Békés Megyei Hírlap, 1996. április (51. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-19 / 92. szám

1996. április 19., pentek MEGYEIKÖRKÉP Gyula polgármesterének elvették a kislapátját Kinek kell bocsánatot kérnie? Alföldi állattenyésztési napok Békésből a kiállítók között Szent György-napra készül Hódmezővásárhely, nevezetesen a III. Alföldi Állattenyésztési Na­pok eseménysorozatára. A kikelet ünnepén — amikor a régi néphit szerint itt az ideje a zöldellő mezőre hajtani a telelő jószágot— Vásárhelyen új hagyományt te­remtenek. Beváltották-e remé­nyeiket az előző évek vásárai, és milyennek ígérkezik az idei? — kérdeztük szerdán Újvári Tibor­tól,& fő szervező Hód-Mezőgazda Rt. osztályvezetőjétől. — Hagyományőrző és -teremtő kiállítás életrehívása volt a célunk, és örvendetes mó­don évről évre nagyobb az érdeklődés, nagyobb az igény. Tavaly harmincezer látogatója volt a többnapos programnak — sorolja Újvári Tibor. —Pontosan mikor, hol és mi- * lyen rendezvények lesznek az ál­lattenyésztési napokon az idén? — A megnyitót megelőzi áp­rilis 25-én egy centenáriumi és tudományos tanácskozás, ahol hazai és külföldi előadók többek között a takarmányozás, állat­tartás, állategészségügy, kör­nyezetvédelem témakörben tar­tanak tudományos előadást Hódmezővásárhelyen. A meg­nyitót április 26-án tartjuk a Hód-Mezőgazda Rt. kiállítási centruma dísztermében. A há­rom nap alatt, április 26-27-28- án lesz nyilvános tenyészállat­bírálat, tanácskozás, bemutatók, állattenyésztési kiállítás, árve­rés, lovasverseny, szórakoztató színpadi műsorok. Vasárnap, 28-án kerül sor a hagyományos juhászversenyre. — Békés megyeiek szerepel­nek-e a kiállítók között? — Igen, többen, mint tavaly. Az állatkiállításra 130-an nevez­tek be, s ebből 30 a Békés me­gyei tenyésztő. T. I. Közelebb egymáshoz... (Folytatás az 1. oldalról) Az egyik: „Az Erkel nem nevelőiskola, az Erkel Ferenc Gimnázium igazgatója maga is­merte be, hogy nem nevelnek”. Azt hiszem, a polgármester úr­nak — és ezt tényleg ámulattal szoktam figyelni — rendkívül nagy tehetsége van ahhoz, hogy egy kicsit félreértse az ember szavait. Miért? Nem ezt mond­tam ! Azt mondtam, hogy a neve­lés terén nem teszünk meg min­dent. Beismertem egy hibát. Va­jon, azt kell elhinni, azt az isko­lát, vagy azt az imázst, ahol min­den szép, minden jó, minden gyönyörű, semmi probléma nincs? Vagy netán egy iskolá­nak akkor van igazi önbecsülé­se, ha a saját hibáival szembe­néz? Ezzel a nevelési szinttel, ami az Erkelben van, összeha­sonlítási téren bárkivel ki merek állni, ugyanakkor elismerem és tudom, hogy sokkal többet le­hetne és kellene tenni. Ez ilyen világ! Ezt követően történt az, amit sokan szeretnének ma elfelejte­ni Gyulán. Lebenszky Attila: — Szeret­ném, ha igazgató úr idézné pon­tosan azt a mondatot, amivel én bántottam, sértettem az Erkel gimnáziumot. Egyetlen egy mondatot idéztem, amely a tes­tület előterjesztésében szere­pelt és most szó szerint idézem, mert én se szeretek a levegőbe beszélni. A Kereskényi Miklós úr által január 30-án készített „Beszámoló az Erkel Ferenc Gimnázium tevékenységéről” anyagban „A gimnáziumban folyó nevelés néhány vonása” vastagbetűs címszó alatt a következő mondat szerepel: ,Manapság a nevelés lehetsé­ges és szükséges, de feltétlenül időigényes feladatai elől való meghátrálása jellemző.” Lehet ezt magyarázni, én ezt idéztem, igazgató úr. Az igazgató úr vé­leményét mondtam* el, nem a saját véleményemet. Ha ezen kívül mondtam még valamit, amivel személyesen bántottam az Erkel gimnáziumot, kérem idézze, ha nem, kérjen bocsána­tot tőlem! (Szerkesztőségünk megsze­rezte az előterjesztést. Idézzük