Békés Megyei Hírlap, 1996. április (51. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-10 / 84. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1996. április 10., szerda o Előadássorozat, (m) A Lencsési Közösségi Ház, a Rákóczi Szövetség békés­csabai szervezete és a csabai ifjúsági ház „A magyarság a harmadik évezred kapujá­ban” címmel előadásoro- zatot indít április 11-én, csü­törtökön 18 órakor Békés­csabán. A rendezvénynek az ifjúsági ház ad otthont. A nyitó előadás meghívott ven­dége Bugár Béla, a Szlováki­ai Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom elnöke lesz. Tisztújítás, (gh) Új ve­zetőséget választott a mező- hegyesi város- és kör­nyezetvédő egyesület a kö­zelmúltban megtartott köz­gyűlésén. A tagság Kassai Máriát elnökké, Kónya Lajosnét, Kuti Lászlót, Nagy Károlynét, Zomborácz Pálnét, dr. Sás Menyhértnél és Varga Jánost elnökségi taggá választotta. Az új vezetőség — együttműköd­ve a városellátó szervezettel — április utolsó hetére lom­talanítási akciót hirdet. Nyugdíjasoknak, (t) A Békéscsabai Nyugdíjas­egyesület a költészet napja alkalmából vers- és próza­mondó versenyt szervez. Az egyesület Luther utcai szék­házában április 12-én, pénte­ken 13 órai kezdettel bonyo­lítják le a versenyt, amelyre a helyszínen nevezhetnek az érdeklődők. Sarkad! színészek, (m) Nagyon sok sarkadi fiatal pró­bál szerencsét mostanában a színészi pályán. Némelyikü­ket már a televízió képer­nyőjén is láthattuk. Legutóbb (április 8-án) Sarkadi Kiss Já­nos főiskolai hallgató mon­dott verset a „Vers mindenki­nek” című sorozatban. Ma 22 óra 5 perckor a televízió 1-es csatornáján a szintén sarkadi Vass György főiskolai hallga­tó József Attila Április 11 című költeményét szavalja el. Tüzek, (t) Több kis avar­tűz jelzi csalhatatlanul, hogy itt a tavasz. Tegnap — töb­bek között — Szarvas külte­rületén, az Arborétum kör­nyékén kétezer négyzetmé­teren égett a száraz fű, avar és nádas, és meggyulladt a területen tárolt 6 köbméter gumihulladék is. Mezőko- vácsházán, Medgyesegyhá- zán és Buharugrán is avartü- zet oltottak a tűzoltók. A ke­letkezési ok: nyílt láng hasz­nálata. Békésen leégett egy lxl méteres helyiség, neve­zetesen egy illemhely. Félmilliárd forint útjavításra? (Folytatás az 1. oldalról) több mint 500 millió forintos té­tel társul, amelyet az igazgató­ságnak a saját terve keretei kö­zött kell megoldania. A tegnapi helyzetkép szerint az Elek— Battonya közötti, a Kunágota térségében lévő, a Füzes­gyarmat—Bucsa közti utakat, a hunyai bekötőutat, a Mezőbe- rény—Szarvas útvonalát, illetve Mezőhegyestől a megyehatárig terjedő, az Orosháza—Gádoros közötti szakaszt és a Kótpuszta környéki útburkolatokat javítot­ták. Az utak védelmére sok he­lyen sebesség-, valamint ten- gelysúly-korlátozást vezettek be, s kihelyezték az egyenetlen útvonal táblákat. Az igazgató­ság további, üzemszerű felada­tokhoz is hozzálátott; megkezd­ték az utak mentén felhalmozó­dott szemét eltakarítását. A pihenőhelyeken szemeteszsá­kokat helyeztek ki, ám mind­ezek ellenére látványos javulás nem várható. A takarítás után érkező gépkocsikból ugyanis változatlanul ömlik a szemét — mondta Máté András. (A tájékoztató további témái­ra visszatérünk lapunkban.) L.E. A legfrissebb munkálatok egyike; Mezőberény és Szarvas között állítják helyre a kemény tél okozta károkat a közúti igazgatóság dolgozói fotó: such tamás Kalandorok és rekorderek a határon Az Orosházi Határőr Igazgató­ság működési területén április elseje óta 75 állampolgár „moz­gott” az államhatáron. 55-en ki­felé, 20-an pedig befelé követ­ték el cselekményeiket. Tiltott határátlépésért 10 személyt kér­tek számon. Biharugra működési terüle­tén április 6-án lakossági beje­lentés alapján két tunéziai ál­lampolgárt fogtak el, akik a zöldhatáron érkeztek magyar te­rületre és országunkon keresztül akartak a jobb megélhetést biz­tosító nyugatra jutni. Mint megtudtuk, a közokirat­hamisítók körében a fénykép- cserés útlevél volt a sláger. A külföldiek rendészetével kap­csolatos szabálysértést 50 sze­mély követett el. Túltartózkodá- sukért helyszíni bírságot szab­tak ki, 16 román állampolgárt pedig 4, vagy ennél több nappal való túltartózkodás miatt kiuta­sítottak az országból. Egy „re­korder” is szerette volna elhagy­ni hazánkat. Ekkor derült ki, hogy itt felejtette magát 29 hó­napja. Ä kalandorok sem kímélték az igazgatóság határszakaszait. Három német fiatal úgy döntött, hogy megnézi a román magas­figyelőt. Az ötlet mindaddig szimpatikus volt a társaság tag­jainak, míg a román határőrök fülön nem csípték őket és vissza nem adták a magyar határőrök­nek. (Csete) Agrárberuházási támogatás: 489 pályázó Békésből (Folytatás az 1. oldalról) Békésben az elmúlt évekhez ha­sonlóan az országos átlagot messze meghaladó érdeklődés mutatkozott az idén is a pályáza­ti lehetőségek iránt—mondta el Németh Tibor. — A pályázati felhívás megjelenésétől, márci­us derekától csaknem ötszáz, egészen pontosan 489 beruházá­si pályázat érkezett a meghatá­rozott időpontig a hivatalba. Ezen pályázatokban szereplő tervek beruházási költsége együttesen mintegy kétmilliárd 577 millió forint. A támogatási igény egymilliárd 609 millió fo­rint, és csaknem 140 milliós hi­telhez kértek a pályázók kamat­támogatást, tehát több terme­lőnek sikerült pénzintézeti hitel- ígérvényt is szerezni. Többségében állattartó tele­pek; istállók, ólak építésére vagy felújítására, valamint tároló szí­nek, épületek létesítésére vagy felújítására készültek a benyúj­tott pályázati tervek. Kisebb részben szerepel ültetvények te­lepítése az elképzelések között. Ami a nagyságrendet illeti, 10- 15 olyan pályázó akad a csak­nem 500 között, aki 40 milliós nagyságrendű, illetve azt meg­haladó tervet nyújtott be, s ezek zömmel állattartó telepek felújí­tására igényelnék az anyagi se­gítséget. Összességében elmondható — állapította meg a szakember —, hogy javarészt komoly, megalapozott, jó szakmai elkép­zeléseket tartalmazó pályázati terveket nyújtottak be a terme­lők Békésben. A hivatal ala­pos és részletes összesítést ké­szít és továbbít a pályázatok alapján a minisztériumba, s annak döntése után — hogy tudniillik milyen mértékű tá­mogatás lehetséges a szűkös keretből — végül április 15-ét követően születhet döntés az egyes igények sorsáról. Értesí­tést feltehetően április második felében kapnak a pályázók. Tóth Ibolya Április 13-án nyílik a városháza dísztermében: Utazások vására Békéscsabán „Rászorul az ország a turizmusra. Ma ez a világ legnagyobb gazdasági ágazata és mi legfontosabb piacának — Európának — kellős közepén vagyunk. Ezt ki is kellene használnunk, mert adottságaink megvannak hozzá. (...) A békési rendezvény az ország egyik legeredetibb térségének fontos hozzájárulását jelenti e távolabbra is tekintő célokhoz.” — írja dr. Lengyel Márton, a Magyar Turisztikai Egyesület elnöke annak a kiállítási katalógusnak a beköszöntőjében, amely az április 13—14-ei I. Békéscsabai Utazási, Idegenforgalmi Kiállítás és Vásárra készült. A hét végi rendezvényről tegnap délelőtt Békéscsabán, a Fiume Szállóban tartottak sajtótájékoztatót. Sisák Péter, a megyeszékhely alpolgármestere elmondta: a MÁV kezdeményezésére, te­rületi rendezvényként, most első ízben kerül sor erre a szak- kiállításra, melynek célja a tér­ség idegenforgalmi lehetősé­geinek, valamint az itt működő idegenforgalmi, utazási iro­dák, cégek bemutatása. A vá­ros, Békéscsaba örömmel ad helyt a nagyszabású rendez­vénynek. Dr. Lénán Béla, a Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR) Csongrád megyei elnöke bevezetőben arról szólt, hogy 1996 a turizmus éve, melynek jegyében „Magyar- ország bemutatkozik” címmel szervezett a nemzetközi bemu­tatkozásra is számos alkalmat adó programsorozatot a MATUR. A dél-alföldi térség kezdi a sort: Szegeden és Bé­késcsabán egy időben rendezik meg a hét végén az idegenfor­galmi kiállítást és vásárt. A szegedi nemzetközi sajtótájé­koztató résztvevői április 13- án jelen lesznek a békéscsabai kiállítás megnyitóján is. A dél­alföldi természeti és kulturális vetélkedő döntőjét április 15- én Szegeden és Szarvason bo­nyolítják le — a benevezett 15 csapat között 6 a Békés me­gyei. Kacsari János, a MÁV Rt. szegedi üzletigazgatóságá­nak személyfuvarozási osz­tályvezetője arról adott tájé­koztatást, miért vállalkozott az ország legnagyobb közleke­dési vállalata — nonprofit jel­leggel —a kiállítás megrende­zésére. A kiállítást, amelyen 18 utazási, illetve idegenforgalmi cég, iroda, üdülőközpont mu­tatkozik be, a békéscsabai vá­rosháza dísztermében április 13—14-én láthatja a nagykö­zönség. (tóth) Hét végén jobb levegő, nehezebb fuvarozás Pallag László kérdése a közlekedési miniszterhez Tavaly szeptemberben megje­lent egy kormányrendelet, amely a 7,5 tonna össztömeget meghaladó szállító járműveket kitiltja a közutakról a három nyári hónapban szombat—va­sárnap, a többi kilenc hónap­ban vasárnapokon 7 órától 22 óráig. Pallag László (FKGP) Békés megyei képviselő azt kérdezte a parlamentben a köz­lekedési tárca képviselőjétől, hogy a Budapesten jogszabályt alkotók jól végiggondolták-e mit jelent ez a vidéki emberek­nek. Hogyan lesz megoldható a mezőgazdasági termények szállítása? Azok a termelők is gondban lesznek, akik felpa­kolják az IFA teherautóra vagy a vontatóra a mezőgazdasági felszerelésüket, s a jelzett na­pokon dolgozni mennének. A hétvégi építkezéseket is gátol­hatja a szállítási tilalom. Képviselőnk kérte, gondolják át újra ezt a rendeletet. Kovács Kálmán közlekedé­si államtitkár válaszában el­mondta, hogy több éves munka után született meg a nehéz te­hergépkocsik hétvégi közle­kedésének korlátozásáról szó­ló kormányrendelet, ugyanis rendkívül eltérő érdekeket kellett egyeztetni. Meg kellett találni azt a megoldást, amely egyformán megfelel a kömye- zetkímélés igényeinek, a la­kosság érdekeinek, a termelők és a kereskedők szempontjai­nak. A szombati korlátozás azonban csak a nyári hónapok­ban érvényes, szeptembertől májusig csak munkaszüneti napon vannak kitiltva a köz­utakról a nehéz tehergépjár­művek, a szombat ugyanis a törvény szerint heti pihenő­napnak minősül. A hétvége­ken a nagybani zöldség- és gyümölcskereskedelem álta­lában szünetel, a kistermelők hétvégén rendszerint 7,5 tonna alatti gépkocsikkal szállíta­nak. Az év végén a tárca érté­kelni fogja a tapasztalatokat, s valóban indokolt esetben kez­deményezni fogja a módosí­tást. S. Á. Tízéves a békéscsabai főiskola Nyitott szekcióülések a tudományos, művészeti műhelyekből Kongresszus egészségügyieknek Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei in­tézete április 17—18—19-én rendezi Gyulán a III. Országos Egészségügyi Alapellátási Szak­dolgozói Kongresszust. A szak­mai vezetők és az ország minden tájáról érkező szakdolgozó hall­gatók tanácskozását az Erkel Ho­telben tartják. A kongresszus té­makörei: a megváltozott társadal­mi, gazdasági, szociális körülmé­nyek, az elszegényedés hatása a családokra és az ebből adódó ápo­lási, gondozási feladatok. Az egészségügyi alapellátási és szol­gáltató rendszer teammunka jel­legéről, a minőségbiztosításról, minőségellenőrzésről, a fertőző és nem fertőző betegségek meg­előzéséről, valamint szabadon választott témákról beszélgetnek a szekcióüléseken a résztvevők. B.Zs. Az idén 10 éves a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskola. Az évforduló alkalmából kétna­pos országos konferenciának ad otthont az intézmény. A tanács­kozás Köteles Lajos főigazgató megnyitójával és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium képvi­seletében Szövényi Zsolt főosz­tályvezető-helyettes köszön­tőjével kezdődik csütörtökön 10 órakor. Ezt követően hét szekció­ban folytatódik a konferencia, a pedagógia, pszichológia, a peda­gógia a gyakorlatban, a matema­tika, gazdaság, a művészeti ne­velés, a történelem, művelődés- történet, a filozófia, irodalom, az idegen nyelv, irodalom téma­körökben. A tanácskozás ta­pasztalatait pénteken délben összegzik. Micheller Magdolna, a főis­kola tudományos referense kér­désünkre elmondta: a tudomá­nyos kutatás a főiskolákon az utóbbi években követelmény lett. A konferencia szeretné megmu­tatni, hogy a magyar főiskolákon milyen tudományos és művészeti műhelymunka folyik. Rendezvé­nyükre meghívták az óvó-, taní­tó- és a pénzügyi képzéssel fog­lalkozó főiskolákat, 13 intéz­mény jelezte részvételét, így pél­dául Kaposvár, Budapest, Szek- szárd, Baja, Debrecen, Szarvas főiskolái. Összesen 90 előadás — ebből 35 a csabai főiskola jóvol­tából —hangzik el, melyeket vita követ. A 90 előadóból 15 diák: ez idáig példa nélküli, hogy tanárok­kal együtt korreferáljanak a hall­gatók. A szekcióülések nyitottak, díjtalanok, bárkit szívesen látnak a megyéből, nem csak pedagó­gust, hanem például kutatómun­kát folytató gimnazistát is. Csütörtökön 16 órakor terve­zik a Békés Megyei Tudományos Tanács megalakulását. Ez idáig a 19 megyéből csak Nyíregyházán jött még létre, a tudományos taná­csok megalakulását az új akadé­miai törvény teszi lehetővé. A tagság feltétele a megyéhez kötődés, azaz a jelentkező Békés megyében született legyen vagy itt dolgozzon, legalább bölcsész- doktori címmel, illetve bármilyen tudományos ranggal rendelkez­zen. Mintegy 40-en jelentkeztek szinte minden tudományos terü­letről, van közöttük orvos jogász, agrárértelmiségi. Sz. M. A millecentenárium jegyében rendezi meg hagyományos köl­tészetnapi versmondó versenyét a mezőhegyesi József Attila Ál­talános Művelődési Központ április 11-én. A tíz órakor kez­dődő ünnepélyes megnyitó után József Attila-emlékműsort lát­hatnak a jelenlévők kézdivá- sárhelyi diákok előadásában. Ezt követően három helyszínen kerül sor a Békés megyei általá­nos iskolák tanulóinak meghir­detett versenyre: az alsó tagoza­tosok az alapfokú művészeti is­kola nagytermében, az 5—6. osztályosok az ámk kluböveze­tében, a 7—8. osztályosok pedig a színházteremben adhatnak szá­mot felkészültségükről, vers- szeretetükről. Mindhárom cso­portban szakavatott zsűri bírálja él a diákok teljesítményét Mol­nár Istvánná szaktanár, illetve Szőke Pál és Tomanek Gábor színművészek vezetésével. A versmondó verseny ideje alatt, 11 óra 30 perces kezdettel kerül sor Mezőhegyesen Me- locco Miklós József Attila-em- lékművének megkoszorúzására. A költészetnapi program díszvendége Laczó András, a Magyar Állami Operaház ma­gánénekese, Mezőhegyes szü­lötte. M. Gy. „AKI BESZÉL, NEM TESZ: LÉGY BENNE BIZTOS, KEZÜNKKEL, S NEM NYELVÜNKKEL DOLGOZUNK.” (Shakespeare) Versmondó verseny

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents