Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-04 / 54. szám
.A GAZDASÁG 1996. március 4., hétfő A bizalom feketelevese A feketegazdaság hatásairól és az ellene való küzdelem kormányzati és társadalmi teendőiről tart politikai vitanapot szerdán az Országgyűlés. A Suzuki az elmúlt évben sikeresen megőrizte hazai piaci részesedését, sőt az összes eladást tekintve az 1994-es harmadik helyről a másodikra lépett elő. A modellek versenyében továbbra is a Swift a legnépszerűbb. Az esztergomi gyárból eddig összesen 70 ezer személygépkocsi került piacra, s közülük több mint 42 ezer fut a magyar utakon. Újdonság, hogy megrendelhető az 1,6 literes és az 1,8 literes Suzuki Baleno Sedan, illetve a 2 literes Vitara V6-os terepjáró. Az adózók gyakori és gyakran sokba kerülő tévedése, hogy a személyi azonosító jel használata már nem törvényes. Ez félreértés, hiszen a hatályos törvények engedélyezik a hivatal számára a jel használatát. Ennek megfelelően az APEH csak akkor tekinti teljesítettnek az adózók adatszolgáltatási kötelezettségét, ha az iratokon vagy a mágneses adathordozón feltüntetik a személyi azonosító jeleket is. Ellenkező esetben törvényi felhatalmazása és kötelezettsége van az adóhatóságnak arra, hogy mulasztási bírságot szabjon ki. A fejlődő és újonnan iparosodott országokból származó magyarországi tőke- befektetések értéke összesen 607 millió dollárt tett ki tavaly, ami egy év alatt 45 százalékos növekedést jelent. Az izraeli tőkebevonás összértéke 300, a dél-koreaié 69, a szingapúrié pedig 30 millió dollár. Kuvaitból 12, az Emirátusokból 10 millió dollár érkezett. A feketegazdaság visszaszorítására tett központi intézkedések fékezték a nemkívánatos folyamatokat - állítják a vitanapra összeállított kormányzati beszámoló készítői. A feketegazdaságnak a hivatalosan publikált GDP-hez viszonyított aránya 1994-ben a becslések szerint 30 százalék körül alakult. A közelmúltban végzett felmérések adatai azt valószínűsítik, hogy a családok kiadásának 17-25 százaléka - évente mintegy 480-700 milliárd forint - az úgynevezett árnyékgazdaságot gyarapítja. Ez az államkincstárnak mintegy 70-100 milliárd forint évi adóbevétel-kiesést okoz. Az adózás elkerülésének fajtái közül a beszámoló a következőket emeli ki: a számlaadási kötelezettség nem teljesítése; nem létező termelési költségek kimutatása a ráfordítások között; háztartási költségek elszámolása termelési költségként; üzleti útként feltüntetett külföldi magánutak szervezése; reprezentációs és reklámköltségek terhére nyújtott juttatások; az alkalmazottaknak nyújtott vásárlási kedvezmények; a bejelentett alkalmazottak bérének „zsebből” fizetése; be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatása; párhuzamos cégalapítások; iparosként, kereskedőként nyilvántartásba nem vett magánszemélyek gazdasági tevékenysége. A legális kereteket elkerülő jövedelmek nagysága veszélyezteti a gazdasági stabilitást, és azzal fenyeget, hogy megrendül az állampolgárok bizalma az állam és a piacgazdaság intézményeiben. Inflációs pótadó: ami sok, az sok Személyijövedelemadó-rendszerünk a progresz- szivitás elvét követi, amely — bármennyire is ellentmondásnak látszik - az egyenlő teherviselést hivatott szolgálni. Az állampolgárok ugyanis a közterheket nem abban az esetben viselik egyenlően, amikor a jövedelmük nagyságától függetlenül ugyanakkora adókulccsal adóznak. Nem nehéz belátnunk, hogy egy feltételezett 40 százalékos általános adókulcs arányaiban nagyobb terhet jelent a kis jövedelműeknek, s kisebbet a nagy jövedelműeknek. Ez az elv a társadalmi igazságosság szempontjából helyeselhető, még akkor is, ha tudjuk, hogy a progresszív adórendszerek esetén is egy meghatározott jövedelemhatáron felül arányossá válik az adózás. Nálunk például most az I, a 10 és a 100 milliós jövedelem is ugyanazzal a 48 százalékos kulccsal adózik. A progresszív jövedelemadó ellen gyakran felhozzák annak teljesítmény-visszatartó hatását. Ez azt jelenti, hogy bizonyos összeghatár fölött már nem érdemes teljesíteni és keresni, mert az adózás után megmaradó többletjövedelem nincs arányban a többlet-erőfeszítéssel. Nálunk azonban a bérből és fizetésből élők többsége nem éri el ezt a határt, illetve ha mégis, akkor különféle kötelezettségeinek teljesítésére és jövőjének biztonságára irányuló törekvése elejét veszi a teljesítmény-visszatartásnak. Inflációs viszonyok közepette azonban a progresszív adórendszer is javításra szorul. Jóllehet, bizonyos jövedelmen alul nem adóztat, majd sávokra bontja a jövedelmeket, s minden sávban valamivel magasabb adókulcsot alkalmaz, mint az előzőben. Végül eljut a legmagasabb sávig, ahol a rendszer átváltozik arányos, egyenlő kulcsú elvonási szisztémává. Igen ám, csakhogy az infláció „ sávtultengést” okoz. Az emberek névleges jövedelme ugyan emelkedik egyik évről a másikra, reáljövedelmük azonban - mert az infláció „elviszi” a névleges növekedést - csökken. De nálunk a reáljövedelmet nemcsak az infláció emészti föl. hanem az is, hogy a névleges jövedelem növekedése miatt az adózás alapjául szolgáló összeg mindig magasabb és magasabb adósávba kerül, ahol az előző évinél valójában nem is nagyobb jövedelem egyre nagyobb hányadát vonja el az állam. A tisztességes eljárás az lenne, amelyet többek között Hollandia is követ: az inflációval párhuzamosan évenként felemeli az adómentes jövedelem határát, és az inflációs rátával megemeli az egyes adósávok alsó határát. Elvárható, hogy a magyar törvényhozás is kövesse ezt a gyakorlatot a személyijövedelemadó-rendszer beígért reformja során. Bácskai Tamás cee vezeTés Határidők cégvezetőknek Március 5.- A tejtámogatás igénylése;- a kifizető által levont jövedelemadó-előleg befizetése;- a gmk tb-járulék befizetése a felelősséget vállaló gazdálkodó szervezethez;- gyakorított áfa elszámolása. Március 7.- A tag által a szövetkezet részére nyújtott kölcsön utáni kamattámogatás igénylése. Március 10.- A tb-kötelezettségek teljesítése. Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat A Gazdaságfejlesztési Alapot február 21-étől felváltó - ugyancsak az IKM által kezelt - Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatból a belföldi székhelyű jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint az egyéni vállalkozók visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak. A támogatható célok körét a rendelet 1. §-a részletesen felsorolja. A támogatások elosztásának rendje a következő: a.) A gazdálkodók vissza nem térítendő és/vagy visszatérítendő támogatást egyaránt kaphatnak valamely korszerű termelő és szolgáltató kapacitás - elsősorban termelési célú beruházásuk - megvalósítását elősegítő, a beruházás telekhatárán kívüli infrastruktúra kiépítéséhez, közmű- fejlesztési hozzájárulásához, kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönzési célokra, az Európai Közösség normái szerinti minőségtanúsítási rendszerek kiépítéséhez, valamely esedékességgel egyidejű kamatteher, illetve garanciadíj megfizetéséhez, és a nemzetközi segélyprogramokhoz kapcsolódó társfinanszírozáshoz. b.) Kizárólag visszatérítendő támogatást kaphatnak az említett termelőberuházást segítő, a beruházás telekhatárán belüli infrastruktúra megvalósítását, a működőtőke-bevonás feltételeit javító, ipari parkok létrehozását, továbbá a nemzetközileg versenyképes árualapokat termelő kapacitások létrehozását, valamint ez utóbbiak háttérbeszállítói tevékenységének kibontakoztatását célul kitűző gazdálkodók. Az igénybe vehető támogatások együttes - tehát az akár több célra adott vissza nem térítendő és visz- szatérítendő támogatások összevonásával számított - összege az 1 milliárd forintot meghaladó termelőberuházások kivételével - nem lehet több 200 millió forintnál. Támogatás már befejezett beruházáshoz, illetve tevékenységhez nem igényelhető. Nem pályázhatnak azok a gazdálkodók, akik csőd- vagy fel- számolási eljárás alatt állnak, a költségvetés alrendszereiből juttatott támogatásra vonatkozó valamely szerződésben vállalt kötelezettségükét nem teljesítették, illetve akiknek 60 napon túli adóvagy adók módjára behajtható (ilyen a gazdasági kamarai tagdíj is) köztartozásuk van, ideértve az egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot is. A pályázati kérelmek részletes tartalmát a rendelet 10. §-a sorolja fel. A pályázóknak az általuk igényelhető támogatás egy része is odaítélhető, a támogatások azonban minden esetben legfeljebb 5 évig folyósíthatok. A támogatás folyósítása - a központi akció esetén folyósítható előleget kivéve - minden esetben utólagosan, a számlákon és a kifizetést igazoló dokumentumokon alapuló elszámolás szerint történik. A támogatás felhasználásának feltételeiről, teljesítéséről és ütemezéséről, a támogatott által vállalt kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó szankciókról a minisztérium, illetve a közreműködő szervezet által a támogatásban részesülő gazdálkodóval kötött szerződésben állapodnak meg. A felek kivételesen részletekben történő folyósításban, utólagos elszámolási kötelezettség melletti kifizetésben is megállapodhatnak. tüzeSSSütez „Magyarország gazdasági fellendülés előtt áll” T“sfgra Fekete János, az MNB volt első elnökhelyettese ma is aktív: a Magyar Beruházási és Fejlesztési Bank Rt. — melynek március 1-jéig Medgyessy Péter volt az elnöke — elnöki tanácsadója. Az ismert bankszakember feladatai közé tartozik a gazdasági élet tendenciáinak előrejelzése. Erről kérdeztük Nádor utcai irodájában. A békéscsabai polgármesteri hivatal szociális irodája tájékoztatása szerint a népjóléti miniszter, a pénzügyminiszter, a belügyminiszter és az ipari és kereskedelmi miniszter 1996. február 16-i együttes rendelete alapján lehetőség nyílik központi keretből a lakosság tüzelőolaj felhasználásának kiadásaihoz kapcsolódó hoz- * zájárulásra. Az igénylés alapvető feltétele, hogy a Vám- és Pénzügyőrség által a békéscsabai szociális irodának átadott listán az igénylő szerepeljen. A támogatást azok a családok kaphatják, akik a tüzelőolajat lakásuk fűtésére használják. A kérelem benyújtásához szükséges részletes felvilágosítást 1996. március 4-étől Békéscsabán, a polgármesteri hivatal szociális irodáján lehet kérni. Mivel az ügyintézés kérelem benyújtásához kötött, ezért célszerű a személyes érdeklődés. A megyei jogú város szociális irodájának ügyfélfogadási rendje: hétfőn 8.30— 12.00, 12.30—17.00, kedden szünetel, szerdán 8.30—12.00 12.30— 16.00, csütörtökön 8.30— 12.00, pénteken 8.30— 12.00 óráig. b. zs. Kedvezményes cipővásár! Március 4-én 8—17 óráig: — Méhkerék, művelődési ház — Mezőkovácsháza, városháza. Március 5-én 8—17 óráig: — Doboz, művelődési ház — Körösladány, művelődési ház — Újkígyós, művelődési ház, Március 6-án 8—17 óráig: — Mezőberény, művelődési központ — Endrőd, Déryné Művelődési Központ — Sarkad, művelődési központ. Március 7-én 8—17 óráig: — Dévaványa, művelődési ház — Békés, Dübögő étterem. Március 7—8-án 8—18 óráig: — Gyula, Hotel Erkel. Március 8-án 8—17 óráig: — Békéscsaba, Lencsési Közösségi Ház. : Domina Gmk. — Előttünk egy angol nyelvű folyóirat, benne pénzügyi szakemberek előrejelzései a világ gazdasági folyamatairól. A szakemberek nevei közt ott van Fekete Jánosé is. — Ennek a csapatnak az a feladata, hogy fontos tényezőket prognosztizáljon: növekednek-e a gazdasági mutatók, az árak, a bérek és a munkanélküliség, valamint hogyan alakulnak a kamatok. Ebből kikerekedik egy összkép arról, hogy a világon mi várható. Országonként egy, esetleg két közgazdászt kérnek föl. Ezek a közgazdászok függetlenek, nem a hivatalos előrejelzéseket adják, hanem a saját véleményüket. Magyarországról — hosszú idő óta — én adom ezeket az előrejelzéseket. Jelezni kell, mi várható a következő két évben, valamint öt-hat év távlatában. Az eredményeket megjelentetik, s ezeket minden bank nagy figyelemmel olvassa, mert nagyon sok ismert szakember — a legnagyobb bankok vezetői is — a prognózist készítő szakemberek közt van. —Mi a közeli évek prognózisa Magyarországon ? —A növekedés. Ez a kormány az előző évre nulla növekedést tervezett. Én azt mondtam, két százaléknál több lesz a növekedés. Itt van kinyomtatva: 1994- ben jeleztem a két százalékot. 1996-ra három százalékos növekedést várok, szemben a nulla körüli előrejelzésekkel. Szerintem a gazdaságot nem lehet visszafogni. El kell induljon erről a mélypontról fölfelé. — Mire alapozza ezt az optimistafeltevést? —Nem optimista, realista. Ezt bizonyítja az előző két év előrejelzése: mindkettő bejött. Abból indulok ki, hogy az egész világon volt egy lelassulás, annak a politikának az eredményeként, amit úgy hívnak, hogy monetarista politika: magas kamat, szigorú hitel, szigorú költségvetési politika. Ez visszafogta a gazdaság fejlődését. Sajnos, a magyar vezetés is kacérkodik ezekkel a monetarista elvekkel. Szerintem a monetariz- mus ebben az évben világméretekben lejáratja magát: minden fordítva történik, mint ahogy várják. Ezért egyes országok el fognak térni a monetarista politikától, remélem, Magyarország is. Ez annyit jelent, hogy leviszik a kamatokat, hogy könnyítik a hitelfelvételt, olcsóbbá teszik a beruházást. Ma ez olyan drága, hogy az emberek inkább beteszik a pénzüket a bankba. Abban az országban, amelyben arra biztatják az embereket, hogy tegyék pénzüket a bankba, ne pedig dolgoztassák, előbb-utóbb nagy bajok lesznek, hiszen nem alakulnak újabb gazdasági egységek, nem nő a gazdaság. Nagy vita folyt, mi legyen a privatizációs többletbevétellel. Nekem az volt, és ma is az a véleményem, hogy amit el lehet okosan költeni, azt el kell költeni fejlesztésre. Hogy ez mennyi, azt nem tudom. Meg kellene nézni, melyik vállalat mennyit tudna fejleszteni úgy, hogy növelje az exportját, megtakarítson importot vagy javítsa a belföldi ellátást. Amelyik vállalat erre képes, azt meg kellene finanszírozni. Ha nincs erre jó lehetőség, akkor lehet az adósság törA „tovariscsi konyec”, elmúlt lesztésére fordítani. A mostani döntés azt jelenti, hogy a magyar vállalatokban nincsenek olyan lehetőségek, a magyar vállalkozói réteg nem olyan fejlett még, hogy erre képes legyen. Ez óriási hiba! — Előttünk egy orosz nyelvű folyóirat, benne Fekete János képe. Mellette egy orosz nyelvű cikk. — Igen. A cikk címe: Szükségünk van egymásra. Szerintem a keleti piacokra nekünk szükségünk van. Ezek azok a piacok, amelyek jelentős mennyiségű árut tudnak felvenni. Egyetértek azzal, hogy óriási erőfeszítéssel növeljük a nyugati exportot, de ez nem elég ahhoz, hogy a gazdasági fejlődés ütemét meggyorsítsuk. A természetes piacok Magyarország számára a szomszéd országok, erre kell megnyitni a gazdaságot. __ —Úgy tudom, tesznek is ennek érdekében Záhony körzetében. — Igen, és én ezt messzemenően támogatom. Ahhoz, hogy meginduljanak az áruk ebbe az irányba, a volt KGSTországok felé, utak kellenek, vasút, infrastruktúra, telefon és még sok minden. Ez nagyon drága mulatság. Ha azt szeretném, hogy egy külföldi egy adott területen ruházzon be, akkor annak bizonyos preferenciákat kell adnom: nem kell annyi vámot fizetnie, kevesebb adót kell fizetnie, olcsóbban kaphat hitelt. Ekkor remélhetem azt, hogy sok vállalkozó ezt a területet fogja kiválasztani. Arról hozott most a kormány egy határozatot, hogy szabad vállalkozói övezetet létesít az északkeleti határ mellett, Záhony körzetében, ahol valamikor évi 18— 20 millió tonna áru fordult meg. Ez nagyon visszaesett. Most nem egy, hanem négy országgal lehetne a kapcsolatokat létesíteni. Azt hiszem, hogy a magyar export egy részét kelet felé kellene fordítani. Ez lehetne az a pont, amely kimozdítja Magyarországot a gazdasági stagnálásból. —Ha most két-három évre készít prognózist, ugyanilyen bizakodó, mint az egyéves előrejelzéseiben? — Meg vagyok arról győződve, hogy Magyarország a legnagyobb nehézségeken túljutott, gazdasági föllendülés előtt áll. Erre a piacok rendelkezésre állnak, csak meg kell őket ragadni. A magyar vállalkozói körnek meg kell magyarázni: az a világ, amikor plakátokat ragasztottunk, hogy „tovariscsi konyec”, elmúlt. Jobban tettük volna, ha nagyvonalúan egy szál rózsát adunk a kezükbe, menjenek Isten hírével. Most a kölcsönös előnyök alapján, korrektül kell újra normális kapcsolatokat kiépíteni szomszédainkkal, akikkel most különböző területeken vitában állunk. A megbékélésnek a gazdaság a legjobb biztosítéka: ha a gazdasági együttműködés jó, akkor az egyéb kérdések is könnyebben oldhatók meg. Kutas Ferenc A gazdasági stabilizációból adódó feladatok végrehajtásáról számolt be a gádorosi képviselő- testület előtt Fábri István polgár- mester. Elmondta, céljuk, hogy a bevételi források köre bővüljön, a kiadások pedig apadjanak. Az intézmények működtetésének fenntartását gyakorlatilag tovább csökkenteni nem lehet, egyedüli járható út: a létszám felülvizsgálata, szükség esetén a csökkentés. A képviselők úgy határoztak, hogy 6 ember közalkalmazotti jogviszonya megszűnik. A hivatalból egy, az általános iskolából 2, a házi brigádból 3 dolgozót érint a döntés. A többség a korengedményes nyugdíjazást vállalta. Más területen is láttak lehetőséget a takarékosab gazdálkodásra. így 4 gádorosinak csökkent a munkaideje 6 órára. (Csete) Elfogadták a költségvetést Előzetes tárgyalás már volt az idei költségvetés kapcsán Kardoskúton is még novemberben. A napokban ismét összeült a képviselő-testület. Az mindenki előtt egyértelmű volt, hogy a bevételek ösz- szességében csökkentek (erőteljesen ez a központi támogatások esetében érezhető), ezeket a helyi bevételek nem tudják pótolni. A kardoskútiak az alábbi összegekkel fogadták el a település költségvetését: bevételeik és kiadásaik 49 millió 881 ezer forint, működési kiadásaik 40 millió 484 ezer, felújítási kiadásaik 1 millió 325 ezer, míg fejlesztési kiadásaik 6 millió 280 ezer forintos (elsősorban a kerékpárút és a közvilágítás korszerűsítését jelenti) összeget tesznek ki. cs. i.
