Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-08 / 58. szám

Kötegyáni képek, (m) Erdélyi utakon címmel ma délelőtt kiállítás nyílik Ungvári Mihály kötegyáni festőművész munkáiból a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Mű­szaki Főiskolai Karának Mene­dzserképző Intézetében. A Bé­kés megyei alkotó 34 erdélyi ih­letésű képpel mutatkozik be a debreceni közönségnek. A kiál­lítást (mely március 22-éig láto­gatható) Zentay István, Debre­cen alpolgármestere nyitja meg. Jótékonyság, (y) A tar- hosi általános iskola szülői mun­kaközössége a helyi közösségi házban jótékonysági bálát szer­vez ma 19 órától. A bevételt a gyerekek ópusztaszeri kirándu­lására fordítják, ami a községi millecentenáriumi rendezvény- sorozat része lesz. Román bál. (gh) A Bat- tonyai Románok Nemzetiségi Egyesülete 1996. március 9-én (szombaton) 19 órai kezdettel tartja a hagyományos román bálját a helyi József Attila Művelődési Központban. A ze­nét az aradi Aradeanca együttes szolgáltatja. Fellép-.FloricaMu- resan énekesnő. Jogi tanácsadás, (t) A Független Kisgazdapárt Békés megyei szervezetének irodájá­ban, Békéscsaba, Luther u. 6. szám alatt ingyenes jogi tanács­adást tart március 11 -én 14 órá­tól 17 óráig Filipinyi Józsefné dr. ügyvéd. Gázrobbanás, (gh) Kony­hai gázpalack robbant tegnap délután Battonyán a Damjanich utca 99. szám alatti lakóépület­ben. Az idős tulajdonos, K. M.- né az udvart takarította, nem is észlelte a detonációt. A szom­szédok poroltóval siettek a lán­gok megfékezésére, és azonnal értesítették a helyi és a mező­kovácsházi tűzoltókat, akik gyorsan elfojtották a tüzet. Az anyagi kár így is jelentős. Megrongálták, (e) Egy külföl­di állampolgár Volkswagen típusú személygépkocsiját hagyták hely­ben alaposan ismeretlen tettesek tegnapra virradóra Békéscsabán. A járművet feltörték, megrongálták, de nem vittek el belőle semmit. SzalnalángT (e) Ecsegfalvára, egy 8x3x3 méteres szalmakazal tü­zének oltására a szeghalmi és a kisújszállási tűzoltókat riasztották tegnap 14 óra 52 perckor. A tűz keletkezési okát és a kár értékét vizs­gálják. „NAGY S KICSINY­NEK MÉR AZONOS SZABÁLY SZERINT A VÉGZET.” (Horatius) Küzdenek a fennmaradásért A kertészszigeti önkormányzat ebben az esztendőben 18 millió 723 ezer forint bevétellel szem­ben 24 millió 746 ezer forint ki­adással kénytelen számolni. Ez több mint 6 millió forint forráshi­ányt jelent — derült ki a képviselő-testület legutóbbi ülé­sén a költségvetés elfogadásakor. Már februárban komoly prob­lémák jelentkeztek. Szerencsére a Füzésgyarmati Vadásztársaság a kis község segítségére sietett: 1,9 milliós kölcsönt ajánlott fel. Időközben a Pénzügyminisztérium és a TÁKISZ segítségével sikerült máshonnan 3 millió kölcsönt sze­rezni. Ktáricz Jánosné polgármes­ter határozottan kijelentette: nem adják fel sem az óvodát, sem az iskolát, minden eszközzel küzde­nek a fennmaradásért. (Magyari) MEGYEIKÖRKÉP 1996. március 8., péntek Többpólusú vita az ésszerűsítésről A települési önkormányzatok pénzügyi, gazdasági helyze­téről, ezen belül az intézmény- és az oktatási rendszer finan­szírozásáról tartottak konzul­tációt tegnap a megyeházán, a Békés megyei országgyűlési képviselőcsoport szervezésé­ben. A képviselők mellett a megyei, a békéscsabai önkor­mányzat szakemberei, illetve dr. Móré László a Belügymi­nisztériumból, Varga Sándor a Pénzügyminisztériumból, Borbola István a Művelődési és Közoktatási Minisztérium­ból vett részt a beszélgetésen. Az oktatási rendszer szak­mai bírálata több oldalról is elhangzott a fórumon. Egy kö­zelmúltbeli vizsgálódásból is­mert, hogy az országban 12 tanintézményt szüntettek meg, és 118-at szüneteltetnek. Az iskolákból érkezett tájé­koztatók nem tükrözik a fe­szültségeket, mert a pénzügyi problémákat úgy próbálják kezelni, hogy nem szakmai, hanem gazdasági érvek men­tén történik a racionalizálás. Szöllősi Istvánná a közok­tatási miniszterrel való leg­utóbbi beszélgetésének pozi­tívumait emelte ki; egyetértet­tek abban, hogy a finanszíro­zás terén az állami részarányt rögzíteni kell — az elképzelé­sekben ez 70 százalék —, s amennyiben marad a kétpólu­sú támogatás, maradjon fenn a differenciálás. A vélemények között el­hangzott, nem elég a közok­tatásra figyelni, a finanszíro­zás kérdésében az önkor­mányzatok egészére kell gondolni. Argyelán György, Kétegyháza polgármestere a nemzetiségi települések spe­ciális és halmozottan hátrá­nyos helyzetére hívta fel a figyelmet. A faluban például minden téren a minimálisra vették a költségvetést, ám annak is csak a 70 százalékát költhetik el. A felszólalók végül megállapították, jó né­hány törvény módosítása, megalkotása szükséges ah­hoz, hogy e kérdéskörben láthassák az alagút végét. L. E. Orosházán, módosítások nélkül Orosházán a képviselő-testü­let szerdán ült össze, hogy a város 1996. évi költségvetési rendeletét megalkossa. A ter­vezetet először a bizottságok véleményezték és óva intettek újabb hitelek felvételétől (a városnak az idén 162 millió forintot kell visszafizetnie). A felszólalók kifogásolták, hogy a költségvetés nem alapoz külső forrásokra, kevés gon­dot fordít saját bevételeinek gyarapítására. A lakásügyi bi­zottság kevésnek ítélte meg a tavalyi 20 millióhoz képest az idei 7 millió forintot, amit fia­tal házasoknak adhat majd tá­mogatás címén. Javaslatként elhangzott, hogy a parkfenn­tartásból csípjenek le 4 milli­ót ennek érdekében. Többen amellett érveltek, hogy a sokak által vitatott be­ruházásokat (Bille-ház, város­háza homlokzata, piaci re­konstrukció stb.) most kell be­fejezni, mert a halogatás újabb pénzáldozatokkal jár. Kérdé­sessé vált a 47. számú főközle­kedési út elkerülő szakaszának a folytatása is, mert hiányzik a költségvetésből az a 31 millió forint, amit az önkormányzat­nak 1996-ban ki kell fizetnie. Több órás vita után a kép­viselők leszavazták a módosí­tó indítványokat és elfogadták az 1996. évi költségvetést 2 milliárd 463 millió 863 ezer forintos bevétellel és kiadás­sal. Az önkormányzat általá­nos tartalékát 2 millió 101 ezer forintban határozták meg. Csete Ilona A jegyző elzavarta... (Folytatás az 1. oldalról) hanem a város számottevő részét. A tűzoltóság helyszíni szemlén győződött meg arról, hogy a szab­ványos tárolási feltételek hiányán túl a tartálykocsik, különösen azok lefejtő csonkjai védtelenek. Ráadásul nincs megoldva a biz­tonságos őrizet sem, a szerelvény bárki által könnyedén megköze­líthető. A határozat kézhezvétele utá­ni percekben igyekeztünk meg­tudni Botyánszki János állomás­főnöktől, mikor és hová viszik a vagyont érő, a tili-toli során már eddig is egy szakajtó pénzt felemésztő „energiabombát”, s a határozat ténylegesen sínre tet- te-e az ügyet. Botyánszki János nem kívánt nyilatkozni, de fel­ajánlotta, hogy ma dél körül tá­jékoztatja lapunkat a történ­tekről. K.A.J. Ha a MÁV tiszteli a törvényt, mire kézbe veszik a lapot, a 19 benzines tartálykocsi már nem lesz a békéscsabai vasútállo­máson fotó: KOVÁCS ERZSÉBET Lépést tartani a technikával Antiszemitizmus? Tegnap a békéscsabai Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Iskolában rövid szakmai bemutatóval fűszere­zett sajtótájékoztatót tartottak. Marton József igazgató egyebek mellett elmondta, hogy az intéz­ményben lépést szeretnének tar­tani a technika fejlődésével, így kerülhetett sor az SMD felület­szerelt technológiai oktatásra al­kalmas tanműhely átadására. A tanulók ebben a műhelyben a korszerű híradástechnikai, szá­mítástechnikai berendezések gyár­tásával ismerkedhetnek meg, amelynek lényege az, hogy az egyes alkatrészek nem hordozópa­nelen