a teljes bekezdést: ,Az Erkel, mi­ként a közoktatásügy egésze küzd az oktatáscentrikus iskola túlsúlyának problémájával. A társadalom, a szülők, s az egyre inkább céltudatossá váló tanu­lók a felvételi sikerét kérik szá­mon intézményüktől. Az oktatáscentrikus alapállás az előző időszak »hivatalos«, de a 80-as évek derekára, második felére már kevésbé jellemző programjának ellenhatásaként is kialakult. Akkoriban a család szerepét leértékelve, az iskola nevelő szerepének eltúlzása okozott gondot. Az elvárások ku­darca nyilvánvaló. Manapság pedig a nevelés lehetséges és szükséges, de feltétlenül idői­gényes feladatai elől való meg­hátrálás a jellemző. A folyama­tot olyan, egyre agresszívebbé váló szülői magatartás kíséri, mely e téren, saját illeté­kességéről elfeledkezve számon kéri és felelősségre vonja az in­tézményt.") Dr. Kereskényi Miklós: — Szeretném megkérni a polgár- mester urat arra, ha megtenné — én.nyilván rég írtam és nem ké­szültem ebből —, hogy ne emel­je ki a mondatot a szöveg­környezetből. Ez általános meg­jegyzés volt, vagy az Erkelre vo­natkozó konkrét megállapítás? Lebenszky Attila: — Hát igen, úgy kezdődik, hogy ,Az Erkel, miként a közoktatásügy egésze küzd az oktatáscentrikus iskola túlsúlyának problémájá­val.” Majd így folytatja. De így kezdődik: „Az Erkel”. Dr. Kereskényi Miklós: — így van! De ha filológiailag nézzük, ez általános jelenség, ami alól az Erkel sem tudott kikerülni. Nem arról szól ez a bekezdés, hogy az Erkelben, vagy csak az Erkelben lennének ilyen problémák, ez általános pedagógiai probléma. Polgár- mester Úr! Úgy érzem, hogy nem ezzel követett el hibát, ha­nem azzal, amikor kiszólt és azt mondta, hogy én is elismertem, hogy az Erkelben a nevelés így vagy úgy. Ez volt olyan, amiből az következik, hogy akkor a ne­velésben így állunk és utána jöt­tek a dicshimnuszok az egyéb­ként eredményes és értékes Bay nevelési programjairól. Egy dolgot ígérek meg. mert én is szeretek pontos lenni és úgy ér­zem, még tisztességes vagyok: meg fogom nézni a jegyzőkönyvet. Ha úgy ítélem meg, hogy polgármester úrnak van igaza, akkor levélben — ami felolvasható, ha polgár- mester úr ragaszkodik hozzá nyilvánosan, a testületi ülésen —, tényleg szívesen követem meg. Ha úgy tűnik, hogy nem tévedtem, akkor csendben ma­radok. Megfelel ez a megoldás polgármester úrnak? Lebenszky Attila: —Termé­szetesen. * * -#­A polgármester úr tehát termé­szetesnek tartja, hogy az Erkel gimnázium igazgatója bocsána­tot kérjen tóle. Feltéve persze, ha okot adott rá. A mi olvasa­tunk szerint nincs ok. így való­színű, bocsánat sem. A lovagias­ság szabályai szerint ilyenkor a másik félnek kellene azt monda­nia: pardon. Ha mondja... Ám ha mondja is, felejthető-e könnyen a történet? Aligha. Mert a kérdések kérdése még mindig megválaszolatlan ma­rad. Jó lenne ugyanis tudni, a polgármester úr — a Bay gim­názium megszüntetését tárgya­ló napirendhez — miért talló­zott a két hónappal korábbi erkeles előterjesztésből. S ha már tallózott, ugyan mihez kel­lett neki „érvanyag” és miért épp az, amelyik azt sugallta vol­na, hogy az Erkelben oktatnak, de nem nevelnek? Meglehet persze, hogy csak úgy véletle­nül, emlékezetből „kattant be” neki az a mondat. Nehezen hihető. Ha mégis úgy történt, akkor meg, miért feküdt ott kéz­nél, „véletlenül” a „teljes” — valójában kiragadott — idézet fejezetcímmel, miegyébbel együtt abból a két hónappal ko­rábbi előterjesztésből? Mi célja lehetett hát a polgár- mester úrnak ezzel a szerencsét­len citátummal? S ha már úgy esett a dolog, hogy „rajtakap­ták”, tendenciózus idézetét „le­fülelték”, vajh nem lett volna szerencsésebb hallgatni, lenyel­ni a varangyos békát? S egyálta­lán — igaza volt, vagy sem (lát­hatjuk: nem) — elveszítheti-e egy polgármester annyira a fe­jét, hogy felszólítsa a város egyik legtekintélyesebb intézményé­nek vezetőjét: kérjen tőle bocsá­natot. Mint a homokozóban az óvodás, akinek elvették a kisla­pátját. Érjük be annyival, hogy ilyen időket élünk? Nehéz, nagyon nehéz. A. Z. A Békés Megyei Közgyűlés Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottsága Hevesi József titkár vezetésével egynapos aradi szakmai programegyeztetésen vett részt. A kapcsolatépítés ér­dekében a Békés Megyei Ci­gánylakosok Egyesülete elnöke, Zsigmond Károly és a bizottság tagja, Surman László az Arad megyei cigányok szentannai képviselőivel sport- és kulturá­lis munkakapcsolat-felvételi megállapodást kötöttek. A bizottság megyénk román tanítási nyelvű általános iskolái­ban, gimnáziumában tanuló gyerekeknek, tanáraiknak aradi, esetleg nagyváradi múzeum-, színház- és iskolalátogatási na­pokat szervez s támogat, kihasz­nálva az újonnan megnyílt határátkelőhelyek által teremtett kedvező lehetőségeket. Megál­lapodtak abban is, hogy a két megyében élő nemzetiségiek, cigányok, németek, szerbek, szlovákok, magyarok, románok megyei rendezvényeire képvi­selőket, esetenként hagyomány- őrző csoportokat küldenek és fo­gadnak. A kapcsolatfelvételt és a kezdeményezést örömmel se­gíti az Arad megyei oktatási, művelődési inspektorátus. A küldöttséget fogadta Áchim Alexa, az Arad Megyei Tanács alelnöke és Augustin Muresan, a megyei kulturális iroda veze­tője. (h) Tedilap Telekgerendáson Megmérettetések Tavaly indították útjára a Telekgerendási Általá­nos Iskolában a Tedilapot, azaz a Teleki Diákla­pot. Mint azt Kropokné Kiss Erzsébettől, az iskola igazgatójától megtudtuk, idén is biztosított a négy­szeri megjelenés, hiszen pályázat útján 50 ezer forintot nyertek a Magyarországi Nemzeti és Etni­kai Kisebbségekért Közalapítványtól. A diákújsá­got Csóka Aranka magyar szakos tanárnő irányítá­sával a tanulók írják, készítik, szerkesztők: Simon Ildikó és Árvái Melinda. Ami a diáklapoknál ritkaság, szlovák és angol nyelvű oldalak is színesítik a tartalmas kiadványt. Az újság legutóbbi számában amerikai ételreceptet kér­tek a Békehadtest közvetítésével Telekgerendáson tanító Jacqui Ahn-tól, körkérdéseket intéztek társaik­hoz, de található a lapban barkácsolási tanácsadó, bizalmas beszélgetés, rejtvény és poénleső is. Ny. L. Az eleki magyar nyelvű általános iskolában az utóbbi időben egymást érik a különböző verse­nyek. A minap Gyulán lezajlott területi matemati­kaversenyen három ötödikes, eleki tanuló szerepelt szép sikerrel: Bartalos Béla, Dobi Mónika és Szé­kely Tamás. Ugyancsak a napokban Békésen, illetve Békés­csabán fizikai, valamint matematikai tudáspróbán bizonyíthatott Csuvarszki Béla, VlII.a, Dobi Móni­ka V. b, Székely Tamás V. c, Soós Éva V. a és Barna József VIII. aosztályos tanuló. A Gyulán megtartott Zrínyi Ilona országos mate­matikaversenyen nagyobb létszámú eleki csapat szerepelt, az összesen 437 versenyző között, na­gyon jó eredményt ért el Gál Anita, aki negyedik lett, míg Gémes Nikolett hatodik helyezést szerzett. A csapatverseny során az elekiek az előkelő negye­dik helyen végeztek. B-r Új kihívás az otthonápolás Az egészségügyi alapellátás szak­dolgozóinak III. országos kong­resszusán Gyulán, az Erkel Hotel­ben tegnap több, mint 70 előadást hallgattak meg az ápolási, gondo­zási, iskola-egészségügyi, minő­ségbiztosítási és betegségmeg­előzési témakörökben. Ma díjaz­zák a legjobb dolgozatok készítőit és előadóit. A számos izgalmas témakör mindegyikére kitérni nincs mód, az egyik napirenden lévő fontos új terület az otthonápolás háló­zatának kiépítése. Erről a Népjó­léti Minisztérium ápolási főosztályának vezetőhelyettesét dr. Kovács Istvánnét kérdeztük: — Számosán foglalkoznak a témával, de igazából még elég sok a kérdés. A szakápolás és a szociális terület összehangolásá­nak, a kórházi orvos és a család­orvos munkájának hídja lehet a kórházon kívüli szakápolási há­lózat kiépítése — magyaráz a szakember. — Március 12-én a társadalombiztosítási költségve­téssel egy időben fogalmazódott meg a törvény a kórházi ellátást kiváltó házi szakápolói gárda ki­építésére. Erre 600 millió forintot biztosít a tb. A kórházi ágyszám csökkenésével magyarázható ez a szükséglet. Ha kezeltek valakit, műtötték, szakápolásra van szük­sége, de azt az otthonában is tudja biztosítani számára egy jól kép­zett ápolónő. A műtött sebek spe­ciális ellátása, a különböző reha­bilitációs tevékenységek biztosí­tása (logopédus, gyógytornász), a beteg ápolása lehetőleg mind­addig, amíg az önellátásra képes lesz. —A gyógyulás nagyon fontos láncszemének értékelhető ez a kapocs, attól kezdve, hogy a szakorvos a kórházból kiengedi a beteget, addig amíg ismét a háziorvos gondoskodására szá­míthat... —A kulcskérdés a jól képzett ápolónők együttes munkája és együttműködése a szakorvos­sal, háziorvossal. Modellkísér­letek már két éve léteznek az országban 140 szolgálatnál és ismét hirdetünk pályázatokat ilyen elképzelések megvalósítá­sára. Területi ellátási kötelezett­sége lenne ezeknek a szolgála­toknak, munkájukat felügyelné az elrendelő orvos, a megyei tisztiorvosi szolgálat főnővére és az anyagiakat biztosító egész­ségbiztosító. Változatos formá­ciókat lehet a szakszolgálaton belül elképzelni, önkormányzati szinten szervezett, vállalkozói vagy karitatív egyesületben. Az a fontos, hogy szakmailag meg­feleljenek az elvárásoknak, hi­szen az egészségbiztosító csak ilyenekkel köt szerződést és fe­dezi a költségeket. Napi három óra gondozást jelenthet ez a be­tegek számára, kiegészítheti a segítséget a szociális hálózat, a betegápolásban részt vállalhat a család. A betegbiztosító 600 milliója július 1-jétől biztosított, a szakszolgálatok kiépítése fo­lyamatos. Remélhetően a nővérek társadalmi megbecsült­sége így majd nő, a betegek napi ellátása pedig személyre szóló, az állapotának megfelelő és a kórházinál kevésbé költséges lesz. Bede Zsóka Axon "E" kötvény Eves kamata 29%. AXON „E“ kötvény Ha az első év végén nem váltja ki, a másfél éves futamidő után a kamatos kamat már 47,7%, Az Önhöz legközelebb eső jegyzési helyek: Inter-Earópa Bank Rt. Békéscsaba. Szent István tét S.Tei b? 453-264 * Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Békéscsaba Dózsa Gy. u. 1. Tel.: 66/451-222, Orosháza Szabadság tér 1. Tel: 68/413-144. Gyula Megyeház u. 1. Tel.: 66/463-033, Mezőkovácsháza Árpád a. 160. Tel.: 68/381-044, Kunszentmárton Keniletiház a. 1. Tel: 56461-100. Szeghalom Szabadság tér 2. Tel: 66/371-155 • Dunaholding Kft. Orosháza Táncsicst). 34. Tel.:68/4!3-722, Szarvas 5540 Kossuth u. 64.Tel.: 66/311-264 - IBUSZ Utazási Iroda Békéscsaba. István kn. tér 9.Tel.: 66/328-428, Gyula, Vásárhelyi P,u,3/a.TeL: 66/463-084 • CENZOR Bróker Kft. Békéscsaba. Szabadság tér 11-17. Tel.: 66/447-247 Köszönjük bizalmukat, mely már négy M0N Lízing kötvény kibocsátását tette sikeressé. Az onok segítségével az általunk lízingelt termelési eszkozok, jármüvek és ingatlanok értéké csaknem ezer évig fedezné egy négyszemélyes család ellátását! Jegyzés: 1996. április 22 - május 10. kötvényt év/eneJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents