Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-05 / 55. szám

1996. március 5., kedd VILÁGTÜKÖR Pokolgép robbant Tel-Avivban Az amerikai elnök válságtanácskozást hívott össze Újabb pokolgépes merényletet követtek el hétfő délután Tel- Aviv központjában. Legkevesebb tízen meghaltak, amikor robbanás történt a város szívében lévő Dizengoff-center épü­letének egyik sarkán. A merénylet egy nappal a tizenkilenc áldozatot követelő jeruzsálemi vérfürdő után történt. Bili Clinton amerikai elnök hétfőn mély felháborodásának adott hangot a tel-avivi me­rénylet miatt, és az újabb rob­bantást az „erőszak esztelen megnyilvánulásának” nevezte. Az elnök hétfő késő dél­utánra - közép-európai idő szerint az éjszakai órákra - összehívta külpolitikai tanács­adóit, hogy megvitassák a vé­res merényletsorozat következ­tében kialakult helyzetet és a szükségesnek - vagy lehetsé­gesnek - vélt intézkedéseket. A palesztin rendőrség több mint 120 szélsőséges fegyve­rest tartóztatott le a vasárnapi jeruzsálemi merénylet után - közölte a Hamasz egyik veze­tője. A palesztin autonóm terüle­tek biztonsági főnöke szerint a Hamasz robbantásos merényle­teit végrehajtó úgynevezett Kasszim-brigádok rendkívül kis csoportokban és szigorú ál­cázással működnek. Naszr Jusszif tábornok a Der Spiegel című német hetilap hétfői számában hangsúlyozta, hogy a 2300 fős palesztin rendőrség tőle telhetőén min­dent megtesz a szélsőséges csoportok felszámolásáért. Elmondta, hogy ismerik a öngyilkos terroristák fő műkö­dési területét, de a Kasszim- brigádok belső felépítéséről nincsenek információik. Vél­hetően kis sejtekbe szerveződ­nek, és rendkívüli titoktartás mellett működnek. A palesztin tábornok meg­erősítette, hogy hatékonyan kí­vánnak harcolni a terroristák ellen. Szavai szerint a palesztin és az izraeli biztonsági szervek együttműködése elengedhetet­len, csak így lehet elejét venni az esztelen vérontásnak. Több mint tízezer palesztin tüntetett az erőszak ellen Gázában fotó: feb/reuter Az orosz tüzérség hétfőn is lőtte a Csecsenföld nyu­gati részén fekvő Szemo- vodszkot. Az ágyúzás elől több mint ötezren menekül­tek a szomszédos Ingus- földre. Szemovodszkban mintegy 250 csecsen fegy­veres tartózkodik. Moszkvai hírek szerint Borisz Jelcin a héten több megbeszélést tart munkatársaival a csecsen rendezésről. A jelentős északír politi­kai szervezetek távol marad­tak az ulsteri rendezést elő­segíteni hivatott tárgyalás- sorozat hétfői nyitányáról. A protestáns, Londonhoz hű pártok nem kívántak részt venni a megbeszélésen, a katolikus köztársasági moz­galom politikai vezetését egyszerűen nem engedték be a helyszínre. Szlovák anyanyelvű gimnáziumot szeretne létre­hozni Prágában a mintegy 350 ezer lelket számláló csehországi szlovák kisebb­ség. Hivatalos kérvényükre mindmáig nem válaszolt a cseh oktatásügyi miniszté­rium. Prága elvben nem el­lenzi a tervet, pusztán szakmai kifogásai vannak a beterjesztett javaslattal kap­csolatban - érvelt a minisz­térium illetékese. A kínai parlament hétfőn újra beválasztotta elnöksé­gébe a 91 éves, betegeskedő Teng Hsziao-pinget, a kínai reformok fő irányítóját. A törvényhozás kedden nyíló ülésszakán várhatóan újabb vállalati reformokról dönte­nek és megerősítik a Tajvan függetlensége elleni pekingi álláspontot. Kína kibékül a Vatikánnal Az illegalitásba kényszerűéit katolikusok titokban miséznek Csaknem 40 évi „haragszom rád” után változás következhet be Peking és a Vatikán viszonyában. Hírek szerint az is megtör­ténhet, hogy a két fél helyreállítja diplomáciai kapcsolatait. Kína 1957-ben szakította meg kapcsolatait a Szentszékkel, mert belügyeibe való beavatko­zásnak minősítette, hogy Róma nevezi ki a katolikus püspökö­ket. A pekingi vezetés nyomást gyakorolt a kínai keresztény­ségre, hogy alakítsa meg saját „hazafias szövetségét”, és ez bízza meg a legfőbb egyházi tisztségviselőket. A pápához hű szárny ezt követően illegali­tásba vonult, tagjait üldözték, nemegyszer börtönbe vetették. A hivatalosan reakciósnak tartott katolikus vallás nem­hogy visszaszorult volna Kíná­ban, hanem egyre terebélyese­dett. A nyolcvanas évek köze­pén a kínai keresztények száma elérte a 75 milliót. Ebből 12 millió katolikus, 63 millió pro­testáns. Szociológusok szerint a val­lásosság terjedésének az is az oka, hogy a gazdasági szabad­ság „erkölcsi hanyatlással páro­sul az ázsiai országban”, ez elől menekülnek a valláshoz az em­berek. Érdekes viszont, hogy a Kínában gyakorolt nagyobb vallások közül egyedül a ke­reszténységre jellemző a gya­rapodás. Ez azzal is összefügg­het, hogy sokak szemében az „európai hit” a nyugati civilizá­ciót, a modemitást képviseli. A pekingi vezetés megpró­bálja ellenőrzése alá vonni az újjáéledő egyházakat: intézmé­nyeik csak nyilvántartásba vé­tel után működhetnek. A szigo­rítással párhuzamosan azonban megkezdődött Pekingben a val­lás szerepének részleges átérté­kelése. Mind többet emlegetik az 1982-es alkotmányt, amely mindenki számára biztosítja a szabad vallásgyakorlás jogát. Egyelőre nem világos, mek­kora mindebben a taktikai meg­fontolás. A kínai vezetésnek ugyanis kétségkívül diplomá­ciai sikert jelentene, ha a Vati­kán teljesítené a kapcsolatok normalizálásaként szabott felté­telét, és megszakítaná kapcsola­tait Tajvannal. Hírek szerint a Szentszék ezt már kilátásba is helyezte. Toronyi Attila Kalandok Marlboro-országban. Az Egyesült Államok hamisítatlan vadnyugati tá­jain, Utah és Arizona festői vidékein minden év szeptemberében megrendezik a Marlboro-uta- zást. A fiatalok vadvízi evezésben, terepautózásban és lovaglásban próbálják ki erejüket, kitar­tásukat. Az idén először magyar résztvevői is lesznek az eseménysorozatnak. fotó: fee Majdnem olyan gyorsan, mint a repülőgép Villámvonatok kora Ilyen lesz a japán szuperexpressz fotó: feb/Gamma A németországi Schwerinben Hans Atzpodien, a Trans- rapid nevű különleges expressz tervezője bejelentette: 2005-től villámvonat száguld majd Ber­lin és Hamburg között. A köz­lemény láncreakciót indított el a világsajtóban. Kiderült, hogy a Transrapidnak jó néhány or­szágban lesz hasonlóan kiváló versenytársa. Ami közülük leginkább a hu­szonegyedik századot idézi, az a svájci megoldás, az úgyneve­zett Swissmetro. Svájci mérnö­kök és pénzemberek évek óta dolgoznak egy olyan rendsze­ren, amelynek célja, hogy az alpesi országban föld alatti gyorsvasutak kössék össze az egymástól negyven-nyolcvan kilométerre lévő városokat. Különleges anyagból készült hatalmas csövek belsejében akár óránként négy-ötszáz ki­lométeres sebességgel is szá­guldhatnak a-szerelvények. Eh­hez az előzetes számítások sze­rint jóval kevesebb energiát használnak majd fel, mint a német, vagy a francia föld fö­lötti expresszek, amelyek rá­adásul eleve kisebb sebességgel haladnak. Mindez ugyan rend­szerként a jövő zenéje, de már ebben az esztendőben kipró­bálnak egy ilyen fantasztikus regénybe illő, igaz, most még csak nyolcszáz méter hosszú föld alatti szakaszt. Természetesen a felkelő nap országában, Japánban is lázas munka folyik. A szupervonatok őshazájában Tokió és Ya- manshi között megépül az óránként ötszáz kilométerrel száguldó gyorsvasút. Amerikában jól haladnak a mágneses pályán haladó, gáz­turbinával hajtott gyorsvasút tervezésének munkálatai. Pon­tos sebességét még nem adták közre, de a cég szóvivője azt mondta, hogy a készülő ex­pressz „mai mértékkel mérve hihetetlenül gyors” lesz. Mint ismeretes, mi magyarok nem sietjük el a dolgot. A Bu­dapest és Vác között közlekedő vonat ma ugyanannyi idő alatt pöfög a célba, mint Petőfi Sán­dor korában. Hírháttér Spanyol (félfordulat? Győzelemnek győzelem, de bizony elég sovány! - fanyalgott jó néhány konzervatív újság Spanyolországban, ahol a vasárnapi választások végeredményének tegnapi közzététele után kide­rült: az elmúlt 13 évben kormányzó Szocialista Munkáspárt (PSOE) leszorult ugyan a dobogó felső fokáról, de a helyébe lépő Néppárt (PP) teljesítménye messze elmaradt az előzetesen várttól. A Felipe González miniszterelnök csúfos vereségét jó­solgató konzervatív párt kevesebb mandátumhoz jutott, mint amennyihez a PSOE legutóbb, 1993-ban, így alaposan elma­radtak a célul kitűzött abszolút többségtől. Az „új korszak” beköszöntél ígérő PP-vezér, Jósé Maria Az­nar dolga tehát aligha könnyű: mindenáron koalíciós partne­rekre kell szert tennie. Igen ám, de kik és milyen feltételekkel lesznek hajlandók társul szegődni a Gonzálezék korrupciós bot­rányait - persze okkal - ostorozó, a magas munkanélküliségért szintén a PSOE-t hibáztató, de saját gazdasági programját, tár­sadalmi reformelképzeléseit mindeddig nem túl konkrétan meg­fogalmazó, 43 éves egykori adóellenőrhöz? A kombinálás, a ku­lisszák előtt és mögött folyó egyeztetés máris megkezdődött, ám akár a katalán, akár a kanári-szigeteki nacionalista csoportok­kal próbálnak majd egyezkedni, a PP bizonyára érezhető en­gedményekre kényszerül majd a támogatásul megszerezhető mandátumokért cserébe. Egyelőre tehát meglehetősen vegyes a spanyol voksolás visszhangja. Vannak, akik a szocialista éra utáni fordulat jelen­tőségét hangsúlyozzák, s azt emelik ki, hogy ezentúl egy polgári középpárt irányít Madridban. Mások azonban inkább szerény félfordulatról beszélnek, s arra intenek, hogy egy hajszálvékony többségre támaszkodó ingatag koalíció az első politikai szakí­tópróbáknál széteshet. Csak a kormányalakítás menete, s az Aznar-kabinet teljesítménye dönti majd el, melyik tábornak lesz igaza. De kétségtelenül a nehézségekre utaló tény, hogy az új kormány létrejöttéhez, programjának elfogadásához a szakér­tők szerint legalább egy hónapra lesz szükség. (szondy) HA KEDD, KISHEGYED! • A fiúk sem gombnyomásra működnek • A nőgyógyász is nősül • Paul Newan megint várandós • Sírjon a házmester Kiskegyed - a legnépszerűbb női magazin!

Next

/
Thumbnails
Contents