Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-04 / 54. szám

MEGYEIKÖRKÉP

1996. március 4., hétfő

A tizenkét éves apátplébános

Az idei év szökőév. Akik ilyen években február 29-én születtek, rosszul járnak, mert csak minden negyedik évben ünnepelhetik meg születésnapjukat. Gyulán több, mint fél évszázaddal ezelőtt élt egy legendás hírű személyiség, aki éppen február 29- én született: báró Apor Vilmos, a szegények báró ura, a később hősi halált halt győri püspök. Egy róla fennmaradt kis történetet jegyeztem le.

Apor Vilmos, a szegények báró ura

Még a harmincas évek vége felé történt, amikor a szegénység talán még jobban rátelepedett a városra, mint manapság. A jótékonysági egyesületek, közöttük a Szociális Misszió Társulat tagjai is iparkodtak jótékony adományaikkal segíteni a rászorulókon. Elsősorban az éhező, fázó gyermekeken. Különösen, amikor már közeledett a karácsony, a szeretet ünnepe, nyíltak meg könnyebben a szívek és a pénztárcák, a tehetősebb polgárok jószívű asszonyai körében.

Szegénygyerek-cipők

Egy hűvös, őszi délutánon a jószívű missziós hölgyek összegyűltek elnökük, Csomay Ödönné lakásán, hogy megbeszéljék és útnak indítsák a mintegy 200 iskolás gyermek megajándékozásának tennivalóit. Hosszas vita után megegyeztek, ki mennyi összeggel és milyen munkával tud hozzájárulni a nemes célhoz. Ki szabást, varrást, ki pedig kötést, horgolást vállalt. Csak éppen a mintegy 100 pár cipőcske elkészítésének nem akadt gazdája. Hiszen a bakancsgyár, ahol éveken át olcsón készültek ezek a „szegénygyerek-cipők”, hadiüzem lett, s csak a honvédség részére gyártott.

A nagy tanakodás közepette érkezett meg a báró úr, hogy személyes jelenlétével még jobban ösztönözze az asszonykák áldozatvállalását, meg hogy ő is fel- aján Íja a személyes, és az egyházközség nemes adományát e jótékony célra.

Amint megtudta, hol akadt el a jótékonyság fonala, így szólt: — Jaj, drága Juliskám (ez az elnöknőnek szólt), hát elfelejtette, hogy ma délután 5 órára meghívtunk egy mestert, akit Széli igazgató úr, a gyepnekmenhely igazgatója ajánlott? Az ő gondozottjainak is ez a mester készíti a lábbeliket jól és olcsón.

A mester

De még be sem fejezte mondanivalóját, halk kopogás után egy kissé bicegő, botjára támaszkodó, mesterember kinézetű férfi lépett be. Udvariasan üdvözölte a jelenlévőket, majd a báróhoz fordult: — Méltóságos uram, hívására tisztelettel megjöttem. Elnézést kérek, ha kicsit megkéstem volna, de Máriafalva kissé messze van, s ezzel a rokkant lábammal bizony elég lassan tudtam csak jönni ebben a metsző szélben — szabadkozott a mester. — Semmi baj, mester uram, hisz én is csak most érkeztem, egy temetésen voltam. Vesse le a kabátját s üljön ide közénk.

Az egyik asszonyka gyorsan széket adott a kissé megilletődött mesternek, s már indult is a megbeszélés. A báró úr bemutatta a jelenlevőknek a mestert, mint aki olcsón tud segíteni a szegény gyermekek felruházásában, mert bizony a pénz az nem sok, és sok rászorulón szeretnének segíteni.

— Bizony, nekünk csak 300 pengőnk maradt, s ebből szeretnénk legalább 100 kisgyermek fázós lábára cipőt készíttetni — veszi át a szót az elnöknő.

— Én a menhelynek 5 pengőért készítem a gyermekcipőket, egyre-másra — válaszol a mester. — De bizony az anyag ára is többe kerül 3 pengőnél.

S hogy az ilyenkor szokásos hosszas alkudozásokat megelőzze, felajánlotta, hogy amennyiben 8—10 pár használt

csizmát tudnának szerezni a parasztgazdáktól, azok anyagának felhasználásával minden haszon és munkabér nélkül el tudná vállalni a munkát, páronként 3 pengőért. S mert az ajánlat megvalósíthatónak látszott, lett nagy öröm az asszonykák között.

A székely góbé eszével

— De ezek a cipők is jó erősek lesznek ugye, mester uram? — kérdezi a báró.

— Természetesen — válaszolja a mester —, hiszen a cipők szára, amiket a használt bőrből készítenék, nem szoktak kopni.

Erre mindenki megnyugodott, a báró úr melegen rázta meg a mester kezét és csak ennyit mondott: — Köszönöm, mester uram, nagylelkűségét, amellyel segíti ügyünket, mert ha az adakozó polgárok pénzükkel, a jószívű asszonyok munkájukkal, az ügyes kezű mesterek pedig nagylelkű vállalkozásaikkal összefognak, fel tudják szárítani a szegénység könnyeit s meleg, karácsonyi szeretetet tudnak varázsolni sok-sok szegény család hideg hajlékába.

S az ügyes háziasszony egy kancsó jó házibort varázsolt az asztalra, hogy a jó alkura megigyák a szerény áldomást.

—De nicsak, most látom .milyen szép pulóvere van, mester uram — oldja fel a kissé feszült csendet a báró úr. — A kötés mintái meg a fazonja is nagyon emlékeztet engem a szép erdélyi, csavartmintás pulóverekre, amilyeneket édesanyám gyermekkorunkban kötött számunkra.

— Köszönöm szíves érdeklődését, méltóságos uram

— válaszol a mester. — Valóban most kaptam családomtól a 47. születésnapomra. Feleségem és leányaim kötötték.

—A jó Isten éltesse 47. születésnapján, kedves mester uram

— mondta kedélyesen a báró —, de ha a jó Isten megengedi, én is megünneplem pár hónap múlva a 12. születésnapomat.

—Nem a 42-öt szerette volna mondani báró úr? — szólt közbe félénk hangon egy asszonyka.

— Nem bizony, mert én február 29-én fogom ünnepelni 12. születésnapomat — válaszolta határozott, kissé hamiskás hangon a báró.

—Akkor mi egy esztendőben születtünk, méltóságos uram — oldotta fel a csodálkozó csendet a mester.

— Eltalálta mester uram, csak nem erdélyi maga is, hogy ilyen jól vág az agya?

— De igen, én is erdélyi vagyok, Széken születtem, a táncos lábú, szalmakalapos Szol- nok-Doboka megyei „szikiek” városában.

—• No, akkor az én Istenem éltesse még nagyon sokáig kedves mester uram jó székely góbé eszével, igaz magyar szívével

— szorított vele kezet a báró.

A többiek csak néztek értetlenül, mintha mindenki a másiktól várt volna feleletet.

— Csodálkoznak, kedveseim

— szólalt meg a báró. — Meglátszik, hogy nem székelyek, mint a mester úr, mert akkor azonnal megértették volna, hogy én szökőévben, február 29- én születtem. S mert szökőév csak minden negyedik évben van, így én is csak minden negyedik évben ünnepelhetem születésnapomat. Most következik a 12. Azt hiszem, ezzel én vagyok a világon a legfiatalabb apátplébános, aki most fogja ünnepelni 12. születésnapját! — fejezte be nevetve a főpap.

Az eddig igencsak feszengő asszonyok erre feloldódtak, most már együtt nevettek plébánosukkal, akit újabb, jó emberi tulajdonságáról, a jó humorérzékéről is megismerhettek. A mester pedig —látva, hogy most már őrá itt nincs szükség —, megnyugodva távozott a báró meleg kézfogása közepette.

Farkas Sándor

Kitűnő vetet alkalmi áron

A Westel Rádiótelefon Kft. 1996. március 9-ig óriási árengedménnyel kínálja az alábbi felújított, 450 MHz-es mobiltelefonokat:

mm

Ericsson Hotline ™* Beneton Clessgmrm

Beneíon City mm

Sőt! A részletfizetési lehetőség az akciós készülékekre is vonatkozik. Tehát Ön már 50% előleggel elviheti a kiválasztott telefont, a fennmaradó összeget pedig 12 hónap alatt, kamatmentesen törlesztheti.

Ne hagyja kil

Lehet, hogy ilyen ajánlattal csak minden szökőévben találkozik...

Az akciós árak az áfát és a belépési költséget nem tartalmazzák. Az akció során értékesített készülékekre a Westel Rádiótelefon Kft. 1/2 év garanciát vállal. Ajánlatunk az akciós készlet erejéig érvényes.

M

u

\\ \\ \\ »

Általános tájékoztatással 24 órás telefonos ügyfélszolgálatunk készséggel áll rendelkezésére: NMT mobiltelefonról a 03-as ingyen hívható számon, vezetékes telefonról a 265-8000-es telefonszámon. WESTEL IRODA: BÉKÉSCSABA. 5600 GYÓNI G U. 21, TEL 106 661447-111, RÁDIÓTELEFON 106 601384-000

KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: ALMÁSSY ATTILA TEL: 106 601 384-009 • HORTOBÁGYI LÁSZLÓ TEL: 106 60) 337 536 j j j WESTEL FORGALMAZÓK: GYOMAENDRÓD, GYOMAI JÓZSEF. 5500 VÁSÁRTÉRI IRP. B ÉP.. TEL: (06 66) 386-457 • OROSHÁZA.

PHARMADENT KFT, 5900 VÖRÖSMARTY U. 2, TEL: |06 68) 312-935, RÁDIÓTELEFON: (0660)304-018 • GYULA SCHACHAY GYÖRGY, 5700 BÉKE SGT. PETŐFI MOZI. TEL; 106 661459-240 • SZENTES, ELEKTR0FIL KFT, 6600 JÓZSEF A U. 6/B, TEL: 106 63) 311 -730, RÁDIÓTELEFON:

95 60) 337-092 ■ MEZŐTÚR, KÖRÖS-AOUA BT, 5400 FÖLDVÁRI ÚT 6 IALTEK IR00AHÁZ) FSZT. 11, TEL: 106 56) 350-377, RAóIÓTELBON 111-: 501327-235 • 8ÉKÉSSZENTANDRÁS. KÖRÖS-AOUA BT. 5561 SZENTESI ÚT 4, TEL: (06 661313-390. RÁDIÓTELEFON: 106 60) 304-644 RÁBIÓÍItlFON KFT

Fáznak a kamuti nyugdíjasok (is)

Az emberek tűrőképességét próbára teszi az idei, hideg téli időjárás. A kamuti nyugdíjasklub tagjait is.

— Az étkezőben hideg van, lassan kabátban kell ebédelnünk. Reggel is csak +9 fok meleg van a klubban, de napközben sem megy +15 fok fölé a hőmérséklet — panaszolta özv. Mucsi Gábomé.

Az ebédlőben tíz nyugdíjas állig begombolkozva ül az asztaloknál, és kanalazza levesét.

— Az önkormányzatnak már jeleztük a problémánkat, panaszunkat nem orvosolják. Fázunk, hiába fűtenek—mondták.

A pihenőszobában kellemes meleg van. Ott egy Siesta gázkályha rásegít a langymeleg fűtőrendszer teljesítményére.

Laurinyecz Pál, a kamuti ön- kormányzat polgármestere így nyilatkozott:

— Az épületben központi fűtés van, így szénnel kell a kazánt feltölteni. Takarékossági okokból olcsóbb szenet vásároltunk, de fűtőértéke — mint utóbb kiderült — alacsony. Hőhatása nem kielégítő. Hétvégeken a nyugdíjasklub a tartós hideg miatt teljesen kihűl. Anyagi helyzetünk nem engedi meg, hogy hétvégeken is fűtőt alkalmazzunk. A mostani állapot megelőzése érdekében a Dégáz szakemberével a napokban tárgyaltam. Két héten belül tesznek árajánlatot az épület gázfűtésének megoldására. Ha

árajánlatuk kedvező lesz, akkor ősztől egyenletes melegben tölthetik napjaikat a nyugdíjasok.

— Jelenleg milyen átmeneti megoldás lehetséges?

— A pihenőszoba, ami tágas helyiség és palackos fűtőtesttel pótoljuk bent a meleget, ebédeltetésükre is alkalmas. A készülékben a palackot szükség szerint cserélik az illetékesek. Annak ellenértékét az önkormányzat fizeti. Egyébként tudok a problémáról, de nyugdíjasaink bármilyen átmeneti megoldástól elhatárolták magukat. Igaz, számukra így a legkényelmesebb, de amíg nem történik végleges megoldás, bízom megértésükben.

Bróda Ibolya

„Stangli” sütöde nyílt. Látványos külsőségek között adták át nemrégiben Medgyesegyházán, a Kossuth téri új „Stangli” nevű magánsütödét. ASzöllősi Györgyhelyi vállalkozó által építtetett többfunkciós, 360 négyzetméter alapterületű épületegyüttes küllemében is a település színvonalát emeli. Mint azt Nagy Béla polgármester ünnepi megnyitójában elmondta, külön tisztelet jár azoknak, akik a község gyarapodását is igyekeznek elősegíteni. Az épület tervét Gaál István készítette, a több évtizedes szakmai tapasztalatát pedig Szabó Károly Attila budapesti sütőipari vállalkozó adta „kölcsön”. A kemencék együttes teljesítménye óránként 400 kenyér. A mostani műszaki átadás és próbaüzem után a bolti értékesítésre várhatóan egy hét múlva kerül sor

FOTÓ: LEHOZKY PÉTER