Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-07 / 57. szám
3R MEGYEI KÖRKÉP Kukoricából zsák, fólia, fülpiszkáló Egy éve sincs annak, hogy lapunk hasábjain feltettük a kérdést: „Kukoricakorszak követi a nejlonkorszakot, avagy miből készül a harmadik évezred csomagolóanyaga?” E talányos címet viselő' írásunk arról szólt, hogy Battonyán a MIRWA Kft. a MOM üresen álló gyáregységében környezetbarát csomagolóanyagok és egyéb „műanyag termékek” gyártására készül, méghozzá kukoricából! Napjainkra belátható közelségbe került a termelés megkezdése, ezért kerestük fel Imre Bélát, a kft. ügyvezetőjét, egyben többségi tulajdonosát. Évforduló, (t) Tatay István tanár 1821-ben ezen a napon született Keszőhidegkúton, és 1888-ban halt meg Szentlő- rincen. Tanulmányait Sopronban végezte, majd Jénában, Halléban és Berlinben költészeti és nyelvészeti tanulmányokat folytatott. 1846-tól tanár Sopronban. Részt vett az 1848-as első egyetemes tanügyi kongresszuson. Az 1848-as szabadságharc lelkes támogatója és résztvevője, emiatt a szabadságharc leverése után tanári állásától megfosztották. Az elnyomatás éveiben egy ideig Szarvason Petz Gyulánál húzódott meg. Innen 1850-ben Tiszaugra, majd Aradra menekült. 1855-től taníthatott a szarvasi főgimnáziumban, ahol 1856-tól 1884-ig, nyugdíjazásáig igazgató is volt. Az iskolai önállóság, a tanügyi reform, a magyar nyelvű oktatás és a hazafias szellemű nevelőmunka harcosa. „Fő a könyvtár!” (t) A héten hírül adtuk, hogy a MICROSOFT Magyarországnak a közművelődési könyvtárakat támogató kezdeményezéséhez 4 orosházi vállalkozó csatlakozott, s egyikőjük megnyerte a MIKROSOFT több tízezer forint értékű Office Standard (Word, Excel, Power Point, Schedule) szoftvercsomagját. A battonyai Népek Barátsága könytár vezetőjének tájékoztatása szerint Battonyán dr. Hajnal Iván, Jaczkó Zoltánná, Lung György, Ménesi György, dr. Takács László és a Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet támogatta 2-5 ezer Ft-tal a helyi könyvtárat. Országosan 95 szoftvercsomagot sorsoltak ki, s ebből kettő került Battonyára. Az egyik nyertes a Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet, a másik pedig lapunk munkatársa, Ménesi György. A jelenleg még használaton kívüli gyárépület irodahelyiségében beszélgetünk. Meg- megcsörren a telefon, s ez egyértelműen jelzi: beindulóban a vállalkozás. Az ügyvezető asztalán szerződések, prospektusok, tervrajzok. Megjegyzem, hogy bizonyára sokat kellett talpalnia, amíg idáig jutott. Lelkesen sorolja támogatóit: országgyűlési képviselőket említ, neves politikusokat, bankárokat. Kifogyván a jó példákból, elkomoro- dik az arca. „Inkább egymás kezét fogjuk, ne egymás nyakát!” — sóhajt váratlanul egy mélyet. — Mit sikerült elérniük az előző találkozásunk óta? — kérdezem. j. — A kft.-nk 1996. március 4- ével vásárolta meg a MOM battonyai gyáregységét, a benne lévő berendezésekkel együtt. A tervünk változatlan: a már megvásárolt olasz világszabadalom alapján hagyományos műanyag-technológiával állítunk elő szemes kukoricából különböző fóliákat és fröccsöntött termékeket. A beruházás A hó, a hosszú hideg miatt ritka védett madaraink etetésre szorulnak. A túzokok legfőbb téli táplálékaként szolgáló repce az őszi csapadékhiány következtében nagyon gyér kelést mutatott Dévaványakömyékén, ezértatú- zokállomány áthúzódott a környékbeli területekre. Körülbelül 200 példány található Túrkeve, 120 Szeghalom és 30 Körös- ladány térségében. A vastag, megfagyott hóréteg alatti repcetáblához egyre kevéssé fértek az éhes madarak, ezért a Körös— Maros-vidéki Természetvédelmi Igazgatóság elhatározta, hogy segít átvészelni a madaraknak a hosszú téli időszakot. A szeghalmi Hunor Vadász- társaság közreműködésével eddig három teherautónyi káposzta- félét és egy pótkocsi silót szórtak költsége megközelíti a 200 millió forintot, ennek nagyobb részét hitelből fedezzük. — Kérem, mondjon néhány szót a MIRWA Kft.-ről! — Svéd—magyar társaság vagyunk, a kisebbségi tulajdonos egy svéd állampolgár és az ugyancsak svéd World Com AB. — Úgy emlékszem, alapanyagként kukoricakeményítőt használnak. —Igen, s ezt egyelőre importálni fogjuk. Ugyanakkor biztos piacaink vannak, a kész termékeinket Nyugat-Európában visszavásárolják. —És a hazai piac? — Valószínű, hogy itthon nem lesz egy csapásra nagy kereslet a termékeink iránt, hiszen az áruk 2-2,5 szerese a hagyományos műanyagokénak. Hadd tegyem rögtön hozzá, hogy ma Magyarországon a PVC-hulla- dékok megsemmisítése is megközelítőleg háromszorosa az alapanyagámak. Itthon akkor nő majd meg a kereslet, ha az exportáló kijelenti: csak akkor veszem meg a portékádat, ha ebbe a környezetbarát anyagba ki a tolólappal és tárcsával hómentesített területekre. Segített egy túrkevei mezőgazdasági vállalkozó, Rácz Károly is, aki saját földjén megengedte a hóeltakarítást és a káposzta, mint téli takarmány kiszórását. Tóth László túrkevei vállalkozó a földjén siló ás káposzta kihelyezéséhez járult hozzá, és lehetővé tette, hogy jelentősebb túzokcsapatok telelhessenek itt. A gyoma- endrődi vadásztársaság lucernakiszórással segített a mezőtúri területen. A Mezőtúri Növény- termesztő és Szolgáltató Rt. repceföldjén hóeltakarítást végzett. A túrkevei termelőszövetkezet ingyen adott több mázsa silótakarmányt. A Túrkevei Vadász- társaság a szervezési munkákban segített. Hajdú János gyoma- endrődi vállalkozó káposztalevecsomagolod. Változatlanul meggyőződésünk: a harmadik évezred csomagolóanyagát fogjuk gyártani Battonyán. —Mikortól? — Az első fóliagyártó gépsorunk április, a második pedig május végén fog indulni. A fröccsöntést várhatóan júniusban kezdjük el, de szolgáltatásként a galvánüzemet és a forgácsolót is szeretnénk működtetni. Év végéig összesen 60-80 magasan képzett szakembert veszünk fel, tisztességes bért fizetve nekik. Távolabbi céljaink között szerepel egy 5 ezer tonna évi teljesítményű keményítőgyár létesítése Battonyán, a tervezése már ennek is megtörtént. Várható bekerülési költsége 500 millió forint, ehhez természetesen szükségünk van olyan beruházókra, akik fantáziát látnak a dologban. A keményítő, illetőleg a granulált MATER-BI nevű alapanyag egyik felét a MIRWA Kft., másik felét pedig az olasz partner vásárolná meg. A viszonylag olcsó kukorica és a viszonylag olcsó munkaerő egyértelműen nyereségessé teszi a keményítőgyártást. S akkor még nem szóltam a melléktermékekről: a kukoricacsíra-olajról, a takarmánnyá feldolgozható hulladékokról. Az új csomagolóanyag gyártása és az ehhez szükséges háttér megteremtése óriási lehetőség a térség fel- emelkedésére — hangsúlyozza beszélgetésünk végén Imre Ménesi György let juttatott ingyen a téli etetéshez. Káposztát adott a Szarvasi Fajtakísérleti Állomás is, Böjti János körösladányi vállalkozó pedig saját földjén engedte teríteni az etetéshez felkínált káposztaleveleket. A dévaványai túzokállomány ezen cégek és magánszemélyek támogatása nélkül nehezebben vészelte volna át a hosszú telet. Sajnos minden elképzelhető segítség mellett a nagytestű madarak valószínűleg elhagyták a térséget, hiszen az ismert telelőhelyeken töredékére csökkent a számlált állomány. Egy ilyen elmozdulás számos veszéllyel jár. Igazán majd akkor derül ki a hatása, amikor április elején a túzokok elfoglalják tradicionális dürgő- helyeiket és a térségi állomány jól számba vehető. Ingyen élelem a védett madaraknak Megkérdeztük olvasóinkat Mit tartanak ma divatos szakmának? Harmati Lajos Csaba, 22 éves, füzesgyarmati üzletkötő: — Talán a nyugati autós, rádiótelefonos üzletkötők ma az úgynevezett igazi „nagymenők”. A magánvállalkozók — főleg, ha megérzik, mire érdemes vállalkozni, s az adótörvények labirintusában is ügyesen eligazodnak — szintén nem járnak rosszul. A különböző „pénzvilági” szakmák szintén keresettek. Ám egyetlen olyan hivatást vagy pályát sem tudok említeni, amely azonnal és biztos meggazdagodást eredményezne. Jónás Sándorné, 69 éves, bucsai nyugdíjas: — Szerintem ezen a világon elsősorban mindig az érvényesült, akinek szakmája volt. Úgy vélem: kétkezi munkásokra és szellemi foglalkozásúakra egyaránt szüksége van a társadalomnak. Nem lehet mindenki sem tanár, sem orvos, sem pék, sem földműves. Éppen ezért számomra minden szakma egyforma. De ha mégis választanom kell, akkor a lányoknak a szabás-varrást, a fiúknak pedig a hentességet és az autószerelést ajánlom. Ladányi Ildikó, 20 éves, kertészszigeti munkanélküli: — Manapság az ember alig talál munkát, márpedig ez a tény jócskán visszaveti a fiatalok szakmaválasztási kedvét. A legtöbben azt hangoztatják: minek tanuljak, ha úgyis munkanélküli leszek? Ha valaki mégis szakmát választ, akkor döntését a helyi igényekhez igazítja. Itt Kertészszigeten például nincs fodrászat. Ebből következik, hogy én most azt mondom: ma számunkra a fodrászat tűnik a „menő” szakmának. Makai Zsolt, 23 éves, szeghalmi vendéglátó-ipari eladó: — Szerintem az utóbbi években nagyot változott a világ, s ez megváltoztatta a szakmák népszerűségét is. Ma a különböző menedzserek, üzletkötők és brókerek a divatos foglalkozásúak. S szerintem ez a fajta tevékenység sokaknak könnyen megy, hajlamuk van hozzá. Ám persze minden szakmának megvan a maga jelentősége, tehát milyenségtől függetlenül mindenki munkájára szüksége van a társadalomnak. (Magyari) 1996. március 7„ csütörtök A jóság unalma Volt egyszer, hol nem volt. volt egyszer egy biztos fellépésű, elegáns, szőke hölgy, akinek éppen nem volt munkahelye. De nem azért, mert érdemei elismerése mellett felmentették volna eddigi funkciójából, nem is amiatt, hogy munkahelye csődbe ment, hanem mert lopott. Belenyúlt irodista kolléganői táskájába és elemelte a konyhapénzt. Élbocsátása után sem esett kétségbe, maradék pénzén kivett egy egész lakást Pesten, havi negyvenezer forintért. Az első hónapot ki is fizette, ahogy illik, azután egy népszerű napilapban meghirdette, hogy eladó a lakás, sürgős jeligére. A vevő mit sem sejtve tárgyalt a hamis tulajdonossal, s csodálkozott az olcsó ingatlanáron. A szőke ciklon busásfoglalót zsebelt be és angolosan távozott. Az emberi hiszékenység sebezhetőségünk egyik nagy bizonyítéka. Már attól megnyugszunk, ha bizonylatot kapunk (marhalevelet) a befizetés fényéről. Legyünk óvatosabbak, körültekintőbbek! A fenti újsághír is azt példázza, hogy a zsi- ványság, kapzsiság rendszerint nagyobb sikereket ér el az életben, mint a jóindulat és a becsület. Magam is meglepődtem, mennyire (nemcsak avulttá) nevetségessé váltak a pozitív erkölcsi kategóriák. Mintha szégyen lenne hangoztatni az igazságosság, az emberségesség fogalmait. Egyszerűen meghökkentő, milyen csodálkozást, megrökönyödést vált ki ezeknek a szavaknak az említése. Mintha a korrektség, mint elvárás is megszűnt volna, tudjuk ugyanis, hogy valaki úgyis be lesz csapva a két megállapodó közül. Csak az a kérdés, ki a rafináltabb. Már a tízéves gyermek is felmondja, mint a leckét: ,,Nem érdemes szót fogadni a tanító néninek, mert ha jó vagyok, nem vesznek észre, soha nem dicsérnek meg. Akkor vagyok érdekes, ha bűnt követek el." Mintha már az lenne a normális, ha rosszat teszünk. Rá vagyunk kényszerítve az elvetemültségre? Talán még van remény. A benső által vezérelt erkölcsi érzék az, ami a legnagyobb ínség idején is megakadályozza a bűnbeesést. Ha még van egyáltalán ilyen és működni képes. Kántor Zsolt Honfoglaló vetélkedők, pályázatok Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkor- rAiioMuGiAK* mányzata, a Békés " *,">A" "TJÁA * Megyei Könyvtár és Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület a millecentenárium alkalmából meghirdette Békéscsaba város ifjúsága számára „A honfoglaló Árpád útján” című vetélkedősorozatát. A játék célja: a honfoglalás eseményeinek felidézése, a hazafiasság erősítése. A vetélkedőre 4 fős csapatok jelentkezését várják az általános iskolák felső tagozatos tanulói, középiskolás diákok és főiskolai hallgatók korosztályából. A többfordulós vetélkedő döntője május 15-én lesz a megyei könyvtárban. Lapunkban négyfordulós rejtvényt közöltünk. A harmadik forduló nyertesei a következők: Nádasdy Zsuzsa, Orosháza, Arany János utca 19/ b. Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium 2. csapata (Badics Beatrix, Takács Ágnes, Erős Zsolt, Nagy Marianna), Békéscsaba, 10. számú általános iskola 7. a csapata (Orosi Tibor, Krátky Krisztián, Oláh Péter, Szegedi Balázs), Békéscsaba. Értékes nyereménykönyvüket postán küldjük el. Fékút a gyermekekért rajzkiállítás Gyulán nyolc általános iskola nevezett be a „Fékút a gyermekekért, a közlekedők biztonságáéit” alapítvány által meghirdetett gyermek- rajzkiállításra. A Gyula és Környéke Balesetmegelőzési Bizottság a múlt héten nyitotta meg a Mogyoróssy könyvtárban azt a kiállítást, melyen a legjobb rajzokat tekinthetik meg az érdeklődők március 8-ig. A rajzokat beküldő iskolák pedagógusai és a rajzokat készítő diákok jelenlétében Oltyán Sándor százados, a Gyulai Rendőrkapitányság közlekedési osztály- vezetője nyitotta meg a kiállítást. Minden kiállított rajz készítője emléklapot és ajándékot kapott, de közülük is a legjobbakAzaőó Dávid, a 3. számú általános iskola, Kriesán Zoltán, a Karácsonyi János Általános Iskola és Ficzere Éva, a Dürer A. Általános Iskola diákja.-aA Hidasháti Rt. ajánlja figyelmébe! 1. Termelési lehetőségek: — takarmánykukorica (felvásárlási ára a betakarításkori tőzsdei árhoz kötődik) — étkezési napraforgó (felvásárlási ára 43 000 Ft/tonna + áfa). A termelés finanszírozását is biztosítva a legjobb feltételek mellett vállaljuk a szerződött termények felvásárlását. I 2. Ha még nem döntötte el. hogy milyen kukoricafajtát kíván vetni az idén, jöjjön el muronvi központunkba, ahol az 1996. március 14-én 10 órakor kezdődó' vevőtalálkozón megismerheti a legújabb, kiemelkedő termőképességű KWS fajtákat. A vevőtalálkozó résztvevői 5% árengedménnyel vásárolhatják meg a kínálatunkban szereplő más fajtájú vetőmagvakat is. Várjuk érdeklődését személyesen vagy a (66) 341-262-es telefonszámon.
