Békés Megyei Hírlap, 1996. április (51. évfolyam, 77-100. szám)
1996-04-22 / 94. szám
MEGYEI KORKÉP 1996. április 22., hétfő' 4 Hálaadó istentisztelet Orosházán Orosházán, az evangélikus templomban tegnap . délelőtt hálaadó istentiszteleten emlékeztek meg a város alapításáról. A török hódoltság után elnéptelenedett területen a település és a gyülekezet alapítása egybeesett 252 évvel ezelőtt, ugyanazon folyamat részeként, melynek során Harruckem Ferenc báró Békéscsabát és környékét betelepítette. 'Az ősök Zombáról érkeztek, 30 család 18-20 évet töltött ott. A hitük miatt menekültek már oda is, s majd onnan tovább a mai Orosháza területére az ellenreformáció időszakában. Az alapítást minden évben megünnepli a gyülekezet. A 250. évfordulón elhatározták, hogy évente két újabb emlékkövet helyeznek el a kiemelkedő személyiségek tiszteletére. Elsőként Béres Sándor tanítóról emlékeztek meg így, aki idevezette a 30 családot és első papjukról, Horváth Andrásról, ki a gyülekezet megalakulásában segített. Ezúttal a második lelkész, Szimonidész János, a templomépítő pap tiszteletére lepleztek le követ. A templom 1786-ban épült meg, hosszú tortúra után kaptak erre engedélyt az akkori katolikus főhatóságtól. A másik személy, akiről megemlékeztek, Fol- kusházy László 1766-ban érkezett ide, jegyző volt, majd tanító. Több mint fél évszázados ténykedése alatt az iskolák száma megduplázódott, tanítványainak száma sok ezerre tehető. A hálaadó istentiszteleten igét Győri Gábor igazgató lelkész hirdetett. Ezt követően az 1994-ben, a templomkertben állított emlékműnél elhelyezték a két követ. Szimonidész Jánosra és Folkusházy Lászlóra Koszorús Oszkár emlékezett, majd Benkő Pál gyülekezeti felügyelő megkoszorúzta az emlékművet, a tábláknál a gyülekezet küldöttsége helyezett el virágokat. Sz. M. A kiadók szembefordulnak a kulturális járulékkal A megyei napilapok kiadói közösen fordulnak szembe a kulturális járulékkal. Ahelyett, hogy a kultúrát az általános adóbevételekből támogatnák, a kulturális járulék éppen azokra a napilapokra ró terheket, amelyek a törvény szellemében arra hivatottak, hogy hozzájáruljanak a kulturális értékek megőrzéséhez és terjesztéséhez. A parlament április 9-én a lehetséges legcsekélyebb nyilvánosság bevonása mellett határozott a járulék módosításáról, amely sokak számára meglepő módon tegnap óta már hatályba is lépett. Ezentúl az eddigiekkel szemben nem a nettó lapárbevételre vetítik a járulékot, hanem a lapkiadók esetében a hirdetési forgalom 0,5 százaléka lesz az adó. A kulturális járulékot 1993-ban a centralizált gazdaságirányítási időkből származó „giccsadó” utódjaként vezették be. Az ellene fellépő alkotmányjogi tiltakozásokat elvetették vagy szóhoz sem engedték jutni. A megyei lapok feltett szándéka, hogy nyilvánosan megkérdezik a terjesztési területekről választott parlamenti képviselőket, hogyan vélekednek a fenti eljárás áttekinthetetlenségéről és a módosítás következményeiről. A kiadók a következő kritikus pontokat vetik fel: — A kultúra támogatása és finanszírozása kizárólag az általános adóbevételekből történjék. Ennek az ideológiája úgy hangzik, hogy mivel az állampolgárok nem akarnak önként elegendő áldozatot hozni a kultúráért, az állam kénytelen újraelosztóként beavatkozni. így aztán Elfogadták a vezetőség mindenkitől le kell csípni némi pénzt, hogy a pénzeszközök növekedhessenek. Ha egy, bármely szempontok szerint kulturálisnak mondott szektor maga is adakozni kényszerül, akkor a végén majd semmi sem áll rendelkezésre. Ha ezt a különadót a kultúra támogatása miatt szedik be, akkor miért nem olyan cikkekre vetették ki, amelyek fogyasztása nem közérdekű — mint például az alkohol vagy a dohány. Szakértők véleménye szerint a járulék megváltoztatásával az alap bevétele megkétszereződik majd, és így a pénzügyminiszter megteheti, hogy tejesen leállítja a nagy állami adókalapból történő szubvencionálást — ami teljességgel ellenkezik a kiadók szándékaival. —Mindenfajta járulék, azaz a lapárbevételre és a hirdetésekre kirótt egyaránt, torzítólag hat a piaci versenyre. Támogatja az ingyenes hirdetési újságokat, amelyeknek szerkesztőségi cikkeiben szenzáció- hajhász tudósításokat találunk, továbbá az ingyen hirdetéseket is közlő újságokat, és megrendíti a napilapokat, amelyek pedig tudósításaikkal —köztük egyebek mellett a kultúráról írottakkal—a kulturális értékek terjesztését és ápolását végzik (amint azt a kulturális alapról szóló törvény tervezetében olvashatjuk). — A jelenlegi kulturális járuléknak köszönhetően a pénzeszközök átcsoportosulnak vidékről Budapestre (újságunk később részletesen foglalkozni kíván ezzel a ponttal), és ez még inkább kiélezi a vidéki kulturális élet problémáit. Semmiféle garancia nincs arra vonatkozóan, hogy a megyék kulturális intézményei kellő mértékben részesülnek majd a pénzek elosztásából. A kiadók ezért úgy vélik, ha már rákényszerülnek a járulék fizetésére, akkor a pénz háromnegyed részének sorsáról — a szakképzési hozzájáruláshoz hasonlóan — maguk dönthessenek. — A vidék kultúrájának támogatását mindenesetre hatékonyabban segíthetnék a kultúra szponzorainak járó adókedvezmények, mint a kikényszerített pénzek újraelosztása. Az újságok, amikor ingyenesen tudósítanak a szponzorált kulturális rendezvényekről, éppen azt a nyilvánosságot biztosítják, amely ösztönözni tudja a szponzori tevékenységet. — A reklám különösen az újonnan alakult cégek esetében arra szolgál, hogy megismertessék magukat. Bár a képviselők — szavaik szerint — e vállalkozásokat segítem kívánják, a hirdetésekre kirótt járulékkal mégis inkább gátolják az új vállalkozások fejlődését. Már mindent kifőztek Előadás, (u) Sztálinizmus Kelet-Európábán címmel tart előadást Kiss Gy. Csaba egyetemi docens ma délután két órakor a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskolán. Elhalasztják? (gh) Lapunkban korábban beszámoltunk arról, hogy az idei, IV. magyar—román polgárfórumot május 31. és június 2. között tartják az erdélyi Nagyenyeden. A rendezvény egyik fő szervezője, IglóiZoltána közelmúltban közölte: a romániai választások miatt valószínűleg június 7-ére vagy június 14-ére módosul a fórum kezdési időpontja; erről a nagyenyedi szervező- bizottság fog dönteni. Szent Flórián ünnepe, (r) Április 29-én kezdődik a szarvasi tűzoltók immár hagyományos, egy héten át tartó ünnepségsorozata. Naponta 9—15 óráig áll nyitva Deák Ferenc út 7. szám alatti laktanyájuk, ahol régi és új tűzoltófelszereléseket, egyéb technikai eszközöket, járműveket láthatnak az érdeklődők. Május 3-án ünnepi őrségváltással emlékeznek meg Szent Flóriánról. A programsorozat másnap a tűzoltócsaládok majálisával zárul. Tűz Békésen, (u) Szombaton délelőtt fél tizenkettőkor a békési Gyár u. 7. szám alatt tűz ütött ki a lakóház szobájában és konyhájában, mely a tetőre is átterjedt. A keletkezési okot még vizsgálják. Gázbelobbanás. (u) Nagylaposon szombat este fél hétkor a Vasút sor 12. szám alatt egy özvegyasszony konyhájában a gáztűzhelyt és a palackot összekötő tömlő meghibásodott és a kiáramló gáz belobbant a tűzhely lángjától. A kár 5000 Ft. „A NŐK SOHASEM BOCSÁTJÁK MEG A KUDARCOT" (Csehov) A Lottó Unió Kft. tájékoztatása szerint az Ausztria Lottó 16. játékhetén a nyereményösszeg első nyeró'osz- táiyban 14 502 098 schilling. A nyerőszámok: 3,20,27,32,39,44, a pótszám a 24. A Joker nyereményösszeg első nyerőosztályban 10 466 975 schilling. A Jokerszám: 182853. A gyulai Otthon Lakásszövetkezet székházában szombaton délelőtt parázs volt a hangulat, a küldöttek egymás szavába vágva mondták a magukét. Az igazgatóság rendkívüli küldöttgyűlést hívott össze, a napirend pedig: beszámolójuk a korábbi küldöttgyűlési határozat végrehajtásáról. Ugyanis a március 23-i küldöttgyűlés állást foglalt: az igazgatóság átszervezést, költségtakarékosságot hajtson végre úgy, hogy mindenekelőtt szüntesse meg az ügyvezető igazgatói státuszt. Noha az igazgatóság tagjai március 25-ei rendkívüli ülésükön nem értettek egyet a küldöttgyűlési határozattal, eleget tett a testület az utasításra jogosult fórum döntésének. Megszüntette az ügyMíg korábban arany, ezüst és bronz fokozattal ismerte el a szakma az amatőr néptáncegyüttesek tudását, helyébe az úgynevezett pontozásos rendszer lépett. Az elnevezés is megváltozott, az önkéntesen vállalt megmérettetést most a Néptáncosok országos bemutató színpadának hívják. A rendezvénysorozat elindítói és védnökei a Magyar Művelődési Intézet, a Martin György Néptáncszövetség, a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség, a Szövetkezetek Országos Érdekképviselete. A minősítő bemutatókat ezúttal szervezték meg először az országban, az öt helyszín legelsője is Gyula. Az Erkel Ferenc Művelődési és Közösségi Házban szombaton mutatkoztak be a minősülni kívánó együttesek Algyőtől Török- szentmiklósig, Veresegyháztól vezető igazgató munkaviszonyát, noha, mint kiderült, a felmondási idő, a végkielégítés, a szabadság kifizetése a közterhekkel nem kevés pénzébe került a szövetkezetnek. A szövetkezet elnöke végül az igazgató- sági ülésen hozott határozatnak megfelelően bejelentette a testületi lemondást, amit a rendkívüli küldöttgyűlés el is fogadott. Míg a szövetkezet elnöke és főkönyvelője arról beszélt, mi mindent végzett a vezetőség 1992 óta, fejlesztettek és a szövetkezet megőrizte fizetőképességét, miközben az energiaárak óriási mértékben emelkedtek, megnövelve a költségeket, a küldöttek — legalábbis jelentős részük — másként gondolták. Nincs fogalmuk a szövetkezet Kecskemétig. A 13 együttes között megyénkből az Eleki Román Hagyományőrző Együttes és a méhkeréki Nyisztor György Táncegyüttes indult. Az együttesek felkészültségét — melybe a viselet viselni tudása is beleszámított — Felföldi László, az MTA néprajzkutatója, Diószegi László, Németh Ildikó és Varga Zoltán koreográfusok, valamint Eredics Gábor népzenész értékelte. Amely együttes 100-130 pontot ér el, minősült együttesnek számít, míg a 130-150 pontot elnyerők kiválóan minősülteknek. Mindkét megyei együttesünk elnyerte a szakmai zsűri elismerését: az elekiek az új rendszerben a minősült együttes cím birtokosai, a „Nyisztor” pedig kiválóan minősült táncegyüttes a hagyományőrzők között. lemondását vagyonáról, összképük működéséről, nem korszerű a szervezet és nem törekszik megtakarításra, nyereségre a gondolkodásmód. A gyanakvás — melyet erősített az eltűnt (?), megsemmisített (?) korábbi ülést rögzítő hangfelvételek rejtélyes sorsa — parttalanná váló „párbeszédet” szült, a küldöttek egy része gittegyletnek nevezve az összejövetelt elhagyta a termet. A kitartók végül is létrehoztak egy öttagú jelölőbizottságot, amely mihamarabb hozzálát az új vezetőség megválasztásának előkészületeihez. Úgy tűnt, senki nem akarja a szövetkezet felbomlását, s kiváltképp azt nem, hogy vezetőség nélkül maradjon. (szőke) Helytörténeti kiállítás Helytörténeti kiállítás nyílt szombaton Tótkomlóson, a művelődési ház könyvtárában. A kiállítás anyaga végigkíséri a település fennállásának 250 évét. Az írásos, fényképes és tárgyi dokumentumok segítségével megismerheti a szemlélődő Tótkomlós néprajzát, iparát, kereskedelmét, bepillantást nyerhet a helyi egyházak történetébe. A helytörténeti relikviák bemutatásával egy időben nyílt meg az a képzőművészeti tárlat is, amelyen azok a festmények láthatók, melyeket helyi és Ko'mlós- ról elszármazott művészek adományoztak a város számára. A közel húsz műalkotás a kiállítás után állandó helyére, a városháza dísztermébe kerül majd. A helytörtnéneti kiállítást és a képzőművészeti tárlatot április végéig tekinthetik meg. £ £ Békéscsabán a Csaba .Televízió az elmúlt évben indította útjára a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolával együtt a Kifőztük, hogy mit főzzünk című gasztronómiai tévésorozatot. Az 54 részből álló sorozat forgatása befejeződött, pénteken láthatták a nézők a 26. adást. Minden végzős tanuló megfőzte ételsorát, a további részeket péntekenként 18 óra körüli kezdési időpontban követhetik figyelemmel a nézők november közepéig a Csaba Tévében. Az 54 rész műsorideje összesen 972 perc, de természetesen nem ennyit, többet, ezer 980 percet forgatott a stáb. Ez pedig szakmai körökben igen jó eredménynek számít. Az alkotóstáb szombaton délután a kereskedelmi és vendéglátó iskolába találkozóra hívta mindazokat, akik a munkát valamilyen módon segítették. Megköszönve támogatásukat videón bemutatták az adott ételsor elkészítésének teljes nyersanyagát. Mint Szudár László producer többek között elmondta, egy helyi felmérés szerint a sorozat nézettsége ez idáig 56 százalékos volt. Szakmai elismerés Elek és Méhkerék együtteseinek Területi döntő a honfoglalásról A fuvolástársadalom gondozza a jövőt A szombat esti koncerten Doppler-gyűrűt vehetett át Csetényi Gyula (felvételünkön jobbról), azé századi magyarfuvolaművek avatott mgszólaltatója fotó: lehoczky Péter (Folytatás az 1. oldalról) A területi döntőn Békéscsabán Békés, Bács-Kiskun, Csong- rád, Hajdú-Bihar és Jász- Nagykun-Szolnok megye 33 csapata vetélkedett. Dr. Simon Imre, a megyei önkormányzat elnöke köszöntője után az ezredforduló történelmi eseményeire épülő írásbeli és szóbeli feladatokat neves régészekből és történészekből álló zsűri bírálta el. A vetélkedő színvonala, a kérdések nehézségi foka meghaladta a tavalyit. A május 4-én Székesfehérváron tartandó országos döntőre hét csapat jutott tovább, négy a gimnáziumi, kettő a szakközépiskolai és egy a szakmunkásképző kategóriában. Ám mivel a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és a Szegedi Piarista Gimnázium csapata között holtverseny alakult ki, s csak a négy kérdéscsoport feltevése után dőlt el a Rózsa javára, a zsűriben részt vevő dr. Havassy Péter, a Honismereti Szövetség elnökhelyettese javasolta, hogy ötödikként jusson tovább a Szegedi Piarista Gimnázium is. így a döntőbe a következő csapatok jutottak. Gimnáziumi kategória: 1. jászberényi Lehel Vezér, 2. makói József Attila, 3. mezőtúri Teleki Blanka, 4. békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium csapata. Ez utóbbinak tagjai: Kovács Vera, Kopcsák Zoltán, Szatmári Csaba. Felkészítő tanáruk: Iglicz Ágnes. A szakközépiskolák között a legjobb továbbjutó csapatokat a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola és a debreceni Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola adta. A szakmunkásképző kategóriában a gyulai Gön- döcs Benedek Szakmunkás- képző Intézet végzett az első helyen. Tagjai: Vozár Csaba, Szabó Tamás és Krajcsó Zoltán. Felkészítő tanáruk: Szabó Ferenc. Kruzslitz Ilona (Folytatás az 1. oldalról) (Az együttes az elmúlt évben ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját.) Pedagógiai tevékenysége határainkon túlra is kiterjed, kurzusokat tart, zenei táborokban vesz részt. Az április 18-án kezdődött találkozó vasárnap fejeződött be a zeneiskolás növendékeknek szervezett nyilvános tanítással és a híres svájci művésznek, a zürichi zeneakadémia tanárának, Peter Lukas Gráfnak a kurzusával, aki magas kora ellenére a zenekari esten is szerepelt. Szintén szakmai színfoltot jelentett a szombati koncerten Ulrich Herkenhoff játéka, aki Bach híres fuvolás szvitjét (h-moll) pánsípon adta elő. Csalog Benedek — a lipcsei zeneakadémia tanára — pénteki barokk fuvolaestje, előadása a barokk irodalomról és fuvoláról, mint hangszerről, igazi felfedezést nyújtott. A békéscsabai zeneiskola egyéb iránt nemrégiben egy csembalót vásárolt, amely nem mellékszereplő volt a találkozón és melyről a holland Léon Berben azt nyilatkozta, hogy az általa ismert magyarországi iskolai hangszerek legjobbika. Ordasi Péter, a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola és Zene- művészeti Szakközépiskola igazgatója elmondta: mintegy 250 fuvolás vett részt a találkozón, a legkiválóbb művészek koncertjeit, szakmai előadásait hallhatta az ország fuvolás tanítványainak, érdeklődő szakközépiskolásainak jelentős része. Az iskola kérte az elmúlt évben a találkozó békéscsabai megrendezését, s ehhez a Magyar Fuvolás Társaság bizalmát adta. Alföldy-Boruss Eszter művésztanár itteni munkássága, a hosszú ideje színvonalasan működő tanszak garanciát nyújtott. Bebizonyosodott, a fuvolástársadalom a kiszorítósdi helyett odaadó érdeklődéssel figyeli a másik eredményeit. Mint ahogyan a Doppler-gyűrű is szimbolizálja: megbecsülik a múltat és a fiatalokat bevonva a feladatokba, gondozzák a jövőt. A találkozó támogatói közül kiemelkedik Sóki Imre grafikus, aki mindenki előtt elismerést aratott műsorfüzetével, plakátjával, a találkozó emblémájával, színpadi díszleteivel, Vozár Márton, a Garzon Szálló Kft. vezetője, ki egy évvel korábban gyűjteni kezdte a szponzorokat, Csider Károly fafúvós hangszerész mester kiállításon mutatta be a legújabb és legkiválóbb fuvolákat, a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium minden segítséget megadott, s felülmúlhatatlan volt a Jókai kollégium vendéglátása. A Nemzeti Kulturális Alap, a Soros Alapítvány szintén a kiemelkedő támogatók közé írta be nevét. Szőke Margit
