakmai rendezvényen szó volt többek között az ezredforduló holstein tenyésztésének straté­giájáról, a bikanevelő tehenek kiválasztásának aktuális kérdé­seiről, az ivadékvizsgálatról és a mezőhegyesi birtok szarvas­marha-tenyésztéséről. A program résztvevői a 11 -es majori tehenészetben csodálhat­ták meg a telep igazán nagy érté­ket képviselő, küllemben és ter­melésben egyaránt kiemelkedő eredményt produkáló teheneit. A bemutatott állatok szakmai ér­tékelése egyedenként történt. — Öröm volt nézni a sok ki­váló tehenet — mondja dr. Sümeghy László főállatorvos. — Közöttük több olyan is akadt, amelyik életében már csaknem Tessedik Sámuelnek köszön­hetően vannak iskoláinkban gyakorlókertek. Az országban elsőként 1788-ban termesztett lucernát és 1794-ben cukorré­pát, elterjesztésüket széles kör­ben propagálta. Faiskolákat lé­tesített, ahonnan ingyen osztotta az akác-, szil- és juharcsemeté­ket. Az ő munkáját folytatták elődeink, és folytatjuk jó néhá- nyan az általános iskolákban. Békés megyében is sok iskolai gyakorlókért működik, és be­töltve szerepét, bővíti a diákok növényismeretét. Szükség van rá, hisz egyes oktatási rendsze­rek olykor-olykor épphogy megtűrték, alig támogatták a földdel való munkálkodást. 70 ezer liter tejet adott. A résztvevők megismerhették az 1984-ben született 15 034 szá­mú Lomb nevű tehenet; Lomb 2825 fejt nap alatt 84 ezer 375 liter tejet adott. A 16 438-as szá­mú Gerle nevű tehenet pedig így mutatta be Mészáros Mihály, a Holstein-fríz Tenyésztők Egye­sületének ügyvezető igazgatója: „Uraim, itt látják az ország leg­szebb tehenét.” — Látom, néhány hét eltelté­vel is szívesen gondol vissza a tenyésztési napra. — Igen, mert 1996-ban ez volt az első jelentős szakmai rendezvényünk. Sikere alapján joggal bízhatunk abban, hogy az előttünk álló feladatoknak is maradéktalanul eleget tudunk tenni, öregbítve a ménesbirtok szarvasmarha-tenyésztésének hímevét — mondotta dr. Sümeghy László. — gh — Most újra divat lesz? Úgy ér­zem, néhányan rájöttek, ille­nék a honi iskolákban kicsit odafigyelni arra, milyen növé­nyeink vannak, netán jó, ha is­merik a gazdaasszony-kép­zőbe járó lányok, milyen is a bazsalikom vagy a kakukkfű. Azt hiszem, illik újra felfedez­ni növényeinket, hogy az Al­földön virító akác és bodza ér­tékes növények, és esetenként a boróka és a selyemfenyő nem veheti-e át a helyét. Tavasztól őszig foglalatosságot ad a gyermekeknek, megtanulhat­ják, hogyan szaporíthatok a növények, hogy abból gyü­mölcs kerülhessen a család asztalára. Tusjak Jánosné Marketing tanfolyam Békéscsabán A magyar vállalkozók egyik alapvető problémája, hogy személyiségükből hiányzik a marketing szellem — állította Petrity László, a szegedi Euromenedzser Rt. és Oktatási Központ munkatársa, aki jelenleg a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 120 órás marketing tanfolyamán tanít az alapítvány békéscsabai oktatási stúdiójában. A résztvevők kisvállalkozók, és elsősorban a szolgáltatási szférában dolgoznak. A tanfolyam a pozitív gondolkodás kialakításával indult, majd az elméleti kérdések tisztázása után megkezdődött a tréning, azaz az előadások során hallott ismeretek gyakorlatba ültetése. A vállalkozásfejlesztési alapítvány marketing tanfolyamának befejezésével 15 Békés megyei kisvállalko­zó folytathatja nagyobb esélyekkel a vállalkozását. __rja G yakorlókertek vannak, és lesznek az iskolákban Merre tovább, kamarák? A készülő új alkotmány köztestületekre vonatkozó rendelkezése azt a szándé­kot tükrözi, amely a gazda­sági kamarákat hosszú tá­von stabil, fontos tényező­nek tekinti a fejlődő magyar piacgazdaság rendszerében- jelentette ki Vastagh Pál szombaton, egy szakmai konferencián. Az igazságügy-miniszter tájékoztatta a résztvevőket a kamarai törvény módosítá­sával kapcsolatos kérdések­ről. A kamarai és a cégnyil­vántartásról kifejtette: a két rendszer nem azonos, más­más alanyi és tevékenységi körre terjednek ki. A kama­rai regisztráció teljessé téte­lének igénye megköveteli, hogy a kamarákat - amikor cégadatokra van szükségük- ne úgy kezelje a cégnyil­vántartás, mint az informá­lódni kívánó egyéb magán­vagy jogi személyeket. A kamarai rendszer „fel­lazításával”, az eredeti ren­deltetéstől eltérő kiterjesz­téssel nem ért egyet az igaz­ságügyi tárca - mondta a miniszter. A már meglévő három testület védelmében egységes elbírálás alapján a tényleges feladatoknak megfelelően kell működ­niük a kamaráknak Ma­gyarországon - tette hozzá. Újságírói kérdésre vála­szolva Vastagh Pál annak szükségességéről szólt, hogy a kamarák belső sza­bályaikkal, a szakmák be­csülete és tisztessége érde­kében lépjenek fel a fekete- gazdaság ellen. A fogyasz­tóvédelemben, vagy a hegy­községi törvény kapcsán is vannak konkrét feladataik. Adóhatározatok a bíróságok előtt A bíróságok az elmúlt évben 1559 adópert zártak le, s ezek kö­zül 323-at az adóhivatal vesztett el. A statisztika azonban óva­tosságra int. Egy-egy bíróság elé vitt ügy példaértékű is lehet: azaz a vitatott paragrafus bírósági értelmezésekor több tízez­ren is érintettekké válhatnak. Dr. Lomnici Zoltán, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesüle­tének ügyvezető elnöke la­punknak adott interjújában ki­fejtette: az adóperek számának emelkedése a jogszabályok bo­nyolult megfogalmazásával is magyarázható. Előfordul, hogy egy-egy paragrafust a megyei bírák és a Legfelsőbb Bíróság másként értelmeznek. Az adózótól akkor várható el, hogy betartsa a törvény elő­írásait, ha azok egyértelmű út­mutatást adnak számára. De mint a számok is mutatják, az értelmezéssel az APEH-nek is gondjai vannak. A Legfelsőbb Bíróságon tavaly 52 döntésből 12 esetben utasították el az adóhatóság érvelését. A szá­mokkal azonban csínján kell bánni. Volt olyan precedens értékű per, melyben azt vitatták, hogy a részvényvásárlás után jár-e kedvezmény. A döntés értel­mében joggal követelhető a 30 százalékos visszatérítés abban az évben, melyben az adózó a részvényt megvásárolta. A gondot az okozta, hogy a rész­vényt magát a nyomda csak a következő évben bocsátotta ki. Az APEH elvesztette a pert. A döntés több tízezer adózó kér­désére is választ adott, akiknek ezek után természetesen nem kellett bírósághoz fordulniuk. Két évvel ezelőtt az adóügy­ben benyújtott keresetlevelek száma 1775 volt. Ez tavaly csupán öttel emelkedett. 1994- ben 1260, míg 1995-ben 1559 befejezett per volt. Az APEH vesztes pereinek száma az el­múlt két évben 372-ről 323-ra csökkent. Dr. Lomnici Zoltán tollából a közelmúltban jelent meg Az adóhatározatok bírósági felül­vizsgálata című könyv, mely az elmúlt öt év csaknem 200 adó­perét tartalmazza a törvények, paragrafusok értelmezésével együtt. (bozsó) Erősödik a magántőke Csökkenteni a kormányzati beavatkozást Eredményes évet zárt tavaly a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ), noha az elmúlt évi megszorító gaz­daságpolitikai intézkedések rontották a vállalkozók po­zícióit - állapították meg a magántőke érdekeit képvi­selő szervezet szombati köz­gyűlésén. Palotás János elnök beszámo­lójában elmondta: sikerült stabilizálni a szövetség pénz­ügyi gazdálkodását, javult ér­dekérvényesítési tevékeny­sége, bővültek a szolgáltatá­sok. A szövetségnek ma mintegy 7000 tagja van, az elmúlt évben 200 magánvál­lalkozó kérte felvételét. Az elnök szerint a VOSZ mára az Érdekegyeztető Ta­nács munkaadói oldalának