Békés Megyei Hírlap, 1996. április (51. évfolyam, 77-100. szám)
1996-04-22 / 94. szám
GAZDASÁG 1996. április 22., hétfő A RA U-val biztonságosabb, gyorsabb a vegyszerek kijuttatása FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Növényvédelem felső fokon Az ország legszebb tehene Igényes szarvasmarhatelep Az eleki Haladás Mezőgazdasági Szövetkezet keretén belül, a kor igényének megfelelő szarvasmarhatelep működik. Mint megtudtuk, 1990-ben történt meg a telep felújítása, korszerűsítése. Előtte két külön helyen működött szarvasmarhatelep, 200-200 szarvasmarhát helyeztek el mindegyikben. Akkor hagyományos jellegű, kötött, istállói forma volt életben. Az új, korszerű telepen 480 szarvasmarha kötetlen tartására van lehetőség. A telepen hun- garofríz fajtát tenyésztenek. Az egyedek tejhozama, évi átlagban mintegy 5000 liter körül alakul. A tejhozam 90 százaléka extra minőségű. A fejést a felújított szarvasmarhatelephez tartozó központi fejőházban végzik. (I)) Dégázrészvényeladás Rendkívüli ülésen vitatta meg a mezőhegyesi képviselő-testület április 15-én a város gázközművagyonára vonatkozó vételi ajánlatot. Mezőhegyest a Dégáz- ' vagyonból 28 millió 165 ezer forint névértékű részvény illeti meg, s ezt—hasonlóan a más településeknek tett ajánlathoz—85 százalékos áron hajlandó megvásárolni a Batthyány Pénzügyi Tanácsadó Rt. A testület tárgyalási alapként elfogadta a felajánlott vételárat, s meghatalmazta Kassai Béla polgármestert, hogy a pénzügyi bizottság elnökével és a jegyzővel közösen tárgyaljanak a leendő vevővel. A tárgyalások eredményeként elkészített szerződés- tervezetet a képviselő-testület egy későbbi időpontban ismét megvitatja, az abban foglaltak alapján dönt az adásvételi szerződés megkötéséről vagy elutasításáról. M. Gy. Impozáns látványban volt ré- szünk Mezőhegyesen, amikor munka közben megtekintettük az új, levegőrásegítéssel dolgozó RAU vegyszerezőket a kamarási 38-as táblán. — Az őszi búza gyomirtását végezzük — mondta Nyári Tibor növényvédő szakmérnök. — Az erőgépek 100 lóerős Massey Fergusonok. Szükség is van erre a teljesítményre, mert a munkagépek, amelyek 24 méteres szórókerettel és 2400 literes tartállyal vannak ellátva, maximális levegőrásegítés esetén 55 lóerőt igényelnek. A víznorma 100 és 300 liter között változtatható. Ha 100 literes vízmennyiséggel dolgozunk, akkor egy tankolással 24 hektár vegyszerezését tudjuk elvégezni. E gépek rendkívül korszerűek, nagyszerű a keverőberendezésük, így szakszerűbb és precízebb lehet a poros anyagok kijuttatása is, nem kell tartani a leülepedésüktől. A légrásegítés lehetővé teszi, hogy szeles időben is dolgozhassunk, ezzel gyakorlatilag megnő a munkára fordítható napok száma. Ráadásul a gomba- és rovarölő szerek szinte tökéletes fedettségben jutnak akul- túmövényekre, mert a levegő megmozgatja, illetve megfordítja a leveleket, cirkuláltatja a vegyszeráramot. — Gondolom, nagyon várták már ezt a gépfejlesztést. — De mennyire! A RAU-kal végezzük a legfajsúlyosabb, legtöbb odafigyelést igénylő munkákat. Nem véletlen, hogy két kiváló traktorosunk, Árvái Zoltán és Csányi László kapta meg a két gépet. S hogy mit jelentenek nekünk ezek az új beszerzések? Ha a dolgozók szempontjából nézzük, akkor kevesebb a meghibásodás és a javítás miatt kieső idő, nagyobb a teljesítmény, több a kereset. Mindez viszont egyértelmű előnyt jelent a Ménesbirtok Rt. számára is: jobb minőséggel, nagyobb területteljesítménnyel számolhat; összességében tehát mindenki jól járt a RAU-kkal. Ménesi György A közelmúltban tenyésztési napot tartott Mezőhegyesen a Ménesbirtok Rt. és a Holstein- fríz Tenyésztők Egyesülete. A szakmai rendezvényen szó volt többek között az ezredforduló holstein tenyésztésének stratégiájáról, a bikanevelő tehenek kiválasztásának aktuális kérdéseiről, az ivadékvizsgálatról és a mezőhegyesi birtok szarvasmarha-tenyésztéséről. A program résztvevői a 11 -es majori tehenészetben csodálhatták meg a telep igazán nagy értéket képviselő, küllemben és termelésben egyaránt kiemelkedő eredményt produkáló teheneit. A bemutatott állatok szakmai értékelése egyedenként történt. — Öröm volt nézni a sok kiváló tehenet — mondja dr. Sümeghy László főállatorvos. — Közöttük több olyan is akadt, amelyik életében már csaknem Tessedik Sámuelnek köszönhetően vannak iskoláinkban gyakorlókertek. Az országban elsőként 1788-ban termesztett lucernát és 1794-ben cukorrépát, elterjesztésüket széles körben propagálta. Faiskolákat létesített, ahonnan ingyen osztotta az akác-, szil- és juharcsemetéket. Az ő munkáját folytatták elődeink, és folytatjuk jó néhá- nyan az általános iskolákban. Békés megyében is sok iskolai gyakorlókért működik, és betöltve szerepét, bővíti a diákok növényismeretét. Szükség van rá, hisz egyes oktatási rendszerek olykor-olykor épphogy megtűrték, alig támogatták a földdel való munkálkodást. 70 ezer liter tejet adott. A résztvevők megismerhették az 1984-ben született 15 034 számú Lomb nevű tehenet; Lomb 2825 fejt nap alatt 84 ezer 375 liter tejet adott. A 16 438-as számú Gerle nevű tehenet pedig így mutatta be Mészáros Mihály, a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója: „Uraim, itt látják az ország legszebb tehenét.” — Látom, néhány hét elteltével is szívesen gondol vissza a tenyésztési napra. — Igen, mert 1996-ban ez volt az első jelentős szakmai rendezvényünk. Sikere alapján joggal bízhatunk abban, hogy az előttünk álló feladatoknak is maradéktalanul eleget tudunk tenni, öregbítve a ménesbirtok szarvasmarha-tenyésztésének hímevét — mondotta dr. Sümeghy László. — gh — Most újra divat lesz? Úgy érzem, néhányan rájöttek, illenék a honi iskolákban kicsit odafigyelni arra, milyen növényeink vannak, netán jó, ha ismerik a gazdaasszony-képzőbe járó lányok, milyen is a bazsalikom vagy a kakukkfű. Azt hiszem, illik újra felfedezni növényeinket, hogy az Alföldön virító akác és bodza értékes növények, és esetenként a boróka és a selyemfenyő nem veheti-e át a helyét. Tavasztól őszig foglalatosságot ad a gyermekeknek, megtanulhatják, hogyan szaporíthatok a növények, hogy abból gyümölcs kerülhessen a család asztalára. Tusjak Jánosné Marketing tanfolyam Békéscsabán A magyar vállalkozók egyik alapvető problémája, hogy személyiségükből hiányzik a marketing szellem — állította Petrity László, a szegedi Euromenedzser Rt. és Oktatási Központ munkatársa, aki jelenleg a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 120 órás marketing tanfolyamán tanít az alapítvány békéscsabai oktatási stúdiójában. A résztvevők kisvállalkozók, és elsősorban a szolgáltatási szférában dolgoznak. A tanfolyam a pozitív gondolkodás kialakításával indult, majd az elméleti kérdések tisztázása után megkezdődött a tréning, azaz az előadások során hallott ismeretek gyakorlatba ültetése. A vállalkozásfejlesztési alapítvány marketing tanfolyamának befejezésével 15 Békés megyei kisvállalkozó folytathatja nagyobb esélyekkel a vállalkozását. __rja G yakorlókertek vannak, és lesznek az iskolákban Merre tovább, kamarák? A készülő új alkotmány köztestületekre vonatkozó rendelkezése azt a szándékot tükrözi, amely a gazdasági kamarákat hosszú távon stabil, fontos tényezőnek tekinti a fejlődő magyar piacgazdaság rendszerében- jelentette ki Vastagh Pál szombaton, egy szakmai konferencián. Az igazságügy-miniszter tájékoztatta a résztvevőket a kamarai törvény módosításával kapcsolatos kérdésekről. A kamarai és a cégnyilvántartásról kifejtette: a két rendszer nem azonos, másmás alanyi és tevékenységi körre terjednek ki. A kamarai regisztráció teljessé tételének igénye megköveteli, hogy a kamarákat - amikor cégadatokra van szükségük- ne úgy kezelje a cégnyilvántartás, mint az informálódni kívánó egyéb magánvagy jogi személyeket. A kamarai rendszer „fellazításával”, az eredeti rendeltetéstől eltérő kiterjesztéssel nem ért egyet az igazságügyi tárca - mondta a miniszter. A már meglévő három testület védelmében egységes elbírálás alapján a tényleges feladatoknak megfelelően kell működniük a kamaráknak Magyarországon - tette hozzá. Újságírói kérdésre válaszolva Vastagh Pál annak szükségességéről szólt, hogy a kamarák belső szabályaikkal, a szakmák becsülete és tisztessége érdekében lépjenek fel a fekete- gazdaság ellen. A fogyasztóvédelemben, vagy a hegyközségi törvény kapcsán is vannak konkrét feladataik. Adóhatározatok a bíróságok előtt A bíróságok az elmúlt évben 1559 adópert zártak le, s ezek közül 323-at az adóhivatal vesztett el. A statisztika azonban óvatosságra int. Egy-egy bíróság elé vitt ügy példaértékű is lehet: azaz a vitatott paragrafus bírósági értelmezésekor több tízezren is érintettekké válhatnak. Dr. Lomnici Zoltán, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének ügyvezető elnöke lapunknak adott interjújában kifejtette: az adóperek számának emelkedése a jogszabályok bonyolult megfogalmazásával is magyarázható. Előfordul, hogy egy-egy paragrafust a megyei bírák és a Legfelsőbb Bíróság másként értelmeznek. Az adózótól akkor várható el, hogy betartsa a törvény előírásait, ha azok egyértelmű útmutatást adnak számára. De mint a számok is mutatják, az értelmezéssel az APEH-nek is gondjai vannak. A Legfelsőbb Bíróságon tavaly 52 döntésből 12 esetben utasították el az adóhatóság érvelését. A számokkal azonban csínján kell bánni. Volt olyan precedens értékű per, melyben azt vitatták, hogy a részvényvásárlás után jár-e kedvezmény. A döntés értelmében joggal követelhető a 30 százalékos visszatérítés abban az évben, melyben az adózó a részvényt megvásárolta. A gondot az okozta, hogy a részvényt magát a nyomda csak a következő évben bocsátotta ki. Az APEH elvesztette a pert. A döntés több tízezer adózó kérdésére is választ adott, akiknek ezek után természetesen nem kellett bírósághoz fordulniuk. Két évvel ezelőtt az adóügyben benyújtott keresetlevelek száma 1775 volt. Ez tavaly csupán öttel emelkedett. 1994- ben 1260, míg 1995-ben 1559 befejezett per volt. Az APEH vesztes pereinek száma az elmúlt két évben 372-ről 323-ra csökkent. Dr. Lomnici Zoltán tollából a közelmúltban jelent meg Az adóhatározatok bírósági felülvizsgálata című könyv, mely az elmúlt öt év csaknem 200 adóperét tartalmazza a törvények, paragrafusok értelmezésével együtt. (bozsó) Erősödik a magántőke Csökkenteni a kormányzati beavatkozást Eredményes évet zárt tavaly a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ), noha az elmúlt évi megszorító gazdaságpolitikai intézkedések rontották a vállalkozók pozícióit - állapították meg a magántőke érdekeit képviselő szervezet szombati közgyűlésén. Palotás János elnök beszámolójában elmondta: sikerült stabilizálni a szövetség pénzügyi gazdálkodását, javult érdekérvényesítési tevékenysége, bővültek a szolgáltatások. A szövetségnek ma mintegy 7000 tagja van, az elmúlt évben 200 magánvállalkozó kérte felvételét. Az elnök szerint a VOSZ mára az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalának egyik meghatározó szervezete lett. Tavaly sikerült a szövetségnek felkészült tagot delegálnia a társadalombiztosítási önkormányzat minden megyei szervezetébe. A munkaadói tömörülés további célja, hogy törvény- módosítási javaslatok kidolgozásával csökkentse a kormányzati beavatkozást, és növekedjen az önkormányzatok szakmai álláspontját tükröző jogszabályok száma. Nemzetközi kapcsolatainak elismeréseként a VOSZ rendezheti meg szeptemberben az Európai Munkaadói Szervezetek vezetőinek éves találkozóját Budapesten. Az öngondoskodás iskolája A munkáltató is fizetheti az önkéntes nyugdíjpénztár tagdíját A Mező Nyugdíjpénztár az országban az elsők között ismerte fel a kor kihívását, miszerint a jövő az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztáraké. 1994-ben megszervezte az élelmiszer-gazdaság munkavállalóinak és munkáltatóinak részvételével saját önkéntes pénztárát. A pécsi kezdeményezés nyomán rövid idő alatt országos méretű szervezet jött létre. Jelenleg tizenhat megyében működik a nyugdíjpénztár, taglétszámban a legjelentősebbek Baranya, Csongrád, Fejér, Veszprém, Komárom-Eszter- gom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyében szerveződtek. Mint azt Farkas István, a Mező Nyugdíjpénztár igazgató- tanácsának elnöke lapunknak elmondta, a munkavállalók jövedelmük arányában fizetik a tagdíjat, amely előző évi keresetüknek 5 százaléka. A dolgozókat a befizetett összegek után - 100 ezer forintig - ötvenszázalékos személyi jövedelemadó-kedvezmény illeti meg. A tagok a nyugdíjkorhatár elérésekor eldönthetik, hogy egy összegben vagy járadék formájában kívánják igénybe venni a számlájukon felgyülemlett megtakarításokat. Lehetőségük van továbbá meghatározott időre kérni a tagdíj- fizetés szüneteltetését, illetve hároméves tagság után kölcsönt is fölvehetnek. Farkas kedvezőnek ítélte, hogy a nyugdíjbiztosító tagjainak 95 százaléka olyan munkáltatónál dolgozik, amely a tagdíjak fizetését részben vagy egészben átvállalja. Véleménye szerint ez jórészt annak a szabályozásnak köszönhető, amely a tagdíjátvállalást minden külön (adó, tb stb.) teher nélküli, vállalkozási célú kiadásként ismeri el. Megtudtuk továbbá az elnöktől: a nyugdíjpénztár jól sáfárkodik a befektetett pénzekkel, magas hozamokra vadászás helyett a biztonságot tartja elsődlegesnek. Ezért a megtakarításokat kizárólag állami értékpapírokba fektetik. Újvári Innovációs és üzleti szeminárium A vállalkozáshoz pénz (is) kell Segíteni is csak azoknak a vállalkozóknak lehet, akik pontosan tudják, hogy mit akarnak, s ahhoz mire van szükségük - hangzott el egy hétvégi Phare-szemináriu- mon, amelyet az Európai Üzleti és Innovációs Központok Hálózatának támogatásával rendeztek. Közép- és Kelet-Európábán a kezdő vállalkozások csak akkor lehetnek eredményesek, ha - az infláció megfékezése mellett - sikerül számukra megfelelő tőkeellátottságot biztosítani. Ebben segítségükre lehet a kockázati tőke- társaságok elterjedése, illetve elterjesztése a térségben. Desmond CW. Fahey, az Európai Üzleti és Innovációs Központok Hálózatának elnöke szerint szervezetük - amely több mint száz, az Európai Unióban működő üzleti és innovációs központot tömörít - sokat segíthet a régió kezdő vállalkozásainak indulásában, mindenekelőtt a tapasztalatok átadásával. Eddig a szervezethez tartozó száztíz vállalkozási központ 17 országban több mint 7000 vállalkozás indulásában segített. Az elnök szerint a szervezet súlyával a megfelelő tőkemozgást is elő tudja mozdítani. Ehhez azonban megfelelő stratégiai tervek szükségesek, amelyeket a vállalkozóknak kell kidolgozniuk.