Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-27 / 73. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1996. március 27., szerda FöUlinh volt. (u) Ezen a napon született Kétegyházán 1853-ban Márki Sándor törté­netíró, egyetemi tanár, az MTA tagja. Egyetemi tanulmányai elvégzése után Aradon, majd Budapesten gimnáziumi tanár. 1892-től a kolozsvári egyete­men az egyetemes történelem tanára. Munkáiban elsősorban a nagyobb hazai parasztmoz­galmak és szabadságharcok történetével, emellett Bihar és Arad vármegyék múltjával és földrajzi témákkal is foglalko­zott. Néptánckor, (h) Öt évvel ezelőtt alakította meg Zsíros Mála tanárnő a medgyes- egyházi néptánckört. — Hu­szonhárom éve kezdtem táncol­ni, a Balassi táncegyüttes szóló­énekese is voltam — mondta. Egy iskolai rendezvénnyel in­dult a pályafutásunk. Megsze­reztem a táncoktatói bizonyít­ványt, létrehoztam a gyermek- csoportokat. Ma már 80 gyerek akar táncolni, több versenyen is részt vettünk. Tény, hogy kevés rendezvény zajlik a településen nélkülünk, viszont egyre na­gyobb akadályokat kell elháríta­nunk a további működés érdeké­ben. Egy biztos: az évforduló tiszteletére adott, egész estét betöltő fellépésükre megtelt a művelődési ház nagyterme, idős és fiatal egyaránt elismeréssel adózott eredményeiknek. Egységesem, (e) A Közle­kedéstudományi Egyesület or­szágosan egységes számítógé­pes nyilvántartást vezetett be. Adataiból ismeretes, hogy az egyesület 4 ezer 280 tagot szám­lál, 167 jogi és pártoló tag támo­gatja anyagi hozzájárulással. Az egyesület ebből, illetve a tagdí­jakból és konferenciák hasznai­ból tartja fenn magát. „A színészet más dolog...” — Varga Kata Párizsban Déryné itt lesz! Nincs abban semmi különös, hogy Déryné Széppataki Róza nagyasszony, a hazai színjátszás kimagasló egyéni­sége, a magyar színpad egyik­megteremtője— a 19. századi osztrák rendőrség éppen ezért üldözte — egyéniségével el­bűvölte Varga Kata színművésznőt. így született az első előadás 1990-ben Déryné naplójából és dalaiból Budapesten, Jancsó Adrienn pódiumműsorában Vers és dal a Várban címmel. Három év múlva A színészet más do­log címmel Déryné születésé­nek 200. évfordulóján új esttel jelentkezett a művésznő, élet­re keltve minden idők legna­gyobb magyar színésznőjét. Egy esztendő múltán a francia változattal lépett közönség elé a párizsi Magyar Házban. S ez már elég különös, hiszen jól tudjuk: festő, fotográfus könnyen érvényesül külföl­dön is, no de színész, költő csak kivételes esetben. Játszhat-e színész jól ide­gen nyelven? Van-e vevő kül­földön a magyar nemzeti iro­dalomra, kultúrtörténetre, színházra és művészre? Igaz-e a kettős kötődés olyan össze­tett művészetre, mint a szín­ház? Szívet kell-e valóban cse­rélnie annak, aki hazát cserél, ha csak átmeneti időre is? Var­ga Kata sikerei — franciaor­szági előadásai és azok fogad­tatása, sajtóvisszhangja azt bi­zonyítja, hogy a színvonalas produkció előtt nem akadály a nyelv, az azonos gyökerek hiá­nya. S még valamit: Varga Kata—Déryné életét újragon­dolva, másfél órán át, negy­venkét jelenetben eljátszva, negyven figurát életre keltve, s közben a reformkori Magyar- ország és Erdély komédiásai­nak világát is felvillantva — természetesen saját kérdéseire keresi a választ, saját ars poeti­cáját igyekszik összegezni. Az 1700 oldalas emlékiratokból Zöld Ildikó operaénekessel vá­logatta ki a művésznő a színpa­di jeleneteket, melyeket egyé­ni olvasatban tár elénk. Hogy kit érdekel ma mind­ez Párizsban? A kritikák sze­Stúdiáelőadás április 2-án a Jókai Színházban rint sokakat. A méltatások ki­emelik, hogy Varga Kata játé­kát a színház iránti, mindent felülmúló odaadás és a Ma­gyarországtól való távoliét belső vívódásai hatják át. „Előadása egy féktelen, meg­alkuvás nélküli szenvedély története, több, mint életjele­netek sorozata. Varga meggyőzően játszik, egy kis szomorú humorral kikerülve az érzelgősséget.” Modem darabként fogadják a franci­ák, amely azonosságkere­sésről, helytállásról, hűség­ről, egyén és kora viszonyáról gondolkodtatja el a nézőt, és arról, ki kicsoda valójában. Varga Kata egyébként 1976-ban végzett a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem Külkereskedelmi Szakán, 1980-ban fejezte be a** Színház- és Filmművészeti Főiskolát színész szakon. Debrecen, Kecskemét és a Jó­zsefváros után következtek a különös állomások, hiszen ő az egyetlen magyar színész- (nő), aki több szerepet is elját­szott már idegen nyelven. Az egykori Szovjetunióban Szonja volt oroszul Csehov Ványa bácsijában, a moszk­vai VIT-en Oleg Tabakovval improvizált. Később egy tévé­filmben Tatjánát játszott né­metül, majd magyar verseket mondott magyar-francia két­nyelvű adásban. Kari Valen­tint játszott franciául, Szent Johannát a magyar után fran­ciául is. Mesterségbeli és nyelvtudását több párizsi is­kolán és kurzuson tökéletesí­tette. Tévéfilm, rádiószerep­lés, CD-felvétel, előadói es­tek, színház. Négy évre szerződött Párizsba. Déryné akkoriban elutasí­totta a felkérést: nem akart né­met nyelven játszani bécsi színpadon, a császár jelenlé - tében. Dacolt a kísértéssel, hogy fényes karrierért elárulja szegény, védelemre szoruló anyanyelvét, úgy fogta föl, hazáját. Saját tehetségével a magyar nyelvet, a hazai szín­házat akarta elismertetni. Var­ga Kata viszont nem akart el­lenállni a kihívásnak, vállalta a párizsi, avignoni megméret­tetést, az itthoni sikerek után kíváncsi, mire képes Moliére nyelvén. Ez sem akármilyen küldetés: világnyelvet meg-’ hódítani, a mi kis elszigetelt kultúránkat közvetíteni a na­gyok felé. Március 20-tól április 20- ig Déryné itt van, azaz itt lesz. Varga Kata Budapesten és több vidéki színházban „vendégszerepel”, magyar nyelvű estjével így jut el Bé­késcsabára is április 2-án, a stúdióelőadás 19 órakor kezdődik a Jókai Színház­ban. Niedzielsky Katalin Megkérdeztük olvasóinkat Mennyire van jelen mindennapjainkban a kábítószer? Szabóné Sarkadi Katalin. 30 éves, sarkadi rendőr: — Gondolom én egészen másként látom ezt a problémát mint mások, mert a Sarkadi 2. Számú Általános Iskolában ta­nítok a DADA-programban. Szeretném, ha előadásaim segí­tenének abban, hogy minél ke­vesebb olyan gyerek legyen, aki kipróbálja valaha is a kábító­szert. Azok, akiket én tanítok, egészen kicsik, első és második osztályosok, de már ők is érzik a drog jelenlétét, ismerik a szép, színes, de nagyon veszélyes bé­lyegeket... Szívós Zoltán Gábor, 24 éves, szeghalmi diák: —A mai fiatalság mindennap­jaihoz már hozzátartozik a kábító­szer. Főként a mai tizenévesek nagy részének nem gond hozzá­jutni egy-egy füves cigarettához, és az is kérdéses, hogy aki ezt látja, de nem kér belőle, mer-e bejelen­tést tenni? Hiszen egy rendőrségi vizsgálat végére kiderülhet, hon­nan az információ, és a kábítószer­kereskedők bármire képesek. Mindemellett, amíg a társadalmi, gazdasági helyzet nem változik, ezt a gondot, szerintem nem lehet megoldani. Szilágyiné Tóth Erzsébet, 40 éves, gyulai ifjúsági védőnő: — Egyre inkább és egyre gyakrabban kell beszélni erről a problémáról, nagyon fontos, hogy minél kevesebben legyenek azok, akik kipróbál­ják a drogokat. Ahhoz, hogy se­gíteni tudjunk, nekünk is állan­dó továbbképzésen kell részt vennünk, hisz napról napra vál­tozik minden: a szerek, a kipró­bálok életkora. Sajnos, tapasz­talataink szerint egyre fiatalabb korosztályhoz jut el a kábító­szer ... Dr. Dénes Edit, békéscsabai üzemorvostan szakorvos: — Munkám során is gyakran találkozom a gonddal, egyre többször keresnek meg szülők azzal a kéréssel, hogy segítsek: gyermekük rossz társaságba ke­veredett, gyanúsan viselkedik. Nem tudják, mik a jelei annak, hogy gyermekük kábítószerrel ismerkedik, és főként nem tud­ják, mit tudnak tenni ellene. Ezért munkahelyemen, a konzervgyár­ban előadást tartok erről, de fon­tos lenne az iskolákban is elmon­dani a tudnivalókat a gyerekek­nek és a szülőknek is. A. Gy. Az orosházi korház erőfeszítései Orosházán eddig szokatlan kör­nyezetben, a kórházban tartotta soros ülését a képviselő-testület. A helyszínválasztás természete­sen nem volt véletlen. Napirend­re került ugyanis a város egész­ségügyi helyzete, így a kórház­ban dolgozók munkája is. Dr. Gervain Mihály igazga­tó-főorvos ismertette a tavaly októbertől az egészségügyben megváltozott ellátási rendszert, majd a helyi sajátosságokra tért ki, azokra az erőfeszítésekre (túlköltekezések megfékezésére tett intézkedésekre), amelyek eredményeként a havi 3 milliós deficitet sikerült felszámolniuk, így az idei évet már ráfizetések Vállalkozói adó Mint arról hírt adtunk, Pusztaottlaka továbbra is ko­moly anyagi gondok elé néz az idei költségvetése tervezésében. Többszöri előkészítő tárgyalás után hétfőn este tárgyalta a képviselő-testület a költségve­tés rendelettervezetét, amelyet végül 27 millió forintos egyen­leggel fogadtak el. A települé­sen mintegy 9 milliós forráshi­ány mutatkozik, ezért a testület felhatalmazta a polgármestert, hogy az önhibáján kívül nehéz nélkül kezdhette meg az oroshá­zi kórház, ahol majd 1 ezer dol­gozó keresi a kenyerét. A képviselők kérdésére vála­szolva az intézmény vezetője azt is elmondta, mit vár kollektívája az önkormányzattól. — Mindazokat az intézkedé­seket, amik a tulajdonosi kötelezettségeiből fakadnak. Természetesen így elvárható a felújítási hányad biztosítása is —válaszolta az igazgató, majd a nagyrekonstrukcióról szólva tá­jékoztatta a város vezetőit, mi­szerint a 917 milliós pályázatu­kat elfogadták, a hitelszakaszo­lásról a napokban várható kor­mánydöntés. Cs. I. Pusztaottlakán helyzetbe jutott településre vo­natkozó pályázatot dolgozzák ki és április 30-áig nyújtsák be a Belügyminisztériumhoz. Ezzel kapcsolatosan döntöttek a tele­pülésen élő vállalkozók kom­munális adójának bevezeté­séről, amely évente 1000 forin­tot jelent személyenként. A má­jus 1-jétől érvényes adó az ön- kormányzat idei bevételeit nö­veli, valamint a pályázati lehetőség feltétele is. H.M. Kitüntették a kiváló életbiztosítási ügynököt Borsi Károlyné átveszi jutalmát Nemes Gyulától, a megyei igazgatótól FOTÓ: SUCH TAMÁS Bensőséges ünnepségen köszön­tötték tegnap a Hungária Biztosí­tó megyei igazgatóságán Borsi Károlynét, a Hungária Biztosító Gyulai Fiókjának üzletkötőjét abból az alkalomból, hogy az or­szágos munkaversenyben az életbiztosítások szerzésében a harmadik helyen végzett. Külön emeli az eredmény ér­tékét, hogy Borsi Károlyné csak 1995 áprilisában kezdte meg az életbiztosítások kötését, egy ne­gyedévnyi előnyt adva annak a közel 2000 üzletkötőnek, akik a Hungáriá Biztosító országos há­lózatában dolgoznak. Nemes Gyula megyei igazga­tó rövid köszöntőjében örömmel állapította meg, hogy az idei év első három hónapjában elért tel­jesítmény alapján Borsinénak ebben az évben is jó esélye van a kiugró eredményre. A mai napon a Hungária Biz­tosító Rt. elnök-vezérigazgató­ja, dr. Patai Mihály ebéden látja vendégül Budapesten a legjobb üzletkötőket, köztük Borsi Károlynét. Humorgála — tapasztalatokkal Nemrégiben a békéscsabai ifjú­sági házban „Borúra derű” cím­mel szervezett humorgálát a Milla Records Company. A tár­saság tagjai, valamint a támoga­tók az est bevételét a Degré utcai gyermekotthon javára ajánlot­ták fel. — Láttuk, tudjuk milyen ne­héz ott az élet. Úgy éreztük, min­denképpen tennünk kell valamit a gyerekekért, ezért ajánlottuk fel segítségünket az otthon vezetőinek — mondta az elkép­zelés kezdeteiről Kiss Tamás, a szervezők egyike. Az egészsé­ges, ép, illetve a sérült emberek között mindig fal húzódott. Ren­dezvényünkkel ezt a láthatatlan akadályt próbáltuk lebontani. — Az intézmény a ,,Nyújtsd segítő kezed” Alapítványra is várta, várja az adományokat. — Ez az alapítvány, mely anyagi gondokkal küzd, a kö­zépsúlyos és súlyos értelmi fo­gyatékosok munkával való ellá­tását biztosítja, segítséget nyújt szakmai fejlődésükhöz, foglal­koztatásukhoz, az egészséges emberekhez hasonló életfelté­teleik megteremtéséhez. — Városunk vállalkozói és az önkormányzat is hozzájárult a megrendezéshez. — Nagyon sok helyi vállal­kozó részt vállalt az anyagi tá­mogatásban, míg az önkor­mányzattól erkölcsi segítséget kaptunk. Minden évben szeret­nénk hasonlójellegű gálaműsort rendezni a Degré utcai egész­ségügyi gyermekotthon javára ismert művészek, továbbá fiatal tehetségek fellépésével. B. Takács Marianna

Next

/
Thumbnails
Contents