Békés Megyei Hírlap, 1996. április (51. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-16 / 89. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1996. április 16., kedd ÚJ ruhában a majorette. (e) A békéscsabai önkormányzat anyagi támogatásával nemrégiben elkészült a helyi MÁV-diákotthon majorett-csoportjának új formaruhája. A csinos, divatos ruhákat — előnyös feltételekkel — Fehér Anikó menyasszonyiruha-készítő varrta. A Szarvasné Bondár Irén irányításával nyolc éve működő csoport — amely a város különböző szabadtéri rendezvényeinek látogatói számára jól ismert — egyébként nem csak új jelmezben, de új programmal is várja a tavaszi—nyári programokra kíváncsi közönséget / Átszervezés az önkormányzatnál Békés nem szégyenkezhet Támogatás a vállalkozóknak Versmondók, (m) A költé­szet napja alkalmából (április 11- én) a sarkadi városi könyvtár sza­valóversenyt szervezett felnőttek számára. Az eredetileg körzeti­nek meghirdetett versenyre vé­gül Békés megye különböző pontjairól érkeztek versmondók. A fiatalok kategóriájában Posza Judit, a sarkadi Ady Endre Gim­názium tanulója szerepelt a legkiemelkedőbben, a 22—45 éves korúaknái Major Lászlóné sarkadi óvónő lett az első díjas, a 45 éven felülieknél pedig Lőrinczi Imre sarkadi nyugdíjas szavalt a legszebben. A színvo­nalas verseny nem jöhetett volna létre a következő sarkadi szerve­zetek és személyek nélkül: OTP. Főnix könyvesbolt, MSZP, Seres Károly, Szabó Sándomé és Kiss Lajos. Lesz rendőr. (1) Végegy­háza önkormányzatának régi gondja, hogy a két körzeti meg­bízott állásból hosszabb ideje egyiket sem töltik be a települé­sen. A rendőrhiány következté­ben a betörések száma emelke­dett. A polgármesteri hivatal hí­rei szerint júliustól egy rendőrt biztosan kap a község. Várostörténet, (cs) A vá­rosháza dísztermében április 20- án 10 órakor mutat ják be a „Tót­komlós története és néprajza” című kétkötetes várostörténeti munkát. Ezen a napon 15 órakor a Jankó János Általános Iskolá­ban nyűik kiállítás „250 éves Tótkomlós” címmel. Az iparűzési adó 5 és 8 ezrelékről 1,2 százalékra történő felemelé­sekor felmerült Orosházán, hogy ezzel a rendelettel párhuzamosan valamilyen formában támogatni kell a helyi, kezdő vállalkozáso­kat. A Békés Megyéért Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány az, amelyik ezt a problémát elsőként ismerte fel. Az alapítványt tavaly az orosházi testület 800 ezer fo­rinttal támogatta, az alapítvány pedig 16 kezdő vállalkozásnak nyújtott kedvező kamatozású mikrohitelt, egyenként 850 ezer forint értékben. Ezen túl segítsé­get biztosított a vállalkozási is­meretek elsajátításában tanfo­lyamok szervezésével, a hitelbí­rálati kérelmek elkészítésével. Az idén a képviselők úgy döntöt­tek, 2 millió forinttal és egy irodá­val támogatják az alapítványt, cserébe viszont többet is kémek. Konkrétan: az alapítvány hozzon létre egy „Orosházi Vállalkozók Klub”-ot, ami helyi, szervezett formát biztosít a jogszabályi, szakmai lehetőségekről történő tájékoztatás terén. (A helyi vál­lalkozókkal történt egyeztetések során erre igény volt.) Az alapít­vány segítséget nyújt a térség ön­kormányzatai által létrehozott te­rületfejlesztési társulás pályáza­tainak elkészítésében, sőt azokat anyagilag is hajlandó támogatni. (Csete) Burda-verseny A Burda által rendezett Aenne Burda hobbivarrónő versenyt ed­dig öt alkalommal rendezték meg Magyarországon. Az idén ismét versenyre hívják a hobbivarró­nőket. Az elődöntők május 4-étől 19-éig öt helyszínen (Pécs, Sze­ged, Miskolc, Szombathely és Budapest) folynak. Az országos döntőt a fővárosban tartják június 2-án. Ennek folytatása lesz az eu­rópai döntő, amelyet Baden Badenben rendeznek ez év októ­berében. A vidéki helyszíneknél április 30-a, a budapesti helyszín­nél május 15-e a jelentkezési határidő. Részletesebb informáci­ókkal a verseny szervezője, Rose Gábomé szolgál az érdeklő­dőknek az (1) 111-3639-es tele­fonszámon. (m) A mezőkövácsházi polgármes­teri hivatal vezetői a közelmúlt­ban vizsgálódást folytattak a mezőhegyesi önkormányzatnál, hogy miként szervezik ott a munkát. Ez talán azt jelenti, hogy a kovácsházi városházán komolyabb átszervezést tervez­nek? — kérdeztük Bakos István polgármestert. — A hír annyiban helytálló, hogy júniustól egyfajta új „felál­lásban” tevékenykednek a hivatal dolgozói — mondta. Az előzetes tájékozódás után a Mező­hegyesen és Battonyán tapasztal­tak, valamint a hely i elgondolások ötvözésével alakítunk ki egy új szervezeti munkaformát. Ezt a változást a teendők folyamatos koordinációjával, ésszerű össze­vonásokkal kívánjuk megvalósí­Jól szerepeltek a Békés megyei általános iskolák tanulói a kö­zelmúltban Kecskeméten meg­rendezett három napos országos Zrínyi Ilona matematika verse­nyen, ahol csaknem 500 általá­nos iskolás mérhette össze logi­kai és matematikai tudását, ké­pességét. Békés megyét 14 tanu­ló képviselte az országos fordu­lón. Á gyerekeket a Békés me­gyei verseny szervezését felvál­laló sarkadi 1 -es iskola pedagó­gusai, Fodor Pálné és Fazekas Lászlóné kísérték el a nagy útra. A versenyen az első húsz tanulót tani. Tulajdonképpen nagy átszer­vezést nem jelent, de olyan alapot szeretnénk teremteni, amely már az elkövetkezendő elvárásoknak és a kor követelményeinek a leg­jobban megfelel. Az új módszer, a tervezet szerint, a jelenleginél sokkal hatékonyabb ered­ménnyel, kevesebb költséggel és más fajta gazdasági szemléletű el­várással, illetve munkavégzéssel bír majd. Mindennek különösen a pénzügyi csoportnál van nagy jelentősége, mert az a cél, hogy ez a csoport az önkormányzatot és intézményeit még nagyobb rálá­tással irányítsa mind a gazdálko­dásban, mind a költségek megta­karításában. Egyébként a város ér­dekében is hatékonyabb, eredmé­nyesebb munkára szeretnénk ösz- tönÖ7.ni a dolgozókat. H. M. jutalmazták. Közöttük van két Békés megyei diák is, a negyedik osztályos Matyuska Ferenc (Bé­késcsaba, 3-as iskola) és a hato­dik osztályos Múlt Attila (Gyula, 3-as iskola). Szépen szerepelt még a hetedikes Molnár Mihály (Szeghalom, Sebes György isko­la), aki 21. helyezett lett, a nyol­cadikos Téglás Csaba (Sarkad, 1 - es iskola), aki 25. lett, a hatodikos Blaskó Dénes (Gyomaendrőd, 3- as iskola), aki 31. lett és az ötödi­kes Balogh László (Bucsa, II. Rá­kóczi Ferenc iskola), aki a 33. helyen végzett. — ria Cél: a gyógyvízzé nyilvánítás A mezőkovácsházi Vis Medica Kft. és a Dél-Békési Vízművek Kft. egy korábbi kezdeményezés alapján szeretné a strand vizét gyógyvíz­zé nyilváníttatni. Ehhez a reumatológus szakorvosnak olyan kísérlete­ket kellene elvégezni, amelyhez a fürdő területén megfelelő (káddal ellátott) helyiség áll rendelkezésére, ám ez nagyobb költséggel is jár. A legutóbbi ülésen a testület támogatta a kezdeményezést és a kísérlet költségeit átvállalta. Mint azt a polgármester elmondta, szeretnék, ha a kft. a városban olyan szakmai szövetségeseket találna, akik az önkor­mányzat mellett plusz anyagiakkal segítenék a megvalósítást, akár valamilyen társulási formában és hosszút távon is. Pillanatkép a kairói bazárból — a vásárlókat jobban szeretik, mint a fotósokat kának. Ennek keretében talál­kozott a magyar államfő Ah­med Eszmat Abdel-Megiddel, az Arab Liga főtitkárával. Ezu­tán következett az Egyiptomi Múzeum, ahol alapvető rende­zési elv az időrend. Az anyag alapos megtekintése több napot igényel. A ma itt látható 150 ezer tárgy minden gazdagsága ellenére csak töredéke az erede­ti helyen maradt műemlékek­nek, mindenek előtt a gizai és szakkárai piramisoknak. A mú­zeumi anyag egy helyen tömö­ríti az egyiptomi civilizációt a történelem előtti időktől a gö­rög-római korig. Természetesen nem kerülhet háttérbe az egyiptomi-magyar kapcsolatok egyetlen láncszeme sem, így a Mezőgazdasági Mú­zeum sem. Annak idején, 1931- ben Faud király rendelettel ala­pította, s első igazgatója Paikert Alajos lett, őt követte Nagy Iván Edgár, akinek irányítása alatt alakult ki a gyűjtemény karakte­re. A modem mezőgazdaságot bemutató anyagokhoz sok darab hazánkból érkezett. Felújítás miatt éveken át zárva volt a mú­zeum, s a három esztendőn át végzett felújítás eredményeként szép, gazdag, tematikusán kitűnően összeállított anyag ke­rülhetett a nagyközönség elé, melyet Göncz Árpád nyitott meg. Ä magyar újságírókat fogadta Júszef Amin Váli, miniszterel­nök-helyettes, mezőgazdasági és földművelési miniszter. A be­szélgetés során tucatnyi témáról kérdeztük a szaktárca vezetőjét, aki kertelés nélkül mindenre vá­laszolt. Igencsak nagy érdeklő­dést tanúsított a KÖVÍZIG által kifejlesztett úszó nádvágó iránt, melyből tucatnyi dolgozik a Ní­luson. Mint mondotta, még többre lenne szükségük, s ígére­te szerint hamarosan felveszik a kapcsolatot a gyártó céggel, va­gyis a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatósággal. Az egyiptomi mezőgazdasági miniszter el­mondta még: tudja, hogy a ma­gyar Alföld jó vetőmagtermő vi­dék, s nekik égetően nagy szük­ségük lenne az egyiptomi éghaj­latot jól tűrő kultúrák szaporító anyagaira, s ezen kívül kenyér- gabonára is. (Folytatjuk) Szekeres András * Az utat támogatta: a Berényi Téglaipari Kft., a Galovicz Kisáruház, a Hidasháti Rt., a Juhos Fotó, a KISOSZ Békés Megyei Szervezete, a Körös- Berettyói Vízgazdálkodási Társulat, a KÖVIZIG, a Köz­úti Forgalomtechnikai Kft., a Modul Vasszerkezeti Kft. és a Szerencsejáték Rt. Területi Igazgatósága. ta el vízzel az erődöt. A Moha­med Ali mecsetbe érve a turisták közül egyre többen ismerték fel a magyar államfőt, aki csakha­mar a fényképezőgépek kereszt­tüzébe került. Az 1824-48 kö­zött épült mecset pontosan tük­rözi építtetőjének franciás, törö- kös kevert világát. A helyiek szerint a Mohamed Ali mecset Kairó első számú látványossá­ga, megtekintése szinte minden­ki számára kötelező. Mértéktar­tó vélemények szerint a mecset annál szebb, minél távolabbról nézzük... A mecset mellől pompás kilá­tás nyílik a fővárosra, a Nílus menti felhőkarcolókra. Érdekes­ség a Bir Juszuf, vagy más néven a József-kút, melyet sziklába vágtak, s 90 méter mély. A cita­dellán a kisebb mecsetek romja­in, paloták maradványain kívül ma is használatos katonai léte­sítmények is vannak. Korábban említettem, hogy Egyiptom fontos helyet foglal el, fontos szerepet tölt be az arab világban. Az EAK a ’90-es évek elejére felszámolta a Camp David miatt köréje vont arab bojkottot, s aktív szerepet játszott, s játszik a közel-keleti békefolyamat megindításában, elfogadja Izrael jogát az elis­mert, biztonságos határokon belüli létezéshez, fellép a pa­lesztin önrendelkezési jog ma­radéktalan érvényesüléséért, sok esetben eredményesen köz­vetít az izraeli-palesztin párbe­szédben is. Az ország a kairói székhelyű Arab Liga révén is igyekszik koordinátora lenni egy szélesebb körű arab politi­Egy államfőnek bármilyen zsú­folt is a programja, vendéglátói közbe iktatnak rövidke pihenőt, egy-egy érdekesség, nevezetes­ség megtekintését. A kairói cita­della is a programban szerepelt. Az arab negyed karcsú minaret­jei, szűk sikátorai, bazárjai és az európai jellegű városrészek fé­nyes szállodái, üzletházai, mo­dem középületei az arab felsőosztály villasorai jól tükrö­zik Kairó arculatának kettős­ségét. A város egyik fontos ide­genforgalmi helye a citadella, mely — egykoron a város és az ország központja volt — a Mokattan-hegy sziklanyúlvá­nyain terül el. .. Az egymást követő arab városalapítók vá­lasztása nem véletlenül esett ugyanerre a helyre: keletről a Mokattan sziklái, nyugatról vízi útvonalként is szolgáló Nílus nyújtott természetes védelmet. A fellegvár jellegzetesen kato­nai erődként épült, így biztos ol­talmat nyújtott a mindenkori uralkodónak és környezetének a XII. századtól egészen a múlt századig. Göncz Árpádot igencsak le­kötötték a látottak, az 1170. kö­rül kezdődött építkezés, mely­nek részét alkotta az a vízveze­tékrendszer, mely a Nflusból lát­A Mohamed Ali-mecset A köztársasági elnökkel a fáraók országában (2.) Történelem és a jelen Kairóban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents