Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-25 / 71. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1996. március 25., hétfő © Megkérdeztük olvasóinkat Ön mit tesz a vizek védelméért? Szíjártó Péter, 54 éves, szarvasi arborétumi főkertész: — A víz a földi élet legfonto­sabb eleme. Szennyezettsége olyan méreteket öltött, hogy ide­je végre komolyan is venni, amiről beszélünk. Több fóru­mon kellene foglalkozni ezzel a problémával, többször szólni róla az iskolákban, a diákok előtt. Nekünk, akik az arboré­tumban az élővilág fenntartásá­val foglalkozunk különösen fon­tos feladatunk a vizek védelme. Mind az oktatásban, mind az évente Pepi-kertbe látogató százezer embernek elmondjuk, mekkora érték a víz. Huszár Istvánná, 42 éves, szarvasi óvodapedagógus: — Amit emberileg mind­annyian megtehetünk, hogy nem szennyezzük a környeze­tet. Háziasszonyként kör­nyezetkímélő mosó- és tisztító- szereket használok. Az óvodai munkában is hangsúlyt kap a környezeti nevelés. A gyere­keknek már pici korukban fel­hívjuk a figyelmét a víz embe­rek, állatok és a növények életé­ben betöltött szerepére. Az óvo­dásainkat arra neveljük, hogy takarékoskodjanak a vízzel, s felnőttként is vigyázzanak erre a kincsre. Szalóki Sándor, 62 éves, szarva­si tudományos kutató: — A legfontosabb a vizek szennyezőforrásainak feltárása. Egyik gond a mezőgazdasági szennyezés. Mi olyan termesztési technológiát dolgozunk ki, ahol a drága pénzen vett szerek úgy hasznosulnak, hogy közben nem szennyeznek. Magánemberként fontosnak tartanám, hogy a lakó­házak portáján lévő emésztő­gödrök, valójában tartályként mű­ködjenek. Ám azt, hogy a gödrök alján ott-e a vízzáró beton, ami a szennyvíz elszivárgásától véd, azt senki nem ellenőrzi. Simonná dr. Kiss Ibolya, 66 éves, szarvasi tudományos ta­nácsadó: — Az én kutatási területem a rizsnövényekhez kapcsolódik. Egy hektár rizs termesztéséhez több mint tízezer köbméter víz szükséges. Jómagam nagy ter­mést adó, ám jóval kevesebb vízfelhasználást igénylő, továb­bá árasztás nélküli fajtákat kí­sérletezek ki. A pazarlás mellett a víz másik ellensége a szennye­zés. Vásárláskor ha csak lehet, környezetkímélő szereket vá­lasztok. Ám az az igazság, környezetkímélő szerekből itt­hon szegényes a választék. Megkísértik a katasztrófát Ismét hódít megyénkben egy bűnös akciósorozat, amelynek a következménye akár tömegka­tasztrófa is lehet. Ismeretlen tet­tesek a közúti jelzésrendszerek tartozékait, jelzőtáblákat, egye­beket lopnak el, s ezzel veszé­lyeztetik a közlekedés biztonsá­gát. A Békéscsabai Közúti Igaz­gatóság a közelmúltban a rendőrség segítségét kérte, nem véletlenül; a tolvajok tavaly több mint 800 ezer forint értékű KRESZ-táblát tüntettek el a he­lyükről. Egy hátborzongató pél­da: az egykori, 11 halálos áldo­zatot követelő tömegszerencsét­lenség helyszínéről, a lökösházi vasúti—közúti kereszteződés jelzésrendszeréből több mint tíz táblát loptak el. L. E. Uhrin János, a Rózsa Ferenc Gimnázium tanára, a Békés Me­gyei Pedagógiai Intézet szak­értője az elmúlt hetekben több középiskolában tartott rendha­gyó matematikaórát. Március 20-án a Battonyai Mikes Kele­men Középiskola tanulói élvez­hették előadását a térlátásról, térhatású ábrák és képek készí­téséről. A többszörösen kitünte­tett pedagógus egyaránt ámulat­ba ejtette a különböző életkorú gyermekeket és tanáraikat mu­tatványaival, saját készítésű sze­mléltetőeszközeivel. A színpá­ros és a sztereoszkópos eljárás megismerése után a nemrég di­vatba jött színtarkaságokat is ta­nulmányozhatták az Uhrin Já­nos előadásán jelenlévők. (gh) Gyulagate, avagy: erre is futja? 4. Újabb és „dicső” fejezet kezdődött az ügyben december 28-án. Megköttetett a testület és Gabányiné között a — nyugod­tan fogalmazhatunk így—titok­ban elhatározott megállapodás. Az aláírók: Lebenszky Attila polgármester, illetve Gabányiné Papp Ágnes és — lássunk cso­dát! — Gabányi Ernő (Egész pontosan Gabányi Sándor Ernő. a férj. Ha azt kérdezik, hogy a férji minőség miként emelte őt a polgármester partnerévé, csak ingatni tudjuk a fejünket — ta- gadóan. Ha feltételeznénk, hogy kiverekedte magának, kétértel­műen fogalmaznánk, s azt hihet­nék, hogy célozgatni akarunk bármire is.) Ajándéklakás — közpénzből? A megállapodás rögzítette, hogy a bérlő — férjével közösen —- 2 900 000 forintot ruházott be a Vár utcai épületbe. Megegyez­tek, hogy az 1993. május 14-én kötött szerződést egyező akarat­tal megszüntetik. ,,A szerződés idő előtti megszüntetésével összefüggésben a bérlő kártala­nítási igényt terjesztett elő és azt 1.900.000.- Ft-ban jelölte meg" — rögzíti a megállapodás. A ,,bér lő és házastársa’’ 4 800 000 forintos követelését a polgár- mester az önkormányzat nevé­ben elfogadta. A kiegyenlítés módját részletesen leírták. A gyulai önkormányzat tulajdoná­ban lévő, Béke sugárút 31. I. emelet 4. számú 48 négyzetmé­teres, 2 szobás, komfortos tár­sasházi öröklakást Gabányiék tulajdonába adták. A város képviselője kijelentette, hogy a lakás üres (vajon hányán várhat­tak akkoriban Gyulán szociális okokból bérlakásra?), és a gyu­lai önkormányzat által vállalt felújítás után 1 800 000 forint értékű lesz. A polgármester írás­ban megígérte, hogy kicserélik a konyha összes berendezési tár­gyát, a fürdőkádat, a mosdó­kagylót, elvégzik a szükséges csempézést, a burkolatcserét, s kijavítják — legyünk pontosak — a kisszoba parkettáját. De rendbe hozzák az elektromos vezetékeket, a kapcsolókat, a dugaszolóaljzatokat is. Nem mulasztották el rögzíteni azt sem, hogy a festési-mázolási költségek szintén az önkor­mányzatot terhelik. Punktum. Ezzel a lakás tulajdonosa Gabányiné lett, férje pedig hol­táig tartó haszonélvezeti jogot szerzett benne a város nagylel­kűsége folytán. (Az élet a legna­gyobb drámaíró: a haszonélve­zet csak másnapig tartott, pedig Gabányi úr ma is jó egészségnek örvend.) Későbbi félreértések elkerülésére ugyancsak rögzí­tették: Gabányiné tulajdonszer­zésének jogcíme: vétel, vissztéher ellenében. (E megái-- lapodás kapcsán arra már szinte senki sem gondolt, hogy a tör­ténteknek semmi köze nincs az eredeti szerződéshez.) A polgármester „realizál” Abban is megállapodtak, hogy a további 3 milliót a város kész­pénzben fizeti ki, ám 300 ezer ebből a vagyonigazgatóságnál marad a befizetési hátralékok rendezésére. Ha a 300 ezerből maradna valamennyi, akkor azt, valamint a 2,7 milliót a város a Gyulai Városi Bíróság Gazdasá­gi Hivatalánál letétbe helyezi. Oka: elismerik ugyan, hogy dr. Horváth Mariann javára Gabányiné október 11-én tarto­záselismerő és engedményező nyilatkozatot tett 3,8 millió ere­jéig, ám az is bekerült a szerződésbe, hogy Gabányiék ellen végrehajtás van folyamat­ban, összesen 2 815 722 forint értékben. Ezért kell bírósági le­tétbe kerülnie az összegnek. A város azt is vállalta, hogy a Gabányiné és férje ellen indított pert — amint a közösen elhatá­rozónak teljesülnek — a város megszünteti. Megállapodtak ab­ban is, hogy a Vár utcai házat Gabányiék visszaadják, ám csak januárban, mert a Béke sugárúti lakás felújítása heteket vesz igénybe. Gabányiék pedig nyil­ván nem szeretik a tisztázatlan helyzeteket. Pont. Ez azonban még korántsem az a pont, amelynél lezárulna az egész vircsaft. Pedig a december 28-ai megállapodásban nyilván erre törekedtek akkor, amikor megegyeztek: e megállapodás megtámadási jogáról is lemon­danak. Félre minden bizalmat­lansággal, egyik fél sem adott okot eddig az egymásban kétel­kedésre! S még egy (látszólag) jelentéktelen részlet a megálla­podásból: ,,A megállapodás szerkesztésével és az átírással kapcsolatos teendők lebonyolí­tásával felek dr. Csizmadia Mik­lós ügyvédet bízzák meg.” Az aláírók: a polgármester és a Gabányi házaspár. Ellenjegyző: dr. Csizmadia Miklós. Másnap eladták a lakást Ezt követően a gyulai polgár- mesteri hivatal a 906 négyzetmé­ter földterületen elhelyezkedő, 260 négyzetméteres alapterület­tel beépített Vár utca 16. szám alatti ingatlant 21 289 000 forin­tért eladta a Kincstári Vagyon­igazgatóságnak, amely azt az Or­szágos Román Kisebbségi Ön- kormányzatnak kívánta átadni. Ám közben azért az eredeti ügyben sem állt le az élet. Dr. Herjeczki János ügyvéd decem­ber 29-ei keltezéssel, a polgár- mesterrel kötött megállapodás másnapján levelet írt a vagyon­igazgatóságnak. Álláspontja: a vagyonigazgatóság csak dr. Horváth Mariann részére fizet­het jogszerűen. Márpedig neki 3,8 millió jár. (Ha innen közelí­tünk a megállapodáshoz, már az sem világos, hogy a 4,8 millió­ból miként hasították ki az 1,8 milliót a lakásra, hiszen 3,8 mil­liót Gabányiné már dr. Horváth Mariann számára átengedni ren­delt, s erről valamennyi aláíró­nak tudnia kellett...) Dr. Herjeczki János pontosított: csak a maradékról (hajói számo­lunk: 1 millióról) lenne értesít­hető a végrehajtó. Álláspontja szerint már csak azért sincs he­lye a bírói letétnek, mert nem ismeretlen a jogosult személye, aki történetesen az ügyfele. Ha a vagyonigazgatóság mégis más­ként járna el ,,...a kétszeres fize­tés veszélyének tenné ki magát” —figyelmeztetett az ügyvéd. December 29-én — még mindig a megállapodást követő napon — más is történt. Gabányiné Papp Ágnes eladta az előző napon a várostól 1,8 millióért „vásárolt” Béke sugár­úti lakást 1, azaz kerek egymilli­óért... Ezzel együtt lemondott a haszonélvezeti jogáról férje is. Ez bizony a legrosszabb üzlet­nek számít az általunk valaha látottak között. No de ki lehet a vevő? Nem titok, a gyulai Gero vital Szociális Ellátó és Ke­reskedelmi Kft., melynek szék­helye az Eminescu utca 3. szám alatt, a Vár utcai épület közvet­len szomszédságában van. Ez bizony felkeltette az érdeklő­désünket. Az adásvételi szer­ződés szerint a lakást a Gerovital azonnal birtokba is vehette. (Ámbár ott még a városvezetés jóvoltából komoly felújítási munkálatok előtt álltak, a ked­ves vevői igényei szerint. Sőt, nyilván még Csizmadia doktor sem jutott odáig, hogy — a felek megállapodása szerint—a föld­hivatalnál elintézze: Gabányiék nevére kerüljön a lakás. S íme, máris harmadik személyé a vá­ros üresen álló lakása. Kiss A. János (Folytatjuk) Fészekmentés Sarkad térségében Az 1990-es évek eleje óta meg­szaporodott a fehérgólya-állo- mány Békés megyében. Míg 1991-ben 204, addig 1995-ben már 259 pár gólya fészkelését jegyezték fel a megye madará­szai. Az újonnan megtelepedő párok fészkeiket általában ka­zánkéményre vagy villanyosz­lopra rakják. Ez több problémát is okoz, illetve okozhat. Kazán­kémény esetében gátolja a ké­mény használatát a fűtési sze­zonban, a villanyoszlopon fész- kelés pedig áramlemaradást, rö­vidzárlatot vagy a vezetékek idő előtti elöregedését okozhatja. A természetvédők szerint azonban a fészkeket mindenképpen meg kell menteni. Ennek egyik mód­ja a fészkek tartóállványra való áthelyezése. Tavaly a Körös—Maros-vi- déki Természetvédelmi Igazga­tóság működési területén mint­egy 21 fészek megmentése tör­tént meg, ebből 6 kazánkémé­nyen, 15 pedig villanyoszlopon volt. A legtöbbet Mezőgyán, Geszt és Sarkad térségében he­lyeztek át a DÉMÁSZ Sarkadi Kirendeltségének szakemberei az igazgatóság munkatársaival és a Magyar Madártani és Ter­mészetvédelmi Egyesület tagja­ival együttműködve. A fészke­ket daruskocsi segítségével megemelték, majd a karbantar­tási munkák elvégzése után visszakerültek a szakszerűen felszerelt fészektartóra. Mezőgyánban az áthelyezése­ken kívül fészeképítésre is sor ke­rült. Két olyan fészek helyére, ami ősszel rövidzárlat következtében leégett, és két üres fészektartó áll­ványra műfészkeket helyeztek ki, így összesen 16 új fészkelőhely várja a hazaérkező, fáradt gólyá­kat. A gólyafészkek rendezésé­ben a legtöbb segítséget a DÉMÁSZ Sarkadi Kirendeltsé­gének vezetője, Bondár Károly, a művezető, Bálint Sándor és a vál­lalat villanyszerelői nyújtották. (m) Gőztraktor a Cserepes-pusztán Mivel én még ismertem a gőzgépeket, gőzekéket, szeret­nék egy kis ismertetést adni a 80—100 évvel ezelőtti mező- gazdasági gépekről. Szorgalma­san gyűjtöttem e tárgykörből a műszaki adatokat sok évtizede­ken keresztül, meg fényképeket is, amelyekből már a Mező- gazdasági Múzeumnak is tud­tam adatokat szolgáltatni. Vol­tak Magyarországon szántó­gépversenyek, mint például 1909-ben Mezőhegyesen, az­után Galántán 1913-ban. Eze­ken gőzgépek meg igen sok mo­toros gép (traktor) is részt vett. A Mezőgazdasági Miniszté­rium 1926-ban összeíratta a működő szántógépeket. Ekkor volt hazánkban 450 kétgépes gőzeke, 30 gőztraktor. Mivel súlya ennek a Case-nak 16 ton­na volt. Szántásban egy gépész vezette a gépet, meg fűtötte is, ha nem volt fűtő, az ekén pedig egy ember kapcsolta az ekefeje­ket. A szántás szélessége általá­ban 240 cm lehetett, egy fordu­lóval egy holdnál valamivel többet szántottak fel. így a gé­pésznek sokkal könnyebb volt a szerelvényt egyenesen vezetni. 1930 augusztusában nagyon sz:áraz volt a föld, és a nehéz gép nem taposta úgy meg a tarlót. Azért lett a tarló ilyenkor fel­szántva. A géphez a szenet még a ta­vasszal meghozatták, a tótkomlósi vasútállomásról sze­kerekkel szállították ki a tanyá­ra, kb. 100 mázsát. A vizet, a szenet ökörfogat szállította a A felvételt 1930 augusztusában készítette a szerző évtizedekig Békéssámson- Gyulamező pusztán laktam, a gőzcsépléseket meg a gőzgépes szántást nagyon megismertem. Már 60—70 évvel ezelőtt fény­képeket is készítettem a cséplésekről meg a szántásról. A környéken a sámsoni, szőlősi, a kakasszéki uradalomban, a Mezőhegyesi Állami Ménesbir- tokön már évtizedek óta gőzekével szántottak. De ezek mind kétgépes, úgynevezett kö­téldobos rendszerűek voltak. A készlet, amelyet most be­mutatok, 1926-ban került hoz­zánk a Cserepes-pusztára. Dr. Lénárt János hódmezővásár­helyi ügyvéd egy pereskedés által kapta a szerelvényt per­költség helyett. Ebben volt még egy vasrámás, 72 colos cséplőgép, 8 vasú John-Deere eke, lajt, minden hozzá tartozó szerelvényszerszám. A gőzgép amerikai volt, a század elején elég sokat hoztak be Magyaror­szágra. Ezek a gépek öt nagy­ságban készültek 16 HP-tői egészen a 110 HP-ig. Ez a gőztraktor 80 HP teljesítményű volt, és a kazán 16 atmoszféra gőznyomással üzemelt. Az ön­szántáshoz. Az ekevasakat ko­vács, Strbka bácsi élezte meg. A szenet, a vizet általában a Hajdú­dűlőnél vételezték. A salakot leginkább bent, a tarlón húzták ki és ott leszántották. Ha reggel 7 órakor nekikezd- tek szántani, délig öt—hat hold föld fel volt szántva, délután is­mét ennyi. És délután 6 óra után abbahagyták a munkát. Általá­ban egy hét alatt végeztek a gaz­daságban ezzel a munkával. Ez­zel a gőzgéppel — mivel cséplőgépe is volt — végeztek csépléseket is. Ekkor szalmával fűtötték, de nem vált be, mert ennek igen gyenge volt a fűtőértéke, ez az amerikai gép csak jó szénnel tudott nagy erőt kifejteni, arra volt tervezve. A gazdasági válság idején azután az ügyvéd a gőzgépet eladta egy kisebb malom hajtására. Majd a cséplőgépet és a többi szerel­vényt is eladták. Még 1945 áprilisában itt, Gyulamezőn láttam egy Case gőzgépet szántani a Szita-féle földben. A gép kisebb volt, talán 50 HP teljesítményű és négyva­sú ekét vontatott. Sín Lajos Színtarkaság, térlátás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents