Békés Megyei Hírlap, 1996. április (51. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-17 / 90. szám

»BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­MEGYEIKÖRKÉP 1996. április 17., szerda o Megkérdeztük olvasóinkat #• On szerint mi az élet értelme? Nem csodákat várnak „Szomorú, amikor valakineknem tudunk segíteni” Palotai Györgyné, 69 éves, bé­késcsabai nyugdíjas: — A háborús évek alatt vol­tam fiatal, akkor nem igazán lát­tam az élet értelmét, de azért csak kialakult. Mielőtt elhelyezked­tem volna, férjhez mentem, a kisfiam már hat éves volt, amikor a Kner nyomdában munkát kap­tam. A nyugdíjazásomig 30 évet dolgoztam le, nagyon szerettem a munkámat. Két gyermekünk van, egy fiú és egy lány, hála a sorsnak mindkettőt kitanítattuk, elvégezték az egyetemet. Csalá­di, kertes házban lakunk, szere­tünk a földdel bíbelődni. Csak azt mondhatom, hogy érdemes élni, van értelme az életnek. Szoszák László, 19 éves, békés­csabai tanuló: — Mit mondjak, a jelen pilla­natban elég sötét az ország politi­kai-gazdasági helyzete, és, hát a lét határozza meg a tudatot. E te­kintetben a jövő sem kecsegtet sok jóval. Mindennek ellenére ér­telme van az életnek, gondoljunk csak bele, itt vannak ezek a szép lányok, a jó barátok. Ha pedig elkezdek dolgozni, szeretnék ven­ni, vagy építeni egy szép, kertes családi házat, úgy 30 éves korom­ban megnősülni, gyereket nevel­ni. Amennyiben harmonikus csa­ládi életet élhetek, és befolyásol­hatom a gyermekeim jövőjét, ak­kor valóban érdemes élni. Hajdú Ildikó, 36 éves, szarvasi üzletkötő: — Hogy miért érdemes élni, nos röviden, távirati stílusban a következőket mondhatom: gye­rek, szerelem, pénz, utazás, buli. Hála Istennek különösebben nem panaszkodhatom, van egy gyönyörű kislányunk, a férjem­mel harmonikus életet élünk, dolgozom, tehát a pénz is csak csurran-cseppen, az utóbbi 3-4 évben rendre nyaralni is elutaz­hattunk. Az idén Spanyolor­szágba megyünk. A bulik is al­kalomszerűen összejönnek. Egyébként nagyon szeretek be­szélgetni, filozofikusan érinteni az élet dolgait. Tábor ősi Lajos, 65 éves, békés­csabai nyugdíjas: — Sajnos elég rosszkor tet­ték fel a kérdést, elég sok a baj mostanában, az egészségi álla­potom igencsak megromlott, a minap hagytam el a kórházat. De, ha a bajokat nem számoljuk, természetesen érdemes élni, van értelme az életnek. Nagyon sze­rettem a szakmámat, kőműves­ként dolgoztam a téglagyárban. A nyugdíjazásomig 41 évet „húztam” le egy helyen. Aztán szeretem a focit, igaz csak a tele­vízióban nézem meg szívesen, a nagy tömegben nem érzem jól magam. (b) FQTÓ:SUCH TAMÁS Vegyes megítélés után 1995 februárjában kezdte meg mű­ködését Tótkomlóson a Családsegítő Központ. A ta­pasztalatokról a legutóbbi tes­tületi ülésen számolt be Lopuch Pálné Lipták Gabriel­la. Ott próbálunk beavatkozni, ahol az egyén saját erőforrásai kimerültek, s csak külső segít­séggel képes problémáját meg­oldani. A célokat illetően jó úton haladunk afelé, hogy ezek közül minden megvalósuljon — mondta az intéz­ményvezető, aki jelentős vál­tozásként emelte ki, hogy az elmúlt évhez képest működik már ingyenes jogi és pszicho­lógiai tanácsadás, melynek egyre nagyobb a kihasználtsá­ga. A munkatársak heti 4 órá­ban tartanak ügyfélfogadást. A központ működését illetően Lopuchné hangsú­lyozta, nem csodákat várnak, igyekeznek a földön járva a lehetőségeket maximálisan ki­használni. Mivel nem hatósá­gi, hanem segítő munkát vé­geznek, ezért sokszor nehezen bonyolódnak ügyeik. Működé­sükben akadályként jelenik meg néha, hogy ügyfélfoga­dást csak egy munkatárs vé­gez. (Elengedhetetlen, hogy a dolgozók képezzék magukat, tanfolyamokra járjanak.) Az eredmények összegzé­sekor elhangzott, hogy az egy esztendő alatt több sikeres vá­sárlási akciót kezdeményez­tek. A helyi Vöröskereszttel közösen ingyenes húsvéti to­jás-akciót is szerveztek, elké­szítették Tótkomlós szociális térképét, pályáztak az Oszágos Játék Alaphoz (onnan 70 ezer forintot nyertek), de pályázati lehetőségre bukkantak a nehéz helyzetben lévő középiskolás­ok számára is. — Szomorú, amikor valaki­nek nem tudunk segíteni (pél­dául lakást szerezni, munkát találni). Ilyenkor a jó szavunk, biztatásunk szinte semmit nem ér neki, hiszen alapvető szük­ségletei, alapvető emberi jogai nincsenek biztosítva. Mind­ezek ellenére munkánk szem­pontjából szem előtt kell tarta­nunk, hogy van, akin lehet, kell és tudunk segíteni — mondta beszámolója végén az intézményvezető. Cs. I. A köztársasági elnökkel a fáraók országában (3.) Azok a lenyűgöző piramisok Egyiptom jelképei: a szfinx és a piramis a szerző felvétele Az Egyiptomba érkezők évszá­zadok óta bámulattal adóznak a világ talán legrégebbi alkotásai­nak, a piramisoknak, melyek építésérői mítoszok születtek, s a megismételhetetlenségen túl még egyet igazol: a Kheopsz-pi- ramist igen fejlett kultúrájú nép építette meg és hagyta ránk. Ezt az utókor igyekszik ki is használ­ni: a turizmusból az országnak jelentős bevétele származik, jelentős üzletággá fejlődött. Ta­valy 12 ezer honfitársunk látoga­tott Egyiptomba, s ma minden szektor igyekszik a maga hasznát kicsalni a kíváncsiskodó, óvatlan turisták pénztárcájából. A külön­féle árusok népviseleti öltözetük­ben pompáznak és kínálják por­tékájukat, a piramisoktól egy ki­lométernyire, a „tevegarázsban” turbános, galabijás tevehajcs­árok invitálják az idegent felcico- mázott dromedárjaikra, lovasok segítik a derék négylábúak díszes nyergébe a bátortalanokat. Ter­mészetesen mindezt nem feleba­ráti szeretetből, s nem ingyen: errefelé mindennek ára van, még a fényképezkedésnek is. Akár mennyit is fizet az idegen, az itt kevés, az érintettek a közismert nemzetközi jelzéssel, mutató és hüvelyk ujjuk összedörzsölésé- vel tudtunkra adják, hogy kevés, még,még, több kell... Azelőreki nem alkudott ár néhány egyipto­mi fontról — egy font kb. 42 forint — akár több tíz fontra da­gadhat. Kairótól tízegynéhány kilo­méterre a sivatag szélén magasod­nak a gizai piramisok, a világ leg­hatalmasabb síremlékei. Méretei lenyűgözőek, a Kheopsz-sírgúla napjainkban is 138 méter magas — eredetileg 146,7 méter volt. Mintegy 2,5 millió darab, egyen­ként 2,5 tormás faragott — egész éven át 4 ezren faragták a köveket —kőtömbből 100 ezren(!) építet­ték, s elképesztő pontossággal dolgoztak: a mesterséges sík te­rasz, amire a piramist építették, a vízszintestől két centiméterrel tér el. A négyzetes—egy-egy oldala eredetileg 232,4 méter volt — alaprajzú építmény tájolása is tö­kéletes csillagászati ismeretre utal, ugyanis a piramis négy sarka a négy égtáj irányában mutat. A bejáratot az északi oldalon he­lyezték el, azon jutottunk be mi is a szűk szűk folyosóra, mely a ötven méteres nagy galériába torkollik. A fáraó halotti kamrája42-43 mé­terre lehet a terepszint felett. A túlvilági út megtételéhez egy céd­rusfából készült, közel 45 méter hosszú hajót építettek a halott fá­raó számára, amit 1954-ben talál­tak meg a régészek a piramis egyik kamrájában. A környéken néhány kisebb piramist is láthat­tunk, ezek minden bizonnyal Kheopsz — i.e. 2650 körül ural­kodott —családtagjainak épült. S ha piramisok rejtélyét emlí­tettük, érdemes néhány gondolat erejéig a szomszédságukban lévő szfinx—teste ülő macskára emlé­keztet, emberfejjel, a kőbánya mélyén áll—rejtélyénél is időzni, amit mindig is titokzatosság öve­zett. Valószínű, hogy kőfejtés közben született döntés arra, hogy egyetlen tömbből faragják ki a 21 méter magas és 74 méter hosszú kolosszust, melynek az arca 4,2 méter. A szfinxet a halotti város őrzőjének állíthatták. A remekmű az utóbbi évtizedben sokat vias­kodik az idővel: a szobor nyaki része erősen megrongálódott és elvékonyodott, éppen ezért félő, hogy egyszer a fejrész a mélybe zuhan. Megmentésére — hazánk részvételével is — széleskörű nemzetközi összefogás kezdő­dött. A lezárt, biztosított úton sok ezer kairói sorfala között robogott visszafelé az elnöki palotába Göncz Árpád és kísérete. A világ­város díszkivilágítása csodálatos. Kísérőinktől tudjuk: a Nílus parti metropolis lázas ütemű fej­lődésére jellemző, hogy lakóhá­zainak egyötöde 1980után épült, s ezzel a lakáshiány valamelyest enyhült; a főváros növekedésének fékezésére a várostervezők Kairó­tól 30-60 kilométerre önálló, siva­tagi bolygóvárosokat alakítottak ki, amelyek az ezredfordulóra leg­alább 1 millió embernek adnak otthont. Mint mondták, napjaink­ban is még lakások tízezreire len­ne szükség, ugyanis sok tízezren a Holtak Városában, vagyis a temetők síijaiban, kriptáiban, a halottak földi maradványai felett laknak, leírhatatlan nyomorban. Számunkra feltűnt, hogy sok ház befejezetlen, s mégis lakják. — Ezeket most építik, vagy bontják? — kérdeztem kísérő­imtől. — Tulajdonképpen már ké­szen vannak, csak az egyiptomi törvények szerint akkor kell a há­zak után adót fizetni, amikor azok teljesen elkészültek — hangzott a magyarázat, ami logikusan így a takarékosságnak az egyik formá­ja. (Folytatjuk) Szekeres András Az utat támogatta: a Berényi Tégla­ipari Kft., a Galovicz Kisáruház, a Hidasháti Rt., a Juhos Fotó, a KISOSZ Békés Megyei Szervezete, a Körös-Berettyói Vízgazdálkodási Társulat, a KÓVIZIG, a Közúti For­galomtechnikai Kft., a Modul Vas- szerkezeti Kft. és a Szerencsejáték Rt. Területi Igazgatósága. Szakmunkasok lehetnek a gazdasszonyok Orosházán a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépis­kolában jelenleg 2 éves a gazd- asszony-képzés, de kibővíthető lenne évvel, amit azután szak­munkás vizsgával lehet lezárni. A képzésben most 8 általá­nost végzett és érettségizett lá­nyok vésznek részt. A tanulók zöme bejáró, illetve kollégista. Az ismeretanyag, amit itt sajátí­tanak el, nagyon változatos. Ta­nulnak növénytermesztést, ál­lattenyésztést, kertészeti, me­zőgazdasági ismereteket, vala­mint textilipari, élelmiszer- gyártó, hivatásos nevelőszülői, szobaasszonyi teendők ellátá­sát is. Az iskola engedélyt kért az önkormányzattól, hogy bővít­hesse 3 évfolyammal a képzést. (Az országos képzési jegyzék szerint 1998 őszétől kötelező a gazdasszony-képzés szakmásí- tása 3 évre.) A képviselő-testü­let úgy határozott, hogy enge­délyezi az oktatási törvényben előírt átlaglétszámnak az eléré­sekor a képzés kibővítését. így a gazdasszony-képző a 8. osz­tály elvégzése után 3 éves, ami a sikeres vizsgát követően szakmunkás bizonyítványt is ad. (esete) NOKIA 1610 Bevezető ár: Ütőképes és ütésálló mobiltelefon: • 100 óra készenléti idő • 3,5 óra beszél getési idő • Használat köz ben is tölthető Nem kell vele kesztyűs kézzel bánni! Westel Rádiótelefon Kft.: Békéscsaba, Gyóni Géza u. 21. tel: 66/447-111 Ofotért: Békéscsaba, Andrássy út 10. tel: 66/325-385 Információ és házhozszállítás megrendelése: 265-88-88, 30/30-30-30 Új Westel 900 előfizetés esetén, amíg a készlet tart.

Next

/
Thumbnails
Contents