Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-26 / 72. szám

.üt MEGYEI KÖRKÉP 1996. március 26., kedd O Tárgyalások a Csigakertről Megkérdeztük olvasóinkat Hogyan készülnek a tavaszi kerti munkákra? Gácsér Béla, 40 éves, medgyes- egyházi jegyző: — A ház körül található egy két kvadrátos porta, ahol már — medgyesi szokás szerint — meg­kezdtük a dinnyepalánták neve­lését. Nekünk ez az első, a fólia alatt védve vagyunk. A szabad­ban végezhető munka, a hosszúra nyúlt tél miatt, várat magára. A föld most nem alkalmas a kerti munkára. A következő napokban a gyümölcsfák metszését és le­mosó permetezését terveztem, ami már sürgető feladat. Ősszel felszántottunk, ezért egy könnyű rotáció után lehet(ne) vetemé- nyezni, bár minden késni fog. A jó idő egyik csalhatatlan jele: a vetőmagforgalmazóknál meg­élénkül a kereslet tavaszi vetőmagvak iránt. így van ez a Hidasháti Mezőgazdasági Rt. Muronyi Vetőmagüzemében is. Köztudott, hogy a nagyüzem az ország egyik legjelentősebb vetőmagtermelő gazdasága, a hibrid kukorica előállításában amolyan „nagyhatalom”-nak számít. Ezekben a napokban mintegy félszáz fajtát kínálnak mind a nagyüzemeknek, mind a kisgazdaságoknak. Az idén vi­szont van egy ÁSZ-uk, vagyis erre a névre keresztelt új fajtájuk, amivel a vásárlók rendelkezésére állnak. Milyen is ez az új fajta? A legilletékesebbel, Kovács Gá­borral, a szarvasi Agroselect Szabó Gábor, 53 éves, med- gyesbodzási tüzép-telep vezető: — Az időjárás miatt a mezőgazdaságban az idén késve kezdődik a munka. A határban a szántóterületek rendben vannak, ám elég gyenge az őszi kalászos. Magam is gazdálkodom, van 20 ha földem, ebből 2 ha dinnye. A palántákat most rakjuk a csere­pekbe, meg ami ilyenkor szoká­sos. Csapadék elég esett, így ter­vezek még kukoricát, borsót, me­lyeknek a vetési ideje még nem késett. Tény azonban, hogy tavaly 3 héttel hamarabb tudtunk vetni. A vetőmag most is megvan, már csak a jó idő hiányzik. Növénynemesítő és Forgalmazó Kft. ügyvezető igazgatójával, növénynemesítővei beszélget­tünk. — Hat fajta saját nemesítésű kukorica-vetőmagot kínálunk partnereinknek, mely fajták Szentesi TC néven már ismertek a termelők körében. A legújabb termékünk az ugyancsak saját nemesítésű ASZ kukorica­vetőmagunk. mely fajta 1994- ben került az államilag minősített és elfogadott kétvonalas szemeskukorica-hibridek sorá­ba. Ez a fajta négy év átlagában 2>,5 százalékkal nagyobb hoza­mokat produkált a korábbi fajták­nál. Intenzív körülmények között — 75 ezres tőszámmal — hektá­ronként 12-13 tonna termésre ké­pes, extenzív körülmények kö­Asztalos János, 43 éves, almás- kamarási rokkantnyugdíjas: — A veteményezéssel sehol nem tartunk, mert sokáig fagyos volt a föld. Most meg túl nedves. Tavaly ilyenkor a mák kibújt a földből. Igaz, a kukorica éppen a szárazság miatt nem ért semmit. Reménykedünk, hátha az idén jobb lesz. A kiskertbe saját részre tervezünk zöldségfélét, burgo­nyát, babot és kukoricát a jószá­goknak. Persze ez is hiába, ha — mint történt a hét végén — ellop­ják a tyúkjainkat. A kertet ősszel szántottuk, most kicsit megka­páljuk, csapadék volt elég és a napsütéssel jöhet a vetés. zött — 60-65 ezres tőszámmal is — hektáronként 8 tonna feletti termést ad—sorolja Kovács Gá­bor, majd