Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-27 / 73. szám

GAZDASÁG 1996. március 27t, szerda Százötven éve alakult meg a Tisza-völgyi Társulat Gróf Károlyi György Bécsben született 1802. március 28- án. Pesten nevelkedett. Egy ideig a császári seregben szolgál, Széchenyi ezredtársa, barátja, több nyugat-eu­rópai úton kísérője. 1825-ben részt vesz a Magyar Tudományos Akadé­mia megalapításában, 40 000 forin­tot adományoz e célra. 1841-től Bé­kés vármegye főispánja, közben — 1842-től — a Maros-szabályozási munkák királyi biztosi feladatát is ellátja. Az 1846. január 20-án, a Ti­sza-völgyi Társulat elnökévé válasz­tása után a korábbi, Körös-szabályozási Társulat elnöki címéről lemond. 1848-ban újra Szatmár vármegye főispánja, majd országgyűlési képviselő. A szabadságharc bukása után rövid időre elítélik, csak nagy összegű pénzbírság kifizetése után nyeri vissza szabadságát és menti meg elkobzástól birtokait. 1867 után ismét Szatmár megye főispánja, majd koronaőr, főudvarmester. Károlyi György, mint a Tisza-völgyi Társulat elnöke fáradhatatlanul és áldozatkészen látja el munkáját 1877. november 9-én bekövetkezett haláláig. Felkészültek a tavaszi munkákra Bucsák egymás között A két Bucsa több ezer kilométer távolságra található egymástól. Egyik Békés megye kétezer- nyolcszáz lakosú északkeleti községe, a másik Ukrajnában, Kijev közelében helyezkedik el. Utóbbit csaknem húszezren lak­ják, több ipari létesítménnyel büszkélkedhet, az ott élők nem beszélnek magyarul. Ám a sok különbözőség és a nagy földraj­zi távolság ellenére a két Bucsa kulturális és gazdasági vonalon minden bizonnyal közelebb ke­rül egymáshoz a közeljövőben. Az ukrajnai Bucsa veze­tősége előbb levélben kezdemé­nyezte a kapcsolatfelvételt, majd az ottani külkereskedelmi osztály vezetője személyesen talál kozott Földesi Györggyel, a Békés megyei Bucsa polgár- mesterével. A napokban pedig az észak-békési község képvi- selő-testiilete is támogatásáról biztosította az együttműködés elindítását. M.B. Felkészülés a világ körüli utazásra Egy fiatalember, Ancsin Árpád világ körüli utazásra készül. Ta­lálkozásunkkor arra kértük, mondja el a „vállalkozás” lénye­gét, célját. — Egy barátom, aki már több alkalommal Angliában járt, me­sélte, hogy Londonban szinte minden utcasarkon olyan utazá­si iroda működik, amelyik ked­vezményesen kínál egy évig tar­tó világ körüli utazási lehetőséget. Az ötlet tehát innen származik. Mint minden fiatal, két barátommal, Kiszely Csabá­val, Katona Péterrel egyetem­ben szeretném „megtapasztal­ni” a földet. Erre eddig nem volt lehetőség, bár most is kemény munkára lesz szükség. Előreláthatólag májusban, fél évre Angliába megyünk dolgoz­ni, hogy előteremthessük a vál­lalkozás anyagi feltételeit. Ter­mészetesen emellett támo­gatókat is keresünk — mondta Ancsin Árpád. B-r Biztosíték adása Mezőkovácsházán a vagyon­hasznosításra kiírt pályázatok eddigi tapasztalata alapján úgy döntött a képviselő-testület, hogy márciustól bevezeti a biz­tosítékadás intézményét. Azok­ra a pályázatokra, amelyek vala­milyen ingatlan, föld, vagy más jellegű, de értékesítéssel kap­csolatos kiírások, a vagyonérték 10 százalékát kell az igénylőnek előre letennie. Ez a „biztosíték” várhatóan az ajánlatok komoly­ságát és a megalapozott szerződések létrejöttét szolgálja majd. Az összeg a vételi-eladási árba beszámítódik, a nem nyert pályázóknak pedig visszajár. (1) A Tisza a szabályozások előtt lassú és kanyargós folyásával minden évben legtöbbször ta­vasztól a nyár végéig elöntötte az alföldi síkságot. A folyó völ­gyében évszázadokon át folyt a lakosság állandó küzdelme az árvizek ellen. A nagyon fontos folyószabályozási munkák megindítása azonban nehéz és nagy munka volt. Végül a Vízi és Építészeti Főigazgatóság Ha­józási Osztálya 1834. február 2- án megbízta Lányi Sámuel napi­díjas igazgató-mérnököt a Ti- sza-völgy felmérésének meg­kezdésével. Kijelöltek mellé nyolc beosztott mérnököt és ugyanennyi segédmémököt is. (A felmérési munkák 14 évig tartottak.) • A vízszabályozás előkészítéséhez tartozott az is, hogy 1837-ben Vásárhelyi Pált kinevezték a vízügyi szolgálat budai központjába, a Vízi és Építészeti Főigazgatósághoz első hajózási mérnökké — 1841-től hajózási felügyelővé. A Tisza-völgy ármentesíté­sének megkezdését az 1844. és 1845. évi árvizek kártételei után, a vármegyék, érdekeltségek egy­re jobban kezdték sürgetni. József nádor 1845. január 12-én értekez­letre hívta az ügyben érdekelt tör­vényhatóságok képviselőit, a na­gyobb földbirtokosokat és a Helytartó Tanács néhány tagját. Még be sem fejezte Lányi a Tisza felmérési munkáját, amikor Jó­zsef nádor—az addigi javaslato­kat figyelembe véve — 1845. jú­nius 1-jén Vásárhelyi Pált meg­bízta a folyó szabályozási tervé­nek elkészítésével. 1845. augusztus 16-án, 32.759/1845. sz. alatt gróf Szé­chenyi Istvánt kinevezték a Helytartó Tanács mellett szer­vezett Közlekedési Bizottság el­nökévé (királyi biztosnak), s így rá hárult a Tisza és mellékfolyó­inak szabályozási feladata. Szeptember 9-e, új munkakö­rének elfoglalása után Széche­nyi értesítette a megyéket, hogy a mégbízottakkal tanácskozást fog folytatni. Szeptember 27— október 17. közötti társulat­Mezőkovácsházán a városren­dezési terv részeként az Oroshá­zi út déli oldalán lévő földterüle­tek kiosztási tervét — amelyet korábban falufórumon ismerhe­tett meg a lakosság — a legutób­bi ülésén elfogadta a testület. A napokban az FM-hivatallai kö­zösen már a földterületek kiméréséről is intézkedés tör­tént. Ezt követően kezdődhet az értékesítés pénzügyi feltételei­nek a kidolgozása. Szorosan a témához kapcsolódik az a kez­szervező útján Széchenyi végig­utazta a Tisza-melléket. A Tisza folyásával egy irányba haladt útja. Október 12-én Szolnokon találkozott Békés megye kül­döttségével, mely gróf Károlyi György főispán, báró Wenck- heim Béla alispán és Tomcsányi József országgyűlési képvise­lőből állott. Széchenyi a me­gyénk küldötteivel folytatott ta­nácskozásán előkészítette a tár­sulatok megszervezését. Békés megye vezetői hazaté­résük után elhatározták, hogy társulás útján fogják megkezde­ni a vizek szabályozását. A szer­vező munka eredményeképpen 1845. december 7-én megala­kult Gyulán a Körös-szabályo­zási Társulat, a mai KÖVIZIG szakmai elődje. A megalakulás­kor elhatározták, hogy az új tár­sulat nem csupán Békés megye területén fejti ki tevékenységét, hanem a Körösök és Berettyó vidékét is „felkarolják”. A tár­sulat vezetésére kilenctagú vég­rehajtó választmányt választot­tak, elnöknek gróf Károlyi Györgyöt választották. deményezés, amelyet a közeli külterületi földrészek farmer­gazdálkodási területté nyilvání­tásáért indított a lakosság. Hogy mit jeleni a farmergazdálkodási lehetőség, arról Bakos István polgármestert kérdeztük. — Szinte minden településen fellelhető olyan farmergazdál­kodásra kijelölt terület, amely­hez különböző kedvező hitele­ket, pályázatokat vehetnek igénybe a tulajdonosok. Bár lehetőség lett volna rá városunk­Széchenyi Tisza menti útja után az érdekeltek — az addig megalakult 15 társulat — első nagygyűlését 1846. január 19— 20-ára hívták össze, gr. Károlyi György pesti palotájába. Itt ala­kult meg a Tisza-völgyi Társu­lat. Elnöknek gróf Széchenyi István indítványára gróf Károlyi Györgyöt választották. A tech­nikai feladatok vezetését Vásár­helyi Pálra bízták. Á gyűlésen az érdekeltségi küldöttek a munkálatok végre­hajtása érdekében egy „szer- ződvényt” írtak alá, amelyben többek között kijelentették: „A Társulat működése kereté­ben nem csak a Tisza, hanem az összes mellékfolyóinak vagy azok által okozott mo­csaraknak, kiöntéseknek stb. rendezését és lecsapolását, va­lamint a Tisza-völgy vízszer­kezetének bárminemű haszno­sítását befoglalják.” A Tisza-völgyi Társulat rö­vid időn belül megkezdte a védőgátak építését, a munka azonban egyelőre lassan haladt. Góg Imre ban is, de eddig ez nem történt meg. Az Orosházi út 40 m-en belüli része, és az úgynevezett Babó-majori kövesút melletti mezőgazdasági tábla erre a célra alkalmas és az előbb említett te­lekrendezésekhez is jól kapcso­lódik. Gyakorlatilag ezzel a gaz­dálkodókat szeretnénk segíteni, mert ha ilyén jellegű beruházást terveznek, akkor a pályázatok­kal könnyebben juthat lehetőséghez a város. Halasi Mária A hagyományoknak megfele­lően az idén is az előírt rend szerint tartották meg a Mező- hegyesi Állami Ménesbirtok Rt. műszaki főágazatának ta­vaszi gépszemléjét. — Most az erő- és a munka­gépek állapotát, a gépműhelyt és a belső gépudvart ellen­őrizte a bizottság — tudtuk meg Varga Ferenc főágazati igazgatótól. — Volt-e valami újdonsága ennek a szemlének? — Az idén a megszokottnál 8 nappal korábban tartottuk. Sajnos, az időjárás ezt az igye­kezetünket nem méltányolta. Úgy is fogalmazhatnék, hogy az idén első ízben tartottunk a tavaszi helyett tél végi gép­szemlét. Kedden 2411 pontos újabb csúcsra szökött a budapesti értéktőzsde indexe, de hét vé­gén mindössze 2375 ponton kötött ki. Az Egis szinte min­dennap újabb történelmi árfo­lyamcsúcsot produkált, és 5680 Ft-tal tárta a hetet. Kivá­lóan debütált csütörtökön a Borsodchem 2180 forint körü­li átlagárral és növekvő forga­lommal. A 2250 forintos pén­teki ármaximum 450 forittal, vagyis éppen 25 százalékkal haladja meg az egy hónappal ezelőtti kibocsátási árfolya­mot. Érdekesen alakult a héten a húzópapíroknak számító Da­nubius-, Mól- és Richter-papí- rok forgalma. A Danubius hétfőn 1830 forintig emelked­ve csak 20 forinttal maradt el az eddigi történelmi csúcstól, ezután napi 30—50 forint le­morzsolódásával csütörtökön ismét 1700 forintra csökkent az ára, majd 1730 forinton zár­ta a hetet. Ennél rosszabbul járt a héten a Mól, mivel folya­matosan és nagyobbat esett az árfolyama. 1800 forintról pén­tekre egészen 1550 forintig esett, ekkor azonban megnö­vekedett utána a kereslet, és 1575 forinttal zárta a hetet. Nagyokat hintázott a Richter, mely a héten kétszer is 5100 forint fölé került, és mindkét­szer visszaesett 4800 forint közelébe. Töretlen bizalom­mal vásárolták a befektetők a héten a Fotexet, fel is szökött az ára 135-ről 170 forintra, ami 26 százalékos heti emel­kedést jelent. Az OTP a Danu- biushoz hasonlóan 100 forin­tot esett a héten, és 1400 fo­— Amit viszont sikerült fel­sorakoztatniuk, az látványnak sem akármilyen. — Igen, a bizottság megte­kintette a 9 db Massey Fergu­son, a 8 db Mercedes és a 22 db MTZ traktorunkat. Mögöttük láthatók a megfelelő munka­gépek: talajelőkészítők, vegy- szerezők és a különféle vető­gépek. A bizottság is, és a ve­zérigazgatónk is elismerte a végzett munkát. Megállapítot­ták: minden feltétel megvan a zavartalan tavaszi kezdéshez. A javítási ágazat további fel­adata a következő munkamű­veletek, tehát a szálastakar- mány-betakarítás és az aratás gépeinek felkészítése — mon­dotta Varga Ferenc. M. Gy. rinttal zárta a hetet. A másik bankpapír, az Inter-Európa egész héten 18 000 forintba került. Sokak számára igen tanul­ságos lehet a kárpótlási jegy e heti forgalma. Egy titokzatos vevő szinte számolatlanul és limit nélkül vette a jegyet mind a tőzsdén, mind a tőzs­dén kívüli piacon, így fel is szökött az ára tisztességesen 40 százalék fölé, szerdán 405 forinton zárt a tőzsdén. Ezen a másfél éve elfeledett csúcsár­folyamon azonban olyan volu­menű kínálat árasztotta el a piacot, hogy nyomban leesett az ára (valamint az eladni szándékozók álla), és 34—35 százalékon stabilizálódott. A tőzsdén kívüli piacon im­már 40 százalék a legked­vezőbb Démász vételi ajánlat. Emelkednek az elsőbbségi pa­pírok, az OTP 75, a Richter 80 százalék. Megjelentek a pia­con a gázszolgáltató papírok, az Égázt 35, a Dégázt 28 szá­zalékon vennék. A heti diszkont kincstár- jegy aukciókon ismét estek a hozamok, méghozzá a hosz- szabb. lejáratoké erőtelje­sebben. így most 3 hónapra 24 és fél százalék, 6 hónapra 24,8 százalék, 12 hónapra 24,5 szá­zalék a bruttó hozam, míg az egyéves lejáratú kamatozó kincstárjegy, valamint a két­éves 98/11. államkötvény 24 százalékot ígér. Igaz, ez utóbbi félévente fizet kamatot, így az éves kamatos kamat valamivel 25 százalék fölé jön ki. Gedei Tibor Farmergazdálkodásra kijelölve A Cenzor Bróker Kft. heti értékpapír-piaci összefoglalója Parádés Borsodchem- premier Zárszámadás Az 1995. év zárása volt a leg­fontosabb téma Tótkomlóson a legutóbbi testületi ülésen, ahol a képviselők megkapták a zárszámadás anyagát. Ebből kiderült, hogy a helyi adók be­vétele a tervhez képest több mint 8 millió forinttal emelke­dett. Jelentős összeggel gyara­podott az önkormányzatok költségvetési támogatása, 18 millió 506 ezer forinttal. A tótkomlósiak az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű ön- kormányzatok támogatási pá­lyázatára 3 millió 399 ezer fo­rintot nyertek. A felhalmozási és tőke­jellegű bevételük 4 millió 225 forinttal emelkedett, ennek jelentősebb tétele az önkor­mányzati lakások és telkek ér­tékesítése. cs. i. / A Budapesti Árutőzsde hírei Specialitásuk a sajtos stangli A medgyesegyházi „Stangli” sütöde tulajdonosa, Szöllősi György vállalkozó külsőségek nélkül nyitotta meg március ele­jén a több milliós üzemi beruhá­záshoz kapcsolódó, korszerűen felszerelt és ízlésesen berende­zett pékáruk boltját. Mint kide­rült a lakosság máris nagy érdeklődést mutat a Kossuth téri új üzlet termékei iránt. — Jelenleg egy és két kilo­grammos házi jellegű kenyeret, valamint a kilós cipót készítjük. Emellett 15-féle péksütemény várja a vásárlókat — mondta a tulajdonos. Áruinkat a nagyma­mák korabeli hagyományos technológiával — adalékanyag nélkül —, kovásszal készítjük. Az íze vitathatatlan, a kezdeti buktatóknál a küllemével volt némi gond, de igyekszünk gyor­san igazodni az igényekhez. Áp­rilistól már gyártjuk a félbarna kenyeret is. Sajnos a mai hely­zetben nehéz a piacra betömi, mert a boltokba sokfelől szállí­tanak hasonló árut. A péksüte­ményeknél kedveltek a kalá­csok, pogácsák, valamint hatfé­le ízesítéssel kínálunk „német” jellegű süteményt. A nevünk onnan ered, hogy a kifli helyett specialitásként gyártjuk a sós és sajtos stanglit. Szállítunk Békéscsabára, Gyu­lára és több környező település­re, ám a valódi kapacitásunknak ez csak töredéke. Reméljük hús- vétig nő a kereslet, hisz ünnep előtt akár többszörösét is tudjuk vállalni a sütéseknek. A nyitva tartás szintén a vásárlókat szol­gálja, reggel és délután kapható meleg kenyér. Tervünk, hogy szélesítjük a választékot. H. M. ten besszben vannak es limitnapot zuhantak. Az árpaárak még szilárdulnak, de bessz várható. A sertésárak mind a két minőségben limitnapot estek egészen decemberig. A keddi tőzsdenapon a kukorica határidős piacán az új termés határidőiben szilárdulás volt. Az étke­zési búza új termés és utáni határidői végig estek. December 23 900 Ft. A takarmánybúza-árak szin­Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés Kukorica Ft/t Május 18 800 ajánlati ársáv 18450—18 850 18 750—18900 18750—18 850 Október 19400 19100 19400—19700­Búza Ft/t Május 24600 24 300—24600 24900 Június 20700 24500—20700 20700—21050 20700 Takarmánybúza Ft/t Július 18 900 18900 18 900—19100 18900 Árpa Ft/t Július 18 000 17 700—17 750 18 100—18 300 Napraforgó Ft/t Október 41000 39700—41000 EU vágósertés I., Ft/kg Április 183 _ 183—187 _ EU vágósertés EL, Ft/kg Április 177 . 177—183 _ Ballai Pál BÁT-tőzsdetag

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents