Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-21 / 68. szám

Sinka szelleméhez méltóan Tegnap rendezték meg Szeghalmon az idei Sinka István versmondó ver­senyt középiskolásoknak. (3. oldal) TVK EXTRA Heti rádió-, tv-műsor Megkérdeztük olvasóinkat Mit tenne, ha láthatatlan lenne?—erről faggattuk olvasóinkat, többek között az eleki Durst Ferencnét. (5. oldal) 1996. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 68. SZÁM Háziasszonyok, figyelem! Minden pénteken levesszük a főzés terheit az Önök válláról...!? mert valamennyi halétel árából 10% engedményt adunk. Ha péntek = KÖRÖSHAL. § 00 Békéscsaba, - Andrássy út 29-33. Tel.: 323-745. Ha a* ember cigánynak születik... Kovácsék, a sarkadi cigány szülők azt szeretnék, ha a gyerekeik már könnyebben kereshetnék a kenyerüket, mint ők... (írásunk az 5. oldalon) . fotó: such tamás Megerősödnek a megyék A területfejlesztési tanácsok az idén 15 milliárd forintot kapnak A parlament a napokban fogadta el — egyesztendó's késés után — a területfejlesztési törvényt. A jogszabály értelmében létrejön tehát egy intézményrendszer, amelynek feladata a területfej­lesztés és a területrendezés, mindehhez pénzügyi háttér társul. Az előkészítésben részt vett dr. Simon Imre, a szocialisták Békés megyei országgyűlési képviselője, a parlament környezetvédel­mi bizottságának tagja, a megyegyú'lés elnöke is, aki a törvény erényei közül elsőként azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy végre van, s megpróbál elmozdulni a decentralizáció irányába. Népszavazással a válásról A törvény rendelkezései értel­mében a kihirdetését követő 60 napon belül létre kell hozni a területfejlesztési tanácsokat, amelyek kistérségi kéviselők- ből, kamarai elnökökből, mi­nisztériumi szakemberekből áll­nak, élükre a megyegyú'lés elnö­ke kerül. A megyei önkormány­zat és a területfejlesztési taná­csok közötti kapcsolatról Simon Imre a következőket mondta: — A területfejlesztési tanács nem a megyei önkormányzat szerve, de közöttük sok kötődési pont található. A törvény a me­gyei önkormányzatra telepíti a területrendezés feladatát, vagyis térképen meghatározza azt a szerkezeti vázat, amelyre a fej­lesztések épülhetnek. Megjelöli például, hogy a főbb útvonala­kon hová kerüljenek az elkerülő szakaszok. A területfejlesztés és az ahhoz rendelt eszközök, pén­zek pedig a tanácsokhoz kerül­nek, amelyek dolga a projektek megvalósítása. — A törvény előkészítése so­rán Ön komoly aggályokat fo­galmazott meg, és módosításo­kat tartott szükségesnek. Meg­szűntek-e mostanra ezek az ag­gályok? — Részben. Sokáig kétséges volt például a megyei önkor­mányzat szerepe, de a módosító indítványok hatására végül meg­erősödtek a megyék, ugyanígy a kistérségek is, bár kormányzati szintű döntés maradt a területfej­lesztési tanácsok közötti pénzek leosztása. Kezdetben erőltették a regionális tanácsokat, nekem vi­szont az volt a véleményem, hogy ne legyenek kötelezően összete­relve megyék. Más kérdés, hogy egy-egy konkrét projekt megva­lósításában — például útépítés­ben — célszerű, ha Szolnok, Bé­kés és Bács megye összefog. A hírek szerint a területfejlesz­tési tanácsokhoz az idei évre 15 milliárd forintot osztanak el a közeljövőben meghatározandó elvek szerint. Az elképzelések, előkalkulációk ismeretében Si­mon Imre úgy véli, a megye az átlagosnál többet, 500 millió és egymilliárd forint közötti össze­get kap, a döntés a kormány kezé­ben van. L. E. Hírek A pénz a Várszínházé, ( a) A Gyulai Várszínház költségve­téséhez évek óta a megyei ön- kormányzat is hozzájárul. Az idén ez az összeg 5,4 millió fo­rint, melyet a megye költségve­tési rendelete szerint a Jókai Színház számlájára utaltak. Dr. Albel Andor alpolgármestert a döntést követően biztosították arról, hogy a pénz a Várszínház rendelkezésére fog állni. Szarvasiak a világban, (r) Szarvas Város Barátainak Köre azt fontolgatja, hogy jövőre kö­zös találkozásra hazainvitálja a nagyvilágból Szarvas szülötteit. A merész terv megvalósításában, a személyek felkutatásában számíta­nak a több, mint háromszáz fős tag­ságukra, de segítségül hívják a Ma­gyarok Világszövetségét is. Vállalkozók bálja. (z) A 47 muronyi vállalkozó úgy dön­tött, hogy közösen megrendezik a községben a vállalkozók bál- ' ját. A 7 órakor kezdődő ese­ménynek március 23-án, szom­baton a,,Fehér Ház” ad otthont. A program keretében fél tíztől másfél órás műsorral lép közön­ség elé Hevesi Imre. Gyula borai, (a) Gyula hí­res fürdőjéről, a várról, a Vár­színházról, de talán kevesen tud­nak jobbnál jobb borairól. Ezek­kel ismerkedhetnek meg az Er­kel Ferenc Művelődési Ház láto­gatói szombaton délután 3-kor, az intézmény által meghirdetett borversenyen. Műhely egymillióból, (r) Egymillió forintos beruházással alakította ki aközelmúltban fémipa­ri alapképző műhelyét a szarvasi Székely Mihály Szakmunkásképző és Szakközépiskola. A beruházás kétharmadát a decentralizált szakképzési alapból nyert támo­gatásból, a többit saját forrásból fedezték. Koszti Pál iskolaigaz­gatótól megtudtuk, intézményük kész arra. hogy korszerű műhe­lyében átvállalja a hasonló felté­teleket nélkülöző iskolák részére a fémipari alapképzést. Mostanság nagy dolgok vannak alakulóban Csárdaszálláson, ugyanis az 592 lakost számláló település az önállóság útjára szeretne lépni, vagyis válni akar a szomszédos várostól, Mező- berénytől. A képviselő-testület korábban a válás mellett vok­solt, s a közvélemény-kutatás szerint a lakosság is támogatja az önkormányzati tagoknak ezt az elképzelését. A március 28- án este 7 órakor megtartandó fa- lugyűlés egyik napirendi pontja az lesz: mikor tartsák a népsza­vazást az említett kérdésben. Az önkormányzat javaslatá­ban április második felét jelölte meg, amikoris a falu szavazásra jogosult polgárait az urnák elé invitálják véleményalkotásra. Gyulán, a Nagy-Románváros- ban áll egy ház a Vár utca és az Eminescu utca sarkán, a Vár utca 16. alatt. A rendszerváltást a városi tanács (egyik) pihenő­házaként érte meg. Néhány éve talán senki se tudta, mit kezdjen vele, s már ez sem dicsérte az akkori városvezetést. Valami­kor 1993 elején, nagy hirtelenjé­ben a képviselők elé került egy bejelentésféle előterjesztés: va­laki bérbe venné a város önkor­mányzatának tulajdonában álló ingatlant. A képviselő-testület tagjait csöppet sem zavarta, Amennyiben a többség az „igenre”, vagyis a válásra vok­sol, akkor 1997. január elsejétől ismét önálló közigazgatású lesz a kisközség. Ez egyben azt je­lenti, hogy az intézményeik már szeptember elsejétől önállóan gazdálkodnak, s a nyáron meg­kezdődhet a polgármesteri hiva­tal apparátusának szervezése, kialakítása. Megtudtuk azt is, hogy akkor lesz érvényes a szavazás, ha a több mint háromszáz választásra jogosult csárdaszállási fele az ur­nák elé járni, s a leadott szavaza­tok 50 százaléka plusz egy szava­zattal valamerre kibillen a mérleg nyelve. Az önállósághoz legke­vesebb nyolcvan érvényes „igen” szükségeltetik. —sz— hogy pályázat kiírása nélkül kell dönteniük: ez az eredeti konc­osztás időszaka volt, nem illett hát firtatni, ki, mihez, miért és mennyiért jut hozzá. A kép­viselő hölgyek és urak rábólin­tottak: a várhoz és fürdőhöz egyaránt közel fekvő épületet hadd vegye bérbe Gabányiné Papp Agnes, aki abban panziót kívánt nyitni. Az ilyen döntések aprópénz­re!?) váltásának helye a Gyulai Önkormányzat Vagyonigazga­tósága. (Folytatás a 6. oldalon) Gyulagate, avagy: erre is futja? 1. Nem untatnánk az olvasót annak fejtegetésével, hogy manapság miért hiányoznak (szinte) a tényfeltáró — más néven oknyomozó — írások a sajtótermékekből. Pedig hazai és külföldi szakértőid a sajtószabadság egyik kelléke- és garanciájaként említik ilyenek rendszeres megjelentetését. A gyulai furcsaságok egyike-másika eddig is lehetőséget kínált e műfaj eredményes művelésére, ám most olyan, jól dokumentálható esetre bukkantunk, melyben a valós tények aprólékos feltárása csaknem kötelességként fogal­mazódott meg számunkra. Jogában áll megtudnia a közvéle­ménynek, hogy mi történik azokban az intézményekben, melye­ket a polgárok bizalmából megválasztott politikusok, illetve az azok által kinevezettek irányítanak, s nem lehet titok előttünk, mit tesznek e helyeken a közpénzekkel. Ha egyból a dolog lé­nyegére kívánunk rátapintani, elég azt mondanunk: Gyulagate... (A cikksorozat egyes részeit őrizze meg: a végén majd össze akarja olvasni az egészet!) Verseny nélkül a célban Vissza a feladónak! Még kedden délután fél négykor visszaküldték Romániába azt a kamiont a 43 törökkel és a sofőrrel, amely aznap hajnalban érkezett a gyulai határátkelő- helyre. A kihallgatások során kide­rült, hogy a kurd nemzetiségű törökök mindannyian Bulgáriá­ban szálltak be a kamionba, de úticéljuk már csak annyiban volt közös, hogy Nyugat-Európába kívántak eljutni. A román szer­vek valószínűleg még tovább küldik őket Bulgáriába, további sorsuk ott dől majd el. A kihallgatások során nem nyert bizonyítást az embercsem­pészés bűne, ezért a magyar ha­tóságok nem indítottak eljárást. A kamion vezetőjét a tiltott határátlépők segítése miatt uta­sították ki az országból, és ezzel hazánkban lezárult a gyulai tö­rökök ügye. A. Gy. Szent István, a legnagyobb magyar Jövőre átírjuk a történelmet. Eddig tudtuk tartani magunkat Kossuth Lajos kijelentéséhez: Széchenyi István a legnagyobb magyar. Pedig azt hittük, hogy az ötezres bankó megteremté­sével jó ideig hűek maradunk a históriához. Mennyire éreztük, hogy az ezerforintost még nem lehet Széchenyi képével díszí­teni, mert következik folytatás. Most itt állunk meghasonlot- tan, hiszen eldőlt: 1997-ben már Szent István lesz a legna­gyobb magyar. A tízezer forin­tos bankón ugyanis államalapí­tó királyunkat láthatjuk vi­szont. Már előre azt tanácso- ' lom: ha hozzájutnak esetleg majd ilyen ereklyéhez, jól vés­sék agyukba Szént István arc­vonásait, mert a magyar átlag­ember zsebében bizonyosan nem vendégeskedik túl sűrűn és tűi sokáig. Erősíti az elmondottakat • magán közvélemény-kutatá­som, mely szerint minél na­gyobb a bankó címlete, annál kevésbé tudjuk, hogy ki is van rajta. Nehéz a neveket memo­rizálni azért is, mert egy-egy nagyság egyre kevesebb időt tölt a címletcsúcson. Azt min­denki fújja, hogy az ötve­nesről Rákóczi Ferenc néz ránk —- egészen idén j űniusig, amikor búcsút int —, a Kos- suth-bankót, vagyis a százast is elraktároztuk fejűnkben, az ötszázas kifejezést szinte már teljesen kiszorította az „adj egy Adyt fizetésig” kifejezés. Az ezresen már gondolko­zunk, és sűrűbben használjuk az „egy rongy” elnevezést, mint a „fel tudsz váltani egy Bartókot?” címűt. Széchenyivel hosszabb tá­von kevés embernek van kap­csolata, valahogy nagyon ki­kapós, azaz hamar kikapják a zsebünkből. Persze, egy szűk réteg bizonyíthatja, hogy sok­sok egyforma Széchenyi- portré—melyeket a jegybank bocsátott ki — nem untatja a szemet. Széchenyi kicsit job­ban is boldogít fizetéskor Kossuthnál, sőt a matracban is mutatósabb Rákóczinál. Sejtem, hogy Szent István sem lesz pénztárcánkhoz ra­gaszkodó típus. Az általános műveltség része azonban, hogy legalább tudjuk, az ő képe díszíti majd a tízezrest. Tízezres. Szent Isten... Nyemcsok László „Öuzafagyiak” amink! Régi ár Akciós ár Cappy narancslé, 1 literes 195,00 Ft 119,00 Ft Gyorsfagy. hízottliba-számytő, 1. o„ 1 kg 193,00 Ft 149,00 Ft Gyorsfagy. csirkemáj szívvel, 1 kg 360,00 Ft 299,00 Ft Lecsókolbász (Gyulai Húskombinát) 388,00 Ft 299,00 Ft Virsli műbélben (Gyulai Húskombinát) 408,00 Ft 329,00 Ft Mortadella (Gyulai Húskombinát) 489,00 Ft 399,00 Ft Diákcsemege (Gyulai Húskombinát) 897,00 Ft 719,00 Ft „Takarékos” háztartási keksz (Győr), 250 g-os 65,00 Ft 54,00 Ft Pilóta keksz, 225 g-os 175,00 Ft 145,00 Ft Csemege kakaópor, 100 g-os . 86,00 Ft 72,00 Ft Nesquick kakaóital, 200 ml-es 45,20 Ft 39,00 Ft Chió pörkölt, sós földimogyoró, 175 g-os 154,00 Ft 115,00 Ft Coca-Cola 2 + 1 akció (1,5 literes visszaváltható) 408,00 Ft 260,00 Ft Ariel mosópor, 2,4 kg-os utántöltő 1116,00 Ft 839,00 Ft Ariel mosópor, 3,6 kg-os utántöltő 1492,00 Ft 1099,00 Ft ...ahnL fö oiíntirelni

Next

/
Thumbnails
Contents