Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-22 / 69. szám

1996. március 22., péntek HAZAI TÜKÖR A fideszes elnök nem ért egyet saját bizottságával Politikai torzsalkodások Lemondás, feljelentés, a tag­nyilvántartás ismertetése. Egyebek között ezzel álltak tegnap az ország nyilvános­sága elé a parlamenti pártok. Kása Lajos, a Budapest Bank állami tőkejuttatását vizsgáló parlamenti bizottság fideszes elnöke nem ért egyet azzal a ha­tározati javaslattal, amelyet az általa vezetett testület terjeszt az Országgyűlés elé. Ezért le­mondott posztjáról. A papírra vetett megállapításokat Kosa szerecsenmosdatásnak nevezte, amely a feltárt problémák el­kendőzését szolgálja. Torgyán József megerősí­tette, hogy rágalmazás miatt feljelenti Szájer József fideszes és Vitányi Iván, valamint Toller László szocialista képviselőt, s hasonló eljárás vár Mélykúti Ilona televíziós műsorvezetőre is. A kisgazda pártelnök azért fordul bírósághoz, mert az érin­tettek szerinte valótlanságokat állítottak a március 14-ei kis­gazda nagygyűlésről és szemé­lyéről, sőt Toller László nem átallotta antiszemitának ne­vezni őt, aki soha semmilyen szélsőséges nézetet nem vallott. Az MDF-bő\ 288-an léptek ki március 20-ig, míg 112-en csatlakoztak a párthoz. További 52 belépési szándéknyilatkoza­tot most bírálnak el. Az elnök­ség négy alelnököt választott Dobos Krisztina, Boross Péter, Csapody Miklós és Kelemen András személyében. A Magyar Demokrata Nép­párt elnöksége eddig hat szer­vezet felvételét hagyta jóvá, 40 szervezet felvétele folyamatban van, a párt taglétszáma még nem érte el az ezret. Az egykori MDF-esek mellett olyanok is jelentkeznek, akik eddig egyet­len pártnak sem voltak tagjai. Az alapítók közgyűlését április 27-re hívták össze. Utazni jó. Tegnap megnyílt a Budapesti Vásárközpont­ban az Utazás ’96 idegenforgalmi kiállítás. A négy napig tartó rendezvényen 38 ország utazási irodái és turizmussal foglalkozó cégei mutatkoznak be. fotó: feb/hajdu andrás Egyre fegyelmezettebben fizetünk Elmaradt az adóroham Úgy látszik, az adóreform óta eltelt nyolc esztendő elegendő volt ahhoz, hogy ne csak tu­domásul vegyük, hanem telje­sítsük is a március 20-ig ese­dékes bevallási és befizetési kötelezettséget. Erre utal, hogy - a várakozásokkal el­lentétben - az idén elmaradt az utolsó napi „adóroham” a postákon. Az APEH illetékeseinek tájé­koztatása szerint 1,8 millió személyijövedelemadó-beval- lás már hétfőig beérkezett az adóhivatalhoz, s csupán félmil­lióan halasztották az utolsó na­pokra az ívek kitöltését és föl­adását. Mivel szerdán a nyújtott műszakban dolgozó postahiva­talokra is alig nyitották rá az aj­tót az ügyfelek, valószínű, hogy a többség a hét első napjain el­küldte a bevallást rejtő boríté­kot és az esetleges befizetési hátralékot. Sokan éltek azzal a lehető­séggel, hogy személyesen, az adóhatóság ügyfélszolgálatain adták át bevallásukat. Az ott dolgozó szakemberek segítsé­gével ugyanis még ki-ki ellen­őrizhette, hogy nem követett-e el hibát a kitöltésben, illetve csatolta-e a szükséges mellékle­teket. Az utolsó napon egyébként a postahivatalok csupán 998 adóbefizetést regisztráltak, ösz- szesen mintegy 16 millió forint értékben. (németh) A hirdetések után is járulékot kell fizetniük a lapkiadóknak Nyugdíjreform: döntés áprilisban A nyugdíjkorhatár emelésének részleteit illetően egyelőre nem talált közös nevezőt a népjóléti és a pénzügyi tárca, il­letve a kormányzat és a nyugdíjbiztosító - derült ki a kor­mány tegnapi ülését követő sajtótájékoztatón. Kiss Elemér közigazgatási ál­lamtitkár elmondta: a kabinet olyan kompromisszumos meg­oldásokon dolgozik, amelyek közelítenek a nyugdíjbiztosító eredeti elképzeléseihez. Arról azonban nem szólt, hogy miben térnek el az álláspontok. Értesü­lésünk szerint a vélemények el­sősorban abban különböznek, hogy a nyugdíjbiztosító lassított ütemben emelné a nyugdíjkor­határt, s a kormány tervei közölt szereplő 32 éves szolgálati idő­nél kevesebbet is elégségesnek tartana az idő előtti nyugdíjba vonuláshoz. A kabinet - to­vábbi mérlegelés és tárgyalás után - április végéig dönt arról, milyen megoldást terjeszt majd a parlament elé. A terv az, hogy a korhatár emeléséről és a nyugdíjreformra vonatkozó át­fogó előterjesztésről együttesen kéri majd a törvényhozás állás- foglalását. A kabinet döntött a faji, val­lási vagy fasiszta szellemű ül­döztetés során hátrányt szenve­dettek, illetve családtagjaik részleges, fokozatos és a nem­zetgazdaság teherbíró képessé­gével arányos kárpótlásáról. Az erre fordítható vagyont - amely jórészt ingatlanokból, muzeális tárgyakból, kárpótlási jegyek­ből és készpénzből áll - újon­nan létesülő közalapítványban helyezik el. Foglalkozott a kormány a nemzeti kulturális alapba befo­lyó járulékok körének kiterjesz­tésével. Egyetértett azzal, hogy az il­letékes parlamenti bizottságok által javasolt 11 féle árucikkre, illetve szolgáltatásra is terjedjen ki a járulékfizetési kötelezett­ség. A napilapok előállítása, az eddigi elképzelésekkel ellentét­ben járulékmentes lesz, viszont 1 százalékot fizetnek majd a ki­adók a közületi és magánhirde­tések után. A kormány megtárgyalta és elfogadta a vámjogról, a vámel­járásról és a vámigazgatásról szóló korábbi törvény végrehaj­tási rendeletét. A rendelkezések szerint az utasforgalomban a jelenleginél nagyobb értékű áru vihető majd át vámmentesen a határon, a vámkezelés szabályai pedig egyszerűbbek lesznek, (takács) Program tizenöt évre Környezetvédelmi állásfoglalás a víz világnapján Csaknem 500 milliárd forint kellene a legfontosabb csa­tornázási és szennyvíztisztítási feladatok megoldásához. A víz világnapján tartott sajtótájékoztatón elmondták: más­fél évtizedig akkor is eltartanának a munkálatok, ha ele­gendő pénz lenne rájuk. Az ivóvízbázisok nagy része veszélyeztetett. A szennyező gócok megszüntetésének csu­pán a tervei 5 milliárdba ke­rülnének, a tényleges munkák pedig 100 milliárd forintot igényelnek. Ezeket a feladato­kat csak állami támogatások­kal képesek megoldani az ön- kormányzatok - állapítja meg az Országgyűlés Környezet­védelmi Bizottságának az ivó­vízbázis védelmével is foglal­kozó állásfoglalása. A doku­mentumot a víz világnapja al­kalmából Baráth Etele, a tes­tület elnöke ismertette. Jelenleg a lakosság 58 szá­zaléka él csatornázott terüle­ten, az összegyűjtött szenny­víz 55 százalékát viszont tisz­títás nélkül vezetik a felszíni vizekbe. A további fejleszté­sek fontos feladata tehát a tisz­títási arány javítása. A távlati cél az, hogy napi 2,9 millió köbméternyi szennyvíztisztí­tási kapacitással rendelkezze­nek a települések, s legalább minden kétezernél több lakosú települést csatornázzanak. A távlatilag elvégzendő or­szágos csatornázási és szennyvíztisztítási feladatok költségei 1995-ös árszinten 497 milliárd forintot tesznek ki. Ebből 345 milliárd forint a csatornázás, 152 milliárd fo­rint a szennyvíztisztítás költ­sége. E munkák elvégzése az eddiginél intenzívebb fejlesz­tésekkel, címzett és céltámo­gatással, illetve más pénzügyi források bevonásával is más­fél évtizednyi időt igényel. Nincs változás: átlagosan 35 százalékos lesz az áremelés Új gyógyszertarifa májustól Várhatóan májustól módosul a gyógyszerárak társadalom- biztosítási támogatása, s ez átlag 35 százalékos áremelkedést jelent - tájékoztatták lapunkat a Népjóléti Minisztériumban. Tekintettel arra, hogy sokan a jelenlegi árak miatt is nehezen vagy egyáltalán nem tudják kiváltani receptjeiket, a tárca ragaszkodik ahhoz, hogy a változással egyidejűleg életbe lépjen a közgyógyellátás új formája - mondotta Pankucsi Márta, a minisztérium szóvi­vője. Ennek révén a rászoru­lók meghatározott összegű, úgynevezett normatív támoga­tásban részesülnek. Szabó György miniszter már az Országgyűlés elé terjesz­tette a szociális törvény módo­sítására vonatkozó javaslatát, amely egyebek mellett a nor­matív közgyógyellátás beve­zetését is tartalmazza. Ha a parlament elfogadja, akkor ha­tályba léphet az a jogszabály is, amely a társadalombiztosí­tási támogatást módosítja. A miniszter ezzel egyidejű­leg adja ki azt a rendeletet, amely tartalmazza a gyógy­szerek ártámogatásának új lis­táját. Alaptalan tehát a gyógy­szergyártók feltételezése, mi­szerint a lista még el sem ké­szült. A szóvivő hozzátette: megértik a gyártó cégek aggo­dalmát. De a kép teljességéhez tar­tozik, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár havonta egymilliárd 200 ezer forinttal ellensúlyozza az ár­emelés befagyasztása miatti veszteségeiket. Az év első három hónapjára járó kompenzációhoz egy ösz- szegben, áprilisban jutnak hozzá a gyártók, és mindaddig kapják azután is, amíg életbe nem lép az új társadalombiz­tosítási támogatási rendszer. (cs. benkő) Hősi halott. A honvédelmi miniszter hadnaggyá léptette elő Slang Csabát, azt a tapolcai sorkatonát, aki március 18-án szolgálata teljesítése közben bűncselekmény áldozata lett. A 20 éves fiatalembert a Magyar Honvédség halottjának tekin­tik. A gyilkossággal gyanúsított 23 éves Varga Béla, aki tette után néhány órával öngyilkos­ságot követett el, ideggyógyá­szati kezelés alatt állt. Folytatják a munkát. Csü­törtökön is tanácskozott az Or­szággyűlés Alkotmány-előké­szítő Bizottsága. A pártok kép­viselői arra törekednek, hogy az FKgP kivonulása ne bénítsa meg az új alaptörvény előkészí­tésének folyamatát. Tudóscsúcs. Tegnap megkez­dődött Budapesten az All Eu­ropean Academies közgyűlése. A 33 ország 38 tudományos akadémiáját összefogó szerve­zet tanácskozását Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is kö­szöntötte. A közgyűlés, amely­nek egyik feladata az európai tudományos akadémiák közötti információcsere elmélyítése, ma folytatódik. Rugalmas eljárás. Rosszul töltötték ki az egészségbiztosítási pénztárakhoz benyújtott családi- pótlék-igénylések legalább 60- 70 százalékát. A hibás adatlapok visszaküldése helyett azonban utólagos adatpótlást kémek az érintettektől. így ők is folyama­tosan megkaphatják az ellátást - jelentették be tegnap. Nem veszélyeztetnek. Biz­tonságos a katonai lőterek használata. A területi katonai ügyészségek 1995-ben tartott törvényességi vizsgálatának most nyilvánosságra hozott ta­pasztalatai szerint a honvédségi alakulatoknál jól ismerik a lőte- rekre és a lövészetek végreha- tására vonatkozó szakutasítá­sokat. A parancsnokok maxi­mális figyelmet fordítanak a szabályok megtartására és meg- tartatására. Ráérős nyertes. Még senki nem jelentkezett azért a nettó 153 525 171 forintért, amit a március 2-ai lottósorsolás hat- találatos szelvényének boldog tulajdonosa kapna. Az 1, 5, 11, 21, 36, 45 szám a 6075630531096871 sorszámú, on-line-terminálon megjátszott lottószelvényen sorjázott. Zárt ülés. Technikai, ügyrendi kérdésekről tárgyalt tegnap az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat és az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár gazdál­kodását vizsgáló bizottság. A zárt ülésen megállapodtak ab­ban, hogy az első írásbeli rész- jelentést április 11-én vitatják meg, majd véleményüket a nyilvánosság elé tárják. Kossuth téri matematika Hogyan állapítható meg a tüntetések résztvevőinek a száma? A demonstrációknak, tüntetéseknek immár hagyományos szín­tere a budapesti Kossuth Lajos tér. De hovatovább az is ha­gyomány, hogy egymásnak homlokegyenest ellentmondó szá­mok látnak napvilágot egy-egy megmozdulás résztvevőiről. Munkatársunk ezért építészeti, városrendezési és rendészeti szakemberek segítségével keresett választ arra, hogy voltaképp mekkora a tér befogadó képessége. A kataszter szerint a tér „föld­rajzilag” a dunai alsó rakparttól az Országházzal szemközti épületek faláig terjed, s nagy­sága 72 700 négyzetméter. Eb­ből azonban le kell vonni a Par­lament 17 745 négyzetméter alapterületét. Ugyancsak le kell számítani az Országház déli és északi oldalkapuja előtti - job­bára parkolásra használt - két kisebb tér (együttesen 13 500 négyzetméter), a Kossuth- és a Rákóczi-szobrot övező gyep (7280, illetve 6030 négyzetmé­ter), valamint a nagy tér két ol­dalán rendszerint szabadon ma­radó villamospálya-, közút- és járdaszakaszok területét. Az Országházat körülvevő kordon és a tribün 3900 négy­zetméternyit foglal el a benépe­síthető területből. Ha egy de­monstráció alkalmával szaba­don marad az FM Parlamenttel szemközti épületének árkádjai alatti terület, az épület és a tér közötti járda, a villamospálya, akkor újabb 4000 négyzetmé­tert kell levonni. Ily módon a 72 700 négyzetméter összterü­let több mint 52 000 négyzet- méterrel csökken, s csak vala­mivel több mint 20 000 négy­zetméter „tüntető felület” ma­rad. A demonstrációkon a fölvonu­lók hol lazán, hol tömött sorok­ban népesítik be a teret. Az előbbi esetben 1-2, utóbbiban 3- 4-en foglalnak el egy-egy négy­zetmétert. Ezért általában négy­zetméterenként 2,5-es sűrűség­gel lehet számolni. Ha tehát a Parlament előtti beton teljesen megtelik, ám a füvesített terület, továbbá a körbefutó sínpálya, út-, test, járdasor és a két oldalsó tér­ség szabadon marad, mintegy 50 000 a résztvevők száma. Ha ellepik a betont, mintegy 50 000-en vannak fotó: feb/diósi imré

Next

/
Thumbnails
Contents