egyik meghatározó szervezete lett. Tavaly sikerült a szövet­ségnek felkészült tagot dele­gálnia a társadalombiztosítási önkormányzat minden me­gyei szervezetébe. A munkaadói tömörülés további célja, hogy törvény- módosítási javaslatok kidol­gozásával csökkentse a kor­mányzati beavatkozást, és növekedjen az önkormányza­tok szakmai álláspontját tük­röző jogszabályok száma. Nemzetközi kapcsolatainak elismeréseként a VOSZ ren­dezheti meg szeptemberben az Európai Munkaadói Szer­vezetek vezetőinek éves ta­lálkozóját Budapesten. Az öngondoskodás iskolája A munkáltató is fizetheti az önkéntes nyugdíjpénztár tagdíját A Mező Nyugdíjpénztár az országban az elsők között ismerte fel a kor kihívását, miszerint a jövő az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztáraké. 1994-ben megszervezte az élelmiszer-gaz­daság munkavállalóinak és munkáltatóinak részvételével saját önkéntes pénztárát. A pécsi kezdeményezés nyo­mán rövid idő alatt országos méretű szervezet jött létre. Je­lenleg tizenhat megyében mű­ködik a nyugdíjpénztár, taglét­számban a legjelentősebbek Baranya, Csongrád, Fejér, Veszprém, Komárom-Eszter- gom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyében szer­veződtek. Mint azt Farkas István, a Mező Nyugdíjpénztár igazgató- tanácsának elnöke lapunknak elmondta, a munkavállalók jö­vedelmük arányában fizetik a tagdíjat, amely előző évi kere­setüknek 5 százaléka. A dolgozókat a befizetett összegek után - 100 ezer forin­tig - ötvenszázalékos személyi jövedelemadó-kedvezmény il­leti meg. A tagok a nyugdíjkor­határ elérésekor eldönthetik, hogy egy összegben vagy jára­dék formájában kívánják igénybe venni a számlájukon felgyülemlett megtakarításokat. Lehetőségük van továbbá meg­határozott időre kérni a tagdíj- fizetés szüneteltetését, illetve hároméves tagság után kölcsönt is fölvehetnek. Farkas kedvezőnek ítélte, hogy a nyugdíjbiztosító tagjai­nak 95 százaléka olyan munkál­tatónál dolgozik, amely a tagdí­jak fizetését részben vagy egészben átvállalja. Véleménye szerint ez jórészt annak a szabá­lyozásnak köszönhető, amely a tagdíjátvállalást minden külön (adó, tb stb.) teher nélküli, vál­lalkozási célú kiadásként is­meri el. Megtudtuk továbbá az elnök­től: a nyugdíjpénztár jól sáfár­kodik a befektetett pénzekkel, magas hozamokra vadászás he­lyett a biztonságot tartja elsőd­legesnek. Ezért a megtakarítá­sokat kizárólag állami értékpa­pírokba fektetik. Újvári Innovációs és üzleti szeminárium A vállalkozáshoz pénz (is) kell Segíteni is csak azoknak a vállalkozóknak lehet, akik pontosan tudják, hogy mit akarnak, s ahhoz mire van szükségük - hangzott el egy hétvégi Phare-szemináriu- mon, amelyet az Európai Üzleti és Innovációs Köz­pontok Hálózatának támo­gatásával rendeztek. Közép- és Kelet-Európábán a kezdő vállalkozások csak ak­kor lehetnek eredményesek, ha - az infláció megfékezése mellett - sikerül számukra megfelelő tőkeellátottságot biztosítani. Ebben segítsé­gükre lehet a kockázati tőke- társaságok elterjedése, illetve elterjesztése a térségben. Desmond CW. Fahey, az Európai Üzleti és Innovációs Központok Hálózatának el­nöke szerint szervezetük - amely több mint száz, az Eu­rópai Unióban működő üzleti és innovációs központot tö­mörít - sokat segíthet a régió kezdő vállalkozásainak indu­lásában, mindenekelőtt a ta­pasztalatok átadásával. Eddig a szervezethez tar­tozó száztíz vállalkozási köz­pont 17 országban több mint 7000 vállalkozás indulásában segített. Az elnök szerint a szerve­zet súlyával a megfelelő tő­kemozgást is elő tudja mozdí­tani. Ehhez azonban megfe­lelő stratégiai tervek szüksé­gesek, amelyeket a vállalko­zóknak kell kidolgozniuk.

Next

/
Thumbnails
Contents