néhány egyéb kedvező tulajdonságát ecseteli. A fajta toxin vizsgálatai egy­értelműen igazolják: a hibrid fuzárium és toxinmentes takar­mány, ezen felül közepes érés­idejű, csapadékszegény időszak­ban is kiváló termőképességű. — Állattartók körében közis­mert: a különféle toxinoknak a takannányban való jelenléte ká­rokat okozhat az állatállomány­ban. Ez lehet kisebb súlygyara­podás, a toxinoknak lehetnek szaporodásbiológiai hatásai, va­gyis a magas toxintartalmú takar­mánnyal etetett állatok akár örök­re is meddők maradhatnak. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a Szabó Jánosné, 32 éves, vég­egyházi lakos, Mól Rt. dolgozó: — Hosszú volt a tél, a vetőmag ott áll a zsákban, még nem tudtuk elvetni. Jó előre fel kellett készülni a tavaszra, mert minden nagyon drága, így aprán­ként vásároltunk be a tél végefelé. Csak ha szikkad a talaj akkor lehet rámenni, de már lát­ható, hogy későn kelnek ki a ma­gok. A kiskertben saját felhasz­nálásra termelünk zöldségféléket és bizony van, amit már el kellett volna ültetni. Igaz, a primőr ha­marabbjön, de nem éri meg a sok munka a bekerülési költségeket. Inkább várunk a jó időre! toxinok áttételesen az emberre is károsak, az ilyen állat húsának, tejének fogyasztása révén humán problémákat is okozhatnak, az ember biológiai háztartását fel­billenthetik — folytatja Kovács Gábor. Az ÁSZ-ról megtudtuk még: az USA-ban már elismert fajta­ként termesztik, az idén számottevő mennyiségű ÁSZ vetőmagot exportáltak Marok­kóba, az országban ez évben két nagy tájegységben, a Mezőfalvi Mezőgazdasági Rt. és a Hidasháti Rt. jelentős területen termeszti az ÁSZ kukorica­vetőmagot. Március 29-én, pén­teken a Hidasháti Rt. muronyi központjában a fajtával kapcso­latban vevőtalálkozóra invitálják a termelőket. —sz— Mostanában sokat hallani a gyulai Csigakertről: az adventista egy­ház imaházat szeretne oda építen i. Ez ellen és egy itt kivágott híres ősrégi famiatt fellángoltak a kedé­lyek a városban, aláírásgyűjtés kezdődött, és a testületi ülések sem múlnak el anélkül, hogy szó­ba ne kerüljön az ügy. Februárban Kovács László lelkész,ú az adventista egyház ne­vében nyilatkozatot juttatott el a képviselőkhöz, melyben kérték, hogy vizsgálják meg azt is, hogy az érintett terület milyen állapotot mutatott immár évtizedek óta. Kérték, vegyék figyelembe, hogy milyen épület kerülne ide, és egy­ben kijelentették: a magánterület mintegy 60 százaléka visszacsa- tolódna a Csigakerthez, így abból nem elvenni, hanem hozzáadni akarnak. A parknak ebben a részé­ben lévő autóparkolót és parkot gondoznák, fásítanának. Bíznak benne, hogy a kétezer aláírás nem az egyház ellen, hanem a város érdekében született. A nyilatko­zathoz csatolták Sziráczki Mihály okleveles kertészmérnök szakvé­leményét, mely szerint a kivágott fát betegségei miatt gyakorlatilag Budapesten március 29—30— 31-én rendezi meg a Magyar Családterápiás Egyesület X. ju­bileumi vándorgyűlését. Ezzel kapcsolatban a Rege Szállóban sajtótájékoztatót tartott az egye­sület vezetősége. Dr. Kurimay Tamás elnök először arról beszélt, hogy eb­ben a nehéz gazdasági helyzet­ben is vannak még szellemi tar­talékaink, erőforrásaink, amivel lelki segítséget nyújthatunk a rá­szorulóknak. Ilyen a családterá­pia. Ez a pszichoterápiás eljárás sikeresen alkalmazható a krízis­be jutott családoknál (válás, munkanélküliség, gyász, beteg­ség, alkoholizmus stb.). Ehhez a segítséghez a gyógyító intézmé­nyeken kívül a családsegí­tőkben, a gyermek- és ifjúságvé­delmi intézetekben lehet hozzá­jutni. A családterápiának és a men­halottnak lehetett tekinteni. A képviselők hosszas vita után úgy döntöttek, hogy felkérik a polgár- mestert olyan tárgyalások meg­kezdésére, melynek eredménye­ként a csigakerti telek önkor­mányzati tulajdonba kerülhetne. A tárgyalások végső idő­pontjaként március végét jelölték meg, mivel az egyház megfelelő közösségeivel is egyeztetni kell ezt az álláspontot. Az adventista egyház képviselői elkötelezték magukat, hogy a tárgyalások befejeztéig nem nyújtanak be építési kérelmet a területre vonat­kozóan. A polgármesteri hivatal szakemberei felvették a kapcso­latot a Kertészeti Egyetemmel is, ahonnan független szakértőt sze­retnének felkérni a kivágott fa vizsgálatára. A legutóbbi testületi ülésén felmerült: az elmúlt hetek esemé­nyei nem egyeznek a testület döntésével, és félnek, hogy a tár­gyalások visszafordíthatóvá vál­hatnak. Lebenszky Attila polgár- mester ígérete szerint a következő testületi ülésen a képviselők elé kerül a tárgyalá­sok eredménye. A. Gy. tálhigiénének kiemelkedő sze­repe van a megelőzésben is. Erről dr. Veér András miniszteri biztos tart előadást a konferenci­án. Az egyesület azon dolgozik, hogy a társadalombiztosítás tá­mogassa a családterápiát az egészségügyön kívül is. Ennek gazdasági vetületeiről, lehető­ségeiről dr. Kakuszi István nép­jóléti államtitkár-helyettes és dr. Harmatta János, a pszicho­terápiás tanács elnöke fog be­szélni. Érdekesnek ígérkezik Jankovics Marcell előadása a családi szertartásokról, ame­lyek kultúrától függetlenül fon­tosak az emberek életében. A rituális családterápiában törté­nő felhasználását dr. Rátay Csaba, a Független Családterá­piái Tanácsadó Testület vezetője ismerteti majd. Zsabka Erzsébet Saját nemesítésű kukorica-vetőmag A család a legfőbb érték Gyulagate, avagy: erre is futja? 5. Dr. Csizmadia Miklósnak feltehetően sürgősebb dolga is akadt a földhivatali bejegyezte­tésnél, méghozzá ebben az ügy­ben. Ki kellett(?) cserélnie a de­cember 28-án aláírt, háromlapos megállapodás középső lapját. Az ügyvéd úr a megállapodás módosítása, záradékkal való el­látása, netán új megállapodás megkötése helyett ezt a — két­ségtelenül kevésbé bürokrati­kus, ám jogszerűségét tekintve felettébb sajátosnak mondható — megoldást!?) részesítette előnyben. Kicserélt szerződéslap Időközben a város érintett vezetői rájöttek: csak dr. Hor­váth Mariannak(?) fizethető ki az összeg, a lefoglalási határo­zatok sorát hónapok óta gyártó bírósági végrehajtó várjon a so­rára! Dr. Csizmadia Miklós sze­rint a dr. Horváth Mariannt „helyzetbe hozó” tartozáselis­merési és engedményezési nyi­latkozat jogszerű, azt ügyvéd — dr. Görgényi Gábor — szer­kesztette. (Csizmadia doktor a nyilatkozat aláírásának másnap­ján vette át azt Görgényi doktor­tól.) Kicsit elidőzve a lapcseré­nél: dr. Csizmadia Miklós írás­ban is elismerte, hogy az 1995. december 28-án Lebenszky At­tila polgármester és Gabányiék által aláírt, általa ellenjegyzett megállapodás .... eredetileg m egszerkesztett középső, 2. lap­ját mindkét fél előzetes, írásban történő tájékoztatása mellett át­szerkesztettem és abban álla­podtunk meg, hogy újabb alá­írás nélkül a 2. lap cseréje mel­lett a felek között létrejött megál­lapodást én terjesztem be a Gyu­lai Földhivatalhoz." Ha nem tévedünk, a cserélt oldalak kö­zötti lényegi különbség az, hogy a 2,7 milliót mégsem bírói letét­be helyezik, hanem készpénz­ben kifizetik dr. Horváth Mari­annák. Némi bonyodalom szár­mazott abból, hogy a Horváth István önálló bírósági végrehaj­tónak megküldött megállapodás nem egyezett meg a — mondjuk úgy — hivatalosan kezelttel. (Egy ilyen eposzi terjedelmű írásból nem hiányozhatnak a csodás elemek sem. Lássunk csodát! A végrehajtó „követelé­sek lefoglalása” címén két iratot készít. Egyiket 1995. október 24-ei, a másikat október 30-ai dátummal. Mindkettőt novem­ber 2-án adja postára, azokat másnap veszi át a vagyonigaz­gatóság. Dr. Csizmadia Miklós viszont október 27-ei keltezés­sel — a november 3-án átvett iratok ügyiratszámait is megje­lölve — már válaszol is a végre­hajtónak.) Nem világos szá­munkra, hogy dr. Horváth Mari­ann oldalán időközben miért kellett egy másik ügyvédnek, Herjeczki doktornak fellépnie. Dr. Csizmadia Miklós a vagyon­igazgatóság vezetőjének írt idén január 12-ei levelében — mint­egy megvilágosodván — kiáll amellett, hogy ne helyezzék bí­rói letétbe a pénzt, hanem fizes­sék ki dr. Horváth Mariannák. Érvként említi, hogy a végrehaj­tó csak azután jelentkezett, hogy ő Görgényi doktortól átvette a nyilatkozatot. Mi tagadás, Csiz­madia doktor eme pontos isme­reteit akár a december 28-ai megállapodás megkötése előtt is megoszthatta volna „kenyér- adójával”. Az ügyvéd azzal summázza eszmefuttatását, hogy amennyiben nem fizetnek dr. Horváth Mariannák, per lesz, melyet az önkormányzat elve­szít. A bírósági végrehajtó pedig előrevetíti: ha nem teszik letétbe a pénzt, az önkormányzattól elperelhető lesz a végrehajtási összeg. Kezdjük azt hinni: az önkormányzatnak előbb-utóbb kétszeres árat kell fizetnie. S ami biztosnak látszik: akik ráfizet­nek, azok a gyulai polgárok. (Orruknál fogva) vezetett vezetők Január 23-án eljött a felújított Béke sugárúti lakás Gabányiék részére történő átadásának nap­ja. Az erről jegyzőkönyvet kiál­lító vagyonigazgatósági ember, Bengery Zsolt nyilván nem is sejti: nem a tulajdonosnak adja át, amikor Gabányiék kezébe le­tette a kulcsot. Gabányiék per­sze — annak ellenére, hogy de­cember 29-én már eladták a la­kást — tulajdonosként nyilat­koznak a jegyzőkönyvben. Vál­lalják, hogy a panziót január 24- étől leltár szerint átadják, sőt az átadást január 29-ére be is feje­zik — minthogy addig még nem hagyták el. Az idő sürgeti a vá­rost: amikor eladták az ingatlant, a szerződésben vállalták, hogy január 31-éig üresen átadják a Kincstári Vagyonigazgatóság részére. Más kérdés, hogy nem volt-e felelőtlen a városvezetés ígérete—parányi körültekintés­sel tisztázhatták volna, hogy csaknem lehetetlent ígérnek, feltéve, ha ésszerűen akarják megoldani problémáikat. (Csak a pontosság kedvéért: a vagyon­igazgatóság a Gabányiéktól visszatartott 300 ezer forintból 128 920 forintot felhasznált a Gabányinét terhelő elmaradá­sok kiegyenlítésére. A különb­ség vajon hová lett?) A 24-ei leltározás előtt Gabányi Sándor — tényleg jó lenne tudni, mi köze az egész­hez? — telefonon jelezte: nem ér rá aznap, csak 26-án. A vagyon­igazgatóság elhalasztotta a leltá­rozást... Huszonhatodikán Gabá­nyi úr már csak üzent nekik: nem megy a leltározás, mert egész­ségügyi problémái vannak. Ezt is megették. A Kincstári Vagyon­igazgatóság már kevesebb meg­értést mutatott: január 31-én kelt — okkal — dörgedelmes hangú levélben keresték meg Lebenszky Attila polgármestert: emlékeztették arra, hogy a város vezetése szerződésben vállalta, hogy január 31-ig üresen átadja számukra a Vár utcai ingatlant. Mi vei ez nem történt meg—írják a levélben —, nem hajlandók ki­fizetni a városnak a vételárat. Utolsó ajánlatuk: a város 8 napon belül gondoskodjon a szerző­désben foglaltak teljesítéséről, különben a következményeket Gyula városának kell viselnie. Egyenes beszéd, bár a szégyen­nek nerma város, hanem az ügy­ben eljárók fejére kellenne száll­nia... A két fél egy, de nem fél Január 8-án Daróczi László igazgatónak sürgős levelezni- valója akadt Csizmadia doktor­ral: időközben kiderült, hogy a Béke sugárúti lakást érintően a gyulai födhivatalban két idő­ponttal és két iktatószámmal, eltérő tartalmú szerződések be­csatolásával két tulajdonbejegy­zési kérelem fekszik. Ekkoriban kezdtek pusmogni a városban arról, hogy Gabányiék az OTP- től megvették a Kodály utca 21. szám alatti házat. A helyzet át­láthatatlansága ezzel a tető­pontjára hágott. A történtek hatalmas sodrá­sában egy pillanatra szem elől tévesztettük a Béke sugárúti la­kás eladását. Az új tulajdonos tehát a Gerovital Kft., a Vár utca 16. kertszomszédságából. Az el­adó az egy nap alatt egymilliós „bukást” eredményező szerző­dés tanúsága szerint Gabányiné Papp Ágnes, míg a lakást meg­vásárló Gerovital Kft. részéről az aláíró — nem tévedés! __— ugyancsak Gabányiné Papp Ág­nes. A kft.-t létrehozó társasági szerződés 1995. szeptember 1- jén született, s ha nem tévedünk, a céget rekordgyorsasággal je­gyezték be a cégbíróságon: 1995. december 21-én. Az 1 100 000 forint törzstőkével lét­rehozott cég jegyzésére jogosul­tak egyike Gabányiné Papp Ág­nes. Aztán felhívták a figyel­münket egy betéti társaságra is. Az újszalontai Hexagon-Trans Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-nek Gyulán három telephelye is van, Ceglé­den pedig egy. A cégjegyzésére jogosultak egyike Gabányi Sán­dor, a férj. A kültagok sorában „meglepve” fedeztük fel Gabányiné Papp Ágnest, s való­di meglepetéssel dr. Szécsi Ist­vánt, akinek lakcímén az egyik telephely is található. Csak nem arról a dr. Szécsi Istvánról van szó, aki a gyulai képviselő-tes­tület tagja, ügyrendi bizottságá­nak elnöke, s akinek bizottsága javasolta, hogy pereskedés he­lyett a testület inkább kapitulál­jon Gabányiné horribilis követe­lései előtt? Vagy aki — Daróczi László állítása szerint — azzal az ötlettel állt elő, hogy Gabányiné előzetes engedély nélküli, számlával nem igazolt Vár utcai befektetéseit (az alapszerződéstől eltérően) is té­rítsék meg szakértői vélemény alapján? Illetve aki Gabányiék és a Gerovital Kft. jogi képviselője bizonyos ügyek­ben? De bizony. Kiss A. János (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents