Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-04 / 54. szám
OLVASÓI LEVELEK 1996. március 4., hétfő Olvasóink írják .......................................... = Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzó'k eló'zetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Visszhang Még egyszer a melioriciós költségről Tisztelt Szerkesztőség! Az elmúlt hetekben két cikk jelent meg a Hírlapban: Mennyi lesz a meliorációs költség?, illetve Az elnök másképp látja címmel. Előre bocsátom, a földkiadó bizottságnak van igaza. Tény, hogy 670fő részére 28 ezer aranykorona értékűföldet osztott szét, az is tény, hogy a 670 tulajdonos közül csak 120 személy mérette ki a földjét. Azért annyi, mert félnek a nagy összegű meliorációs költségek megfizetésétől. Ugyanis az ötéves bérleti szerződéssel a kifizetést a szövetkezet felfüggesztette, illetve vannak olyan személyek, akikkel éves törlesztésben állapodtak meg. A tulajdonosok nem a meliorációs költségek megfizetése ellen tiltakoznak, hanem annak nagy összegét nem tartják reálisnak. Zsarolásnak és erkölcstelennek tartjuk, hogy a szövetkezet a kivitelezéskor kialakult egy aranykoronára eső meliorációs költséget akarja a tulajdonoson behajtani. Ezért kértük a földkiadó bizottságot az értéknövelő beruházások területenkénti összegének megállapítására. Nincs könnyű helyzetben a bizottság, mert a szövetkezet nem tud olyan részletes kimutatást adni, melyből világosan kitűnne az egyes munkálatok elvégzésének bekerülési költsége. Különben azokat az adatokat, melyről a földkiadó bizottság elnöke az újság részére szolgáltatott, a szövetkezettől kapta. A szövetkezet elnöke, Matuska Sándor ,.Másképp látja" című cikkében megcáfolja saját magát, amikor arról cikkezik, hogy csak 3185 aranykoronát terhel meliorációs költség. Ez a szám ellentétes azzal, amit az ő aláírásával bocsátott a földkiadó bizottság rendelkezésére. Ebben ugyanis az szerepel, hogy a részarány-tulajdonosok földalapja 703,6 hektár 14 763 aranykoronával. Tagi, alkalmazotti földalap 425 hektár 8642 aranykoronával. Ez összesen 1128,6 hektár és 23 405 aranykorona. De ez ettől ténylegesen több, mert hozzá jött a kárpótlásból kimaradt és felosztott terület is. így jutunk el a bizottság elnöke által említett 28 ezer aranykoronához. Ezt a szövetkezet elnökének is tudni kellene. A nézetkülönbség azonban nem az aranykorona összegén, hanem az egy aranykoronára eső meliorációs költségen van. Ez abból adódik — mint fentebb már leírtam—, hogy a szövetkezet vezetése az egy aranykoronára eső 100 százalékos bekerülési költséget akarja a tulajdonosoktól bevasalni. Ezen összeg a szövetkezettől kapott adatok szerint 1406 forint aranykorona, vagyis az aranykorona piaci értékének 1,5, illetve 2-szerese. A viták, nézeteltérések elkerülése végett, meg azért is, hogy a tulajdonosok csak a tényleges értéknövelő beruházást fizessék meg, a Békés Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomáshoz—a földkiadó bizottság—. mint illetékes szakhatósághoz fordult, hogy a tényleges értéknövelő beruházások aranykoronánkénti összegének megállapításában működjön közre. A felkért szakhatóság az alábbiak szerint tett eleget: az első szakvélemény 1993. március 18-ai keltű. A szakvélemény megállapítja, hogy a 0456/1. és a 0115/1. hrsz. területen a meliorációs munkákon kívül a nem melioráció keretén belül épült üzemi bekötőutak és a majorhoz vezető bekötőút értékének sajáterős részét is az érintett táblákra terhelték. A második 1993. április I5-ei keltű. A megállapítás: ,,A beruházások költségeiben szerepelnek olyan munkák költségei is, amelyek az igénybevett állami támogatás alapjának kiszámításánál figyelembe vehetők voltak ugyan, egyébként nem minősülnek meliorációs beruházásnak. Ezen munkák (területrendezés, földút építés) költségei nem terhelhetők a termőföldre értéknövelőként, ezért javasoljuk kivételét a megfizetendő összegből". A harmadik szakvélemény 1993 . november 3-ai keltű. Hivatkozik az előző szakvéleményre, miszerint a költségvetésben szerepelnek olyan munkák költségei is, amelyek — az akkor leírt okok miatt — nem terhelhetők a termőföldre értéknövelőként. A szak- véleményben közlik, hogy sem százalékosan, sem számszerűen a nem terhelhető munkák költségét meghatározni nem tudják, mivel a rendelkezésre álló dokumentumok nincsenek olyan mélységig részletezve, hogy megállapítható legyen. Magyarul, ez annyit jelent, hogy nincsenek meg az alapbizonylatok. Majd felsorolja a szakvélemény a meliorációs beruházás fogalom körébe tartozó munkákat, ezek: meliorációs munkák tervezése, nyílt vízelvezető árok építése, talajcsövezés és létesítményei, az előírt mélylazítás, műtárgyak építése, valamint a kémiai talajjavítás. De ennek a költségeit ilyen részletezéssel megállapítani nem tudta. Most lássuk a számokat a Békés Megyei FM Hivatal 1992. március I3-ai keltű dokumentuma alapján. Ezek szerint a szövetkezetnél végzett meliorációs beruházás 1981. és 1990. között az alábbiak szerint lett végrehajtva, illetve megvalósítva: a beruházás összege 76 205 mFt. Ebből sajáterő 14 701 mFt (állami pénz 80,71 százalék, sajáterő 19,29 százalék). Részletezve: tervezés 4,3 mFt. Területrendezés 9 739 mFt. Mélylazítás3462 mFt. Ebből a tervezés költsége és a vízrendezés vehető figyelembe értéknövelő beruházásnak, mely összesen 42 516 mFt. A többi járulékos munka (1981—1995-ig) 4—15 évfolyamán a termelés folytán felhasználódott, így azok költségeit a tulajdonosra terhelni nem lehet. A két ütemben végrehajtott meliorációs munkák során összesen 2601 hektár területen lett vízrendezés végrehajtva. 20,3 AKI hektár figyelembe vételével, összesen 52 800 AK értékben. Ha a két számot összevetjük, akkor a vízrendezés és tervezés egy aranykoronára eső forintösszege 805 forint. Ez az összeg csökkentendő 60 százalékkal, azaz 1981-től 1995. évek (15 év) amortizáció miatti értékcsökkenéssel. Itt említem meg, hogy az értékcsökkenés ettől is nagyobb, tekintettel arra, hogy 1990-től a szövetkezet a meliorációs területeken semmilyen karbantartási munkát nem végzett. A csatornák bozótosak, gazosak, ujjnyi vastag kökénybokrok nőtték be a csatornákat. A dréncső végei eltömődtek, így azok működésképtelenek. A vagyonfelosztás folyamán a szövetkezet 41 millió forintot szerepeltetett. Így üzletrészenként 41 millió forint lett felosztva. Az a véleményem, hogy azon tulajdonosok, akik üzletrésszel rendelkeznek (az üzletrész 11 százaléka) legyen abból a meliorációs költség levonva. A számításom, ami tényleges számokon alapul, bizonyítja, hogy a földkiadó bizottság számítása is helytálló, amikor azt állapította meg, hogy 247—450 Ft/AK a reális meliorációs költség. Oszlács István, Zsadány Minden hatalmat az IMF-nek... A rendszerváltás egész szemfényvesztése azon a hitegetésen alapul, hogy majd itt is,jóléti társadalom” lesz. Az átlagpolgár pedig azóta is türelmesen várja, csak nem érti, miért megy egyszerre rosszabbul. Míg korábban csak a felnőttek lettek rosszul, ma már a kisiskolások között is előfordul a rosszullét—az éhezésük miatt. Hat évvel ezelőtt az iskolások még nem éheztek. Erre mondta Pető Iván, hogy megköszöni a lakosság türelmét. Nyugodtan be lehet zárni az iskolákat és a kórházakat is. Tanárok és orvosok ily módon egyre feleslegesebbé válnak. A szociálisan érzékeny MSZP megköszöni az eddigi működést, és megreformálja a ,,szociális ellátórendszereket". Az oktatási és egészségügyi rendszerfelszámolásához két évre van szükség, a költségvetés reformjához azonban egy egész emberöltő kell—Bokros ,,úr" szerint. Ha egy év leforgása alatt elérik, hogy 13 000 kórházi ágyat megszüntetnek, 13 000 egészségügyi alkalmazottat elbocsátanak és a betegek egy- harmada nem képes az előírt gyógyszerét megvásárolni, akkor csak gratulálni lehet kormányzatunknak. , Ennél nagyobb elismerés csak a szakszervezeteket illetheti. Ok segítettek a végrehajtásban. Elmondhatjuk, hogy a szakszervezetek az uzsora rémuralom kopóiként viselkedtek. De mielőtt valaki arra gondolna, hogy ez az egész a Horn-kormány saját teljesítménye, jobban teszi, ha megismerkedik az IMF ajánlásával. A szervezet 1995. évi jelentésében ugyanazt olvashatjuk, mint amit a Horn— Kuncze—Lotz—Suchman—Bokros stb. zenekar játszik. A kottát Washingtonban írták, és a felsoroltak—mögöttük az SZDSZ és az MSZP betontáborával — elvégzik mindazt a munkát", amit Washington előír. Most már látható, hogy a magyarországi kormány szó szerbit végrehajtja az IMF igazgatók tanácsának utasításait. Az egészhez Bokrosnak csak annyi köze van, hogy ő olvassa fel. Mint a régi szép szovjet időkben, a kádári egypártrendszer idején a „kommunisták” csak a hazai munka termékeit nyújtották át sóval, kenyérrel a nagy testvérnek potom áron adva. A koalíció egy pártrendszere viszont a nemzeti vagyon legjavát szórja ki a világba, éspedig ingyenes ajándékul. Még afélidejéhez sem ért,felében, harmadában máris eladta az országot. Most sajnálhatjuk igazán, hogy az úgynevezett ,,baloldal" nem engedte meg, hogy Magyarországon erős Szociáldemokrata Párt legyen, lehessen. Botyánszki György, a Kéthly Anna Szociáldemokrata Párt országos alelnöke Emlékezet, az egyedüli éden Kéréssel fordulok önökhöz, mint amatőr költő. Igaz, nem vagyok Békés megyei születésű, de úgy érzem, ha már húszéves múltam ide köt, és előfizetője vagyok a lapnak, szeretnék egy kis helyet kapni lapjuk egy hasábján. Emlékezni szeretnék! Egy olyan kiskatonára, akit mindenki szeretett, s hogy engem mi késztetett az emlékezésre? Talán, hogy a lányommal oviba járt vagy az édesanyja jósága? Nem tudom, de azt tudom, hogy egyfajta érzés, ami nem más, mint a SZERETET! Ha a fiú nem is jön már vissza, az emléke örökké élni fog! Az EMLÉKEZET ugyanis Jean Paul szerint az egyedüli éden, melyből ki nem űzethetünk! Hát ezért írtam önökhöz kérésemet. Brádné Furák Éva, amató'r költő' Egy kiskatona élete (S. J. emlékére) Kiskatona élete, nem kérte O, csak élte Szel eteiért cserébe jó szót kéri a szívébe Volt egy kislány életében, talán az oviban kinézte Ót nézte az iskolában, s csak Óérte ment a bálba Egyszer egy ködös őszi reggel, express levél érkezett meg Édesanyja szerette, — kisírt szemmel közölte Kicsi fiam szeretlek! s Te érted mindent megteszek Üzenek a kislánynak, szereted, .5 a szíve várhat Kiskatona elbúcsúzott, s szíve hevesen dobogott Szeretett a kiskatona, egy kislányt, ki nem várt Rá soha! Nem bírta a kiskatona, s nem várt más lányt soha-soha! Egy hideg téli este hazafelé jött a sereg Egy kiskatona a seregből, búcsút vett az élettől Elbúcsúzott mindenkitől, s a fájdalmas szerelemtől A siető expresstől, s a kétegyházi emberektől Kegyelmet kért jó Istentől hogy így búcsúzott Szüleitől, 5 szeretett Testévérétől Eltemették kik szerették, s kik legjobban féltették Egy kislány ment be utoljára, virágot tenni sírjára S a kislány ki nem várt Rá soha, kitől nem búcsúzott kiskatona, Zokogvá borult a fejfára, s így búcsúzott utoljára: Drága szerelmes kiskatona, nem tudlak feledni soha- soha! 50 éves házasság. Kovács József és neje, Iványi Márta nemrégiben ünnepelték szeretteik körében 50 éves házassági évfordulójukat Békéscsabán a „Jézus Szíve” templomban.-