történő átfúrással és forrasz­tással kerülnek rögzítésre, hanem Az első ülés Mezőkovácsházán tegnap dél­után heves vitával kezdődött a nemrég választott Bakos István polgármester vezette első testü­leti ülés. Még a napirendek tár­gyalása előtt dr. Kovács Éva képviselő javaslatot tett a dr. Ta­tár Márta háziorvos által be­adott vállalkozási kérelem tár­gyalására. Az ügyben pillanatokon belül közvetlenül a paneleken ragasz­tóval, forrasztással. A jövőben a már korábban végzett szakmun­kások számára is továbbképző tanfolyamot szerveznek. Egyébként az iskolában fo­lyamatban van a nyolcadikos ta­nulók felvétele, ugyanakkor az érettségi utáni program elején tartanak. Ősztől az eddigi szak­mák mellett egy újjal bővítik a kínálatot, ez pedig a szellőző- és klímaberendezés-szerelő szakágazat. A képzés ideje két év. Az érdeklődőknek az épület- gépészeti és technológiai, illetve az ipari vezetékek kialakítása, üzembe helyezése, üzemelteté­se és karbantartása lesz a fel­adata. B-r Kovácsházán éles vita alakult ki. A kérelem a háziorvos részéről az orvosi ügyeletének vállalkozásban történő ellátása volt, amely mel­lett Orosházán is hasonló formá­ban ügyelhetne. A vitának az a döntés vetett véget, hogy Ko­vács doktornő feladata a kérdés rendezése, azaz üljenek a felek újra tárgyalóasztalhoz. H. M. Aláírták a megállapodási szerződést A békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskola tanácstermében tartotta meg szerdán soron lévő ülését a békéscsabai megyei jogú város román kisebbségi önkor­mányzata. Az ülésen Márk György, a magyarországi romá­nok országos önkormányzati hi­vatalának vezetője is részt vett. Az egyik napirendi pont kereté­ben a román kisebbségi önkor­mányzat részéről Grósz György elnök, illetve dr. Köteles Lajos, a főiskola főigazgatója együttmű­ködési megállapodást írt alá. Az érintett felek érdekeltek a város és ezen túlmenően a hazai románság anyanyelvi és kultu­rális fejlődésében. Ennek érde­kében nemzetközi, országos, megyei és városi szinten is együttműködnek. A tájékozta­tás és egyedi megállapodás lehetősége kiterjed a felek nem­zetközi kapcsolataira is. A főiskola felajánlja a szellemiek gyakorlatba történő „ültetését”, a kisebbségi önkormányzat pe­dig vállalja, hogy a főiskola szervezési feltételeit, lehetősé­geihez képest, anyagilag is tá­mogatja. (b) A békéscsabai Amfora szaküzlet falának alig fél négyzetméteres felületét tegnapra a „Meg kell ál­lítani a zsidók betelepítését, az ország kirablását!” felirat rondí­totta el. Az eredetileg helyesírási hibás zagyvaságot egy negatív klisé segítségével, fekete festék­kel fújták fel. Dr. Abrahám Béla (Folytatás az 1. oldalról) nem kezeli kellő súllyal a magyar igazságszolgáltatás. Ám a hazai cigányság mindent el fog követni azért, hogy igazságérzete ne szenvedjen csorbát. A cigány ér­dekvédelmi szervezetek és egye­sületek minden esetben a végső fó­rumokig elfognak menni. Hisz, ha ez nem történik meg, a sérelmektől felvértezve, maguk a cigányok kényszerülnének szélsőséges cse­lekmények elkövetésére.” A vasárnap hajnali füzes­gyarmati esettel kapcsolatban a Szeghalmi Rendőrkapitánysá­gon Kucsera Lajos rendőr őrnagy, a bűnügyi osztály veze­tője határozottan cáfolta, hogy politikai ügyről, vagy a kisebb­ség elleni nyílt leszámolásról lenne szó. Az esetnek komoly rendőr alezredes, megyei főkapi­tány-helyettes elmondta, hogy ilyen jellegű falfirkákkal akár emberiség, illetve köznyugalom elleni bűncselekményt is el lehet követni, feltéve, hogy a szöveg ilyen minősítésre okot ad. Ez utóbbi esetben a rendőrség meg­teszi a szükséges intézkedéseket. előzménye van. 1994. augusztus 14-én Szeghalmon, a piactéri diszkó előtt a mostani vésztői sértett társaságához közelálló csoport súlyosan bántalmazta K. T. szeghalmi lakost. Akkor a rendőrség megtette a megfelelő intézkedéseket, s azóta az az ügy már bírósági szakaszban van. Az 1994-ben elkövetett bűncse­lekmény folytatásaként követ­kezett be a mostani sajnálatos eset. Tehát nem nemzetiségek vagy etnikumok elmérgesedett viszonyáról, hanem két csoport leszámolásáról beszélhetünk. A rendőrség most is minden szük­séges intézkedést megtett. Cso­portosan elkövetett garázdaság bűntettének alapos gyanúja mi­att az eljárás jelenleg is folya­matban van. Magyari Barna Texasi jelenet a diszkó előtt Kárpótlási jegy van, a föld elfogyott Mezőhegyes az elszármazottakkal ünnepel Szarvas városában a kárpót­lásra kijelölt földterület elfo­gyott, árp a helyi kisgazdapárt felmérése szerint még tizenöt- millió forint értékű kárpótlási jegy van az itt élők birtokában, így érthető várakozás előzte meg a kisgazdák legutóbbi ülését, ahol az esetleges kár­pótlásra kijelölendő földterü­letekről tartottak tájékoztatót. Lustyik János, a földrende­ző bizottság elnöke cáfolta a városban elterjedt hírt, misze­rint a két kutatóintézet és az Agrár Rt. földjéből a hatóság márki is jelölte az áhított terü­letet. Csupán az történt, hogy a földrendező bizottság élt azzal a kormányrendelettel, ami lehetővé teszi, hogy a még ál­lami földterületre bejelenthes­senek kárpótlási igényt. Bár a kezdeményezésükre válasz még nem érkezett, Lustyik Já­nos óvott attól, hogy bárki is vérmes reményeket fűzzön ehhez az akcióhoz. Komár Pál falugazdász az idén igényelhető támogatások legfrissebb híreivel érkezett. Egyebek mellett a tizenkilenc aranykorona alatti földekre, a színek, ólak és élelmiszer-fel­dolgozók építésére, valamint a gyümölcstelepítésre kérhető állami támogatás feltételeire hívta fel a gazdák figyelmét. Kepenyes János, a Békés Megyei Önkormányzat Mező- gazdasági Bizottságának el­nöke a kárpótlási jegyek fel- használásához szolgált ta­náccsal. Beszélt a részvény­jegyzés lehetőségeiről, továb­bá arról, hogy kívánatosnak tartaná, ha a magánosítás előtt álló élelmiszeripari üzemek, feldolgozók termelői kézbe kerülnének. Kepenyes János szólt a térséget sújtó mező- gazdasági munkanélküliség kezelésére kidolgozott szociá­lis földprogramról is. Ennek keretében idén Okányban har­minc hektáron paradicsomter­mesztésbe fognak. Ez hatvan embernek ad munkát. Gyoma- endrődön szerződéses lehető­séggel negyvenen vállalkoz­hatnak nyúltenyésztésre. Az ugyancsak a térségben induló és húsz embert foglalkoztató baromfitenyésztésre Bábolna vállalt átvevő szerepet. Csath Róza A mezőhegyesi képviselő-testü­let az eredeti elképzelésekhez képest valamelyest szűkítette a millecentenáriumi rendezvé­nyek körét. A művelődési és sportbizottság csak úgy tart megvalósíthatónak számos ter­vezett programot (néptánctábor, sportrendezvények, művészeti bemutatók, találkozók), ha azok költségeihez a helybeli vállala­tok, vállalkozók is hozzájárul­nak. A március 5-ei testületi ülé­sen döntés született arról, hogy az önkormányzat anyagi támo­gatást nyújt Balanyi Miklós Lámpások voltunk és idős Csa­nádi István Mezőhegyesi mű­emlékek és emlékezések című könyvének kiadásához. Ugyan­csak jut pénz honfoglaláskori és helytörténeti témájú vetélke­dőkre, író-olvasó találkozókra, s a Mezőhegyesről elszármazott képzőművészek alkotásaiból rendezendő kiállításokra. A millecentenáriumi rendezvé­nyek kiemelkedő eseménye lesz Mezőhegyesen Laczó András operaénekes műsoros estje, va­lamint Bányai József szobrász- művész köztéri alkotásának le­leplezése. A programterv végrehajtásá­ra a képviselő-testület több mint 1,3 millió forintot hagyott jóvá. Ez az összeg tartalmazza annak a műsorfüzetnek a költségét is, amely a város lakóit hivatott tá­jékoztatni az egyes rendezvé­nyek helyéről, idejéről. M. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents