Békés Megyei Hírlap, 1996. április (51. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-10 / 84. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1996. április 10., szerda Megkérdeztük olvasóinkat Áremelés és kedvezmények a Gyulai Várfürdőben Munka mellett jut ideje sportolásra? Galoviczné Hankovszky Anikó, 39 éves, a békési Galovicz Aru­ház alkalmazottja: — Este, munkaidő után, szervezett keretek között már hat éve, hetente kétszer, egy- egy órát aerobicozom. Ez ál­landó programot jelent. Általá­ban a legkülönfélébb korosztá­lyú nők vesznek részt a foglal­kozásokon. Versenyszerűen soha nem sportoltam, s most, hogy ülő munkát végzek, hi­ányzik, így jólesik a mozgás. Szerintem minden embernek arra van ideje, amire akarja. A tv-ben szívesen nézem a mű­korcsolya-, az autó- és termé­szetesen az aerobicver- senyeket. Szabó Sándor, 44 éves, a bélmegyeri Vadas Kft. ügyveze­tője: — Fiatal koromban aktív sportoló voltam, a főiskolás évek alatt megyei első osztály­ban fociztam. Amikor végez­tem, Bélmegyerre kerültem, itt a munka mellett már nem jutott idő a rendszeres sportolásra. Sok éven át volt megyei tsz-baj- nokság, azon részt vettem, de ennek is vége szakadt. Napja­inkra már csak a munka maradt, az ember idejét a főállása, a vál­lalkozása teljesen leköti. A focikedvelők köréből a faluban játszótársak még csak lennének, csak éppen idővel nem áll úgy senki, hogy elmenjen sportolni. Popovics Sándor, 52 éves, a muronyi Földvár Szövetkezet traktorosa: — Harmincöt éves koromig rendszeresen sportoltam, a me­gyei II. osztályban fociztam. Miután befejeztem aktív játékos pályafutásomat, azóta nincs időm a sportra. Munkám, a gaz­daság minden percemet leköti. Akinek van még munkahelye az is egyre többet dolgozik. Van egy hektár földünk, mely nekem is, a családnak is igen jó mozgáslehetőséget ad. Nem mondom: ha valaki összeszedné a társaságot és megszervezné a játékot, akkor hetente egyszer­egyszer szakítanék időt a focira, a sportra. Szilágyi György, 66 éves, tarho- si nyugdíjas: — Versenyszerűen soha nem sportoltam, de miután nyugdíjba mentem, jut időm a sportra: húsz esztendeje szenvedélyes vadász és halász vagyok. Ha tehetem, minden vadászatra elmegyek, s ilyenkor 15-20 kilométert is gyalogolok, nem ritkán három­négy lőtt nyúllal a hátamon. S ha belegondolok, hogy egy átlagos nyúl súlya 5 kilogramm, akkor van mit cipelni a szántáson, a vetésen. Állítom: a vadászat ke­mény sport. A halászat is meg­mozgatja az ember izmait. A te­levízióban leginkább a vízilab­dát szeretem nézni. —sz— FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Városszépítő tervek Mezőkovácsházán Film az S. 0. S.-ről A battonyai S. O. S.—Gyermekfa­lu megnyitásának 10. évfordulója alkalmából a Magyar Televízió 50- 60 perces filmet sugároz a kecske­méti és a battonyai gyermekfalu­ról. Az összeállításhoz mindkét helyszínen folyamatosan készítik a felvételeket. Áz MTV szegedi stú­diója a közelmúltban forgatott Battonyán és Kecskeméten. Engedményes bútorvásár közvetlenül a gyártól. Ülő-, és sarokgarnitúrák, francia­ágyak, szekrénysorok, kiegészítők 1996. április 11—12—13-án. Nyitva: 9—18 óráig a Béké­si Városi Művelődési Köz­pontban, Békés, Jantyik Mihály út 23—25. (21875) — Nem lehetünk annyira igény­telenek, hogy úgy nézzen ki á városunk, mint aminek nincs gazdája — emelte ki Bakos Ist­ván polgármester azt a szándé­kot, hogy Mezőkovácsháza bel­területét szebbé, ligetesebbé kell alakítani. Látványos változ­tatásokra van szükség — hang­súlyozta —, melynek megvaló­sítására városszépítő tervet ké­szítettünk. Mit tartalmaz az el­képzelés? — kérdeztük. — A munkálatokban főként a jövedelempótló támogatásra vá­rókra építünk. A napokban kezdődött a tavaszi nagytakarí­tás, a fák metszése, az avar összegyűjtése, amelyből a reformátuskovácsházi rész, sőt a régóta gondot jelentő temetőkert rendezése sem maradhat ki. Jó előre megterveztük, hogy mi­lyen munkákat végzünk, milyen sorrendben és kiket hívunk be. Mert egyet tudomásul kell ven­ni: nem az önkormányzatnak tesznek szívességet a támoga­tásban részesülők, hisz az álta­lunk kínált munkával juthatnak újabb két évig járadékhoz. Amit becsülettel elvégeznek, azt ön­maguk, a családjuk, illetve a vá­ros lakóinak kulturáltabb körül­ményeiért teszik. így válik a munka és az érte fizetett bér is hasznossá. Mint megtudtuk, a cél érde­kében visszavették állományba Sütő Lajost, a kertészet korábbi vezetőjét, akinek feladata a munka koordinálása és ellenőrzése lesz. Terv, hogy még az idén több alkalommal — megyei közreműködéssel — díszfákat, cserjéket (akác, szil, nyár) ültetnek ki a közterületek­re, hogy zöldebbé tegyék az évek alatt megkopott városköz­pontot. Emellett gondot fordíta­nak a piactér területére, a lakóte­lepekre, a játszóterekre, a meglévő erdőrészekre, gyalog- hidakra, átereszek környezetére. — Ha azt szeretnénk, hogy városunk tiszta és kellemes be­nyomást keltsen, akkor az itt la­kók szemléletmódján is változ­tatni kell. Mert előfordul, hogy míg egyik helyszínen takarí­tunk, a másikon éppen szétdo­bálják a szemetet — mondta a polgármester. — Ezért közterü­letfelügyelőket is munkába állí­tunk, akiknek jogosítványai közé tartozik a renitenskedők büntethetősége. Reméljük azon­ban: nem ez lesz az egyetlen visszatartó erő! H. M. Felkészülés a nyárra Az Országos Egészségbiztosítá­si Pénztár 1995. július elsejétől megszüntette a gyógyfürdők tá­mogatását, ezért a Gyulai Vár­fürdő forgalma egyik napról a másikra lecsökkent. Januárban a belépők árát is megemelték, át­lagosan 20 százalékkal, ezzel egy időben azonban számtalan kedvezményt vezettek be. Ezekről kérdeztük dr. Bagosi Attilát, a fürdő igazgatóját: — Ha a betegek közül valaki naponta legalább kétfajta ke­zelést vesz igénybe, akkor a medencefürdőt ingyen hasz­nálhatja. Az ország más részeiből érkező vendégeink is örömmel veszik igénybe az új reumatológiai kezelőnket is. Ezenkívül a hetven éven felüli­ek hetente kétszer ingyen jö­hetnek be a fürdőbe, és nem kell fizetniük a GYSE sporto­lóinak sem. Déli 12 óra után félnapos jeggyel, délután öt után pedig 50 forintos jeggyel léphetnek be látogatóink a fürdő területére. — A többi országos hírű fürdő áraihoz viszonyítva Gyula mennyire számít olcsónak vagy drágának? — Hajdúszoboszlón és Deb­recenben a félnapos jegy 175 forintba kerül, egész napra 350 forintot kell fizetni. Nálunk a legdrágább — egész napos jegy kerül 200 forintba. — A város költségvetésének tárgyalásakor felmerült a kér­dés: mennyire lehet majd rend­ben tartani a várost, hiszen a városüzemeltetési feladatokra igen kevés jut ebben az évben. — Ez minket nem érint. A fürdő területe 8,5 hektár, ebből 7,5 hektárnyi a park területe. En­nek fenntartására az elmúlt 2 év­ben 5 millió forintot fordítot­tunk, és idén is biztosra ígérhe­tem: minden vendégünk a szo­kásosan rendben tartott zöldte­rületet találja majd. A. Gy. A Gyulai Várfürdő 7,5 hektáros parkjában már megkezdték a tavaszi munkákat, és ebben az évben is a szokásos kellemes környezet várja majd afürdőzőket fotó: kovács Erzsébet Népvándorlás a Köröstájon (1.) A csabai települőknek emlékezetül Köd a Körösön, köd a városon, köd a lelkeken... Sűrű, nehéz köd, vigasztalan és mindent belepő. Különös hangulat. Az ember, mintha a tegnap jól is­mert világában járna, minden ismerős, minden közönségesen, szürkén, köznapian egyszerű és mégis... A szennyes víz színén a víz­csepp spórákat áttörő parti lám­pa tükörképe vibrál, a vízre bo­ruló szomorúfűzek őszi újzöldet hajtanak felette, minden más ko­pasz, halott. A város sötét hátát támasztja a kanális-folyónak s egy sikáto­rát nekiereszti a kopogó tahid­nak, mely a fürdőre visz. Sápadt szerelmesek adják itt egymás­nak fázós csókjaikat... Csend ül itt. Ha vannak, meg­bújva lapulnak valahol az újab­ban „divatos” vetkőztetők is. De a város felől búgó-morgó zajok... le a Körösre, jelezve az ese­ményt. Gépkocsik zaja. Békéscsaba a magyar Alföld legnagyobb szlovák kulcshelye. Sziget, gazdag sziget az Alföld tágas pusztatengerén, amely ta­lán arról volt mindig a legneve­zetesebb, hogy semmi „nagy esemény” nem történt ott soha. Éltek egymás mellett az embe­rek, nemzetiségi különbség nél­kül, jóban vagy rosszban, béké­ben és perpatvarban, de észre se véve soha, hogy van —világtör­ténelem. A ködös táj mögött Most felborzolta valami belül a közmondásos csabai nyugal­mat, az ősmozdulatlanság és tör­ténetnélküliség klasszikusan szürke, halott világát a ködös táj mögött. Kívül semmi se látszik, de mégis érződik: minden forr most, minden csupa láz, min­denütt készülődés — a nyuga­lom helyett minden csupa bi­zonytalanság. Itt minden, min­denki megváltozott! Láz, és kisemberek forradal­mian nagy elhatározásai, és mégis: köd, mely a tájra ült és a telkekbe költözött. A folyóra né­zek s úgy várom, hogy felbukjon valami felelet, világosodjon egy felzavart, elmerülő világ. Embe­ri okokat kutatok, mint mindig: miért mennek el az emberek földjeikről? Kész műhe­lyeikből? Kiépített vevőkörű kereskedésükből? Apáik sírja mellől? Meghitt otthonaikból? Néptestvéreik együttesének körébe vágynak? Jobb életfelté­telek után vágyakoznak? Vala­mi rejtett cél, valami különös indulat vezeti őket? Vagy talán a puszta ismeretlen új élet? Ka­landvágy, rózsaszín reménység szép lidérce? Vagy közönségesen: speku­láció? Magyarázatot, válaszokat ke­resek. Keresem a szemekben, szavakban, szívekben... (Folytatjuk) Irányi Dezső' A szerző' fél évszázaddal ezeló'tt írta riportját, amely ré­sze egy sorozatnak, töredék az 1936—46. közötti étvized, a második világháborút átölelő' kor emlkezéseiből, a „Srosok, árnyak, vad idők” könyvben sűrített, még kiadatlan doku­mentumból. Terepjáró haszongépjárművek kedvező áron! Terrano II Safari 2,7 literes, 100 LE-s turbódízel motor, állítható magasságú szervokormány, belülről kapcsolható négykerékmeg- hajtás, rádió-előkészítés, színes üveg, 3 év vagy 100 000 km teljes körű garancia. Ár: 3 190 000 Ft + áfa. (Áfa visszaigényel­hető!!!) PickUp Double Cab 5 személyes fülke + plató, 2,5 li­teres, 80 LE-s dízelmotor, szervo­kormány, belülről kapcsolható négykerékmeghajtás, színes üveg, 3 év vagy 100 000 km teljes körű garancia. Ár: 3 140 000 Ft + áfa. (Áfa visszaigényelhető!!!) Bemutatóterem: 5600 Békéscsaba, Gvóni Géza u. 14—16., telefon/fax: (66) 449-934.

Next

/
Thumbnails
Contents